220 szó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, amit máshol nem értenek

A magyar nyelvterület viszonylag egységesnek mondható, azonban a nyelvjárások mind hang-, mind szókészletükben különböznek egymástól. A teljes magyar nyelvterületet összesen 10 nagy nyelvjárási régióra osztották fel, ebből három Magyarország határain kívül esik.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az északkeleti nyelvjárás része, melyhez Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye és Szlovákia egy része tartozik. Ebből kifolyólag a megyék szókincsében több átfedés lehetséges, azonban egy térségen belül is rengeteg eltéréssel találkozhatunk: még az is előfordulhat, hogy egyes szavakat már a szomszéd faluban sem ismernek.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők – főként az idősek – kiejtésére jellemző a gyakori „í-zés” (pl. kék – kík, pénz – píz, néz – níz, szép – szíp), illetve a kettőshangzók használata (pl. ló – lóú, kóla – kaula). Szintén jellegzetes felszólító módban a „-fele” irányjelző szócskával történő nyomatékosítás (pl. csináld megfele, menjél kifele stb.), de az igeragozásnak is megvannak a térségre jellemző sajátosságai (pl. tudol, mondol, fogol, megyen, jösztök). A környéken élők a „d”, „t” és „n” hangokat sokszor „gy”, „ty” és „ny”-nek ejtik (pl. térd – térgy), néha pedig kétszer is kiteszik a tárgy ragját (pl. osztat, őtet, eztet).

Ezen a területen erőteljesen keveredik az északkeleti nyelvjárás a tiszaival, mivel a török korban elnéptelenedett területekre Békés megyéből telepítettek be tótokat, akik magukkal hozták a keveredő szlovák-alföldi nyelvi sajátosságaikat. Ez az idegen nyelvi hatás mind szókincsben, mind kiejtésben megjelenik, a megyében élő idősek elmondása szerint a tirpák kifejezést pedig azokra használták, akik se magyarul, se tótul nem beszéltek helyesen.

A tirpák valódi jelentése tehát a kevert nyelven beszélőt jelentette, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében letelepedett tót származásúakra és utódaikra vonatkozott.

Az alábbi „szótár” olyan szavakat és kifejezéseket tartalmaz, amelyek leginkább Északkelet-Magyarországon használatosak, azonban a gyűjtés során főként saját tapasztalatokra építkeztünk, ezért a szószedet nyelvtörténetileg erősen hiányos.

Íme a magyar-magyar szótár Északkelet-Magyarországhoz:

• ablaktő – ablakpárkány
• abora – széna és gabona tárolására szolgáló építmény
• ángyi – nagynéni
• átmegy valakinél – megy valakihez, meglátogat valakit (pl. átmegyek nálad, átmegyünk mamáéknál)
• bagzik – megromlik (az étel)
• bekángyizott – becsípett, berúgott
• biga, pucu – kisfiú nemiszerv
• blóder – sütő
• borító – fából font kosár, amibe a kotlóst teszik
• brant – seb üszkösödése, tűz, átok, franc (pl. káromkodás: a brant egye meg)
• buga, mag – szotyi, napraforgómag (bugázás, magolás – napraforgómag fogyasztása)
• butyka – spájz, kamra, tárolóhelység
• canga, keró – kerékpár
• cicakaka – takony (az ország egyes részein inkább csipa vagy fülzsír)
• ciklámen – minden rózsaszín és lila árnyalat
• cirkás, cirádás, iromba – cirmos, tarka, mintás
• cula – cucc, ruha
• curik – hátra (lónak szokták mondani), tolatás
• cvekker – hálós bevásárlótáska
• csana, csanál, csillánt – csalán
• csenál – csinál
• csibrálni – csípni, csipegetni
• csida – kicsi, fiatal ló
• csikarás – karcolás
• csirásgaluska, nyögő, nyögvenyelő – sztrapacska
• csócsa – vegyes vágott savanyúság
• csurka, csuri – copf, lófarok
• csutak – szivacs
• danol – dalol, énekel
• dikó – ágy
• dörcös – egyenetlen
• dunyha, dunna – nagyon vastag, tollal kibélelt takaró
• duszi, pupu – krumplipüré, tört burgonya
• dücskő – farönk
• dzsindzsás, dzsumbuj, susnyákos – sűrű aljnövényzetes, gazos, bokros terület
• édes pályinka – likőr
• elvásol – érzékennyé tesz (pl. elvásolja a fogamat az alma)
• ész – agyvelő (pl. megeszi a malac eszét)
• fagyó – mélyhűtő
• felmérő – dolgozat
• felolt – felkapcsol (pl. feloltom a lámpát)
• feszt – állandóan, folyton
• findzsa – nagyobb bögre, müzlistál
• földi – ugyanarról a helyről származó
• furik – talicska
• fűl, megfúl – fűtődik, melegszik, vagy a meleg következtében megtúrósodik
• gajdol, kóringyál – részegen, ordítva, hamis hangon énekel
• gerjesztő – begyújtáshoz használt vékonyra vágott fa, vagy gallyak
• giga – gége, torok
• gorc, gorca – domb
• góré – napraforgó szára, vagy takarmánytároló fa építmény
• goronc – kaszálónak emelkedettebb része, nádasban magasabban fekvő rész
• gömb – gombóc (pl. kérek egy gömb fagyit)
• görcs – csomó
• gyün – jön
• habarék – sár, latyak
• habos – recés, hullámos (pl. kés, kasza éle)
• hamus – hamutál
• hámánkodik – csinálja a fesztivált, botrányosan viselkedik
• hámzsol – eszik
• hanglér / hanglérkodni – szájhős, hazudozó / hazudni
• hékám – házastárs, közeli ismerős megszólítása
• hidas – disznóól
• hót – tisztára, teljesen
• hun – hol
• húr – disznóbél
• hurcibál – cipel, hordoz
• játssza az agyát – színészkedik
• jösztök – jöttök
• kacsabiri – hóvirág
• kapircs – gereblye
• karistol – karcol, vág
• karperec – karkötő
• kas – tároló építmény
• kasu – süket, bamba, figyelmetlen
• katronca – szennyes ruha
• kazup – fakéreg edény
• kellesz – kell
• kelletett – kellett
• kenyér fara – kenyér vége
• kereset – keresnivaló (pl. itt nincs semmi kereseted)
• kinyűni – kivájni, kiszedni
• kojt – füst
• kokas – kakas
• kóla – bármilyen üdítő (pl. sárga kóla – narancs)
• kolompér, kompér, kumpri, kompré – krumpli, burgonya
• kotli – lábas
• kotyol – sáros mélyedés
• köpéce – a molnárok 6-8 literes mérőedénye
• köszméte, pöszméte – egres
• kucu, cinnya – malac
• kupec – haszonleső, nyerészkedő
• kuruttyol – már korán reggel fent van
• lábtó, lajtorja, rétoja – létra
• lajbi – vékony kabát, ujjatlan mellény vagy rongyszőnyeg
• laska – minden tésztafajta
• lator – huncut, rossz
• lefő – leizzad
• lehetlesz – lehet majd
• leöltözik – levetkőzik
• ler – tűzhely sütője
• lesz – leendő (mint jelző)
• levonó – matrica
• lingár – szélhámos ember
• lipityóka – libikóka, mérleghinta
• lóca – pad
• mackó – tréningnadrág
• mákos bobájka – mákos guba
• megkukul – megnémul, köpni-nyelni nem tud
• megpeccent – megérint, megkoppint
• mensz – mész
• mihánst – mihelyst, amint, abban a pillanatban, hogy…
• mit – miért
• munkanélküli – munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)
• murkó – sárgarépa
• nagyszót hall – nagyot hall
• nyakóc – évszakhoz képest túl vékonyan, lengén öltözött
• nyíg – hisztizik
• nyíratkozás – hajvágás
• nyiszog – nyikorgásszerű hangot ad ki
• nyivászta – cingár, sovány, alultáplált
• oszt, osztán – aztán
• otthol – otthon
• öhön – slambuc, öreglebbencs, krumplistészta
• pacuha – rendetlen öltözékű
• pad – padlás (pl. felmegyek a padra)
• pályinka – pálinka és minden más rövidital
• part – emelkedő
• pászít – párosít
• paszuly – bab
• pecu – fészer
• pihora – speciális túróstészta
• plezúr, prezúr – var, sebet befedő véralvadás
• pokróc – mogorva, rossz természetű ember
• popa – kenyér
• pőcsikél – alszik, szundít félálomban
• puhol, elpuhol, megpuhogat – megver
• pulya – gyerek
• púp – köldök
• rizsa – rizs
• rocska, zsajtár – vödör
• rüfög az idő – nagyon hideg van
• sergő – körhinta
• sezlon, sezlony – kanapé
• sikákózik, sikángózik, sikárkózik – csúszkál, korcsolyázik
• siló – szemes takarmány tároló vagy növények között lévő szennyeződés
• sipka – sapka
• sirbókol – siránkozik
• sivalló – éles hangot hallató, sivító, süvöltő
• spór, kutka – kályha, tűzhely, sparhelt
• süsü – kapucni
• süt – forró
• szalámi – minden felvágott (még a parizer is)
• szerkábol – mohón eszik
• szopornyika, szopornyikás – taknyos
• sztroska – vászonlepedő
• szütyő – tornazsák
• tajiga – ekevas
• talu – toll
• tanál – talál
• tanulatlan – nem csak az az ember, aki nem tanult, hanem az a tárgy is, aminek a használatát még nem tanulták ki (pl. tanulatlan kasza)
• tengeri, kukrica – kukorica
• tészta – minden sütemény
• tinálatok – hozzátok (pl. holnap megyek tinálatok)
• törek – növények között lévő szennyeződés
• tőlem – nálam (pl. magasabb tőlem)
• tőtike – májas-zöldséges-zsemlés töltelék, amit zacskóba raknak és levesben főzik meg
• trücköl, prüszköl – tüsszent
• tuhad – elakad, elszorul
• tuskolás – zuhanyzás
• vakoskodik, vaklál – rossz világítás mellett olvas, varr
• váncog – kuncog
• vánkos – párna
• vedér, vider – vödör
• vénség – okos gyerek
• verejce – pince
• vesztés – mérgezett vagy rossz ízű étel (pl. savanyú, mint a vesztés)
• világi – hatalmas (pl. világi barátok vagyunk)
• világol – nagyokat mond, kitalációkat beszél össze-vissza, rosszul hazudik
• zavadzál – alkalmatlankodik
• zsizsa – forró
• zsmurkál – szunyókál