Az ismeretlen népmese

Leírás: HONTI JÁNOS szerző (Budapest, 1910. október 19. – Kópháza, 1945. március/április) magyar folklorista, népmesekutató, irodalomtörténész. Honti Rezső nyelvész fia.

1928-ban jelent meg első műve, amely egy mesekatalógus volt. 1930-1932 között a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 1933-ban tanári képesítést szerzett. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. Fő műve az 1937-es „A mese világa, bevezetés a mese filozófiájába”. 1937-1939 között Párizsban ösztöndíjasként kelta és izlandi témákat kutatott. 1939-ben hazatért Magyarországra; 

1945-ben munkásszolgálatra akarták vinni Ausztriába, de útközben elhunyt.

16 évi munkálkodása alatt legfőbb kutatási feladatának a népmese belső törvényszerűségei történeti fejlődésének, európai összefüggéseinek feltárását tekintette. A munkatáborból küldte haza „Az ismeretlen népmese” című tanulmányát, valamint az Orestes és Hamlet című esszéjét.
*

A néphit önmagában megfoghatatlan, hozzáférhetetlen jelenség, észlelni csak a megnyilvánulásaiban lehet. A néphit világa ugyanúgy megnyilvánulhat szavakban, mint a mítosz, vagy az eposz, vagy a mese világa. Vagy inkább csak Kifejezést keres szavakban, mert kivételes esetektől eltekintve, epikus formát nem talál… 

A babonás történet, a hagyománynak ez az egyelőre nagyon kevéssé ismert műfaja az, amelyről most beszélünk. És ha a mesei hagyománnyal akarjuk összevetni, akkor nem általánosságban kell tekintenünk, hanem abban a kivételes megjelenésében, amikor már kilép a monda köréből, amikor már megtalálta epikus formáját is, vagy legalább is közeledik hozzá…
*
A kis kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• AZ ISMERETLEN NÉPMESE:
(1. Tartalom, forma és az ismeretlen mozzanat. 2. Meseelemek laza szerkezetben. 3. ősi szerkesztésmód csírái. 4. Mese. eposz, mítosz: a keresett funkció változás. Funkció változás helyett differenciálódás. 6. A történés kettős arca: mesei ambivalencia. 7. Néphit és népmese: párhuzamok. Néphit és népmese: háttér. 9. „Ezután kezdődik az igazi mesekutatás”.);

• JEGYZETEK:

• EPIKUS NÉPHAGYOMÁNY:
(Magyar epikus hagyomány);

*
„AZ ISMERETLEN NÉPMESE” című ezen kiadványt a fentiek szellemében írt és a munkatáborból 1945 – ben küldött népmesével kapcsolatos tanulmány iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.