kb. 11 perc olvasás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Magyar nyelvű életminőség vizsgálódások
Tünet-kórkép-gyógymód
Antiparainézis/testamentum
Az ön-sorsrontás Jenciklopédiája IV.
Arany János:
A TUDÓS MACSKÁJA
Nagy lett volna a tudósnak
Az ő tudománya,
De mi haszna, ha kevés volt
A vágott dohánya.
Könyvet irt a bölcseségről
— S hajna!
Akkor esett ez a bolond
História rajta.
Nem szeretett ez a tudós
Semmit a világon,
Járt legyen bár égen-földön,
Két avagy négy lábon:
De a kendermagos cicát
— S hajna!
Éktelenül megszerette,
Majdhogy fel nem falta.
Szolgája is volt; a háznak
Ez viselte gondját,
Hogy lába ne keljen és a
Szelek el ne hordják.
Hű cseléd volt félig-meddig,
— S hajna!
Koplalás lőn este reggel
Bőséges jutalma.
Máskülönben ment a dolga
A kedves cicának:
A reggelin gazdájával
Ketten osztozának.
Búsan nézte ezt a szolga
— S hajna!
Fél zsemlére, pohár téjre
Nagyokat sohajta.
Mert tudósunk a magáét
Ha fölreggelizte:
Felét a cicának adni
Volt a szolga tiszte.
Úriasan élt a macska,
— S hajna!
Csak nem akart, csak nem akart
Meglátszani rajta.
„Hé… izé… mi baja lehet
Annak az állatnak?
Szőre borzas, csontja zörgős,
Szédelegve ballag.”
„Jaj, uram, hát a sok éhség! —
— S hajna!
Kétszereznők csak a tartást;
Mindjárt lábra kapna.”
S az napságtól itce tej járt,
Kapott egész zsemlét:
A tudós csak lesi, várja
Hogy ha nekitelnék.
De a macska nem üdűlt fel,
— S hajna!
Elfogyott a fogyó holddal,
Sarlóvá hajolva.
Kendermagos szegény cica
Nyavalyába esvén,
Fölvette a `néhai` nevet
Egy szép őszi estvén.
„Átszellemült kedves állat
— S hajna!
Falatom megosztom vele
Mégis meg van halva!”
„Mi tagadás” — mond a szolga,
„A cicus nem vétett:
Én evém meg ő helyette
Reggel az ebédet.
Mondtam, menjen egérfogni,
— S hajna!
Nem tanyáz ám ott egér, hol
Üres minden kamra.”
Nagy volt, mondok, a tudósnak
Az ő tudománya,
De mi haszna! Kevés hozzá
A vágott dohánya.
Könyvet irt a bölcseségről
— S hajna!
Ilyen ápró dőreségek
Gyakran estek rajta.
(1847)
*
„Előrelátó”
Raktárra aggodalmaskodó
Hisz annyi minden nincs kizárva
Minden eshetőséget napi valóságnak veszel.
Így nem csoda, hogy összeroppansz, összeomlasz
(mint a népmesében a pincében az anya és lánya)
Semmi közöd
A közönyöd, közömbösséged
az embertelenség italából a tömény
Jó esetben simogatod a partra vetett halat.
De az istennek se vennéd rá, segítenél neki,
hogy visszakerüljön saját közegébe lubickolni
*
Rossz gazdálkodó
Szűkös, véges, fogyó
energiáit az önigazolásra
vagy pedig panaszkodásra,
és önsajnáltatásra fordító
(ez utóbbiban verhetetlen,
a győzelemért még csal is)
*
Fokozatlan
Vagy-vagy logika
Aki nincs velem, az ellenem
Ha nem barát, akkor ellenség vagy
A két vég között nincsenek átmenetek
És végképp nincs átjárás innen oda…!?
*
Demagógia
Mindenki annak hisz,
aki most a legtöbbet ígéri,
de biztosíték, garancia híján.
Aki azután semmit/keveset ad,
vagy éppen jó sokat, de keserűt…
*
Tűz van, babám!
Az – a talán egyetlen – flótás,
aki nem lopott a tombola nyereményekből,
pont az bukik le, amikor más helyett visszavinné,
mert addigra már valaki épp felkapcsolja a villanyt
(és őt sújtja a cinkosan lopó dolgozó nép megvetése)
*
Bizalomvesztő
Kifecsegi a titkaitokat…
Visszamondja, amit csak neki mondtál
Elkölti a rá bízott spórolt pénz zömét
Hanyagul bánik a kölcsönkért eszközzel
Nem/gyengén indokolja szava megszegését…
*
Bizalmatlanok
A világon senkiben
még magukban sem bízva
mindent értéküket eldugják,
leleményes, titkos dugihelyekre,
majd nem találják és beleőrülnek
*
Tücsök és hangya
Te hiába gürizel, hajtasz,
mint az állat, igavonó barom,
munkád gyümölcsét a tücskök élvezik,
és te éhezel és fázol, nélkülözöl télen,
és kéregetsz, vagy hitelbe vásárolsz…
*
Diliház
A politikai-társadalmi
kérdésekben másként gondolkodókat,
pszichiátriai kényszergyógykezelés alá vetik,
ahol akár életfogytiglan is be lehetnek zárva,
és a tiltakozásuk csak elmebajuk újabb bizonyítéka…
*
Kukkoló
mások élik helyetted az életet –
te megelégszel a drukkolással, kukkolással
Még nem fociztál, csak nézed a meccseket
Még nem szerelmeskedtél, csak leselkedtél…
(és a legjobb úton vagy, hogy ez így is maradjon…)
*
Rossz olvasó
Mindent csak szó szerint értesz.
Nem tudsz a sorok között olvasni,
nem fedezed fel a nyíltan nem közölt,
de mégis odarejtett fontos üzeneteket
(nem érted még a célzásokat sem)
*
Jelölhetetlen
„Uram, nem vagyok méltó,
hogy a hajlékomba jőj…” mentalitás
Nem vállalsz el semmi tisztséget, felkérést
Mondván, hogy te nem vagy elég alkalmas rá
(így eltűröd: tényleg oda nem valók vezessenek)
*
Önjelölt
Ha más senki, de te magadra szavazol –
Hisz ki ismerne téged jobban, mint te magad….
Még a hátad közepét is látod (igaz, tükörből)
Azt is, ha lóg ott egy papír: ne szavazz rám!
És nem vagy elfogult magaddal…
*
Talányos
Enigmatikus
Rejtvényekben beszélsz,
hogy semmit-mondásodat leplezzed
sok idegen szót használsz, hogy ne értsem
Kimagyarázható költői képekben jósolsz stb.
*
Felhajtás
Sok hűhó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik
Egy életen át terrorizálod családodat,
S a végén életműved egy „ismeretlen remekmű”
(jobb esetben üres vászon – rosszabban: giccs…)
*
Pilátus
Mossa kezeit
tovább passzolja, hárítja a felelőséget.
Hinné, hogy nem rajta szárad Jézus vére…
(hisz ő csak egy kicsi szem a bűn-láncolatban,
hisz a nemrég hozsannázók is Barabást kiáltottak)
*
Akaratlan
Nem vagy te bűnös
Jézus kínhalálában,
hiszen a tömeghipnózis alá kerültél,
s így nem voltál beszámítható állapotban
(fejet hajtottál a kollektív balgaság előtt)
*
Hiábavaló
Felesleges – káros
A falra borsót hányó,
a tengerbe vizet hordó,
a feneketlen zsákba pénzt öntő,
a fanatikust ész-érvekkel győzködő stb.
*
Távlat
Nincs rálátásod,
nem látod a lényegest,
mert túl közel állsz a képhez/magadhoz
vagy mert még túl közeliek az események,
amiket fajsúlyozva helyükre kéne tenned…
*
Játékos
Aki nem tud másként játszani
csak komolytalanul, vagy vérre menően…
Így épp a kettő közötti középút üres marad…
Ezért nem is hívja őt soha senki játszótársnak…
Úgy hal meg: egy alapdimenzió kimaradt az életéből!
*
Kevély
Te nem hajtasz fejet
és belevered a fejed az ajtófélfába
(mindig emelet fővel, mindig fel a fejjel –
de ő csak azért, hogy másokat lenézzen,
másokon átnézzen, másokat semmibe vegyen)
*
Csali
Be- és megetetnek
Ráharapsz a mézesmadzagra
és cukrozva lenyeled még a békát is
Szirupban bármit lenyomnak torkodon…
Későn döbbensz rá: a szép alma mérgezett!
*
Ingerküszöb,
ami nálad túl alacsonyan van
A legkisebb piszkálódás kihoz sodrodból,
és hosszú időre elveszíted lelki egyensúlyod,
elborul az agyad, elönt a lelki méreg stb. stb.
s nagyon lecsökkent hatékonysággal üzemelsz…
*
Ijedelem – hiedelem
Önfelmentő kis babona
Ha nem jó lábbal kelsz fel,
akkor visszafekszel az ágyban,
és ott is maradsz napestig, s tovább,
hisz aznap jó, ha nem csinálsz semmit
*
First thing first
Mindent egyformán fontosnak tartasz,
nem tudsz fontossági-időrendi sorrendet felállítani,
Ezért vagy bele sem kezdesz dolgaid intézésébe
vagy egyszerre, szimultán akarsz mindent végezni:
kisdolgot-nagydolgot, mosakodást és evést stb.
*
Kis Valentino
Aki hamis vágyak
egyszeri kielégítése miatt
jórészt feláldozza élte hátralevő részét.
Egy nap dolce vita, habzsi-dőzsi – majd
a biztos börtön/javító-nevelőintézet…
*
Lejtőn
Mínuszban, még nullán se
A kevesebb sokkal több lenne:
Hízelgő, rossz utakra vivő stb.
álbarátok szoros, „kilátástalan” gyűrűjében,
jó tempóban „haladsz” egyre lejjebb a pokolba…
*
Egyből vagy soha
Ami nem megy elsőre,
azt már ne is erőltessed,
arról mondj le egyszer s mindenkorra
Nálad az új próba esélye ki van zárva,
az eleve csak szerencsétlenség lehet?
*
*
Gyűjtögető
A buzgó „kiscserkész”
Gyűjtögesd a jópontokat,
a mindennapi jócselekedetért!
Életed végén, majd, ha meghalsz,
beválthatod jó helyekre a paradicsomba…
*
Katonadolog
Rejtsd el a könnyeidet
Fojtsd italba bánatodat –
Egy férfinak szégyen a sírás,
ezért ne így könnyebbülj meg
(legfeljebb infarktust kapsz…)
*
Bőgőmasina
Ez nőnemű szó lenne?
Sírással annyi mindent elérhetsz,
ha nincs már más, mindig ezt vesd be –
Megszánnak, megsajnálnak, megunnak…
(a férjednél is így érhetsz el sok mindent)
*
Fixálódó
Ne akarj felnőtt lenni,
Maradj örök nagy gyerek…!
Állítsd meg itt a te órádat,
a többiek csak menjenek tovább,
ha nekik nem elég jó ez az idillikus lét…
*
Bamba
Mondják ostoba, buta,
együgyű, hüle emberről,
aki mindent szájtátva csudál, bámul.
Népies nyelven rokonai: bákó, baca,
mamlasz, málé, mámmám, mamuk.
*
A külcsín
Neki teljesen mindegy,
milyen ruha van rajta, hogy néz ki –
Ócska kopott, piszkos, büdös, hülye feliratos stb.
Hisz ő egy filozófus, vagy csak egy segédmunkás!
Miért is mosakodna, fésülködne, borotválkozna stb.?
*
A piperkőc
A dandy, aki naphosszat a tükör előtt áll
Aki órákig válogatja/váltogatja alsó-felsőneműit
Aki mindenféle pacsulikkal keni, fújja be magát
(míg lassan, de biztosan késő este nem lesz,
és másnap reggel kezdeti az egészet elölről)
*
Apróság
A kicsire nem adsz,
a nagy meg nem számít!?
Nem vered be jól a patkószeget –
a patkó leesik, a ló és így a lovas
is elesik, a csata, s a haza elveszik…
*
Értékbecsüs
Ami ingyen van, azt nem becsülöd
Nem adsz hálát érte, hogy jó levegőt szívhatsz
Ami meg nagyon drága, azt nehezen veheted meg
Így egész nap füstben-bűzben gürizel,
hogy drága autón járhass oda és vissza…
*
Nedv
A humor
annyira sajátosan emberi,
s ő maga az élet sava-borsa:
ironizálj, gúnyolódj, poénkodj stb. –
hátha minden barátod sikerül elüldözni!
*
Vicces
Igyekezz mindig
viccesen beszélni,
De menj biztosra:
s te magad nevess rajta
először és a leghangosabban!
*
Komor
Az emberi élet
Annyira komoly, halálkomoly,
Hogy csak komoran lehet végigcsinálni…
Ha netán meg-megkísért a nevethetnék,
Akkor gondolj temetésre, templomra stb.
*
Pótlék
A nevetés helyett röhögcsélés
A sírás helyett max. krokodilkönnyek
A barátság helyett jó ismerős, szesztestvér
A hivatás gyakorlása helyett pénzhajszás meló
A szerelem helyett kóbor numera, érdekházasság
*
Előrelátó
Mekkora csapás, megátkozottság lenne,
ha mindent pontosan és biztosan előre látnánk –
Mintha mi is „istenátkozta” jóstehetséggel bírnánk
Esetleg már most harakirit követnénk el amiatt,
ami másként, később odaérve szépen megoldanánk…
*
Kiismerhetetlen
Sose lehessen nálad tudni,
hogy mikor tréfálsz, s mikor nem!
Téged még a baráti köröd se ismerhessen ki…
Még a csapattársaid se ismerhessék ki a cseleid,
még ők se tudhassák, melyik pillanatban mit lépsz…
*
Helyettesítő
Imádkozhat értem, de nem helyettem
Adhat tanácsot, de helyettem nem dönthet
Drukkolhat nekem, de helyettem nem vizsgázhat le
De ő olyan nagyon „jó anya”, vagy az akar lenni,
hogy mindent helyettem csinálna, s ezzel árt…
*
Képmutató
Szálka és gerenda
Vedd ki előbb saját szemedből a gerendát,
és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy
kivehesd esetleg atyádfia szeméből a szálkát,
amit te most látászavartan gerendának nézel…
*
Bűntettestárs
Felelősség: hárítás-kibúvás
Nem szartam a kútba, csak a kávájára…
Nem öljük meg Józsefet, csak a mély kútba dobjuk
Nem én öltem meg a mély depressziós lakótársamat,
Csak elöl hagytam az altatókat és a konyakosüveget…)
*
Vandalizmus
Tehetetlen düh kitörése
A tárgyak nem ütnek vissza!?
(Bár, ha falba vered a fejed, akkor…)
Noha a „holt dolgok” is könnyezhetnek,
és nemcsak gazdáik, akiknek ez érték, emlék…
*
Békaperspektíva
Nem mer/vagy nem képes
a humor magaslatára felmászni,
ahonnan eltörpülne óriásinak látszó gondod
(mintegy sub specie aeternitatis? a napi dolgot
az örökkévalóság szempontjából is mérlegelve…)
*
Szennytisztító
A mocskos fürdővízzel
együtt a gyereket is kiöntöd:
egy pályatévesztett pap képe miatt,
hagyod végleg lenullázódni istenhitedet,
illetve mást – pénzt stb. – imádsz helyette…
*
Rigolyás
Riogó hangon veszekedő,
Perlekedő, nyugtalan házsártos
Kivált nőről mondják;
s a székelyeknél ijedős és
nehezen szoktatható barmokról is.
*
Feltett kéz
Fordított arányosság…
Mindig feltétel nélkül kapitulál
a körülmények óriási hatalma előtt…
Persze annál nagyobbak ezek az óriások
minél törpébbnek látod-láttatod önmagad…
*
Pénzember
Aki mindent csak pénzért tesz,
Illetve: aki pénzért bármit megtesz
Akinek mindenki annyit ér, amije van
Aki attól kér tanácsot, aki a leggazdagabb
Akinek a ma legdrágább ház, kép a legszebb…
*
Ki mit tud
Keveset tudsz, ami fontos lenne,
De még azt is csak körülbelül, vagy rosszul…
De sokat tudsz felesleges, lényegtelen dolgokról.
Ami viszont nemcsak haszontalan: egyenesen káros
Hát még az: amit rosszul tudsz, azt meg jól csinálod!
*
Spiritus rector
Ki a nagyobb bűnös?
Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?
Az egy valaki a felheccelt lincselő tömegből,
vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:
bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó
*
Versenyeztető
Szereted a feleséged,
és ezt minden nap érezteted is vele,
és azt is, hogy az előzőt meg se közelítheti.
De adsz neki esélyt: naponként lepontozod,
folyamatosan kiértékeled aktuális teljesítményét…
*
Pipiskedő
Tetszelegve viselkedik,
Nagyon kedvesnek kíván mutatkozni,
Finomkodva, édeskésen viselkedik
Vagy rátartian mozog, kényeskedik
(önelárulóan nem őszinte)
*
Baudelaire
A MACSKA
1
Mintha az lenne a lakása,
agyamban ide-oda jár
egy szép nagy macska. Csupa báj
Alig hallatszik nyávogása,
oly diszkrét hangja, halk s nemes
de ha dorombolás, ha morgás
egyforma dús, mély zenecsorgás.
És bája s titka éppen ez.
E hang, mely gyöngyözik, szivárog,
betölt, mint dús folyásu dal
és részegít, mint bájital –
hogy be ne hatna, nincs oly árok,
nincs, melyet nem csitítna, láz,
nincs, melyet nem hevítne, mámor
Szavakra nincs szüksége, bár oly
beszédes, mint tán semmi más.
Hol a vonó, mely úgy bemarna
lelkembe, művész hangszere,
királyi fülnek szánt zene,
húr, melynek lenne oly hatalma,
mint hangodé, talány-cicus,
szeráfi macska, macska-démon,
kiben mint egy angyalba, fínom
minden tag, és harmónikus?!
2
Balzsamos barna s szőke szőre
annyira, hogy egy délután,
mert egyszer megcirógatám,
egy illat lettem én is tőle.
Ő a hely áldó szelleme,
mindent birodalmában ő visz:
ítél, kormányoz, ihlet, őriz;
tündére tán, tán istene.
Ha szemeim, delejbe vonva
e szeretett cicám után
fordulnak, és ha azután
benézek újra enmagamba:
csodálva látom ott megint
sápadt szemének ritka lángját,
eleven opált, tiszta lámpát,
amint meredten rámtekint.
Babits Mihály fordítása
*
Élet
ABC
A baj
felismerése
a gyógyulás kezdete
A sokáig megoldatlan lelki bajok,
átsminkelt megalkuvások, bűnök és
torzulások/hiányok, balga döntések stb.
jobb híján testi tüneteket produkálnak,
jelzik: nem rendeltetés-szerűen élünk…!
A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,
és jó szellemben, bölcsen s lélek-bátran
itt és most javítsunk leromlott életünkön.
Boldogságra teremtve, rontásra is szabadon.
A hiba
a mi készülékünkben van.
Más akár meg is ölhet, de nem árthat.
A legtöbbet nem is sunyi/ádáz ellenségeink,
hanem a jószándékú jóakaróink árthatnának,
és köveznék az utunkat a pokolba, ha hagyjuk…
Az őszinte-áldozatos szülő, barát, tanár, orvos
sokkalta több és tartósabb bajt és kárt okozhat,
mint a hátrányos helyzetünk, a gonosz zsarnok stb.
Ezért is kellene napi imánkban kérni: Védjél meg
a „jóbarátaimtól”, az ellenséggel elbánok magam is!
De leginkább önmagamtól, ha nem a javamat akarom!
