kb. 9 perc olvasás
Varga István:
Ezért vállalata Orbán Viktor miniszterelnök
az EBRD-vel kötött egyetértési megállapodást
Megállapodtak, hogy nem raknak több terhet a bankokra, ill fokozatosa leveszik azt – és a lakosságon hagyják ezt az irányított elszegényítést. Az EBRD időről-időre jön és ellenőrzi, jól viselkedtünk-e? Miért? Erre több spekulatív válasz lehetséges. Az egyik az, hogy innen kihajtsák az embereket, mint olcsó munkaerőt a centrum országokba és a felszabaduló lakótérbe érkezzenek a betelepülők.
Orbán Viktor fogadta az EBRD elnökét
Majd az ezredforduló után, 2001-től szabad a pénzváltás, ekkor a FIDESZ készült fel előzetes szabályokkal a hamarosan érkező devizahitelezésre.
Az időtájt a lakásépítéshez jó állami támogatás járult a nagy forintkamat fenntartására, azaz a bankok a költségvetést fejték.
Azonban az európai csatlakozás után csak időlegesen volt megengedett az állami támogatás, így a kamattámogatást ki kellett vezetni, de a banki érdek volt a nagy kamatláb fenntartása.
Nem, a kölcsönzés miatt volt olyan óriási a kamatláb, hanem az átváltott devizával spekulációs okból, tehát így lehetett fejni az országot, és fékezni a fejlődését.
Ebben a környezetben vezették be a svájci frank kölcsönzést, az összes csatlakozó országban, de nálunk erős politikai támogatással, beleértve a hamis tájékoztatást, azaz az emberek becsapását.
Kérem, vegye figyelembe, hogy a mi monetáris rendszerünk csak egy rész a BIS által csendben irányított nagy egésznek.
Mi a forintot a ’90-es években elinfláltuk, kiszorítottuk, idegen pénz jött helyébe – természetesen forintra váltva – azzal, hogy az MNB nem hitelezett, a betelepült idegen bankok eszköze pedig idegen eszköz volt.
Az un. devizahitelezés a monetáris rendszer része volt, a BIS pontosan tudta, mi történik itt. Miből látható ez?
Abból, hogy nincs egyetlen dollár alapú kölcsön sem. Ez nem véletlen, hiszen a világ pénzforgalmának 70%-a dollárban zajlik. Mégis, az 1,2 millió szerződés között még véletlenül sincs dollár alapú.
Miért? Mert az USA-ban a subprime kölcsönzéssel a dollár várható gyengülésére készültek fel, a bankok bajba kerülésére.
A cél az volt, hogy az USA és az európai államok megsegítsék őket, azaz az államok eladósodjanak és a bankrendszer befolyása növekedjen. Ugyanis az államok nem a bankok részvényeit vették át mentés címén, hanem a bankkal szemben vállaltak magukra kötelezettséget. Itt Európába 5086 milliárd euró ilyen kötelezettség vállalás történt, ez több mint az unió összes jelzáloghitele, minden egyes uniós polgárra 3 millió forint új adósságot tettek, de ezt az adósságot nem vonják össze a költségvetések adósságaival, külön kezelik nagy csöndben, az emberek nem is tudják, hogy a GDP 60%-os eladósodási határát akár többszörösen meghaladó adósságaik vannak az államaiknak.
Mi nem az államot, hanem a lakosságot adósítottuk el a devizahitelezés programjával. A 2007-2008-as válság érkezése már 2005-ben jól látható volt, számos szakcikk foglalkozott vele, mégis a menekülő devizában generáltuk az adósságot.
Ez épp olyan, mint amikor Fekete János az államot adósította el a felértékelődő pénzekben és a tartalékainkat a leértékelődőben tartotta – hogy minél gyorsabban elérjük a hitelezők rosszallását, akik kérik a nemzeti vagyont az adósság fejében.
A Bankszövetség előző főtitkára kotyogta el valahol – írásban, hogy 2008. szeptember 15-e előtt tilos volt a válság szó használata a pénzügyben. Utána pedig épp ellenkezően, az SZDSZ még a sajtóértekezlete hátfalát is a válság szóval tapétázta ki.
Szóval, ne gondoljuk, hogy itt a banki nyerészkedés volt a fő hajtóerő. Egy központilag irányított elszegényítésnek vagyunk alanyai.
Ezért vállalata Orbán VIktor miniszterelnök az EBRD-vel kötött egyetértési megállapodásban, hogy nem raknak több terhet a bankokra, ill fokozatosa leveszik azt – és a lakosságon hagyják ezt az irányított elszegényítést.
Az EBRD időről-időre jön és ellenőrzi, jól viselkedtünk-e?
Miért? Erre több spekulatív válasz lehetséges. Az egyik az, hogy innen kihajtsák az embereket, mint olcsó munkaerőt a centrum országokba és a felszabaduló lakótérbe érkezzenek a betelepülők.
Lehet más válasz is, de ez már nem pénzügyi tényekkel igazolható, ez mások megfontolását kívánja.
Kapcsolódó:
 Fidesz és a forint árfolyama, avagy a devizahiteleseket így segítik Még, hogy nem szól bele a politikus az árfolyamokba?! Március második felében 4%-ot gyengült a forint. Nézzük, milyen hírek voltak abban az időben (az egyszerűség kedvéért a Hírkereső oldalán kerestem rá a nagy kormánypárt, és a fizetőeszközünk nevére). „A Fidesz elnöke egyelőre nem tűzne ki euróbevezetési céldátumot, de a forint árfolyamának ingadozását komoly veszélyforrásnak tartja.” (ecoline; még egyszer: „komoly veszélynek tartja” (III. 8.: CHFHUF= 180) A bóvli hírek kategóriájába sorolhatjuk utólag az egyik akkori index cikket, mely feltételezte: „A nagy győzelem átmeneti erősödést hozhat, egyébként a mostani szinten van jól az árfolyam. Költségvetési szigorral és reformokkal viszont pár év múlva megalapozottan erősödhet a forint… akár 250-ig is (!!)” |
 A Bankszövetség reagált Rétvári Bence vádjaira A Magyar Bankszövetség főtitkára visszautasít minden alaptalan kritikát a magáncsődről és annak eredményéről. Kovács Levente szerint a szövetség és a magyar bankszektor minden tagja teljes mértékben elkötelezett a családi csődvédelem intézménye mellett, de szükségesnek tartják a szabályok finomítását. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Magyar Idők augusztus 5-ei, pénteki számában azt mondta, hogy a bankok nem segítik az adósokat, kevés információt adnak a csődvédelemről érdeklődő ügyfeleknek, ez pedig gátolja annak terjedését. |
 Orbán „nagyon rugalmasan viszonyul a tényekhez” A Bankszövetség egykori elnöke szerint „ez ciki”. Orbán Viktor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján – az MTI szerint – azt mondta: az elmúlt hat évben kormánya egy olyan gazdaságpolitikai mixet kezdett alkalmazni, amely a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést egyidejűleg akarta végrehajtani. A tankönyvek szerint ez nem lehetséges, de a gyakorlat bizonyítja, hogy ez igenis sikerülhet egyszerre – tette hozzá a miniszterelnök. Felcsuti Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: valamit valóban csinált a kormány, de nem tett semmi lehetetlent. Egy viszonylag radikális válságkezelési programot hajtott végre. |
 Már régen elévült tartozásokat, próbálnak behajtani több százezer magyartól a behajtók, végrehajtók! Rengeteg behajtó és faktoring cég működik, amely arra települt rá, hogy a több éves, néha évtizedes tartozásokat hajt be. Magát a tartozást egy perben lehet végérvényesen tisztázni, hogy jogszerűen követelik-e tőlünk, vagy sem. De már ezt megelőzően is van egy eszköz a kezünkben, amivel tudunk védekezni a követelésekkel szemben. Nem csodafegyver, de nagyon jól jöhet, ha tudjuk használni az elévülést. Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet érvényesíteni a követelést. Ha ez az időtartam eltelt és az nem szakították meg valamely cselekménnyel, akkor mentesülhetünk a megfizetése alól. |
 Érvénytelenek a szerződések, vissza a túlfizetett kamatokat és az árfolyam különbözetet! Milyen következményekkel jár az, ha a bank nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat a szerződésekben rejlő kockázatokról? A válasz egyszerű, és logikus: a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása (eseténként megtévesztése/tévedésbe ejtése) miatt a fogyasztóvédelmi alapjogok értelmében a pénzintézet visszafizeti a túlfizetett kamatokat és természetesen az árfolyamkülönbözetet is. A jogállamban így működnek a dolgok. Most az Üzlet című gazdasági magazin számolt be arról, hogy érvénytelenek a Svájci frankban kötöt szerződések – a horvátoknál. Ennek következtében 120 EZER ADÓS KAPHATJA VISSZA A TÚLFIZETETT KAMATOKAT ÉS AZ ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETET. Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról. |
Orbán médiabirodalma:
Az Ön pénzéből…MTV 1,
MTV 2,
MTV 3,
MTV 4,
MTV 5,
MTV 6,
Duna Tv,
Duna World Tv.
Kossuth Rádió,
Petőfi Rádió,
Echo Tv,
Hír TV,
Class FM Rádió,
Balaton Part FM Rádió,
Demokrata (politikai hetilap),
Magyar Hírlap (napilap),
Mandiner,
Ripost (bulvár napilap),
ripost.hu,
faktor.hu,
Lokál,
888.hu,
Magyar Idők,
hirado.hu,
Nézőpont Intézet,
Figyelő,
Heti Válasz,
Origo,
Pesti Srácok,
Hajdú-Bihari Napló,
Észak Magyarország,
Dél-Magyarország,
Kelet Magyarország
Népszabadság,
nol.hu
Rádió 1,
Bors,
Kisalföld,
ATV,
Sláger FM Rádió,
Nógrád Megyei Hírlap,
FourFourTwo Magazin,
TV 2 csoport:
1. TV2,
2. Izaura TV,
3. Mozi+,
4. Super TV2,
5. Prime,
6. FEM3
7. Zenebutik TV,
8. Humor+,
9. Spíler TV,
10. Kiwi TV,
11. Chili TV,Mediaworks Hungary Zrt.:
1. Világgazdaság,
2. Manager Magazin,
3. vg.hu,
4. Új Dunántúli Napló,
5. Heves Megyei Hírlap,
6. 24 Óra,
7. Somogyi Hírlap,
8. Új Néplap,
9. Tolnai Népújság,
10. Békés Megyei Hírlap,
11. Petőfi Népe,
12. Grátisz,
13. Vasárnap Reggel,
14. Tv műsor.hu regionális mellékletek,
15. Bama.hu,
16. Beol.hu,
17. Heol.hu,
18. Baon.hu,
19. Kemma.hu,
20. Szoljon.hu,
21. Teol.hu,
22. Sonline.hu,
23. Nemzeti Sport,
24. Képes Sport,
25. Képes Sport fans,
26. Nemzeti Sport Magazin,
27. Sport and Life,
28. Autó-Motor,
29. Autómotor.hu,
30. Nemzeti Sport Online,
31. Fanny,
32. Fanny Konyha,
33. Tina Konyha,
34. Lakáskultúra,
35. Ínyenc,
36. Test & Lélek,
37. Hot!
38. Édes Élet,
39. Hot! Extra,
40. Astronet.hu,
41. Lakáskultúra Online,
42. Mindmegette.hu,
43. BRAVO,
44. TVműsor.hu,
45. Jegyed.hu,
46. Mainap.hu,
47. Lapcentrum.hu,
48. Világgazdaság Konferenciák,
49. Világgazdaság Pénzügyi Évkönyv,
50. Világgazdaság Ingatlan Évkönyv,
51. VG Megtakarítási Iránytű,
52. Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó és 101 legbefolyásosabb üzleti döntéshozóPannon Lapok Társasága:
1. Népsport,
2. Dunaújvárosi Hírlap (napilap),
3. Fejér Megyei Hírlap (napilap),
4. Napló (napilap),
5. Vas Népe (napilap),
6. Zalai Hírlap (napilap),
7. Vasárnapi Fejér Megyei Hírlap (vasárnapi kiadvány),
8. Vasárnapi Napló (vasárnapi kiadvány),
9. Vasárnapi Vas Népe (vasárnapi kiadvány),
10. Vasárnapi Zalai Hírlap (vasárnapi kiadvány),
11. RTV Tipp műsorújság,
12. dunadigital.hu (digitális kiadvány),
13. fejerdigital.hu (digitális kiadvány),
14. naplodigital.hu (digitális kiadvány),
15. vasdigital.hu (digitális kiadvány),
16. zaladigital.hu (digitális kiadvány),
17. www.zaol.hu (web hírportál),
18. www.vaol.hu (web hírportál),
19. www.veol.hu (web hírportál),
20. www.feol.hu (web hírportál),
21. www.duol.hu (web hírportál),
22. www.mcsatorna.hu (web portál),
23. likebalaton.hu,
24. randizol.hu,
25. szallasbomba.hu,
26. Prémium Veszprém Magazin (kereskedelmi kiadvány),
27. Prémium Fejér Magazin (kereskedelmi kiadvány),
28. Prémium Vas Magazin (kereskedelmi kiadvány),
29. Prémium Zala Magazin (kereskedelmi kiadvány),
30. Vitorlás Magazin,
31. Top 100 Magazin Fejér Megye,
32. Top 100 Magazin Veszprém Megye,
33. Top 100 Magazin Vas Megye,
34. Top 100 Magazin Zala Megye,
35. Desszertek könyve,
36. Desszertek könyve 2,
37. Hagyományos ételek könyve,
38. Könnyű nyári ételek könyve,
39. Hal- és vadételek könyve,
40. Ünnepi ételek könyve,
41. Villámgyors ételek könyve,
42. Mentes ételek könyve,
43. Befőzések könyve,
44. Csokoládés finomságok könyve,
45. Karácsonyi ételek könyve,
46. Gyümölcsös finomságok könyve,
47. Disznótoros ételek könyve,
48. Vendégváró ételek könyve,
49. Tájételek könyve,
50. Kelt tészták könyve,
51. Gyermekételek könyve,
52. Szabadtűzi ételek könyve,
53. Egytálételek könyve,
54. Családi ételek könyve,
55. Fogyókúrás ételek könyve,
56. Mindmegette,
57. Kis Kobold Magazin,
58. Rejtvény Magazin,
59. A Mikulás könyve,
60. Mesék könyveMaraton Lapcsoport:
1. Veszprémi 7 Nap,
2. Veszprémi 7 Nap Plusz,
3. Veszprémi 7 Nap Magazin,
4. Várpalotai Hírek,
5. Zalaegerszegi 7 Nap,
6. Hévízi Forrás,
7. Nagykanizsai Maraton,
8. Litéri Hírmondó,
9. Pápai Hírlap,
10. Csúcskézi,
11. Nkm,
12. Somogy Megyei Maraton,
13. Somogy Megyei Maraton Plusz,
14. VeszpCar,
15. Érdi Újság,
16. Autó Magazin,
17. Fitt Veszprém,
18. Otthon,
19. Vidékjáró magazin