kb. 1 perc olvasás
|
Dal a jövőről |
|
|
|
| http://www.dinnyes.com/nyit/dinnyes_cd/ratko_jozsef/ratko_jozsef.html | |
Ratkó József: Mégiscsak ők
Illyés Gyulának
Mégiscsak ők tartják a földet,
drága halottaink.
Csont törik, izom kékül, foszlik
rajtuk a hús, az ing.
Szép szemük behorpad, pedig
vannak már annyian,
mint az égen a csillag, annyi
szülém, lányom, fiam.
Közöttük küszködik, feszül
elsőhalott anyám.
Tapossuk ágyékát, gerincét,
járunk a derekán.
Ház épül rájuk; tartanak
falat, falut, hazát.
S jövőnk ha van, ők cipelik
még ezer éven át.
Mert mindent elbírnak, hiszen
mi vagyunk a teher.
Vagyunk mi oly gyöngék, árvák –
minket is vinni kell.
Halandó – egyrangú velük
csak az lehet, aki
oly kemény, legalább
magát meg tudja tartani.