kb. 5 perc olvasás
Pánik 24 csillagozás
Ebben a könyvében SZENDI GÁBOR megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket, hamis mítoszokat, amelyeket a pánik körül a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt felépített. A pánik fogalma mára elveszítette eredeti tartalmát, s marketingeszközzé vált az idők során. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A szerző bemutatja annak folyamatát is, mindeközben a pszichiátria hogyan igyekezett megszabadulni saját átkos múltjától, melyben hatalmi eszköz volt csupán, hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól.
SZENDI GÁBOR megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét és a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? SZENDI szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Enciklopédia 1
Kiemelt értékelések
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
némi összeesküvés-elmélet, de attól még lehet igaz.
A lényeg: a gyógyszeripar „fejlesztette” a pánikot betegséggé. Pedig a pánik csak bizonyos feszült helyzetekre kiváltott normális, bár feszült érzelmi reakciója testünknek. Túlélésünk szempontjából azonban lényeges. Konklúzió: ne emeljük piedesztálra, fogadjuk el, hogy létezik, és mikor jelentkezik, ne tömjük magunkat kilónyi gyógyszerrel!
A legzseniálisabb rész a könyvben, amikor eljátszik a gondolattal, hogyan lehet a boldogság pszichiátriai betegség. Egy teljes patológiás állapotleírást kapunk. Ez a rész rendkívül humoros, és egyben rendkívül félelmetes is! Annyira valószerű, annyira hihető, hogy egyszer valaki tényleg betegségnek titulálja majd a boldogságot, és boldog emberek hosszú sorokban fognak majd kígyózni a pszichiátriai rendelők felé, hogy „betegségükre” orvosságot kapjanak…
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
összességében hasznos könyv. Az eleje nagyon jó volt szerintem, de aztán olyan sokszor ismételgeti magát Szendi Gábor, hogy magam gyenge elméjűnek, őt viszont kissé demagógnak éreztem. Persze lehet, hogy szakmai ártalom… : )
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
A legnagyobb bajom ezzel a könyvvel, hogy amikor kézhez kaptam, nagy szükségem volt rá. Persze ilyenkor az ember nem a „Pszichiátriai gyógyászat napjainkig” című epizódokra kíváncsi, így azonnal a megoldó fejezetekhez lapoztam. A kialakítás viszont pont olyan, hogy ez így nem megy. Egyrészt, nem lehet ajtóstul rontani a házba, másrészt pedig sok a visszautalás, így mindig kénytelen vagy visszalapozni, és ha nem akartam minden második oldalon ezt csinálni, akkor át kellett esnem az elején is.
Egyébként szerintem rendkívül informatív, összeesküvés elméletekkel bőséggel telített (:D), viszont számomra rendkívül sokat segített. Hálás voltam ezért a kötetért. 🙂
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
vannak benne jó dolgok amiket szerintem érdemes megfogadni vagy legalábbis belegondolni kicsit
Népszerű idézetek
Megdöbbentő, de az évtizedek alatt mára világossá vált, hogy a pszichiátriai kezelés a lelki zavarokat krónikus betegséggé változtatja.
A hit erősebb a tényeknél
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
Amikor valaki kerülni kezd minden olyan helyzetet, amelyben szerinte szorongani kezdene, egyre jobban beszűkül az élettere, egyre szélesebb azon helyzetek köre, amelyek szorongást kelthetnek. Az inger-általánosulás törvénye szerint a szorongást keltő helyzetekhez hasonló helyzetek, majd az ezekhez hasonlók is potenciálisan veszélyessé válnak. Minél több dolog és helyzet kelthet szorongást, annál nehezebb lesz ezeket elkerülni. Megoldhatatlan feladat annyira steril életet élni, hogy az ember sose kerüljön szorongást keltő helyzetekbe. Ráadásul a végén a sok biztonsági korlátozás miatt már maga az élet lesz elviselhetetlen.
177. oldal
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
A problémákat nem lehet egyszer s mindenkorra megoldani, mert a problémák maga az élet.
145. oldal
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
…az emberi élmények és viselkedések folytonos dimenziók, s nem lehet egzaktul definiálni, mi a normális. A „normalitás” mindig önkényes, kultúra-és értékrendfüggő.
149. oldal
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
Akik mindig azt szeretnék, hogy a dolgok úgy menjenek, ahogy ők szeretnék, akik gyakran kibuknak azon, hogy a világ nem fair, azok könnyen nyafogókká, notórius panaszkodókká válnak. De ez a siránkozás semmivel se járul hozzá a megoldáshoz.
236-237. oldal
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
Minden hatalom a tudat manipulálásával él. A totális hatalom azt jelenti, hogy az ember úgy kezd önmagáról gondolkodni, ahogy azt a hatalom szeretné.
25. oldal
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
Az emberek olyan társadalomban érzik szabadnak magukat, ahol úgy érzik, befolyásuk van életük alakulására.
Kontroll
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
A negatív gondolkodásnak azonban nem a pozitív, hanem a reális gondolkodás az ellentéte.
Reális alternatíva
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
A legnagyobb veszteség sosem a kudarc, hanem az a sok dolog, amit ettől való félelmünkben sosem próbálunk meg.
A tíz leggyakoribb gomb, amit nyomogatnak rajtunk
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
A pszichiátriai betegeken évszázadokon át hatástalan, de az adott korban különféle spekulatív elméletek alapján hatásosnak vélt módszerek garmadáját alkalmazták, melyeket ma higgadtan is simán kínzásnak titulálhatunk.
A biológiai pszichiátria, mint alkalmazott gyógyszertan
Szendi Gábor: Pánik 83%Tények és tévhitek
Kapcsolódó írások – Boldog lélek - szép, jó és igaz: teljes élet
- Kapunyitási pánik2016.03.11.
- Az őrület színeváltozása2016.03.02.
- Mindennapi Pszichológia2016.03.02.

