kb. 2 perc olvasás
VARGA TIBOR
Egyedüli értékmérő, a becsület
A fosztogatás a középkori felfogásban ellenkezett a nemesek és a köznép felfogásával,
mert a Szent Korona törvényei alapján a föld elidegeníthetetlen érték volt
Az úgynevezett „honor” nemcsak tisztség volt, hanem egyben a tisztséggel
együtt járó, a tisztségviselőknek teljes haszonélvezetre átadott birtok is. A honor
birtokosai tehát nem egyszerűen tisztségviselők, hanem a Szent Korona területi
megjelenéséből „szolgálati birtokkal” rendelkező nemesek is voltak. A birtok csak
hivatalhoz járult, melyet az uralkodó tetszése szerinti időre átruház hívére. Ebben a
jogi struktúrában a honor gyanánt adott birtok azáltal különbözött az
örökadománytól, hogy nem „örökjogon” adományozták, hanem a hivatal
visszavonásakor megszűnik . Ugyan a honorok a XV. századra átalakultak „örökjogú”
birtokká, azonban az elnevezésük és intézményük rendszere sokat elárul eleink
gondolkodásából. A latin „honor” szó ugyanis a magyar nyelvben két szótő
származékaival adható vissza: az egyik a „tiszt” és a belőle képzett „tisztesség” és
„tisztelet” szócsoport a másik a „becsület” és „megbecsülés” kifejezés-együttes. Ez
utóbbi nyilvánvaló etimológiai kapcsolatban áll az „érték” értelemben fennmaradt
„becsű” „becsérték” szavainkkal.
Úgy látszik tehát, hogy a magyar hagyományban a „becsület” határozta meg a
tisztségek szerzésének lehetőségét. Arra nézve, hogy ez valóban így volt, Szilády Áron
nyomán éppen Engel Pál szolgáltat bizonyítékot, ugyanis 1450 táján egy
magyarországi tudós pap egy latin nyelvű kódexet olvasgatott, amelyben egy társa
vasárnapi szentbeszédeket gyűjtött össze. A kódex olvasója az egyes beszédek mellé
magyarnyelvű magyarázatokat fűzött. Bennünket az a bejegyzés érdekel, amit ahhoz
a beszédhez fűztek, melynek ismeretlen szerzője azokról az adományokról elmélkedik,
amelyeket az ember Istentől nyer: „Minden javunkat, az erőt, a szépséget, az
egészséget, látásunkat, hallásunkat és minden egyéb érzékelő képességünket, de
kezünket és lábunkat is, temporáliaként bírjuk, mert az Úrtól hűbérbe kaptuk őket”.
Mivel Magyarországon jószerivel ismeretlen volt a „feudum=hűbér” fogalma, a
jegyzetkészítő jónak látta a „feudum” szó mellé magyarul odaírni : bwchwbe, azaz
„becsübe” Ebből a körülményből ismét csak az következik, hogy a Szent Korona
királyságában valóban ismeretlen volt a hűbéri rendszer, mely ember és ember közti
kiszolgáltatottságon alapul, másrészt arra is utal a szóhasználat, hogy a „honor”-i
szervezet alapja és értékmérője a becsület volt.
_________________________________________
Napvágás a Szent Korona Rádión 20.
Napvágás – Új alkotmány: a Szent Korona mért csak a preambulumba kerül?! + Istenítéletek
2010.10.17-i adás letölthető ide kattintva!
Téma: Új alkotmányról szóló hírek, továbbá néhány aktuális esemény kivesézése. A műsor történelmi részében Varga Tibor az Istenítéletekről beszél.
„SZENT KORONA ESTÉK”
„SZENT KORONA ESTÉK” BUDAPESTEN
DR. VARGA TIBOR ELŐADÁSA
szeptember 27. – október 25. – november 29. – december 13.
minden alkalommal 18.00 órától
ANDRETTI KÁVÉHÁZ KÜLÖNTERME – ÚJPEST
A belépés INGYENES (Adományokat elfogadunk)