Link ajánló 33.

Láttam, olvastam, hallgattam

Link ajánló 33.

Átok

Vörösmarty Mihály

Görgeinek híják a silány gazembert,

Ki e hazát eladta cudarúl.

Kergesse őt az istennek haragja

A síron innen és a síron túl.

.

O százezernyi hős fiak vezére,

Dicső, ha győz, dicső, ha elesik,

Ki úr leendett, milyennél nagyobb nincs,

Meghajlott a lábtúrta fövenyig.

.

Kezében volt az ország szíve, kardja,

S ő mint pofon vert, megrugdalt inas,

Feladta gyáván mind e drága kincset,

Bérért vagy ingyen, mindenképen gaz.

.

Hallgatnak ágyuink, a puska nem szól,

E némaság oh mily réműletes!

A hajdu nem küzd, a megjött huszárnak

Kardján most nem vér – csak köny csergedez.

.

Harc nélkül, alku nélkül így elesni!

Egymásra néznek a bús harcfiak

S a hitszegő vezérre szíveikben

Kihalhatatlan átkot mondanak.

.

„Isten, vagy ördög – így kérdik magokban –

Melyik teremté ezt a Görgeit?

Ily férget isten soha nem teremthet,

Ezen megtörnék emberben a hit.

.

Hervadjon a fű, ahol megpihenne,

Akadjon fel, midőn a fára néz,

Enyhet ne adjon éhe, szomja ellen

A föld, s ne nyujtson soha emberkéz…

.

Kergesse őt a balszerencse, mint

Szilaj kutyák a felriadt vadat.

Éljen nyomorból, kínból mindhalálig

S ha elhal, verje meg a kárhozat.”

Gebe, 1849. október 10.

*

Este későn megperdítik a dobot

Este későn megperdítik a dobot,

Kiadják a nehéz parancsolatot.

.

Magyar fiúk kezdődik a háború,

De ti azért ne legyetek szomorú.

.

Ha Görgey igaz vezér lett volna,

Magyarország ilyen gyászban nem volna.

.

De Görgey nem volt igaz vezérünk,

Világosnál lerakatta fegyverünk.

*

GÖRGEY ARTÚR

ÉLETEM ÉS MŰKÖDÉSEM

MAGYARORSZÁGON

1848-BAN ÉS 1849-BEN

http://mek.oszk.hu/04700/04739/html/index.htm

+

http://hu.wikipedia.org/wiki/Görgey_Artúr

*

Kis pej lovam megérdemli a zabot,

Kétszer kerülte meg Magyarországot

Harmadszor is, sejehaj, megkerülhette volna,

Ha Görgey igaz szívű lett volna.

.

De Görgey nem volt igaz vezérünk,

Világosnál letétette fegyverünk.

Ha Görgey, sejehaj, igaz szívű lett volna,

A magyar ember senki rabja nem volna.

*

Németh László

Az áruló

ISMERTETŐ

„Az Áruló-nak Görgey, a 48-49-es szabadságharc tábornoka a hőse; harminckét éves korában olyan hadvezér, amilyen a Hunyadiak óta nálunk nem született. Kossuth azonban a világosi fegyverletétel után a harc elvesztésének az ódiumát is rája dobja. Ugyanerről a témáról néhány évvel előbb Illyés Gyula is írt drámát; az én darabom azonban nem az övével vitázott, mint első olvasói hitték, nem is a két nagy ember párbaja érdekelt, hanem hogy miképp lehet egy olyan vádat, melynek piciny részét a túl érzékeny lelkiismeret is igazolja, egy hosszú életen át mégiscsak elviselni. A dráma nem is a szabadságharc alatt játszódik hanem utána, Görgey internáló helyén, Klagenfurtban, s abban a pillanatban veszi kezdetét, amikor az osztrák kormány Görgey tábornoktársait, az aradi tizenhárom vértanút fölakasztatja, s az orosz fővezér közbenjárására kegyelmet kapott Görgey ráeszmél, hogy vele kapcsolatban az első kérdés, akármeddig él s halála után is az lesz most már, hogy áruló volt-e vagy sem.

Mint látni fogjuk, ez a dráma is jóslatdrámáim közé tartozik: a klagenfurti helyzet néhány év múlva súlyosabb alakban tér vissza az életembe, mint a Galilei-pör kapcsán. A magyarázat, amit a darab Görgey elmarasztalására ad: bizonyos fokig az én esetemre is alkalmazható. Görgey, ha követett is el hibát, nem volt áruló; bűnbakul azért kiáltották ki szívesen, mert a szabadságharc vezérkarában senki sem szerette: a romantikus táblabírák közt őt, a vegyészt, már a természettudomány szelleme érintette. A romantika önbírálatát, amely Európában s nálunk is 48 után következett be, ő 48-ra elvégezte, s ez a romantikus szívre erőltetett fegyelem, »blazírtság« volt az, amit mint pulykacsibét a tyúkalj, a nemzet az áruló szó rávetésével vert ki maga körül.”

Forrás:

Németh László: Negyven év. Tájékoztató pályámról és munkásságomról

http://mek.oszk.hu/01000/01012

&

http://mek.oszk.hu/01000/01011/index.phtml#

*

Freudi elszólás Berlinben

A demokrácia annyit jelent, hogy „gondoskodni kell a zsidó lakosság jólétéről”

Őszintén szólva, mindig is gyanítottam, hogy Adolf Hitler igazat írt a Mein Kampf-ban, amikor azt fejtegette, hogy a demokrácia a zsidóság érdekeinek leginkább megfelelő rendszer. Azonban meggyőződéses antikommunistaként egykoron mégis a demokrácia híve lettem. Most pedig, a rendszerváltás után 22 esztendővel, egy német kereszténydemokrata parlamenti képviselő kijelentése nyomán mégiscsak beigazolódott a gyanúm: a demokrácia tényleg a zsidóságnak a gójok felett gyakorolt uralmát hatékonyan biztosító rendszer.

http://kuruc.info/r/7/101966/

p.s.: ha a „zsidóságon” nem elsősorban, vagy kizárólag stb. fajt, származást stb. értünk, hanem egy olyan mentalitást-életstratégiát, amit pl. A velencei kalmár példáz, s amit a magyar irodalomban pl. Wass Albert műveiben ábrázol típusaiban, akkor szerintem előrébb jutunk Európa/Észak-Amerika és a képére formált második, harmadik világ politikai, gazdasági és kulturális csődjének megértésében (N.J.)

*

Szenti Tibor – Szűcs László

Rendhagyó lexikon

Tartalom

Előszó

Alattvaló

Álom

Állatőseim

Bábu

Bolond

Civilizáció

Család

Csönd

Csőcselék

Dob

Dög

Edény

Ember

Emberáldozat

Eső

Évszakok

Fa

Fájdalom

Fáradtság

Fohász

Földanya

Garázda

Gép

Gyáva

Győztes

Hajlékkészítés

Halál

Harc

Hegy

Idő

Isten

Játék

Katona

Kenyér

Kert

Lárva

Lelkiismeret

Levél

Létra

Lusta

Madár

Matematika

Nap

Nemzés

Nyomor

Óra

Őseink

Pénz

Puszta

Rab

Ruha

Sárkány

Szem

Szenvedély

Szerelem

Szülés

Táltos

Trónus

Tűz

Tyúk

Univerzum

Út

Ünnep

Vándor

Vér

Vihar

Víz

Zászló

Zátony

Zsugori

Fülszöveg

Szenti Tibornak ez a 14-ik könyve – nem számítva az egészségügyben írt 7 mentális tankönyvet és egy ismeretterjesztő kötetet. Könyveit egymástól eltérő műfajban alkotta. Ez jelzi szerzőjük kísérletező kedvét és sokirányú érdeklődését.

A Rendhagyó Lexikon 70 irodalmi szinten megfogalmazott szócikket tartalmaz. Az esszék egy része olyan írásokból tevődik össze, amelyek aligha találhatók a nagy lexikonokban. Az „Alattvaló”, „Gyáva”, „Lusta”, „Zsugori” stb. mély emberismeretről és lélekábrázolásról tanúskodik. A szócikkek az adott témát tartalmuk szerint a természet-, illetve a társadalomtudományok szempontjából tárgyalják; vagy e tudományágak párhuzamosan egymás mellett jelentkeznek, átszűrve a szerző szubjektív, szürrealisztikus érzésvilágán és szemléletén. A kötet ettől vált egyénivé.

Esszéinek van egy közös és fontos összekötő fonala. Valamennyiben, még a sárkányokat, vagy a tyúkot tárgyaló tanulmányban is – gyakran nem kis iróniával és kritikával – az emberről szól. Szüntelenül kicsendül belőlük az aggódó és moralizáló hang: honnan jöttünk, hol tartunk, és mivé válhat az Ember, a minket körülfogó, számunkra fölmérhetetlen univerzumban.

E kötethez egyenlő szerzőtársat – és nem illusztrátort – talált Szűcs László szobrászművészben, aki minden fejezethez egy-egy szobrát, érmét, különleges, nemes anyagokból készült, organikus művészeti irányzatú plasztikáját nyújtotta.

Szenti Tibor – Szűcs László: Rendhagyó lexikon

Esszék

http://mek.oszk.hu/08500/08582

+

Gulácsy Éva – Szenti Tibor: Empátia

http://mek.oszk.hu/08900/08968

Szenti Tibor: Állat vagy ember?

http://mek.oszk.hu/08900/08974

Szenti Tibor – Bicsérdy Gyula: Állatjelölések

http://mek.oszk.hu/09300/09366

Szenti Tibor: Betyártörténetek

Mondák és dalok

http://mek.oszk.hu/08500/08584

Szenti Tibor: Bibó Lajos vallomásai

http://mek.oszk.hu/08600/08636

Szenti Tibor: Egészségünkért!

Tanácsok lakosságunk testi és lelki egészségének megőrzéséhez

http://mek.oszk.hu/08900/08983

Szenti Tibor: Építőáldozatok nyomai Hódmezővásárhelyen ; Befalazott emlékek a hódmezővásárhelyi tanyák építményeiben

http://mek.oszk.hu/09000/09005

Szenti Tibor: Haiku

http://mek.oszk.hu/08400/08419

Szenti Tibor: A halál

http://mek.oszk.hu/08900/08975

Szenti Tibor: A hit

http://mek.oszk.hu/08900/08970

Szenti Tibor: Istenhez közelítve

Esszék

http://mek.oszk.hu/08500/08576

Szenti Tibor: Jocó, szólnak a harangok!

Emlékezés Nagy Józsefre, a Magyar Televízió főoperatőrének vásárhelyi művészkorszakára

http://mek.oszk.hu/08800/08833

Szenti Tibor: Kalászkisasszony

Történetek a szerelemről

http://mek.oszk.hu/08500/08573

Szenti Tibor: Készülődés az elmúlásra

Tanácsok betegeknek, gondozóiknak, gyászolóknak

http://mek.oszk.hu/08900/08982

Szenti Tibor – Holler László: Két világ között

Irodalmi olvasmányaim

http://mek.oszk.hu/08600/08629

Szenti Tibor – Bicsérdy Gyula – Facsar Imre: Marhavész a XIX. század első felében

http://mek.oszk.hu/09300/09343

Szenti Tibor: Megkapaszkodás és elszakadás

http://mek.oszk.hu/08900/08976

Szenti Tibor: Önismeret

http://mek.oszk.hu/08900/08969

Szenti Tibor: Parasztvallomások

Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyről

http://mek.oszk.hu/08600/08696

Szenti Tibor: Paráznák

Dél-alföldi szexuális bűnpörök a feudalizmusból, 1723-1843

http://mek.oszk.hu/08400/08461

Szenti Tibor: Szampó és Mirmidó

Elbeszélések

http://mek.oszk.hu/08500/08572

Szenti Tibor: A szeretet

http://mek.oszk.hu/08900/08971

Szenti Tibor: A tanya

Hagyományos és átalakuló paraszti élet a Hódmezővásárhely-kopáncsi tanyavilágban

http://mek.oszk.hu/08700/08709

Szenti Tibor: A tetejetlen fán

http://mek.oszk.hu/08800/08803

Szenti Tibor: Vásárhelyi emlékeim

http://mek.oszk.hu/08500/08578

Szenti Tibor: Vér és pezsgő

Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelek az első világháborúból

http://mek.oszk.hu/08700/08715

*

Menyasszony-búcsúztató

Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom,

Nem sepri már többé az én gyenge karom.

.

Sepertem eleget, seperje már más is,

Öleltem a babám, fogom ezután is.

.

Amerre én járok, még a fák is sírnak,

Gyönge ágairól a levelek hullnak.

.

Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,

Mert az édesapám sírva keres engem.

.

Sárga madár a víz felett, édesanyám Isten veled,

Tudom, nagyon fáj a szíved, de azért csak Isten véled.

.

Isten veled testvér, jó utat kívánok,

Az Isten áldása szálljon tireátok.

.

Istenem, országom, régi szabadságom,

Jaj, de hamar elmúlt az én leányságom!

.

Amíg leány voltam, szabad madár voltam,

De már asszony leszek, halálig rab leszek.

.

A veres folyóka felfutott a fára,

Üresen marad már a Baloghék háza.

*

Ne légy olyan, mint a harkályok!

„A szeretet türelmes, jóságos…”

(1Korinthus 13:4)

(szerző: Bob Gaas)

A Discovery űrsikló történetében volt egy alkalom, nem szállhatott fel – nem műszaki problémák vagy tőkehiány miatt, a gondot a harkályok okozták! A madarak ellenállhatatlannak tartották az űrsikló külső üzemanyagtartályát borító szigetelőhabot. Ez a szigetelőhab azonban létfontosságú az űrsikló feladatának teljesítéséhez. E nélkül jég képződik a mélyhűtött üzemanyagot tartalmazó tartályon; jég, amely a kilövéskor leválhat és károkat okozhat.

Van ebben egy tanulság. A házasságok sérüléseit gyakran nem nagy dolgok okozzák, mint a hűtlenség, a bántalmazás vagy az elhagyás, hanem olyan kis dolgok, mint a kritizálás, a tisztelet hiánya, és az, hogy biztosra vesszük a másikat. Ha belecsipegetsz a házasságodba, akkor nem fogod tudni elérni a boldogságnak azt a szintjét, amit Isten tervezett számodra. Valaki bölcsen megjegyezte: Mielőtt kritizálnád párod ízlését, ne feledd, hogy téged választott.

Oswald Chambers mondta: Isten nem azért ad nekünk képességet a tisztánlátásra, hogy másokat bírálgassunk, hanem azért, hogy imádkozni tudjunk egymásért.” A zsörtölődés nem működik, csak arra jó, hogy házastársad önértékelését és biztonságérzetét lerombolja. Az emberek csak akkor változnak, ha érzik, hogy megértik és értékelik őket. A Biblia azt mondja: A szeretet türelmes, jóságos.” Tehát ahelyett, hogy belecsípnél” a társadba, emlékezz vissza azokra a tulajdonságaira, amelyek miatt vonzódni kezdtél hozzá, építs ezekre, és hozd ki belőlük a legtöbbet! Ha te nem teszed, ki fogja?

Pál azt írja: …ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Filippi 4:8). Ha azt tervezed, hogy házas maradsz és boldog leszel, akkor ezek az időtálló alapelvek segíthetnek.

*

Hiszel neki?!

Vannak emberek, akik szeretnek másokat manipulálni. Általában egy dolog vezérli őket, hogy elérhessék céljukat, megszerezzék amit akarnak, vagy a másik fölé kerekedhessenek. Nyerni mindenáron. A veszítéstől irtóznak.

Sikeres, látszólag mindennapi emberek, sokszor társadalmunk megbecsült tagjai. Törvényt ismerő (betűjét betartó – de szellemét már kevésbé), sokszor az átlagnál intelligensebb emberek ők. Viselkedésük elsőre vonzó, fellépésük határozott. Magabiztosságuk, érzelmi függetlenségük a biztonság illúzióját keltheti egy emo­cionálisan vagy anyagilag kiszolgáltatott, önmagát mások tükrében értékelő, mások pozitív visszajelzéseitől függő ember számára.

(…)

A fentiek alkalmazásához egy nagyon hasznos könyvet ajánlok:

Báránybőrben

A nyílt agressziótól a manipulációig

Dr. G Simon, Háttér , 1987

http://lelkizona.hu/hiszel-neki/

*

Lady Gaga:

anorexia és bulimia 15 éves koromtól

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/lady_gaga_anorexia_es_bulimia

*

Szabó Gyuri bácsi

– a bükkszentkereszti füves ember októberi előadása

A füves ember öröksége- és tapasztalatai

Szeretettel köszöntöm Önöket. Először nagyon röviden magamról és a családról. Nyolcvankét éves múltam áprilisban. Teljesen egészséges vagyok, használom a gyógynövényeket, természetes körülmények között élek.

Hat éves koromtól tanultam, nyolc éven keresztül. 14 éves koromig a gyógynövények, a népi gyógyítás ismeretét nagyanyámtól, aki Sajókazincnak volt a javasasszonya, anyai ágon, nagyon régen. Ő úgy mondta, ő volt a huszadik nagymama. Abban az időben, 30-as években minden falunak, sőt a mai napig is vannak olyan emberei, akik gyógyítanak különböző módon, nemcsak gyógynövényekkel, hanem más dolgokkal is. Nagymama is elég sok mindent csinált, amit én már nem használok pl. petróleum, néha ajánlom, és néha elfogadják, de én magam nem használom. Rák ellen és torokgyík ellen használtuk a petróleumot, és állatgyógyászatban, baromfivésznél. De elsősorban füveket használunk, olyan, mint pióca, mész, só, iszap, szénapelyva, ezeket nem használjuk, pedig nagyon ráférne az emberiségre.

Aztán a rendszerváltás óta csinálom, mert az előző rendszerben nem volt szabad ezzel foglalkozni, kuruzslásnak minősítették. 1979-ben Oláh Andornak az Új hold, új király c. könyvében le van írva, hogy 79-ben Kuszkoban az egészségügyi világszervezet Bannerman professzora hivatalosan semmisnek jelentette ki a népi gyógyítás hátrányos megkülönböztetését. Nálunk akkor még nem vették figyelembe.

Azóta egyre nagyobb az érdeklődés ebbe az irányba, ma már egész meglepő dolgok vannak a természetes gyógymódokkal kapcsolatban. Minden népnek van népi gyógyítása. Nekünk miért ne lenne, minden faluban van. Nagyon sok öreg ismeri és használja a gyógynövényeket, csak nem járják az országot, nem mondják el úgy, mint én. És ne vegyék szerénytelenségnek, de esetleg csak rész dolgokat tudnak.

Azóta volt legalább négy vagy öt világkonferenciája az egészségügyi szervezetnek. Sőt az egészségügyi világtanács határozatban rögzítette, hogy a kormányok foglalkozzanak a népi gyógyítással, hozzanak megfelelő rendeleteket, hogy a népi gyógyítók tudják ezt alkalmazni. Kezdjék el ismét a tudományi egyetemeken tanítani és kezdjék el kutatni a népi gyógyítást.

Most viszont ott tartunk már, hogy az egész világ hihetetlen mértékben fordul a természet felé. Talán mondhatjuk azt, hogy az emberiség harmadszor akar visszatérni a természethez, mert nagyon nagy baj van. Borzasztóan nagy baj van, amikor már hivatalos adatok vannak. A Kossuth rádióban hangzott el július egyik reggelén. A bemondónő kérdezte a berlini riportert, hogy igaz e, hogy németek 35% nem hajlandó elfogadni a gyógyszert. A berlini riporter visszaigazolta valóban így van, ez hivatalos adat. A franciák 30%-a – ez egy magyar professzor tanulmányában van -, a világ összes lakosságának pedig 82%-a nem hajlandó elfogadni a gyógyszert, ebbe benne van Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, ezért ilyen magas ez a szám. Vannak olyan országok pl. Ázsiában – Indonézia -, ahol 80 ezer orvos közül 20 ezer a nyugati értelembe vett orvos, és 60 ezer a népi gyógyító.

Alternatívát kér e gyógymód, mert van olyan ország, ahol a második halálok a gyógyszer mellékhatás. Ez állítólag Amerika, de a világon a negyedik a halálok a gyógyszerek mellékhatása. Ma már ki merik jelenteni az orvosok, hogy az orvosi kezelések 60%-a tünetkezelés, ki merik jelenteni, hogy vége van az antibiotikumos korszaknak, mert egyszerűen nem reagálnak a kórokozók, az antibiotikumos kezelésekre. Ki merik jelenteni most már hivatalosan, hogy a rákos, azaz az onkológiai vizsgálatoknak az 50%-a téves – Magyarországon. Ezt is hírközlő szervekben mondják ki, és azzal indokolják, hogy a jó onkológus szakemberek kimentek külföldre, akik itt maradtak gyakorlatlanok. Van benne igazság. Viszont abban is van igazság, a Dunántúli Naplóban jelent meg pár évvel ezelőtt, hogy egy magyar főorvosnő, aki kint praktizál, hogy a németeknek több mint 50%-a, ahhoz az orvoshoz, aki csak gyógyszert tud felírni nem szívesen adja le a kártyáját. Keres alternatívát. Én személyesen ismerek egy magyar orvost, aki Bern mellett egy rákkutató intézetben dolgozik – Bogácson szoktunk találkozni. Ő mondja, hogy náluk van olyan rendelőintézet, ahol megvizsgálják a beteget és az orvos megkérdezi tőle, hogy milyen gyógymódot akar és, ha azt mondja, hogy gyógynövényekkel akarja gyógyítani magát, az orvos felírja a gyógynövény receptet, melyikből és mennyit és ott a rendelőintézetben lévő boltban megveszi, a gyógynövényes, patikus vagy gyógyszerész összekeveri neki és odaadja.

És most lepődjenek meg, hogy a borsod megyei miskolci kórházzal jövő héten vagy utána kötök szerződést. A megyei kórház főorvosa és orvos igazgatója, aki egyben a nőgyógyászati osztály vezetője nagyon nyitott az egészre, a Babaváró programunkkal fogunk szerződést kötni. A Duna TV-ben nyilatkozott erről. Hihetetlenül jól működik most már az egész országban. De hívtak már az ózdi kórházba, hogy csináljunk boltot, oda akarnak hívni.

És még egy nagyon nagy öröm a számomra, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem meghívott, márciusban fogok menni. Két előadást kell tartanom orvostanhallgatóknak a népi gyógyításról, a tanszékvezető professzor hívott meg. Megyek most ebbe a hónapban, vagy a jövő hónap elején Nyíregyházára, egy zártkörű rendezvényre, ahol ápolóknak és orvosoknak fogok előadást tartani.

Nagyon szoros a kapcsolatunk a Semmelweis Egyetem gyógynövénykutató intézetével. Ők vizsgálnak öt teánkat is.

A legutóbbi egészségügyi világszervezeti kongresszus 2008. november 8-án volt Pekingben, az internetről le lehet tölteni, az úgynevezett Pekingi nyilatkozatot, ahol hat pontban rögzítették, hogy mit kell a kormányoknak tenni, meg a népnek, az orvostársadalomnak.

Azzal kezdődik, hogy mindenkinek kötelessége a saját egészségével törődni. Egyértelmű. Legjobban saját magunk tudunk vigyázni az egészségünkre. Aztán azzal folytatja, hogy a kormány hozzák meg a megfelelő rendelkezéseket, az orvosok kezdjék el tanulni újra a népi gyógyászatban rejlő tudást, és a kutatók pedig kezdjék el kutatni azokat a dolgokat, amiket a nép sok ezer év alatt összeszedett. A népi gyógyítók pedig vizsgázzanak le. Én májusban vizsgáztam, igaz azt kérdezték, hogy minek az nekem. Mondtam, hogy legyen egy papírom, és most nagyon jó, hogy van egy papírom, mert ezzel tudok szerződést kötni a kórházzal, így ők nincsenek bajban, hogy egy kuruzslóval kötöttek szerződést. Még van ilyen per Magyarországon, képzeljék el. Nemrégen a televízió egyik csatornáján arra lettem figyelmes, hogy egy idős hölgy megy ki a teremből, és visszaszól, hogy „Továbbra is állítom, hogy nem vagyok kuruzsló”. És megkérdeztem egy rendőrorvost, hogy igaz e, és igaz, hogy vannak ilyen perek. Az illető nem tudta a Pekingi Nyilatkozatot, meg az orvos sem tudta, meg az bíró sem tudta, hogy van ilyen. Sőt mondok egy nagyon érdekeset, az Országos Gyógyszerészeti Intézetbe mi vittük fel a lányommal ezt a Pekingi Nyilatkozatot, mi adtuk nekik oda az idén, mert ők sem tudták. 2008-ban hozták, és ők sem tudták. Erről röviden ennyit.

Egyre több fiatal érdeklődik és ez nagyon jó, mert akkor kell kezdeni, amikor még egészségesek vagyunk, és akkor nem leszünk betegek. Hat éves koromban kezdtem, azóta használom a gyógynövényeket. Egy öt literes fazék volt a sütő tetején, nagyanyám, amíg élt, abba mindig tea volt. Aki szomjas volt itta a gyógyteát, víz helyett, mert nagyon rossz volt a vizünk. Nem volt vezetékes víz a szüleim házában, és nagyon vas ízű volt a víz. Ezért döntött úgy nagymama, hogy mindenki teát iszik.

Mit is tud ez a népi gyógyítás? Egészen meglepő dolgokat és most egyre inkább kerülnek elő az írásos anyagok is, mert eddig csak a régészeti leletek voltak. Hogy van hat vagy nyolc honfoglalás kori harcos koponyája, ami meg van lékelve, és alá van írva – én Szentendrén láttam a Skanzenben -, hogy még élt 12 évet ezután. Most már elkezdik mondani, hogy II. Vak Bélát megvakították, és meggyógyították a sámánok, – életben maradt. Azért vakították meg, hogy ne legyen király – Ő Árpád házi király volt – de király lett, a végén még gyerekei is születtek. Túlélte a vakítást, – amit tüzes karddal csináltak annak idején.

Nagyon-nagyon régi írásos anyagokban, a legrégebbi írásos anyagban, az úgynevezett inkvizíciós peranyagokban van, hogy sámánokat büntették sokszor halállal, mert gyógyították a rákot. Akkor… Az első inkvizítort 1270 körül nevezte ki a pápa, és az úgynevezett kassai kódexben van rögzítve az összes inkvizíciós per, ez dominikánus szerzeteseknél van Kassában, de az egyik ilyen szerzetesnek sikerült kimenteni egy ilyen anyagot és abból írta a könyvét.

Nekem is volt egy bőrrákom, amit magam meggyógyítottam annak alapján, amit a nagymamám tanított nekem.

Most azt mondanám, hogyan védekezzünk, hogyan maradjunk egészségesek, és elkezdenék beszélni arról, hogy fejtől lefelé milyen baj érheti az embert és azt hogyan kell gyógynövényekkel gyógyítani.

Kezdjük a hajunkon – az enyém a lustaságtól ilyen, mert ma is meg tudnám csinálni, hogyha rendszeresen csinálnám, diólevéllel kenném be, diólevél teával. Hajmosás után a diólevél teát rajta hagynám, és akkor elkezdene nőni a hajam.

A másik módszer, amikor korpásodást akarunk gyógyítani, és kicsi hajerősítést akarunk csinálni, akkor csalánlevéllel történő hajmosás utáni leöblítés, majd beledörzsölni diólevél teával, és 10-15 perc után leöblíteni.

És van egy olyan, amit kevesen alkalmaznak, pedig nagyon hatékony a hajukra. Egy fél citromlé, ugyanannyi tejszínnel és 4-6-8 csepp mandulaolajjal összekeverni és azt beledörzsölni hajmosás után a hajba, és ezt egy fél óra után le kell mosni, mert akkorra a mandulaolaj beszívódik a hajhagymákba, hihetetlenül jó korpásodásra és hajnövekedésre.

Van még sok minden más pl. a nagybojtorján gyökere, amit a Bánfi hajszeszbe tettek -a Herbária állította elő -, annak csak az első éves gyökere jó, amikor még nem hoz magot.

Szemünkre nagyon kell vigyázni. A szemünk gyógyítására két növényt használunk, az egyik a diólevél, a másik a szemvidító fű. A diólevél hivatalosan is ki van mutatva a szemnek a működését segíti, és csak bele kell dörzsölni féldecinyi diólevél teát. A diólevéllel meglepő eredményeket tudok most Önöknek mondani, amit én tapasztaltam. A népi gyógyítás úgy épül fel, hogy mindig valaki hozzátesz valamit és az marad meg az emberek számára. Én két dolgot tettem hozzá, amit most elmondok Önöknek. Nagyon jó látásjavító és szemfenéktisztító a diólevél. Szürke hályog ellen ajánljuk, amikor még nem alakul ki, akkor naponta, hogy egy kicsikét csak négyszer-ötször bekenjük a szemünket, bele is kell, hogy menjen a szemfenékbe, mert ki kell tisztítani. Ha már kialakult a szürke hályog, akkor már nem használ. A zöld hályognál viszont sokáig kell használni, egy évig, és annál használ. Látásjavító, hogyha nem termel könnyet a szemünk, akkor száraz szem ellen lehet használni. Ezek régiek, ezeket tudjuk. Tavaly valamikor novemberben vagy decemberben felhívott egy idős néni, hogy romlik a látása, nagyon rossz már a látása, szeretne valamit és akkor neki a diólevelet ajánlottam. Az idén márciusban felhívott és mondta, hogy Gyuri bácsi megszűnt a kettős látásom a diólevéltől. Beleteszi a kezét és dörzsöli naponta ötször-hatszor. Nem gézzel, nem vattával, hanem kézzel.

A másik ilyen az idén volt, hívott egy néni szintén, hogy romlik a látása, nagyon rosszul lát, homályosan, ez a szokásos, amikor az idős beteg már rosszul lát. Neki is a diólevelet ajánlottam. Júliusban hívott fel, hogy Gyuri bácsi a ciszta eltűnt a szemfenékről. Ezek a dolgok azok, amiket hozzá lehet tenni, de a diólevéllel további dolgokat is lehet tapasztalni.

A szájon belül rengeteg problémánk van, orvosok mondják, hogy a végbelünkben nincs annyi károkozó, mint ami a szánkban van. Múltkor egy nagyon érdekes fogorvos előadását hallottam, hogy nem jól mossuk a szánkat. A nyelvünket soha nem mossuk meg fogkefével, csak a fogunkat és a fogínyünket, pedig a nyelvünkön a lepedékben nagyon sok kórokozó megtelepszik. Érdemes csak megelőzésként is diólevél teával gargarizálni és kiköpni. Azok a gyerekek, akik már gargarizálni tudnak, azoknak nem lenne szabad megengedni, hogy kivegyék a manduláját. A diólevél nagyon jó a mindenféle a gyulladásra, ami a szánkon belül van. Idős asszony, egy éve antibiotikummal kezelték, mandulagyulladásra, de nem operálják már meg. Ajánlottam neki a diólevelet, csak annyit, hogy gargarizálja és köpje ki, nem kell meginni. Három hét múlva boldogan hív, hogy a doktor úr megkérdezte mit csinált, mert egy szikra genny sincs a mandulájában, egy évig nem volt ilyen lehetőség, egy évig ott volt állandóan a genny a mandulájában. Az antibiotikum már nem használ, mert a kórokozók ellenállóbbak lettek. Valószínű, hogy a gyógyszeriparban is növekedni fog a gyógyhatású készítmények listája, meg maguk a gyógynövények is.

A fogínysorvadásra két növényt ajánlunk. Az egyik a diólevél teájával kell ecsetelni a fogínyünket, a másik pedig a fagyalkéreg, de ez egy mérgező növény, csak ecsetelni szabad vele, kiköpni és utána kimosni a szánkat, viszont hihetetlen jó fogínysorvadásra.

Nagyon jó a diólevél, ha arcüreg- vagy homloküreg gyulladásunk van, vagy orrmandula gyulladás, vagy van egy orrpolip az orrunkban, akkor a diólevéllel kell felszívni, vagy pumpával felnyomni és a két orrjáratot kitisztítani belülről. Ha arcüreggyulladás van, akkor az először gargarizálni, majd arcüregre rátenni a diólevelet kívülről dunsztkötésben éjszakára, ha homloküreg gyulladás van, akkor a homlokra rátenni. Így 4-6 hét alatt rendbe jön.

Nagyon jó a torkunkra az apróbojtorján, amelyik a torokfertőtlenítést végzi és amellett emésztésjavító is. Érdemes használni.

Sok embernek van problémája a pajzsmiriggyel,alul működik vagy túlműködik. A népi gyógyászatban először mindig meg kell keresni, hogy miből ered a probléma.

Van egy olyan mirigyünk, hogy agyalapi mirigy, ez 11 féle hormont termel, a 11 féle hormon egyike a pajzsmirigyünket működteti, a pajzsmirigyünk az egész anyagcserénk szabályozója. Ha az agyalapi mirigy, azt a hormont nem megfelelő módon termeli, akkor nem megfelelően szabályozza a pajzsmirigyünk működését, – akkor az egész anyagcsere folyamatunk felbomlik. Elsősorban az alapbajt kell kezelni, s ezt úgy hívják, hogy szurokfű, vad majoránna. Rendkívül jó az agyalapi mirigy működésére, korlátlan ideig iható, korlátlan mennyiséget lehet belőle meginni. Nemcsak arra, hanem a 11-féle hormon termelésére is kedvezően hat (tejtermelésre, peteérésre, here működésére, növekedés szabályozó, stb.), nagyon sok féle hormont termel. Megelőzésként elég hetente egyszer, tíznaponta egyszer egy csészével meginni belőle. Érdemes használni a szurokfüvet. Nálunk a Babaváró programban, a tea keverékben szurokfű is van.

Ha már a pajzsmiriggyel van baj, – vagy ha nincs baj -, akkor is érdemes egy galaj növényt használni. Maria Treben az írja, hogy a közönséges galaj a legjobb, majdnem ugyanolyan hatású a ragadós is, és a harmadik a tejoltó galaj. Ez utóbbi jó a vesénkre és a mirigyrendszerünkre.

Az idén valami olyasmi probléma lesz a télen, amihez tejoltó galaj fog kelleni. A veseműködést is segíti. A természet mindig előrejelzi, hogy milyen növényekre van szüksége az embereknek, és meg is termi előre. Nagyon érdekes, hogy most éppen a pajzsmirigy problémával kapcsolatban.

Bükfürdőre mentünk egy orvos ismerősömmel egy konferenciára, és abban az évben nagyon sok volt a közönséges galaj, és mondtam neki: Nézd János, mennyi galaj van. Kérdezi: És azt mit jelent. Mondom: Azt jelenti, hogy pajzsmirigyprobléma lesz az idén biztos. Ő akkor nem szólt nekem rá semmit, később mondta el, hogy a környezetében lévő orvoskollégákat, házi orvosokat megkérte, hogy írják már fel, jegyezzék fel, hogy mennyivel több a pajzsmirigybetegséggel jelentkezők száma. Utána mondta el nekem, hogy majdnem megduplázódott a számuk. De a természet már előre jelezte, hogy szükség lesz a közönséges galajra, mely nyelvrák ellen is jó frissen készítve.

Érdemes ezzel a galajjal foglalkozni és segíteni a pajzsmirigy működését, akkor mikor már úgy alakult. Akár alul, akár túlműködik. Gargarizálni kell és utána meginni. Ha van rajtunk göb, akkor mindenképpen a göbre rá kell tenni a galaj füvet, éjszakára dunsztkötésbe. Nem hatnak gyorsan a gyógynövények, de hat-nyolc hét alatt rendbe teszik mindenképpen. És el lehet hagyni a pajzsmirigyműködést segítő gyógyszert is, – kb. egy év múlva. Megelőzésképp érdekesebb.

Érdekes, hogy van egy olyan kézikönyv, hogy MSD Orvosi kézikönyv a családban egy amerikai könyv, és állítólag ők azt írják – nagyon jó orvosi kézikönyv a háznál, lehet használni – pajzsmirigyproblémáknál, hogy (Amerikában amióta minden sót jódoztatnak, kötelező a só gyártóknak jódot tenni a sóba, és minden tehén tőgyét jódos vízzel kötelezően mossák le fejés előtt, azóta nincsen pajzsmirigy probléma.) Ezt írja a könyv.

Azon kívül olyan gondunk lehet még a fülünkkel, hogy az agyi vérellátásunk nem megfelelő. Mindenféleképpen meg kell nézetni, aki ilyen problémával jön, mindenféleképpen küldjék el nyaki ultrahangra. Nézzék meg a nyakán a két nyaki ütőérnek az áteresztő képességét. Idős embereknél nagyon gyakori, hogy beszűkül, mert lerakódik a koleszterin, és 80-85%-os már az áteresztő képessége. Ilyenkor az egész agynak rossz lesz már a vérellátása, – ilyenkor van szédülés, memóriazavar. Többek között a fülünknek is, akkor zúg a fül. Mindenképpen ezt kell kitisztítani, úgy hívják, hogy fokhagymás almaecet. Almaecetbe kell pucolni fokhagymát, almaecet félig legyen összevagdalt fokhagymával, és ezek a kicsi fokhagymák maradjanak benne. 24 óra alatt a hatóanyagok kioldódnak belőle, és ezt a két nyaki ütőeret ki lehet tisztítani tökéletesen 6-8 hét alatt. Napi kétszer-négyszer este otthon megcsinálja, és akkor kitisztul. Ha már ennél anyagnál járunk, akkor ez gerincmeszesedésre is nagyon jó ez a fokhagymás almaecet. Kenegetni kell vele a gerincmeszesedést, gerincsérvet, vagy ha már kopva van, és esetleg a két csigolya egymást éri, akkor étkezési zselatint kell minden alkalommal este rákenni a gerincre és akkor pótolja azt a síkosságot, ami két csigolya között mozog.

Csontritkuláskor, ha a csontsűrűség nem megfelelő, akkor egy tyúktojás héját kell megenni egy héten. Megfőzni, lehámozni, a hártyát kikaparni belülről, a sütőben még egy kicsikét sütni és akkor megdarálni és megenni.

A fülünkre, ha zúg, akkor mindenképpen kell veronikafű. Nagyon jól tisztítja az agyi hajszálereket, egy kicsikét tágítja is. Én ugyan nem vagyok híve a tágításnak, mert a kistéri zöldből csinálták a Cavingtont, egy magyar professzor felfedezte, most már vegyi úton állítják elő, nem is olyan jó, mint volt. A kistéri zöldből csináltak Tiszavasváriban vérnyomáscsökkentőt, az jó volt; amikor pedig vegyileg kezdték előállítani a hatóanyagot az már nem volt jó, és már nem is csinálják. Ilyen egyszerű, hogy nem állnak vissza rá, hanem vegyileg állítják elő, mert az hihetetlenül olcsóbb, mint a gyógynövényt felvásárolni.

A másik probléma a tüdőnk, a légutak rendben tartása, a hörgők működése. Erre nagyon régi növények vannak, talán a legtöbb ilyenből van. A martilapu, melynek 3000 éves írásos anyaga van Kínában, írták, hogy a martilaput asztmára is lehet használni. Szivart csináltak belőle és úgy szívták el a levelét az asztmások, és így tisztította a lég utat. Régen használták a virágát. A másik 2000 éves, úgy hívják, hogy illatos macskamenta. A kakukkfüvet, útifüvet régen használják, nagyon jó a tüdő tisztán tartására.

A diólevélről – közben-közben eltérek, ezért elnézést kérek -, de hihetetlen rossz információ terjed róla: ami a könyvekben le van írva pl. hogy a túlzott használata májkárosodást okoz. No de kérem, mi a túlzott használat, mi az, hogy lehet. Az, vagy nem az. Kinek mennyi a túlzott? Van egy ismerősöm, vizsga előtt meghívtak az ETI-be egy természetgyógyász vizsgára nézőnek, hallgatónak, hogy nézzem meg, hogyan zajlik egy vizsga. Egy gyógyszerész docens mellett ültem, akivel beszélgettünk közben, és mondta, hogy kíváncsi volt, hogy a diólevélre talál e szakmailag olyan hivatalos kutatási anyagot, ami ezeket bizonyítja. És képzeljék el nem talált, pedig kutatott az interneten, tudományos helyeken, folyóiratokban, szakkönyvekben és sehol nem talált hivatalos adatot, hogy a diólevél valami kárt is csinál az emberi szervezetben. Ami még érdekes, hogy van egy ismerősöm, aki rendőrorvos és vele tavaly találkoztam Gödön egy szabadegyetemi előadáson, megismerkedtünk és ő szereteti tütüt. És mondta, hogy adjak neki valamit a májára, mondtam, hogy a diólevél kiváló a májra. Azóta többször találkoztunk és kérdeztem, hogy a diólevél. Hát még mindig iszom. Mondtam, hogy hagyja már abba, mert az írják, hogy nem jó. Engem nem érdekel a könyv, én megyek májfunkcióra nincs semmi baj, megyek két hónap múlva májfunkcióra nincs semmi baj. Ez év júliusáig itta, akkor együtt voltunk Erdélyben egy előadássorozaton, akkor sikerült rábeszélnem, hogy hagyja már abba. Semmi baja nem lett a májának, és minden nap egy csészével megivott. Varró Aladárnak van egy könyve – talán ismerik, tudják egy nagyon jó magyar gyógyszerész volt, aki könyvet írt – még úgy van leírva, hogy napi két csészével is iható és nincs korlát. Nem írja, hogy mikor kell abbahagyni. Nyilván minden gyógynövényt akkor kell abbahagyni, mikor elmúlt a baj. Ez a legegyszerűbb módja. Amikor elmúlt, – mondjuk nekem van egy májfunkció problémám, rosszul működik a májam, iszom a diólevél teát, addig amíg elmúlik a probléma, utána emlékeztetőnek heti egyet és ez így működik. A népi gyógyászatban mindig is így működött.

Tüdő nagyon régi növények vannak és azok nagyon jól működnek a gyógyításában; az útifű, a kakukkfű, a martilapu, a pemetefű, az ezerjófű. (Mindenképpen, ha a hörgők le van tapadva, arra ökörfarkkóró virág kell, mert nagyon jól felszabadítja a hörgőket, feljön a slejm.) Régen volt olyan, hogy pemetefű cukorka, és ez még a májnak is segít a keserű anyagánál fogva. A tüdőfüvet már kevesebben ismerik. Érdekességként van erre egy keverékem, most Torok barátja a neve, ebbe még beleteszem az ezerjófüvet, beleteszem a fekete nadálytő levelét – hiába mondják, hogy mérgező, ettem a fekete nadálytő levelét kirántva, tudják milyen finom, mint a hal, olyan íze van. Ugyanúgy kell, bepanírozni – és beleteszem még a kígyósziszt is, ezt ma már nem nagyon lehet kapni. Régen más volt a neve, de borzasztó, hogy már mik vannak ezen a területen is.

Van olyan ismerősöm, aki fitoterapeuta vizsgát tett, aki öt évvel ezelőtt ingatlan ügynök volt. Pesten lakott a szerencsétlen, azt sem tudta, hogy milyen csalán, csak ha megfogta. És most ő úgy hívja magát, hogy európai gyógynövény guru, mert van egy természetgyógyász vizsgája. Vigyázzanak erre, legyünk nagyon szerények, minél szerényebbek vagyunk, annál nagyobb sikert érünk el, annál inkább hisznek nekünk. Ez az illető már ott tart, hogy elküldte az alkalmazottját – mert az is volt neki -, mert már nem bírta fizetni. Egyszerűen elkerülték az emberek.

Mindenféleképpen a diagnózist, egy orvosnak kell felállítania. Egyébként is az orvosok feladata lenne az egész gyógyítás, de a természetgyógyászok is tökéletesen tudnak gyógyítani.

Visszatérve a légutakra, ezeket a növényeket jó használni. Fontos, hogy kezdjük el megint inhaláltatni az embereket. (Elfelejtettük az úgynevezett keresztkötést alkalmazni, amit kamillával vagy szénapelyvával csináltunk annak idején.) Tehát az inhalálás nagyon lényeges, hogy akinek torokproblémája van, azt inhaláltassuk időnként, mert érzékeny a torka. De legtöbb esetben az a baj, hogy szájon keresztül fertőződnek el, nincs saját immunrendszerük, nincs saját védekezőképességük, tehát mindenképp növelni kell a védekezőképességüket.

Képzeljék el, hogy Amerikában – egy ottani magyar New York-i szerkesztőriportertől tudom – kosztablettát gyártanak az amerikai gyerekeknek a gyógyszeriparban, azért hogy védekezzen a szervezete, az immunrendszere kezdjen el dolgozni. Olyan hihetetlen tisztaság van. Olvastam nem is olyan régen, hogy nem kellene olyan tisztának lennünk. Az rendben van, hogy a kezünket megmossuk stb., de ha régen leesett egy darab zsíros kenyér, vagy akármi a földre, akkor nem dobtuk el. Most kidobjuk. Régen megfújtuk és megettük. Vagy a falról lekaparta a kisgyerek a meszet és megette, a gipszet nem ette meg, vagy éppen a tyúkszart megette. Nagyon érdekes, egy faluban voltam és egy öregasszony mondta, hogy jaj Gyuri bácsi én úgy megijedtem, amikor a kislányom, amikor még csúszott-mászott bekapta a tyúkszart. Ki tudtam az egyik részét mosni a számból, de a többit lenyelte. Szaladtunk a szomszéd faluba az orvoshoz kocsival, szegény lovak agyon lettek hajtva. Mondom, jaj doktor úr a kislányom tyúkszart evett, és azt mondta: Adjon még neki. Ez volt a válasz. Mészhiánya van a gyereknek, ezért eszi meg ösztönösen. A földnél is, ha kiteszik a gyereket a földre, három-négy helyről fogja megkóstolni, legtöbbször kiköpi, egy van, amit megeszik. Ösztönösen érzi, hogy neki annak a hatóanyagára szüksége van. Védekezőképessége beindul.

Van olyan növény is, amire a védekezőképesség beindul, aranyvesszőfű a neve. Máj, epe, vese, hólyagműködést segíti, nagyon gyenge gyulladást kelt a szervezetünkben. (Ez a gyulladás elég ahhoz, hogy a szervezet immunrendszere elkezdjen működni, és a védekezőképességünk fokozódjon.)

Kakukkfű, nagyon jó méregtelenítő és jó az immunrendszer segítésére. Baktériumölő, és vírusölő is, már az egyiptomiak is használták. Azoknak az anyukáknak ajánlom, akinek hat év alatti gyerekük van, és gyakran megfáznak, elkapnak akármit. Tegyenek két evőkanálnyi kakukkfüvet egy gézbe, kössék el, tegyék be a kádba, engedjék rá a vizet és fürödjön abban a gyerek. Amikor kiveszik a gyereket, ne töröljék meg, csak jól burkolják be, amíg beszívja a bőre a kakukkfű hatóanyagát. Egész télen egészséges marad, ha háromnaponta csinálják.

Több tapasztalat van, nemcsak a faluban most már. A faluban két helyettesítő orvos volt, mert a miénk kiment külföldre, nőgyógyász és háziorvosként működik, és egy gyerekorvos és egy aneszteziológus volt, akik helyettesítették. Jött hozzám a férfi, és mondja, hogy nagyon gyakran megfáznak a gyerekei, óvodáskorú mind a kettő. Mondtam neki ezt a kakukkfüvet. Akkor volt ez a mostani influenza, akkor háromszor volt az óvoda bezárva, mert csak négy-öt gyerek jött állandóan, de az ő két gyereke mindig benne volt. Nem kaptak el semmit. Háromnaponta fürdették őket kakukkfűben. Érdemes teában is inni, megelőzésképpen is, meg immunrendszerünk erősítésére is.

Az orbáncfű egy csodálatos növény. Egyike azoknak a növényeknek, amire azért oda kell figyelni, és egyre többet tud meg róla az emberiség. Én 88-tól tudok róla két dolgot, amit hivatalosan jelentettek be. Az egyik a 88-as, hogy nagyon jó immunerősítő, jól fejleszti a védekezőképességünket, és még nagyon jó sok mindenre. Tehát az AIDS-esek is kitolják vele az életüket két-három évvel. Tavaly pedig egy magyar professzornak az előadását láttam a tévében és a riporter azt kérdezte tőle, hogy igaz-e az Alzheimer kórra jó az orbáncfű hipericin tartalma. És a professzor azt mondta igen, de nem önmagában, hanem kamillatea is kell hozzá. (A kamillának ez a hatóanyaga van meg, de ugyanúgy a cickafarkban is megvan). Egy csésze kamillatea, egy csésze orbáncfű – 8 hétig és utána 4 hét szünet, és újra 8 hétig iható az orbáncfű – és ezek mellé van még a zöldpaprika és a zeller. Engem az bosszantott ebbe a riportban, hogy a riporternő megkérdezte, hogy mikor lesz ebből gyógyszer, és a professzor úr azt mondta, hogy reméli 5-10 év múlva. Paprika is van, zeller is van, orbáncfű is van, tehát ezeket mind lehet használni, és tessék ajánlani Alzheimer kórra.

Nagyon érdekes. A régi orvosok valahogy közelebb voltak, tanulták mindezt. Egy idős nő – nem praktizál már – aki a Horthy rendszerben végzett, főorvosnő volt, és ő mondta a lé böjtöt, és mondja, hogy ők azt tanulták, hogy négy gyógyszernél többet nem szabad felírni. Másképpen álltak hozzá. Egy idős nőgyógyász mondta még a Kádár-rendszerben, hogy minden esetben, a nőnél, és a párjánál, – a férfinél – úgy kell kezdeni a babavárást, hogy kitisztítják magukat belülről. Higgyék el, hogy nagyon fontos, nagyon jól működik. Belső tisztítás. És az egyház úgy magyarázta annak idején, hogy a jövendő életet egy tiszta környezetben kell megfogantatni, ez a Jóisten parancsa. Én egy ´41-ben egy bábától tanultam, hihetetlen mit tudtak annak idején. Most mondják, hogy el kellene kezdeni a bábáknak újból tanítani, és bábaképzést csinálni.

Visszatérve… Van a gyógynövények között olyan, amire érdemes odafigyelni. Ezt most muszáj elmondanom, hogy hogyan kategorizáljuk őket: Van a gyenge hatású, az erős hatású és a mérgező gyógynövény.

A gyenge hatású gyógynövényeket lehet általában kapni, és azokat gyűjtik. Ezeket korlátlanul lehet fogyasztani, de csak addig igyuk, ameddig baj van, utána hetente egyszer emlékeztetőnek.

A természetgyógyászok használhatják az erős hatásúakat is – keverékbe, házilag nem.

A mérgező hatásúakat pedig csak külsőleg. Amit az előbb mondtam fogínyre, de vannak még mások is, amit tudunk használni, de csak külsőleg.

A gyenge hatásúak közül is vannak olyanok, amikre különösen oda kell figyelni. (Nem azért, mert mérgezőek, hanem azért, mert olyan hatóanyagok vannak benne pl. csalán, zsurló és apróbojtorján esetében pl. a kovasav. A kovasavat nehezen üríti ki a vesénk, tehát időt kell erre hagyni.) Általában ugyanannyi ideig kell szünetet tartani, ameddig a teát használjuk. 8 hétig csinálunk egy tisztítást a zsurlóval, utána 8 hét szünet, hogy a vese kidolgozza magából a kovasavat, ne rakódjon le a vesébe. Ugyanez vonatkozik a csalánra és az apróbojtorjánra, ezt ugyan ritkábban isszuk, viszont élvezeti teának is kiváló, a torokfertőtlenítés mellett az emésztést is javítja. Jobb módszer az, amíg nincs baj, addig négynaponta-, vagy hetente egyszer egy csészével meginni ebből a növényből.

Vannak más növények is pl. a kamilla és a közönséges cickafark virágjában azulén (csíraölő hatású szénhidrogén) van, túlzott használata a bélbolyhokat úgy tönkreteszi, hogy többé nem lehet helyrehozni. Tehát mindenképpen vigyázni kell, ez a túlzott használat fél évig egyfolytában. Viszont 10 napos, vagy két hónapos kezelésre is tökéletesen jó mind a kettő, de ezután abba kell hagyni. A cickafark virágot ritkán lehet kapni, mert azt háromféleképpen gyűjti a gyógynövény szakma. A csipet – lecsípjük a virágot és eladja a kozmetikaiparnak az azulén miatt. Levágjuk a felső 41 centit és a szárát – ez a cickafarkfű. És a harmadik mód, ahogy mi gyűjtjük az egész növényt, akkor, amikor virágzik.

Van még pár ilyen növény – az egyik az orbáncfű. Akik Sinkumárt szednek, azok nem használhatják – a Sinkumárt kellene eldobni, mert az egy nagyon veszélyes gyógyszer. A szívbetegnél gyorsítja a gyógyszerfelszívódást, ez az OGYI tudjuk, mert a cukorteánkra (DIABESS) ezt írták rá, két differenciálnak kell lenni, a vérvizsgálatok ezt állapították meg. Van még egy olyan, hogy azt mondják, hogy fehér bőrű, napra érzékeny emberek ne menjenek napra vele, mert felhólyagosodik a bőrük. Én ezt nem fogadom el olyan értelemben, hogy az orbáncfüvet, mint minden nyugtatót este kell inni, és akkor nem süt a nap. Reggelre pedig a szervezetünk feldolgozza. Ezért ezt nem fogadom el.

A következő ilyen növény, amit kevesen tudnak, de nagyon sokan használják a hársfavirágot. Ugye itt két virágot gyűjtünk, és a kis- és nagylevelű hársfavirágot. A kislevelű virága jobb, ezt hívják orvosi hársnak, viszont szívbetegek abszolúte nem használhatják a hársfateát, és sokáig sem lehet használni, mert a hársfavirágban lévő egyik hatóanyag öli, pusztítja a vörösvértesteket. Viszont kiváló köhögéscsillapító. Náthateának hívjuk ezt is, és a bodzateát is. Ha a nátha elmúlt abba kell hagyni, egy héten egyszer lehet belőle inni. Szívbetegeknek egyáltalán nem szabad adni a hársfavirág teáját. (Az ezüst hárs nem gyógynövény.)

Nagyon sok problémánk van a légúttal, hangszalagokkal, mint nekem is, és sok a gyomorsavam, marja a torkomat, a hangszalagjaimat, az egész számon belül probléma van. Erre mindenképpen használni kell az orbáncfüvet – gyomorproblémára, gyomorfekély, nyombélfekély, reflux, nyelőcsőfekély – mindenképpen az alapbajt kell meggyógyítani. Az alapbaj pedig a gyomorideg, gyomorhurut, a hurutos gyomor rengeteg savat termel, és az felbüfög, és az marja a nyelőcsövet, a számat, a hangszalagjaimat teszi tönkre, és nekem sokat kell beszélni.

A gyomorideget orbáncfűvel rendbe lehet hozni. Hivatalosan gyomoridegre és depresszióra van klinikailag igazolt hatása az orbáncfűben lévő hipericinnek. Mellette azonban, mivel a tünet az, hogy gyomorsav túltengés, a gyomorsav termelését kell csökkenteni. Erre a vizeken – Salvus és a szódabikarbónán – kívül két növény kiválóan alkalmas. Az egyik a fehér akácvirág, melyik nagyon jó savtartalom szabályozó – ez az enyhébb -, ezt kell naponta inni legalább 16 hétig, ez a legkevesebb, amíg rendbe jön, de korlátlanul iható a nap bármelyik szakában. De eközben, mint az orbáncfűnél szünetet kell tartani – 8 hétig inni, utána 4 hét szünet, és újra 8 hétig és ez alatt, rendbe hozza a gyomorideget. A másik pedig a fehér árvacsalán. (Se az egyikről, se a másikról nincs leírva a könyvekben, hogy gyomorsav szabályozó.) A fehér árvacsalán nagyon drasztikus, tehát ha valaki ezt akarja használni, akkor három napnál tovább nem szabad ezt inni egy csészével, mert akkor savhiányos lesz. De e mellé még a hólyagzáró izom működésére is jó. Mind a két növény jó még rák ellen is, mivel mind a kettő savcsökkentő. A rák alapja ugyebár az, hogy el vagyunk savasodva, tehát ebből eredően lehet mind a két növényt használni megelőzésként, de akkor ugyebár rövidebb ideig.

Gyomorproblémánál az alapbaj, hogy nem tudunk rágni, annyira rohanunk, hogy nem figyelünk rá eléggé, egy falatot legalább negyvenszer-ötvenszer meg kell rágni. Én megadom neki a módját, így eszem, így tanultam a polgáriban. Rágjuk meg, mert a nyálunkkal összekeveredik, a nyálunk fertőtlenít, az emésztés ott indul a szánkon belül, sőt orvosok ajánlják, hogy aki gyorsan eszik, üljön olyan mellé, aki lassan eszik és tanulja el tőle. És orvosi vizsgálatok bizonyítják, hogyha valaki ötvenszer-hatvanszor megrág egy falatot, a gyomra még nincs tele, csak úgy háromnegyedik, de már úgy érzi, hogy kipukkad. És akkor nem rakódik le a felesleg, nem lesz súlyfelesleg. Itt indul az emésztés, és ezután jön a máj, a koleszterin és elindul az egész folyamat.

Emésztés után az májunkkal foglalkozunk. A máj összefügg az emésztésünkkel, a koleszterin termelésével, ami nagyon fontos. A májunk megtermeli a koleszterint, az epehólyag tárolja, étkezéskor megy be a gyomorba és elindítja az emésztést. (Azt mondják, hogy a jó koleszterin 0-5,2-ig lehet, így van a laborleletben. Hát, ha 0 is lehet, akkor szerintem az 5,2 nagyon sok. Nagyon érdekes, a gyógynövény napon a MTV 1 volt nálam, és csináltak egy riportot. Az operatőr mondja, hogy volt egy régészeti feltáráson itt Magyarországon felvételeket készíteni nyilván, amelyikbe egy 4 ezer éves női csontvázat ástak ki egy régi sírból. Megállapították, hogy száz éven túl élt, ugyebár a mai vizsgálatoknak ez nem jelent gondot, és azt is megállapították, hogy 3 volt a koleszterinje. Hogy ezt honnan tudták, az nem tudom, ő ezt mondta. Én is ezt tartom normálisnak, 3-4 között legyen a koleszterin.

A koleszterinünknek amellett, hogy az emésztés ezzel indul, van egy olyan szerepe is, hogy amíg kevés a koleszterinünk, addig lerakódik az érfalon és védi az érfalat. Amikor még ez vékony védi az érfalat, és ez fontos, hogy ne sérüljön, rugalmas maradjon. Elsősorban az érfalak rugalmasságának segít a koleszterin. Ha megvastagodik, akkor már baj van, mert elkezd a mész lerakódni és merevedik az érfal, könnyen törik és pattan el. Úgy hívják, hogy tyúkhúr. Mediterrán növény. A tyúkhúrnak a teája, ami nagyon jól rendbe tartja a koleszterintermelésünket. Le lehet vinni 3-4 közé és ott lehet tartani. Korlátlanul iható és ehető. A tyúkhúr télen is zöld és salátába lehet tenni. Ha salátát csinál, akkor szedjen, akinek kertje van egy kis tyúkhúrt és tegyenek bele egy ilyen maroknyi tyúkhúrt. Ki se lehet irtani, még a hó alól is ki lehet ásni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy tízszer annyi a C-vitamin tartalma, mint a citromnak, de csak zölden. Érdemes használni.

Nagyon érdekes Bükkábrányban voltam, egy fiatalember jött el, – 35 év körüli, november első felében volt vérvizsgálaton. Nézték a koleszterinjét – 20 volt a jó koleszterin és 6 a triglicerid. Ez borzasztó sok. Ő azt mondta, hogy nem fogad el gyógyszert, próbáljuk meg. Két hétig minden nap két csésze tyúkhúrteát itattam vele, aztán január végén kellett visszamenni kontrollra, és utána pedig napi egy csészével ivott. Mikor visszament, január elején jött, 6 volt a koleszterin és 2 a triglicerid. Majdnem normálisra visszavitte a tyúkhúr.

Ha már a C vitaminnál tartunk, a C-vitamin tablettánál az aszkorbinsav a tömegének a 7%-át jelenti, tehát egy tablettába 7%-nyi az aszkorbinsav, a többi vivőanyag. A növényekben sokkal több a C-vitamin, 70% is van. Érdemesebb növényben frissen használni a C vitamint a védekezőképességünkre.

A koleszterinünket rendbe tudjuk tartani még veronikával. A veronikafű amellett, hogy az agyi ereket tisztán tartja és tágítja, amellett a koleszterintermelésünkre is nagyon jó hatással van. Ezt viszont este kell alkalmazni, mert altat is.

Méregtelenítő szervünk három van; – a máj, a vese és a verejtékmirigyek.

A verejtékmirigyeinkkel nem nagyon foglalkozunk, megöljük őket dezodorokkal, pedig nem véletlen, hogy az északi népek szaunáznak. Sok ember panaszkodik, hogy jaj Gyuri bácsi olyan pattanásos az arcom. Azért pattanásos, mert a szervezet nem tudja azt a méreganyagot, – amit megetetnek velünk – kidolgozni, és valahol ki kell, hogy jöjjön pl. pattanás formájában. Az arcunkon vagy esetleg az egész testünkön, vagy májfoltban a testünkön bárhol. A májunkat kezelni kell.

Nagyon rosszul étkezünk – sok édességet, lisztes anyagot eszünk, és kevés keserű anyagot fogyasztunk.

A májkezelésére nagyon jók a keserű anyagok: gyermekláncfű, pitypang ebben nagyon sok keserű anyag van. Salátának is lehet használni, külföldön már árulják összecsomózva a levelét salátának. Egy héten egyszer elég egy maroknyit belevágni és megenni. Soha nem lesz a májunkkal probléma. Egy kicsit keserű, aztán megszokjuk. Én már úgy vagyok vele, ha nincs keserű anyag a teámba, akkor már nem is esik jól. A katángban van nagyon sok, mezei katáng, katángkóró. Ez a növény is jól működteti a májunkat, de az epénket is, és emésztésjavító, székletcsinálónak is hívjuk ezt a teát. Nagyon érdekes legutóbbi tapasztalatom egy idős néni. Hetente egyszer, tíznaponta egyszer volt széklete. Kérdezte, hogy mit csináljon, mert a szennától kezdve mindent kipróbált, és egy darabig használ és aztán nincs semmi haszna belőle. Mondtam neki használja a katángot. Naponta egy csészével rendszeresen. Két hét múlva felhívott, hogy Gyuri bácsi, semmi nem történt, azóta kétszer volt székletem, pedig minden nap iszom a katángot. Mondtam neki, hogy tessék tovább inni. Több mint két hónap eltelt, a néni boldog hív, Gyuri bácsi, minden másnap van rendszeresen székletem. Érdemes a katángot ebből a szempontból is használni, de sokáig kell inni és korlátlan ideig lehet. Annak idején, az öregek közül emlékeznek rá biztosan, a cikória kávé. A cikória kávé katáng gyökérből van, termesztett gyökérből, aki azt használta, annak nem volt székletproblémája. Rendszeresen itta reggel, tejjel összekeverve. Májra még tökéletes: a pemetefű, a cickafark, az ezerjófű. Ezeket a keserű anyagokat lehet használni megelőzésképpen, vagy ha már a májfunkció rossz, akkor mindenképpen diólevél. Ha ciszta van, akkor diólevéllel el lehet mulasztani. Abból a levélből, amiből a tea készül, rá lehet kötni és éjszakára otthagyni dunsztkötésben, és 6-8 hét alatt elmúlik.

Képzeljék el, hogy irrigálásnál is lehet a cickafarkat használni. Nemrég voltam Pesten, és egy anya és a lánya jött el hozzám. A lánya is már húszon felül van, és mondja az anyuka, hogy Gyuri bácsi tetszett ajánlani polipra a méhen belül a diólevél és cickafarkirrigálást és ivást és egyszer úgy megijedtem, mert ott csüngött bennem a polip, az elhalt polip. A lányom szedte ki belőlem. Megölte a diólevél a polipot. Meg a cisztát is elmulasztja, meg a miómát. Azt mondják az orvosok, hogy az nem lehet, mert a mióma nem gyógyítható, sőt az endometriózis is gyógyítható, azzal a módszerrel, ami a nép már nagyon régen tud, irrigálni kell vele és inni és pakolást is tenni rá, ha a jobb petefészken van a ciszta, akkor a jobb petefészekre tenni a füvet, amit készítettünk. Egyik nap diólevél, másik nap cickafark fél liter. Úgy működik, hogy addig kell fedő alatt tartani, amíg testmelegre kihűl, utána le kell szűrni, a szüredéket félretenni. Két decit meginni, három decivel irrigálni. Kádba feküdni, feltenni a kád szélére a lábát, beönteni irrigátorral 20 percig a méh szájánál tartani vagy tamponnal bent tartani, és a jobb petefészek tájékára rátenni éjszakára a cickafark vagy diólevél füvet. Ezt lehet 10-12 hétig csinálni.

Amikor már probléma van az epénkkel, akkor érdemes a tyúkhúr mellett a veronikát használni, de ha már kő van benne, akkor a fekete retek kell, vagy sör retek is jó. Nyáron nincs fekete retek. Este kell megenni, amennyit tud, de mindenképpen este kell enni. Mert reggel méreg, délben étek, este orvosság a retek! Aki reggel fogyasztja, az mérget eszik, aki délben az ételt, aki este, az orvosságot eszik.

A következő probléma az, amikor a bélrendszerünk nem jól működik. Begyulladnak a beleink és ott pang a salak a bélrendszerünkben, a vastagbélben. Borzasztó, hogy milyen rossz a bélállománya, nemcsak nekünk, hanem egész Európában és Amerikában.

Amerikában volt egy ilyen vizsgálat – pár évvel ezelőtt olvastam- hogy a férfiaknak rendszeresen két kiló salakanyag pang a vastagbél görbületekben. Rendszeresen két kiló. Borzasztó. Hogy abba mi minden van?!

Érdemes kitisztítani, úgyhogy csinálunk egy hashajtást, nem túl erős, egy gyenge hashajtóval. Úgy hívják, hogy; gyújtoványfű egy csészével megiszik belőle, az biztos, hogy székletet csinál, és kitisztítja a beleit. Két nap is meg lehet csinálni egymás után, még akkor sem száradunk ki.

Nagyon érdekes, hogy szemdiagnosztikán, egy íriszdiagnosztikán voltam és ez az úr, aki ezt csinálja már hosszú időn keresztül, Bogácson volt szintén, azt mondta, hogy Gyuri bácsi, maga a harmadik ember, akinek ennyire tiszta a vastagbele. Gyógyteák, én azt iszok rendszeresen. Gondolom, hogy elég sok vizsgálatot csinált. Nagyon lényeges, hogy tiszta legyen a vastagbelünk.

Gyulladásra a diólevél, szintén a diólevél – 6-8-10 héten keresztül iható, napi egy csésze. Crohn betegségre is lehet alkalmazni a diólevél teát korlátlanul – egy ideig – iható. Crohn betegség azzal jár, hogy megy is a hasa az illetőnek, amíg a hasa megy addig a vadsóska-, vagy lósóska magját kell használni, megenni – megdarálni, megenni, úgy a leghatékonyabb. Lehet teát is csinálni belőle. Már a középkorban használták a lósóska magot vérhas ellen. Egy evőkanálnyit kell naponta megenni belőle, egy csészével, a diólevélből meginni, és akkor elmúlik. Csak addig kell használni, amíg a hasunk megy, utána abba kell hagyni. Ha már itt tartunk, akkor nagyon sok ember küszködik az aranyérrel. Az aranyeret tökéletesen lehet gyógyítani útifűvel, de csak a frissel. Itt nem jó a lándzsás útifű pedig az a jobbik, abban van több hatóanyag, hanem a nagy útifű kell. Az ilyen nagy, mint a tenyerem, ha normális helyen terem. Akkor letépjük, megmossuk, megcsipkedjük körömmel és az eres oldalával befelé egy kis szivarkát csavarunk belőle és odatesszük az aranyerünkhöz. Reggel egyet, este egyet – 12 órán keresztül ott lehet tartani, ott marad. Nekem is volt aranyerem, elmúlt 6-8 hét alatt. Érdemes használni, de mint mondtam csak a friss útifű jó. A száraz nem alkalmas erre, mert akkor már nem kezdi termelni az aukubin nevű anyagot. Ha megsérül, akkor nem termeli, ezt könyvekből nem a nagymamától tudom.

A vesénk működését is segíteni kell. Mivel méregtelenítő szervünk egyike, és a verejtékmirigyünket alig használjuk, elfojtjuk dezodorral, különösen a hónunk alatt, ezért próbálja, a vese átveszi a szerepét. Hihetetlen mennyi mérgező anyagot, adalékanyagot eszünk meg, szívunk magukba, kenünk magunkra, szívunk be. Ennek a három méregtelenítőnek a feladata lenne kiválasztani. Hihetetlen nagy baj van. Mondok egy nagyon érdekes előadást: Dávid professzor úr mondta el a Rákkérdés c. műsorában, a tévében. Amerikában egy orvos-professzor vezetésével vizsgálták, hogy mennyi ideig fogja bírni a szervezetünk ezt a rengeteg méreganyagot, amit beviszünk, magunkra kenünk, adalékanyagokban megeszünk. Hiába van ott, hogy Európai Unió, és hogy nem lehet szintetikus anyagot beletenni, mégis vannak benne szintetikus dolgok az adalékanyagokban is. A vizsgálat azt állapította meg, hogy 2300-ra a fehér emberi fajnak a 70%-a marad életben. Ha így folytatjuk, ha ő nem mondott igazat, mondta a professzor nevét is. Érdemes elgondolkozni rajta. Meg kell nézni, hogy mi van ráírva az élelmiszerre, hány E betű van rajta, milyen nagy az a szám az E betű után? Nem túl régen, a nyáron, a kisbolt, ahol vásárolok, Marika mondja, hogy Gyuri bácsi falusi kovászos kenyér, egy kilós, tessék megvenni. Most jelent meg a pék, most csinálta először. Jó mondom, megnézem, szép kerek kenyér, E 300 utána. Mondom, köszönöm szépen Marika, ebből a kenyérből soha nem fogok enni. Nekem ez nem kenyér, és sajnos, mondom neki, hogy olyan kevés barna kenyeret rendel, teljes kiőrlésűt, barna kenyeret, vagy félbarnát, vagy speciális barna kenyeret. Miért nem rendeli? Gyuri bácsi, az öregek mondják, hogy nekik elég volt a háború alatt fekete kenyeret enni. Hát, én is öreg vagyok már, meg a háború alatt ettem fekete kenyeret, de én tudom azt, hogy nekem az jó, kell. És a fiatalok? Hát, erre nem tudott mit mondani. A fiatalok is a fehér kenyeret szeretik, pedig abban is, talán már a liszt sem igazi, amit meggyúrtunk annak idején otthon.

Egy felmérés szerint az Ausztrál lakosság évente 5 kiló adalékanyagot eszik meg. Nem tudom a magyarok mennyit, biztos van itt is ilyen vizsgálat, csak nem közlik. Abból az 5 kiló adalékanyagból 5 kiló sav lesz. Tehát mindenképpen, minél hamarabb ki kell takarítani magunkból, a vesénket működtetni kell. Nagyon sok gyógynövény van a vesének a működtetésére, és nagyon jól működnek. A legegyszerűbb mondjuk a bodza virág, amit nátha teának hívunk. Nemcsak köhögést és lázat csillapít, hanem izzaszt, az izzadás már önmagában is tisztítja a szervezetünket, hanem a vesénk működését is segíti, és ez által hamarabb kitakarodik belőlünk az a sok szemét, amit megeszünk. Nagyon jó ízű a teája, érdemes időnként inni belőle. Korlátlan ideig iható, aki szereti, igya, és nagyon fogja segíteni a vese működését.

+

http://lmv.hu/node/6395

*

A pszichológiai játszmákról

Eric Berne az Emberi játszmák című könyvét eredetileg szakmai segédletnek szánta pszichiáterek számára. Hamarosan azonban széles körben olvasottá vált. Titka újszerű szemléletében, közérthető nyelvezetében, frappáns megfogalmazása­iban rejlik.

Az adott emberi viselkedést szociális közegében, rendszerszinten vizsgálja, így nézőpontja több szempontú. Teljesen új megvilágításba helyez makacs problémákat, a felszín alá tekintve. Látszólag érthetetlen, néha értelmetlennek tűnő cselekedetek motivációját tárja fel, rámutatva a folyamat másodlagos nyereségeire.

Játszmákat minden ember játszik, hiszen társadalmi együttélésünk egyik mozgató­rugója ez. Kérdés, hogy mennyire megrögzötten és makacsul. Egy skálát érdemes elképzelni, mint ahogyan a mért intelligencia esetében is tesszük. A skála null pontjában a játszmamentes, hiteles intimitás található. Ezt követi (ami a többségi „jól szocializált” viselkedést kiteszi) a szórakoztató, időt strukturáló tevékenységek nagy része. Míg a másik végponton egyes emberek ugyanezt a magatartásformát már kóros szinten, ön– és társveszélyesen is művelhetik.

Például – a könyv szerint – egy elsőfokú ártatlan társasági „Flört” játszma másodfokon „Kopj le!” alakot ölthet, míg harmadfokon kemény „Megerőszakolósdi „– ként zajlik.

Az adott játszmákat kiskorunktól fogva a szülői nevelés során tanuljuk meg: generációról generációra öröklődik. Az egyes társadalmi rétegek játszmái eltérőek, azonban korosztályonként, helyszínenként is változnak. Közös jellemzőjük, hogy sohasem szándékosak, vagy tudatosak.

Ez alapvetően megkülönbözteti őket a hivatásos, profi játszmásokétól – ilyenek mondjuk az üzletkötők, akik tudatosan tökéletesítik manipulatív technikáikat, s adott közeghez illő fogásokat alkalmaznak a rokonszenv elnyerésére, miközben valójában eljövendő üzleti partnereikre vadásznak.

Általánosan igaz, hogy a harmadfokú, kemény játszmákat életprogramként alkalmazó emberek személyisége instabil, pszichiátriai problémákat hordozó. Az ilyen egyének rendkívül erősen ragaszkodnak „forgatókönyveik­hez”. Ezek elvétele mély szorongásokat, klinikai tüneteket hozhat a felszínre belőlük.

Jellegzetes példaként álljon itt egy részlet a könyvből egy gyakori (de nem tudatosan játszott ) párkapcsolati játszmából, a „ Ha te nem lennél” – ből.

„ ….egy nő uralkodni vágyó férfihoz megy feleségül abból a célból, hogy korlátozzák a tevékenységét, és ezzel megkíméljék attól, hogy nyugtalanító helyzetekbe kerüljön. Ha ez csak egyszerű művelet lenne, rövid úton kifejezhetné háláját a férjnek, miután megtette neki ezt a szívességet. A nő reakciója a „Ha te nem lennél” játszmá­ban azonban ezzel éppen ellentétes: visszaél a helyzettel, panaszkodik, hogy korlátozzák a tevékenységében. Házastársa ettől kényelmetlenül érzi magát, és mindenféle kedvezményeket nyújt neki.”

A férj komplementer játszmája a fenti esetben az elhagyástól, magánytól való félelmen alapul, s felesége önállóságának korlátozásával, helyben tartásával az ettől való szorongásait csökkenti.

Játszmát bontani, a személyiséget újra felépíteni nehéz, nagy felelősséggel járó munka, képzett szakemberek kezébe való.

Azonban felismerni, hogy most én játszmázom, s például ezért rontom el újra és újra a kapcsolataimat, már nem olyan nehéz. Először persze mindig könnyebb meglátni a partner, vagy a kívülállók ilyen jellegű tevékenységeit, de az önismeret ezen a téren is sokat segít.

KovAndi

Forrás: Berne, E. : Emberi játszmák, GK, 1984, 133.o.

http://lelkizona.hu/a-pszichologiai-jatszmakrol/

*

Somlyó Zoltán: Dal a szívről

A szívemet ha kivehetném

A szekrényembe betehetném

Átkötve sok színes szalaggal

Lezárnám hétszeres lakattal

Hogy több fájdalmat ne fakasszon

Más lennék, mint a többi asszony

Nem kéne többé tőle félni

De jó lenne szív nélkül élni!

.

Szív nélkül járni és kacagni

Mindig enyhén hűvös maradni

Nem lenni lázas és hitetlen

Se csókszomjas és enyhítetlen

Nem tudni mi a könny s a bánat

Felvenni szép selyemruhámat

Nem gyászolni és nem remélni

De jó lenne szív nélkül élni!

.

S ha jönne Ő, kezem keresve

Megtörve, búsan, térdre esve

Cudar bűnét is szánva-bánva

Könnyét ontva selyemruhámra

Én eltaszítnám s csak nevetnék

Ki itt e furcsa, furcsa vendég?

S a szekrény alján mély titokban

A szívem csöndben megszakadna…

+

Egy szép női hangon elénekelve:

(a videó sajnos a giccses fajtából való…)

www.youtube.com/watch?v=TA9_77j4tgc

*

Mario Alinei – Ősi kapocs –

A magyar etruszk nyelvrokonság

(Részlet)

Akármilyen meglepő is, magyarul ez azt jelenti, hogy az etruszk a magyar (nyelv) egyik ősi formája. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy nemcsak meglepő állítást közöl a tudós szerző, hanem alapjaiban változtatja meg a magyar nyelvről, sőt, az őstörténetünkről kialakult, tanított képet. Ezt a tényt nem mi állapítjuk meg, ő is tudja, hiszen említi. Azt is mondhatjuk, hogy láttatja velünk nyelvünk ősi változatát. Megmutatja annak hajdani, több ezer éves szavait, pontosabban szólva, azok lehetséges formáit és máig érő fejlődési vonalát. Nem akármilyen mutatványok sorát állítja elénk és nemcsak azon csodálkozunk, amit közöl, hanem azokon a felismeréseken is, amelyek arra a következtetésekre juttatnak bennünket, hogy mindez bizony lehetséges.

Kérdeznünk kell, hogy miért nem tudtunk erről? Természetesen az elméletek a megfogalmazásukkal nem válnak igazzá, azok bizony bizonyítandóak. Viszont a fontos elméletek elhallgatása, lekicsinylése súlyos vétek! Alinei elméletét, felfedezését ő maga elég láttatóan és többféle kapcsolat bemutatásával igazolja. Ami a nyelvi vonatkozásokat illeti, magyarán szólva úgy is fogalmazhatunk, s teljes joggal, hogy egy kissé megismertet bennünket az ismeretlen magyar nyelvvel is. S ha tovább tűnődünk az olvasottakon, akkor azt is sejteni kezdjük, hogy nemcsak nyelvünk ősi formája ismeretlen a számunkra, hanem a mai magyar nyelvet sem ismerjük úgy Isten igazából. Vagyis nekünk, magyaroknak kétszeresen is érdekes és hasznos az olasz tudós munkássága.

(…)

Kiss Dénes

http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.256

*

Nemcsak zsenik kellenek,

de a magyarságukról soha meg nem feledkező férfiak és asszonyok

Ifj. Tompó László – Hunhír.info

Hetvenhárom éve, 1939. október 3-án szenderült jobblétre Györffy István, a magyar néprajztudomány atyja, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy a népi tudás megmaradásunk egyedüli lehetősége: Ő tette a népi tudással és mesterségekkel való foglalatosságot tudományos tevékenységgé, a magyarság lelki tulajdonságai megismeréséhez nélkülözhetetlen eszközzé: munkássága olyan korban indult hódító útjára, amikor a liberalizmus embereszménye a falusi műveltséget, a népi szokásokat szégyenlő ‘világpolgár’ volt, s miként Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalainkat, ő a magyar vidékek ipari-mezőgazdasági eszközeit, művészi tárgyait gyűjtötte és kutatta tüzetesen eredetüket.

Különösen a szövés-fonás s az égetett kerámiakészítés titkainak volt páratlan ismerője. Kimutatta például pásztorszűreinkről, subáinkról, hogy nem amolyan ‘uraktól levetett’ ruhadarabok volt, hanem ősi viseleteink. Behatóan tanulmányozta továbbá állattartásunk régmúltját – megállapítva például, hogy racka juhunk honvisszafoglaló népünk évezredes állatainak egyike -, szilaj pásztoraink, halászaink, pákászaink elsősorban kunok megőrizte hagyományait és tanyarendszerünk, alföldi kertes városaink életformáit, olyannyira, hogy – amint életműve értékelői közül Nagy Gerzson hangsúlyozta – építészeink ‘nagyrészt általa tanultak meg helyesen látni: ő ösztönözte őket a szedett-vedett maltertákolmányok és cifraságok helyébe tiszta formájú, korszerű magyar falusi házak tervezésére’.

Kutatásai során megállapította, hogy eleink nem ‘házatlanul’ érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem alapos építészeti ismeretekkel, ezzel kapcsolatos ősi szavaink (ház, ajtó, ajtófél, küszöb, fal, tető, ajtófél, koszorú- és szarufa stb) megőrzésével, valamint hogy sajátos településformánk a kertes város és a tanya, amelyek eltörlése helyrehozhatatlan károsodásokat okoz, így tudósra valló igényességgel és ízes magyarsággal megírt művei (A szilaj pásztorok (1928), A matyókról (1929), A cifraszűr (1930), A néphagyomány és a nemzeti művelődés (1939), Nagykunsági krónika (1941), Magyar nép, magyar föld (1942), Magyar falu, magyar ház (1943), Matyó népviselet (1956)) alapján méltán tekinthetjük a magyar néprajztudomány atyjának, aki nem holt betűnek, múzeumi tárlatnak tekintette eleink örökségét, hanem megmaradásunk egyedüli lehetőségének.

Bizony az egyedülinek, a mindmáig ajkbiggyesztve emlegetett népi tudást, amelynek lenézettségére kortársai közül Bándy Viktor közismert írónk, Fekete István forgatókönyve alapján Losonczy Dezső zenéjével, Paul Tibor karmester vezényletével 1942-ben bemutatott, mindmáig eltitkolt művészfilmje, a ‘Dr. Kovács István’ lélegzetelállító naturalizmussal mutatott rá, vagyis a két világháború közötti magyar élet egyik legégetőbb problémájára, a parasztság és az értelmiség mesterségesen kiváltott elhidegülésére: a filmbeli főhőst, a paraszti családban felcseperedett Dr. Kovács István egyetemi tanárt hiába környékezi meg a középosztálybeli Tatár-ügyvédfamília leánya, Ada, szíve felvidéki falujából egy parasztleányhoz, Balogh Ágneshez húzza: amíg az előbbi megveti s elhagyja származásáért, addig az utóbbi lesz hitvese, amiért persze a mindenkori fővárosi ‘Tatár’-ok egyenesen megvetik.

‘A faluról jött embernél nincsen szebb: tisztasága, hite, ereje döbbentse rá a városi embert, hogy a falut nem felfedezni, hanem szeretni kell, mint az édesanyát, aki kenyeret ad: ennek az országnak nemcsak zsenik kellenek, de a magyarságukról soha meg nem feledkező férfiak és asszonyok.’ – vallja Dr. Kovács István, rádöbbentve a két világháború közötti Magyarország politikai elitjének méltán legvégzetesebb mulasztására, vagyis hogy csak akkor válhatunk ’emelkedő nemzetté’, mihelyt egyenrangúként élhet benne egymással a munkás, a paraszt és az értelmiségi, s Györffy professzor néprajzi kutatómunkái is csak ezt igazolták, elvégre a népi tudás megmaradásunk egyedüli lehetősége.

+

Györffy István írásai

a Balkánról és Törökországról

Terebess Kiadó, Budapest, 2001

TARTALOM

Bartha Júlia: A keletkutató Györffy István

Magyarország régi balkáni birtokai

Dobrudzsa

A Lenárd-féle kis-ázsiai expedíció

Törökországról

A török nép és életmódja

A török falu

A török népművészet

A török nép jövője

Bartha Júlia:

A keletkutató Györffy István

A magyarországi turkológia, – a török népek nyelvével, történetével és kultúrájával foglalkozó tudomány – a magyar nyelv- és nép történetének kutatása során keletkezett. A kezdetektől szorosan kötődik a történettudományhoz, nyelvészethez, fő feladata a török-magyar kulturális érintkezések vizsgálata. Két jól elkülöníthető ága alakult ki: a török-magyar érintkezés – különös tekintettel a honfoglalás előtti kapcsolatokra, és az oszmán-török hódítást követő 150 éves hódoltság hatásának kutatása. Az utóbbira lényegesen több történeti forrásunk van, így amikor a XIX. században megindult a nyelvészeti kutatás, a kis-ázsiai törökökről sokkal többet tudott a tudomány, mint más török népekről. Elődeink is jól tudták, hogy a magyar őstörténet szempontjából fontosabb a távoli török nyelvek és népek megismerése. Vámbéry Ármin volt az első magyar turkológus, aki közép-ázsiai török népekkel foglakozott, munkásságával a hazai turkológiát az európai élvonalba emelte. Meglátásai lendületet adtak az őt követő generációk számára. A Vámbéry útját követő, karcagi születésű Németh Gyula (1890-1976) munkásságában már meghatározó szerepet kapott a szülőföld, a Kunság kutatása. Az ő fellépése előtt viták hosszú sora folyt a kunok nyelvének eredetéről és műveltségéről. Németh Gyula tudományos érdeklődése egyrészt származásából adódott (kunnak vallotta magát), másrészt az ugyancsak karcagi születésű etnográfusnak, Györffy Istvánnak köszönhető, aki maga is erősen vonzódott a török kultúra és nyelv iránt. Eltérő tudományterületen, de közös célért dolgozó szakemberek barátságának szép példája az ő kapcsolatuk. Györffy keleti érdeklődését időről-időre motiválták a turkológia újabb eredményei, de a szó klasszikus értelmében nem volt turkológus. A kunokkal kapcsolatos kutatásai azonban hozzájárultak a magyarországi kunok műveltségének megismeréséhez. Munkásságának minden területén megmutatkozott a keleti kultúrához való kötődés. Etnikumkutatásainak középpontjában a XIII. században hazánkba települt kipcsak-török eredetű népcsoport, a kunok nyelve, szokásai, keresztény hitre térésük, a török hódoltság idején történt szétszóródásuk, majd a szülőföldre való visszatelepülésük állt. Mindezek olyan lényeges elemei Györffy kutatásainak, amelyek mögött a kun kultúra magyar műveltségbe való integrálódásának kérdése feszül.

Az állattartás-pásztorkodás kutatása a másik nagy terület, amely mögött a „keleti gondolat” húzódik. E témával foglalkozó írásaiban világította meg azt a különbséget, amely az alföldi pásztorkodás és a környező állattartási rendszerek között mutatkozott. A szilaj pásztorkodási formát kapcsolatba hozta a török-tatár népek pásztorkultúrájával. Arra a következtetésre jutott, hogy ahol az ázsiai jellegű pásztorkodás hagyományai megmaradtak, ott a kun etnikum relikviáit kell keresnünk, mert ezeken a területeken szinte mindenütt a kunok elmagyarosodott utódai élnek. Feltevéseit Németh Gyula, majd pedig Mándoky Kongur István nyelvészeti kutatásai nagyrészt alátámasztották. Bízvást állíthatjuk, hogy Györffy munkássága korszakos jelentőségű az Alföld kutatásában.

Őt megelőzően a néprajzi érdeklődés fókuszában elsősorban a népi kultúra archaikus elemei álltak. Az Alföld szülötteként – mély lokálpatriotizmusának köszönhetően – olyan irányt szabott a tudományos feltárásnak, amely hosszú időre odavonzotta más tudományterületek képviselőit is. Kunsági személy- és földrajzi névmagyarázatai a turkológusok figyelmét a Kunság felé fordították. Szokásvizsgálatai és szólásmagyarázatai mellé keleti analógiákat hozott. Munkatársának tekintette és gyakran hívta szülővárosába, Karcagra, a baskír származású Tagán Galimdzsánt. Györffy ízig-vérig a keleti kultúra bűvöletében élt, de következtetéseiben sohasem feledkezett meg a kultúra interetnikus kapcsolatairól, és arról, hogy az idő a kultúra területén is folytonos változásokat eredményez. Nagyon is realista módon értékelte a magyar kultúra keleti elemeit. Bár, mint korábban hangsúlyoztam, Györffy nem volt a szó klasszikus értelmében turkológus, munkássága mégis beletartozik a hazai turkológiai kutatások vonulatába. Neki köszönhető, hogy az alföldi népélet interdiszciplinális kutatása viszonylag korán megindulhatott.

Györffy, a sors kegye folytán bele született abba a világba, amely későbbi munkássága révén a tudomány magaslatára emelkedett. A szülőföldhöz való ragaszkodás nem csupán elindítója volt a pályájának, hanem mindvégig meghatározta azt. Olyan környezetben nevelkedett, amely a legjobb néprajzi iskolának bizonyult. Nemcsak beleszületett, hanem meg is tapasztalta a paraszti világ minden keservét és örömét. Pályája szép példáját adja a paraszti sorból kiemelkedni, tanulni vágyó, de kötődését soha meg nem tagadó emberének. Minél többet tudott Györffy a szülőföldről, annál inkább látta sajátosságait, mély értékeit.

1884. február 11-én született Karcagon. A Partiumból elszármazó és a Nagykunságon megtelepedő dédapja a gazdálkodás mellett fazekassággal foglalkozott. Nagyapja a szűrszabó mesterséget űzte, amit később Györffy édesapja is folytatott. A családi hagyomány indíttatására írta meg Györffy István a mindmáig legnagyobb viselettörténeti munkát, a Cifraszűr című monográfiát, szép emléket állítva ezzel a csendesen kihalt mesterségnek.

Gimnáziumi tanulmányait Karcagon kezdte, de a késmárki evangélikus líceumban fejezte be. Diákévei alatt elsősorban a földrajz és a botanika érdekelte, de a népélet is megragadta a figyelmét. A szülőföld és a Felvidék közötti utak alkalmával módja volt olyan megfigyeléseket tenni, amit később jól hasznosíthatott. 1904-ben tett érettségi vizsgát, majd tanulmányait a kolozsvári egyetem természetrajz-földrajz szakán kezdte meg. A Kolozsváron töltött idő nagyban hozzájárult néprajzi ismereteinek gyarapításához, az Erdélyi Múzeum gyakornokaként pedig elsajátította a későbbi történeti néprajzi kutatáshoz a levéltári forrásfeltárás alapjait. Ekkor kezdte el kutatni a Jászkunság XVII-XVIII. századi levéltári anyagait. A Kolozsváron végzett két szemeszter után 1905 szeptemberétől a budapesti egyetemen tanult. Ekkor került kapcsolatba a Néprajzi Múzeummal, amelynek akkori igazgatója Györffy egykori karcagi tanára, Bátky Zsigmond volt. Az ő támogatásával 1906-tól a múzeum kisegítő gyakornoka lett. Ezzel a lépéssel egy életre elkötelezte magát a néprajzzal és a múzeumi munkával. Egyetemi tanulmányai és a Néprajzi Múzeumi gyakornoki munkája mellett miniszteri megbízásból gondozta a Kereskedelmi Akadémia Keleti Múzeumának anyagát. Ezáltal lehetősége nyílt arra, hogy minden évben részt vegyen az Akadémia balkáni és törökországi tanulmányútjain. Több alkalommal gyűjtött a Balkánon. Megfigyeléseit a Földrajzi Közleményekben tette közzé 1916-ban. Magyarország régi balkáni birtokairól írott tanulmánya Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Szerbia és Bulgária történeti földrajzi és etnikai sajátosságait elemzi. Hangvétele a kor politikai hangulatát tükrözi. Ezt leszámítva a megfigyelései helytállóak, adatai forrásértékűek ma is. Dobrudzsai útjain elsősorban a helynevekkel foglalkozott és az etnikai csoportok szállásterületeit vizsgálta. Nagy jelentőségű az az etnikai térkép, amit a tanulmány mellékleteként közölt. Sem Györffyt megelőzően, sem őt követően nem készült ilyen pontos felmérés a sokat vitatott és jobb sorsra érdemes területről. Györffy a kartográfiai módszer alkalmazásával útmutató szerepet vállalt, jóllehet több kísérlet dacára a módszer nem terjedt el a hazai kutatók körében. Dobrudzsáról, Európa legtarkább etnikai színezetű területéről készült térkép nagy segítséget adhat a kultúra interetnikus kapcsolatait kutató szakemberek számára. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az etnikai csoportok vizsgálata mennyire fontos, mint az, hogy napjainkban jelennek meg azok a munkák, melyek szorgalmazzák az etnikai összetétel vizsgálatát.

Györffy a Balkánon megkezdett munkáját akarta folytatni, amikor 1918 őszén Teleki Pál felkérésére csatlakozott a Lenárd-féle kis-ázsiai expedícióhoz. Az expedíció célja Kis-Ázsia északnyugati partvidékének gazdaságföldrajzi és néprajzi tanulmányozása volt, amely egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat lehetőségét mérte volna fel. Az 50 napig tartó expedíció nagy nehézségek árán is csak a küldetésének töredékét teljesíthette. A háborús események megélénkülése folytán kénytelenek voltak a munkát feladni. A gyűjtött anyagot Isztambulban biztonságba helyezték abban a reményben, hogy az I. világháború eseményeire pontot tévő békekötés után hazaszállítják. Az anyagnak csak töredékét tudták elhozni, így a 650 db néprajzi felvételből 150 db kidolgozatlan film és Györffy jegyzőkönyvei, rajzai valamelyik katonai levéltárban várják, hogy egy szerencsés kezű kutató megtalálja őket. Minden bonyodalom ellenére szép eredményt mutatott fel Györffy István. Elkészítette Kis-Ázsia északbithyniai részének néprajzi térképét. Egy példányt sikerült hazahozni, első ízben ebben a kötetben jelenik meg. A törökországi etnikai térképről ugyancsak elmondható, hogy megszerkesztésével Györffy megelőzte korát. A térséget jellemző etnikai csoportokról leírás és térkép csak 1989-ben jelent meg Peter Alford Andrews (Etnic Groups in the Republic of Turkey, Wiesbaden) munkája. A 47 féle táji, etnikai, vallási csoportról szóló munka nagy segítséget jelent a sajátos törökországi török kultúra megértéséhez.

Györffy az expedíció során a településföldrajzi, a népi építkezés, életmód, a földművelés és a népművészet terén tett értékes megfigyeléseket, melyekről később ismeretterjesztő írásaiban a Falu és a Levente hasábjain számolt be. A Törökországról szóló írásai stílusában nem hasonlíthatóak a Balkánról írott tudományos igényű cikkeihez, mégis fontos újraközlésük, hiszen őt megelőzően etnográfus szemmel magyar ember nem mérte fel a terepet. Megfigyelései, adatközlései így is helytállóak. Mivel a Balkánról és Törökországról szóló írásai ma már nehezen hozzáférhetőek, de adataik fontosak, ma is jól használhatóak, célszerű volt újra sajtó alá rendezésük, amiért ezúton is köszönet illeti a kiadót.

A balul végződő kis-ázsiai expedíció után már nem volt több alkalma Györffynek Törökországba utazni, azonban kapcsolatai így is megmaradtak és hasznára váltak a tudománynak. A törökségi párhuzamok jobb megismerése érdekében Györffy szorgalmazta a kutatók cseréjét. A baskír származású Tagán Galimdzsánon kívül olyan törökországi fiatalokkal is kapcsolatba került, akik itt végezték egyetemi tanulmányaikat. A nyelvészeti kutatások terén már jól bejáratott útja volt a török-magyar tudományos együttműködésnek, hiszen a múlt század derekától működő turkológiai tanszék munkáját jól ismerték a török kutatók. A nálunk tanuló, majd Gombocz Zoltán és Németh Gyula tanítványaiként itt doktoráló Mehmet Fuat Köprülü és Hámit Zübeyir Kosay Györffyvel is kapcsolatba került. Valószínű, hogy néprajzi együttműködés lehetőségét is fontolgatták, amit alátámaszt az is, hogy 1930-ban Mehmed Vali török kulturális miniszter Györffy és az Ökrös család vendégeként Karcagra, Györffy szülővárosába látogatott. Magyar oldalról ő, török részről pedig Hámit Zübeyir Kosay volt a két ország közötti tudományos kapcsolat kulcsembere. Az 1930-as évek elején Kosay a török múzeumok országos vezetőjeként magyar mintára szervezte meg a néprajzkutatás intézményrendszerét.

Györffy István 1939-ben váratlanul elhunyt. Halálát követően nem a kutatói érdeklődés hiánya, sokkal inkább a politikai viszonyok okolhatóak azért, hogy a két ország közötti tudományos kapcsolatok beszűkültek, a II. világháború után font-family: Tahoma;pedig szinte csak formálissá váltak. Újabb lendület csak az 1980-as évektől tapasztalható.

Bár terjedelemre nem számottevőek a Györffy Istvánnak a Balkánról és Törökországról szóló írásai, jelentőségük annál nagyobb, hiszen újabb kutatási témákat sugallnak. Olvasmányos stílusuk miatt nemcsak szakemberek, hanem a török kultúra iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.

Karcag, 1999. február 11.

http://mek.oszk.hu/01700/01722/01722.htm

*

Kommentár nélkül: A HVG ajánlja…

Ha most nem rúgják ki Alföldit, akkor soha

Szerző: LNT

Melegek és angyalok a nemzet színpadán, egymás hegyén-hátán: már megint egy kihívó darab Alföldi Róbert színházában. Most mi lesz? Megnéztük.

A mai újságok egy szóval sem említik, hogy eltávolították volna a Nemzeti Színház éléről Alföldi Róbertet, és mivel a Mokkában sem mondtak ilyet, ez akár hivatalosnak tekinthető.

Miért kellett volna kirúgni őt? Hát, azért, mert a Nemzetiben most éppen Tony Kusher Angyalok Amerikában című művét mutatták be, amiről köztudott, hogy az összes férfi szereplő nemcsak hogy meleg benne, hanem ezt manifesztálják is különböző interaktív helyzetekben. Szóval, már megint egy melegfelvonulás, de ezúttal abban a térben, ami nem erre való, tejóisten.

Alföldi az elmúlt időkben azt csinálta, amit a legjobban szeret: színházat. Egy dolog az üzemszerű működtetés, egy másik pedig a koncepció és a tartalom. Alföldi az előbbit megoldotta, a koncepcióból életre kelt a színház. Csinált olyat is, amit már kicsit nem szeret, például arról nyilatkozni, hogy kitölti a szerződésében meghatározott időt, és újra pályázni fog.

Ez azt jelenti, Alföldi semmilyen engedményre nem hajlandó, ha az általa kitalált színház-szisztémáról van szó, és bár a helyzetet kissé bonyolítja, hogy nem magántársulatot, hanem a nemzet színházát vezeti – aminek fenntartásáért az állam is sokat tesz, annak ellenére, hogy még jelzésszinten sem látja viszont a színpadon azt, ami szerinte egy nemzeti színház dolga -, és jól teszi. Egyébként meg, az államtól meglepően korrekt eljárás, ha nem rúgja ki. Humánus és nemcsak rajongóknak kedves okos döntés, különösen annak ismeretében, hogy elég sokáig fárasztották Alföldit, mielőtt a szákba emelhették volna.

Az nem életszerű, hogy Alföldi azért marad a helyén, mert felfedeztek benne valami olyasmit, ami az egyéniség hangsúlyozásáról és a sérthetetlenségről szól. Vagy mondjuk azt, hogy Alföldi az önálló karakternek még az utolsó azonosítható korából itt maradt és valami egyedit megvalósító művész. Úgy néz ki, mint egy gyerek, aki soha nem akar felnőni, mert a csak felnövés a színházban semmire nem jó, kihívóan és megkülönböztethetően öltözik, miközben biztonságosan mozog egy többnyire üres, a kritikusai szerint hiába való, ám nagyon is áttekinthető térben, amiben új, fontos és klasszikus kulturális relációk jöhetnek létre. Az Angyalok Amerikában bemutatójának idején, a múlt hét végén két napig konkrét fizikai és spirituális átjárhatóság működött: a szomszédos Művészetek Palotájában utoljára volt látható Robert Mapplethorpe kiállításáról egyenes, logikus út vitt át a Nemzeti Színházba.

Az Angyalok Amerikában abban az évben játszódik, amikor bebizonyosodott egy új nem, egy új nyelv használatának kudarca, sokkal gyorsabban, mint az előtte sok ezer évig használt régi alkalmatlansága. A darab – amelynek előképe az HBO-n futott minisorozat – konkrétan 1985-ben játszódik, Ronald Reagan elnökségének negyedik évében. Az első felvonás nyitóképe egy zsidó temetési szertartás, a második felvonás a peresztrojkát üdvözlő zagyva beszéd. Az előbbi feladója egy rabbi, a másiké a világ legeröregebb bolsevikja, két toposz, akikre ebben a világban mindig lehet számítani. Mindketten biztató, reménykeltő beszédeket mondanak – mindenféle értékes következmény nélkül.

Reagan a nyolcvanas évek három embere közül az egyik, akinek jelentős része van a Gonosz Birodalma (ő nevezte így a Szovjetuniót) felszámolásában. A móresre tanítás helyett a kifárasztás, a megvetés és a szarkazmus volt a módszere. 1981-ben vette át a padlón lévő országot, és amellett, hogy tisztázott bizonyos adható, de nem garantált jogokat az emberi életről, átnyújtott egy kis ijesztgető csomagot is kis zöld emberkékből és partra szálló szovjet katonákról. Amerika felszabadult, boldog volt, félt, és kiutat keresett. A másik kettő: II. János Pál pápa, aki Lengyelországot a szocializmus ellen fordította, és Margaret Thatcher, aki újrafényezte a kapitalizmust, nem törődve a munkálatokba sokan és gyorsan belehalókkal.

Egy volt színész, a zakója felső zsebében a legendás végszókártyákat a legválságosabb helyzetekben előrántó amerikai elnök, a katolikus egyház feje, plusz a Vaslady: ez a nyolcvanas évek szupercsapata, és nincs világpolgár, aki ne reménykedett volna abban, hogy ők hárman kiválóan lemenedzselik a reményt adó projektet. Csakhogy az új világ építése közben mérhetetlen tömegű vérző, nedvedző és fulladozó törmelék keletkezett, azt bizonyítva: a nagy, átalakuló rendszerek semmilyen hatással nincsenek az egyes emberek életére, például nem képesek boldogságot osztani a boldogtalan emberekből álló családoknak.

Megjelenik a legtöbb metafora elővezetésére alkalmas meleg-szerelem is. Leginkább, sőt: teljes egészében az. Az előadásban minden férfi szereplő meleg. Sokan abban reménykedtek, az egyneműek közötti kapcsolat alternatívája a több ezer éve működő – valójában: nem működő – kapcsolatoknak. Csakhogy a meleg lét problémái lényegesen gyorsabban derültek ki, mint a heteroszexuális kapcsolatok összes csődje. Ebben része van a melegekkel kapcsolatos, az új attitűdöt bemutató, intim és felzaklató híreket közlő médiának, benne van az új rejtélyes betegség, az AIDS megjelenése, de főleg benne van az, amiről az előadás szól: a remény ugyan a felismerés küszöbe, amin talán át lehetett volna lépni, de a megismerés és az elfogadtatás megvalósíthatatlan távolságban van.

Minden sikeres és elmesélhetetlen történet – amilyen akár az Ulysses, a Tavaly Marienbadban vagy éppen a Ponyvaregény – attól működik, hogy attraktív keretbe foglalták: Andrei Serban, a Nemzeti Színház teljes technikai arzenálját mozgatja, méghozzá szó szerint. Serban rendezései filmszerűek, de a végeredmény minden esetben színház, soha nem egy film. Az Angyalok Amerikában majd négy óra hosszú, és egy perccel sem tűnik kevesebbnek. Van benne néhány – még – nem működő frázis, de az ötletek többsége életre kel: maradandó az a kép, ahogy a darab béli anyaszerepekben remek Udvaros Dorottya abortusz-pózban ül.

Az állandóan mozgó, izgága térben ezúttal is a Nemzeti önálló zsánerű művészei játszanak: Kulka János, László Zsolt, Söptei Andrea, Udvaros Dorottya, az elfogódott válium angyal, Tenki Réka, és a színház új sztárja, Szabó Kimmel Tamás. Szabó Kimmel ebben az előadásban, ebben a szerepben bizonyos szempontból jobb és informatívabb, mint Hamletként: amit mond, ahogy mondja, és amit csinál az néha lényegesebb, átütőbb és felfoghatóbb, mint a sok más szerepbe átlépő többi színész játéka. Visszajött a való világba Stohl András, ez a korábban túltengő, rendkívül népszerű, ám a népszerűségét egy átmulatott éjszaka után néhány perc alatt leromboló tehetséges színész: a börtönbüntetése letöltése után újra fontos szerepe van. Játszhat megint, és él vele.

Minden előadásnak az értelme, ha van katarzis. Az Angyalok Amerikában katarzisa, mint az orgazmus a legvégére maradt, amikor a házibulikat és a csapatépítő tréningeket feldobó YMCA dallamára a meghajlásra bejönnek a színészek. Valami olyasmit akarnak az önfeledt bulizással megmutatni, hogy nem kell az eltelt négy órát annyira mellre szívni, itt vagyunk, este 11 van, élünk, betegek vagyunk, jól érezzük magunkat. Mindenki iszonyúan fel van dobva, a legeslegjobban mégis Alföldi, aki, ugye.

http://hvg.hu/kultura/20121003_Ha_most_nem_rugjak_ki_Alfoldit_soha

*

Örzsi néni fülese

INTERJÚ

Czakó Gábort kérdeztük a „pofonért koldulásról”, az ellene indított aláírásgyűjtésről, etikum és esztétikum kapcsolatáról, díjvisszavételről és családról.

http://irodalmijelen.hu/node/14746

*

Vass Ádám csalódott a magyar futballban

„Érdekekről szól minden”

CSILLAG PÉTER

A magyar futballista, aki Bajnokok Ligája-csapat tagja, de nem játszhat a BL-ben. A légiós, akit gégéje elmetszésével fenyegettek, mégis büszkén vállalja címeres tetoválását. A középpályás, akinek a válogatott a mindene, ám úgy érzi, szándékosan távol tartják a csapattól, és mai napig nem tudja megemészteni, hogy társai megbundázták a 2009-es, Wales elleni U21-es selejtezőt. Íme egy szokatlanul őszinte interjú Vass Ádámmal, a CFR Cluj 24 éves labdarúgójával, a kolozsvári magyar szurkolók kedvencével, a 11-szeres válogatottal. A futballista a Nemzeti Sport csütörtöki számában megjelent interjúban beszélt múltról, jelenről, jövőről.

http://www.nemzetisport.hu/legiosok/vass-adam-csalodott-a-magyar-futballban-erdekekrol-szol-minden-2179403

+

Tóth József

„ Mi annak idején azért futballoztunk hétről hétre, hogy felhúzhassuk magunkra a címeres mezt, azt tanultuk, ölni kell érte, hogy felfigyeljenek rád, hogy téged válasszanak. Most meg mit látok? Nagyképűnek, elkényeztetettnek, unottnak tetsző labdarúgókat, a válogatott szerelésben. Mintha nyűg lenne nekik az egész…Ráadásul egymásért sem tudnak küzdeni…nincs aki felrázná a többit, azt kiabálná vert helyzetben: üssük agyon őket, a szentségit! ”

Tóth József Finnországban él , jelenleg is játszik a egy hatodosztályú csapatban, a kapusok 15 éves. Mellette zöldségcsomagoló gép előtt ücsörög havi 800 euróért.

Megjárt több VB-t is amire még kijutott a magyar csapat.

Két világbajnokságon is szerepelt, s ötvenhatszor húzta magára a magyar válogatott címeres mezét. Tóth József, aki játszott Pécsen, Újpesten és az MTK-ban, a maga idejében posztja legjobbjának számított. Klasszisok nyomdokaiba lépett, ezért is lehet érdekes, miként vélekedik az utódokról. Merthogy a magyar válogatott egyik kritikus pontja manapság épp a balhátvéd pozíciója, ami azért is ijesztő (kór)kép, mert talán nincs is olyan szeglete a földnek, ahol ilyen problémával kellene megbirkóznia a szövetségi kapitánynak.

span style=