kb. 3 perc olvasás

Fagyöngy
A régi magyar füvészkönyvekben megtalálható népi elnevezései: gyöngybuckó, enyvbogyó, gyöngyös madárlép. Angol neve , a „mistletoe” nem valami romantikus. Régen úgy vélték, hogy a ott veti meg a gyökerét, ahol a madarak az ürüléküket hagyják. A „mistal” szó jelentése „trágya”, a „tan” meg „faágat” jelent. Ebből következik, hogy az angol „mistletoe” elnevezés ilyesmit jelent „trágya a faágon”. És még van kedvük ilyen nevű növény alatt puszilkodni?
Németül bábaseprő, boszorkányláb a neve. Ezek arra utalnak, hogy a fagyöngy ősrégi gyógynövénye és varázsfüve az emberiségnek. Titokzatosság lengi körül. Az „ életmódja” okán. Bár a fagyöngy szinte bármely fán képes megtelepedni, vannak „ kedvencei” : főként az olyan a puha szövetű fákat kedveli, mint a fűz, nyár, hárs, akác, juhar vagy a kőris,.
A tölgyfákat a fagyöngy nem élősködik; ezeken a sárga bogyójú fakín telepszik meg.
A fagyöngy a puha szövetű fák félparazitái közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a szükséges vizet és ásványi elemeket veszi fel az anyanövényből. Egész évben zöldellő sötétzöld, vagy szürkészöld leveleivel saját fotoszintézist folytat.
Egyik furcsasága, hogy a levelei és hajtásai tavasszal nap mint nap másképpen helyezkednek el. Július elején aztán a levelek megtalálják az állandó helyüket. Ettől kezdve a hajtásrendszerük szabályos gömb alakot vesz fel. Ez a gömb a lombos fákon alig észrevehető, de lombhullás után igen szembetűnő.
Terjesztésében a madarak szerepe elengedhetetlen. Az érett bogyókban egy-két zöld színű, mag érik meg. Ahhoz, hogy a magvak kicsírázzanak fontos, hogy a madarak elfogyasszák a bogyókat . A csőrüket az „ étkezés” végeztével a faághoz dörzsölik,. Így tudnak megszabadulni, ragacsos maradéktól- ezzel odaragasztják a magot a fa ágához, ahol az lehetőséget kap az életre.
A fagyöngy virágai tél végén nyílnak. A fehér bogyók nyáron fejlődnek ki és a következő télre, pont decemberre érnek meg. A fagyöngy magas proteintartalmú bogyója és levele állatok értékes tápláléka. Sok madárfaj táplálkozik fagyönggyel és használja a fészke elkészítésére is. Bizonyos pillangók a fagyöngyre rakják petéiket , majd azok a nektárjából táplálkoznak.
A fagyöngy a méhek nektárforrása is.
Évszázadok óta figyelem övezi életmódját, gyógyító és mágikusnak tartott hatásait. Mivel a fehér fagyöngy az ég és a föld között terem, ősidők óta különleges tulajdonságokkal ruházták fel.
Manapság több fagyöngyöt láthatunk a téli időszakban mint valaha. Miért van ez így?
A fagyöngy gyors terjedésének oka, hogy a levegő szennyezettsége miatt legyengült fák könnyebben a fagyöngy gazdanövényeivé mint az egészséges, erős növények. Úgyhogy erről is mi, emberek tehetünk.
Néhány legenda a fagyöngyről :
A görög mitológiában Hermész Hádész kapuját fagyöngy ágával nyitotta meg.
A druidák rituáléik során arany sarlóval vágták le a fagyöngyöt, a bogyók húsát varázslásra használták. Óvatosan kellet bánni a nedűvel, mert a földre csöppent fagyöngy leve elveszítette varázserejét.
Az északi mitológiában Hader, a tél istene fagyöngyvesszővel ölte meg Baldurt, a napistent. Amikor ez Frigga istennőnek, a házasság és az anyaság őrzőjének tudomására jutott, könnyeket hullatott. Ezek a könnycseppek a fagyöngy fehér bogyóivá. Az mindenkit megcsókolt, aki a fagyöngy alatt elhaladt. Ebből származik a szokás, hogy a jegyespár az első csókot (!) egy, a mennyezetre vagy a lámpára függesztett fagyöngy csokor alatt válthatta. Azóta meg ha karácsonykor betévedünk egy kis fagyöngy ágacska alá, a legközelebb álló személy megcsókolhat minket. Ha akar…
A fagyöngy ősi népi gyógyszer. Bizony, már a régi görögök is nagy becsben tartották. Hippokrates melegen ajánlotta bizonyos nyavalyák ellen a főzetét. A középkorban epilepszia gyógyszereként használták. Sebastian Kneipp, a vízkúra atyja, nagyra becsülte a fagyöngy gyógyhatását is. Vérzéscsillapítóként, görcsoldónak és magas vérnyomás ellen javallotta a használatát. A múlt században egész Európában alkalmazták a legkülönbözőbb betegségek ellen.
Manapság a gyógyszeripar is kihasználja a fagyöngy tulajdonságait. Ízületi betegségeknél, az immunrendszer erősítésére, a teljesítő képesség fokozására, fájdalomcsillapítóként, étvágygerjesztőként egyaránt használják. A kozmetika is felhasználja. Kivonatai olyan készítményekben találhatók meg, melyek az érzékeny bőr nyugtatását szolgálják. Ezek a készítmények fertőtlenítik is a bőrt, közben csökkentik a gyulladás veszélyét. Zsíros bőrre, korpás hajra is hatásosan alkalmazható. Korpásodás elleni samponokban is megtalálható.
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai
- Pósa Lajos2012.12.16.
- A magyar motívumok jelentései2012.12.16.
- Kohán György2012.12.16.