kb. 3 perc olvasás

A diák aktív résztvevő
Az öt évfolyamból álló Életfa iskola előkészítő időszaka segíti a tanulókat abban, hogy megszabaduljanak az évek alatt kialakult szorongásaiktól, félelmeiktől, és arra bátorítja őket, hogy merjenek kérdezni, véleményt formálni, közösen gondolkodni, válaszokat keresni. „Arra törekszünk, hogy passzív befogadás helyett a beszélgetések, viták, érvelések, vagy éppen az elmélyülés során teret adjunk a saját felismeréseknek” – mondja az igazgató. Az alá-fölé rendeltségi viszony helyett itt partneri kapcsolat kialakítása a cél. „A tananyag helyett az embert, az életet állítjuk a figyelem középpontjába.” Az előkészítő évfolyam fontos feladata, hogy kialakítsa a belső motivációt. Ha egy diákkal sikerül megszerettetni a tanulást, akkor az már önmagában nyereség, hiszen az élet maga egy folyamatos tanulás.
Négyéves tananyag egy év alatt
Az iskola talán legmerészebb újítása a tantárgyak tömbösítése. Itt a diákok egész évben csak egy érettségi tárgyat tanulnak (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv), a hozzájuk rendelt kiegészítő tantárgyakkal, de az egész négyéves tananyagot átveszik egyben, az elejétől a végéig. Év végén pedig, függetlenül az életkortól, mindenki mehet előrehozott közép- vagy emelt szintű érettségire. „Ezzel a szétdaraboltságból fakadó hátrányokat igyekszünk csökkenteni – magyarázza az igazgató. – Ha a fiatalok megszakítások nélkül, intenzíven tanulnak, jobban el tudnak mélyülni egy-egy témában, jobban látják az összefüggéseket. A következő években pedig »visszataníthatnak« a diákok a a többieknek, ezáltal a szerzett tudás azonnal hasznosul.” Az oktatás egyénre szabott és rugalmas: a diákok szabadon dönthetnek arról, milyen sorrendben szeretnék a tantárgytömböket végigvenni: saját maguk állítják össze a négyéves tanmenetüket. Az új módszer hatékonynak tűnik, hiszen az Abai Gimnázium érettségi átlaga már három éve négyes feletti.
Értékelés kicsit másképp
A tanulók értékelése igazodik az élethez: „Nem feltétlenül számokkal kifejezett mérésre támaszkodunk, hanem azt vizsgáljuk, sikerült-e olyan közeget teremteni, ahol mindenki azt érezheti, hogy köze van ahhoz, amit csinál, és szívesen fektet-e energiát a tevékenységeibe. Alkalmazzuk az egyéni elbírálás egyéb lehetőségeit is, például a tanári elbeszélgetést, és az önértékelést. Az osztályzásos értékelés kiegészül szöveges jellemzéssel, mestermunka bemutatásával, közösségi megbecsüléssel. Az iskolában az egyetemes emberi értékek átörökítésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A diákok a versenyszellem helyett megtanulják egymást elfogadni és megbecsülni, kialakul a tolerancia és szolidaritás, mindemellett jelentősen javul a problémamegoldó képességük és több lesz az önbizalmuk. Szilasy György így mondja ezt sokkal egyszerűbben: „Képtelenség leírni mindazt a csodát, amit a napi munkánk jelent!”
Kapcsolódó írások – PROGRAM AJÁNLÓ
- Folkrádió ajánlatok2013.11.10.
- P.Mobil és szocreál2013.11.08.
- VÉDEKEZZ!2013.11.05.