Boldogság és életbölcsesség Életdimenziók

A hála és köszönet könyve – III. (A hitves/élettárs dicsérete – 2.)

Írta: Nagy Jenő · 2026. november 3.

kb. 43 perc olvasás

Eugéniusz:

A hála és köszönet könyve – III.

(A hitves/élettárs dicsérete – 2.)

Akinek

és amiért

nagy hálával és

köszönettel tartozom:

a szüleim és testvérek, rokonok,

szomszédok, ismerősök-ismeretlenek,

játszó-, iskola-, csoport-, úti-, bajtársak,

eszmetársak, vitapartnerek, hitsorsosok,

tanárok, nevelők, orvosok és más segítők,

szerelők, javítók, szolgáltatók, munkaadók stb.

És nem utolsósorban, sőt:

a barátok/ellenségek és a szerelmek,

a hitvesem, a házas-, egy életre társam,

és az utódaink, a gyerekeink, és az unokáink…

Egy külön kiskönyv

fog majd azokról, az elitről szólni,

akik a szép, de nehéz hivatásuk gyakorlásával

közvetve segítettek hozzá, hogy az én életem

szép, jó és igaz, teljesértékű-boldog lehessen:

prédikátorok, bölcsek, művészek, tudósok, feltalálók,

igazságszolgáltatók, újságírók, ismeretterjesztők stb.,

ill. a szellemi-társadalmi-gazdasági-politikai vezetők stb.

Hálás szívvel köszönöm,

hogy Te ilyen voltál, vagy és leszel

p SZERETLEK, KEDVESEM!

p Szeretlek kedvesem,

p Szeretlek tégedet,

p Szeretem azt a kis

p Könnyü termetedet,

p Fekete hajadat,

p Fehér homlokodat,

p Sötét szemeidet,

p Piros orcáidat,

p Azt az édes ajkat,

p Azt a lágy kis kezet,

p Melynek érintése

p Magában élvezet,

p Szeretem lelkednek

p Magas repülését,

p Szeretem szivednek

p Tengerszem-mélységét

p Szeretlek, ha örülsz

p És ha búbánat bánt,

p Szeretem mosolyod,

p S könnyeid egyaránt,

p Szeretem erényid

p Tiszta sugárzását

p Szeretem hibáid

p Napfogyatkozását,

p Szeretlek kedvesem,

p Szeretlek tégedet,

p Amint embernek csak

p Szeretnie lehet.

p Kívüled rám nézve

p Nincs élet nincs világ,

p Te szövődöl minden

p Gondolatomon át,

p Te vagy érzeményem

p Mind alva, mind ébren,

p Te hangzol szívemnek

p Minden verésében,

p Lemondanék minden

p Dicsőségrül érted

p S megszereznék

p Minden dicsőséget,

p Nekem nincsen vágyam,

p Nincsen akaratom,

p Mert amit te akarsz

p Én is azt akarom,

p Nincs az az áldazat,

p Mely kicsiny ne lenne

p Éreted hogyha te

p Örömet lelsz benne,

p S nincs csekélység, ami

p Gyötrelmesen sért,

p Hogyha te fájlalod

p Annak veszteségét,

p Szeretlek kedvesem,

p Szeretlek tégedet,

p Mint ember még soha,

p Sohasem szeretett!

p Oly nagyon szeretlek,

p Hogy majd belehalok,

p Égy személyben minden,

p De mindened vagyok,

p Aki csak szerethet,

p Aki csak él érted:

p Férjed, fiad, atyád,

p Szeretőd, testvéred,

p És egy személybe te

p Vagy mindenem nekem:

p Lányom, anyám, húgom,

p Szeretőm, hitvesem!

p Szeretlek szívemmel,

p Szeretlek lelkemmel,

p Szeretlek ábrándos

p Örült szerelemmel!…

p És ha mindezért jár

p Díj avagy dicséret,

p Nem engem illet az,

p Egyedül csak téged,

p A dicséretet és

p Díjat te érdemled,

p Mert tőled tanultam

p Én e nagy szerelmet!

p Petőfi Sándor

p Debrecen, 1848 (November)

p x

p Úgy látsz,

p ami jó esetben

p lehet(ne) még belőlem

p Jóhiszeműen

p mindig csak is

p a legjobbat feltételezed rólam

p Sokfelé

p elkísérsz útitársként,

p pláne, ha ezt külön is kérem

p Finomat főzöl,

p szépen megterítesz,

p és meleg étellel kínálsz

p Gyengéd

p erőszakkal

p késztetsz a jóra/jobbra

p Távol

p tartod tőlem

p a háborgatókat,

p őrzöd-véded áldott magánosságom

p Beleérzel

p a nehézségeimbe,

p s nem tágítasz, amíg

p téged is be nem avatlak…

p Non stop

p meleg és békés

p otthoni légkört teremtesz

p Kiigazítasz,

p figyelmeztetsz,

p ha netán túlzok vagy tévedek

p Megigazítod

p a ruházatom,

p a hajam/frizurám,

p és a gondolatomat is

p Nem

p számoltatsz el

p minden egyes fillérrel,

p nem piszkálsz miatta,

p ha rosszul költöttem

p Csak

p ritkán és

p keveset panaszkodsz,

p azt is nekem kell kihúznom belőled

p Hálás

p vagy nekem,

p minden kis házkörüli munkáért

p (tréfásan/tapintatosan figyelmeztetsz)

p Hasonló

p előadásokat és

p hangos könyveket kedvelsz –

p nincs is vita, hogy mi szóljon

p Nem

p dörgölöd

p az orrom alá,

p ha épp többet kerestél,

p több pénzt hoztál a házhoz

p Ha

p eltűnök,

p akkor aggódva keresel,

p hátha valami bajom esett

p Ha

p elbóbiskolok,

p akkor betakarsz,

p és csendben tüsténkedsz tovább

p Ha

p fáj a hátam,

p vagy a fejem stb.,

p tüstént megmasszírozod

p Ha

p éppen

p hamisan éneklek,

p soha nem hurrogsz le

p Ha

p csüggedek,

p mondasz valami biztatót –

p ha netán valami csapás ér,

p soha nem olcsón vigasztalsz

p Minden

p fontos hírt

p gyorsan tudatsz velem,

p és ellenőrzöd, hogy felfogtam-e

p Sohasem

p zsarolsz engem,

p még érzelmileg sem,

p legfeljebb csak játékosan

p Bármit kérek,

p ha az még tisztességes,

p hamar és készséggel teljesíted

p Bármikor

p beállsz a helyemre,

p és derekasan helyt is állsz

p Nem

p írod fel,

p nem strigulázod,

p ki kinek tett több szívességet

p Megosztjuk

p egymás között

p a házi-kerti munkát,

p ügyelve a férfi-női részre

p Abban

p lennél még jobb,

p ami nekem nagyon nem megy,

p így egészítjük jól ki egymást…

p Nem

p felejted el,

p amit tegnap(előtt),

p vagy évekkel ezelőtt ígértél

p Ha

p a szemembe nézel,

p nem tudok hazudni,

p még ha akarnék sem

p Törődésével

p enyhíti minden

p testi-lelki fájdalmam,

p nem bagatellizálja, de

p nem is engedi dramatizálni.

p Mindig

p különleges

p előszeretettel

p viseltetik énirántam

p Mindent

p mást félretesz,

p ha látja vagy érzi,

p hogy szükségben vagyok

p Ápol,

p ha leesek a lábamról,

p és segít a lábra állásban

p Meggyógyít,

p illetve sokat segít

p az öngyógyításomban,

p ha netán gyengélkedek

p Megelőzi

p a bajom, a betegségem,

p mert kibeszélhetem neki,

p mi aggaszt, mivel viaskodom,

p milyen lelki ütközetet vívok,

p milyen hiány kínoz, mi gyötör,

p milyen trauma ért, amit az ő

p segítségével fel kellene dolgoznom

p Nem untat

p hosszas történetekkel,

p nem zaklat csip-csup

p ügyes-bajos dolgaival,

p nem rabolja az időm…

p Mindig félt,

p de soha nem,

p vagy komolyan csak

p ritkán féltékenykedik

p Bármit

p eszik-iszik,

p mindig rögtön megkínál,

p még ha kevés is van belőle

p Elpakol

p utánam is,

p ha úgy adódik,

p többnyire dohogás,

p szemrehányás nélkül

p Nem

p kutakodóan,

p de olvas a gondolataimban

p (olykor még nálam is jobban)

p Sokszor,

p legtöbbször

p kitalálja a titkos vágyaimat,

p és így kellemes meglepetést szerez

p Naponta

p otthonná varázsolod

p kis lepukkant lakásunkat

p Minden

p szegényes falatot

p is megízesítesz azzal,

p hogy te azt nekem adod

p Nem

p rendeztél

p se hisztiket,

p se drámai nagyjeleneteket,

p még ha lett is volna rá okod

p Nem

p zavartál

p a kocsmában,

p de aggódva kísérted érkezésem

p Elviselted,

p ép lélekkel túlélted,

p bölcsen meg is bocsátottad:

p anyósod gyerekrablónak nézett

p Egybe-

p kelésünkkor

p nem amputáltad le kapcsolataimat

p Alkalmi

p eltávolodásomkor

p várni tudtál énrám,

p ahogy senki más sem tudott volna

p Veled

p lehettem élő

p cáfolat és bizonyság:

p a házasság nem szerelemgyilkos

p Aki

p Téged lát(ott)/ismer(t),

p az mind engem irigyel(t)

p Megbocsátottad

p be – nem – vallott

p nem egy-egy, de sok-sok

p hibázásom, vétkem, bűnöm

p Nem

p hánytorgattad fel

p évről-évre nap mint nap,

p hogy nem teremtetted neked

p könnyebb, jobb életkörülményeket

p Úgy tudsz örülni,

p egy-egy új ruhának, eszköznek,

p lakásminőség-javulásnak stb. stb.,

p mintha az a mesebeli aranyhal

p teljesített volna kívánságaidat…

p Sosem voltál

p szemérmetlen,

p de álszemérmes se

p Jó

p érzékkel

p találtál középutat

p a prüdéria és trágárság között

p Szinte

p soha nem untatsz,

p vagy hamar észleled,

p az unalmamat meg elűzöd

p Akár még

p hatvan-hetven felett is,

p a tisztes szegénységben is

p megőrzöd a nőies vonzerődet…

p A

p gyengeségem

p elnézve kicsinyíted,

p az erősségem viszont

p önbizalom növelően felnagyítod

p Hibáim

p ellenére – sőt? –

p maradtál szeretetre méltó

p Fel-

p felidézed

p millió közös

p szép emlékünket,

p hogy újra és újra átélhessük

p Legtöbbször

p a szíveddel láttál/látsz,

p és a szíveddel emlékeztél/emlékezel

p (de azért igazul, nem ment el az eszed)

p Nem

p hagytad

p a közénk vert éket

p szakadékká tágulni-tágítani,

p de leleplezted a viszályszítót…

p Mellettem maradtál

p az üldöztetés/nyomor,

p az ínség, a szükség idején is,

p de tudtál velem mértékkel bővölködni is

p Nem

p nézted jó szemmel

p hamis meggazdagodásom,

p nem kellett az ebül szerzett jószág,

p nem falaztál néma cinkos hallgatással

p Együtt

p sirattuk meg

p a meg nem született

p és az eltemetett hozzánk tartozókat,

p de nem maradtunk gyászban/halottas házban

p Együtt

p másztunk ki

p a házaspárbaj játszmákból –

p kinevetve szabadultunk e csapdából

p Nem

p jellemző rád

p az érzelmi/szexuális zsarolás,

p és ha rajta is kapod magad,

p villámgyorsan visszakozol stb.

p Kedvességben

p csak próbálgatok,

p de nem tudok túltenni rajtad

p A

p hízelgő

p ajnározás

p áll tőled a legtávolabb

p Nekem

p akarsz jót,

p ha – ritkán – korholsz,

p és ha – sűrűn – dicsérsz

p (akár érdememen felül is,

p de nem manipulációs célból)

p Egy

p jottányit

p se engedsz

p eltérni engem az Igazságtól

p A

p békesség kedvéért

p tudsz engedni kis igazadból,

p ha az az én javamat szolgálja

p Dinamikus

p egész vagyunk:

p kiegészítők-ellenpontozók

p Mind-

p kettőnknek

p szívügye a nemzet/haza sorsa,

p és az utódok patrióta nevelése

p Nincs

p /kevés

p az olyan téma,

p amit ne egymással beszélnénk meg

p Egymásért

p és együtt is

p imádkozunk az égi áldásért,

p a szeretteinkért, ellenségeinkért stb.

p Egymásban

p is tudatosítjuk,

p hogy milyen kegyelemben vagyunk,

p hogy mennyi ingyen ajándékot kapunk

p Együtt

p dúdoljuk,

p énekeljük

p kedvenc dalainkat

p (bő a közös repertoárunk)

p Jókor-jól,

p de kimondod

p az akkor fájó igazságot is

p Akkor is

p élő lelkiismeretem vagy,

p ha ez éppen nem esik jól

p Ésszerűen

p de rugalmasan

p osztjuk meg a házimunkát

p Barátságos,

p vendégszerető vagy

p az én jó-ismerőseimmel

p Ha épp ez kell,

p babusgatsz és ajnározol

p akár egy kisgyermeket

p Mindig

p ajándékozol,

p semmit nem érdemlek meg –

p Te azért is hálás vagy, hogy vagyok

p A

p figyelmembe

p ajánlasz egy műsort,

p egy előadást, egy dalt stb.

p Naponta

p áldozatokat

p hozol énértem,

p ill. időt szentelsz nekem,

p de egyáltalán nem tüntetve

p Átvállalsz

p tőlem feladatokat,

p és teljes értékűen,

p vagy jól helyettesítesz

p Bátorítasz

p minden jóra,

p lebeszélsz a rosszról,

p ha látod a hajlamomat

p Beajánlasz

p mindenhol és

p kezeskedsz értem

p Becsülöd

p a személyem,

p és becsülöd a munkám,

p kellően értékeled hivatásom

p Befogadod azt,

p akit és amit én

p értesítés nélkül hazahozok

p Beleérzel

p a nehéz helyzetemben,

p és minden módon könnyítesz rajta

p Büszkén

p bemutatsz

p a rokonaidnak, ismerőseidnek

p Bevonsz

p minden töprengésedbe,

p minden lelki tusádba, vívódásodba –

p tanácsomat kéred, alaposan megfontolod,

p és – nem az én kedvemért! – el is fogadod

p Nem

p hízelgéssel,

p de jóindulatú

p és hozzáértő kritikával

p bírálod el a szellemi alkotásom

p Nem

p biztatsz,

p nem lovalsz bele

p hülyeségekbe, őrültségekbe…

p Bókolsz

p és vallasz te is

p a magad szemérmes módján

p Boldogító

p igent mondtál ki,

p és ez tényleg úgy is lett

p Az

p én boldogításommal

p leszel te is még boldogabb

p Az

p első vagy,

p aki diagnosztizálod elváltozásaimat,

p és segítesz megérteni ennek üzenetét

p Kicsit

p túl is dicsérsz,

p ha érzed, hogy

p most szükségem van rá

p Ébresztesz

p és ráébresztesz/

p rádöbbentesz a valóra

p Nem

p engeded

p szunyókálni/

p elaltatni a lelkiismeretem

p Hálátlan

p szerepet is vállalsz:

p mulasztásaimra emlékeztetsz

p Együtt érezel,

p szolidáris vagy

p ha bármily kis baj/

p nagy csapás ér

p Együttműködünk –

p kölcsönösen kisegítjük egymást

p Ami a tiéd,

p az enyém is –

p szó nélkül is elvehetem

p Elfogadsz olyannak,

p amivé – általad is – lettem,

p de úgy nézel rám, akivé lehetek…

p Elismered,

p ha te tévedtél,

p ha te vagy a hunyó

p Elkísérhetlek

p Téged bárhova:

p nem vagyok a terhedre, sőt!

p Elnézed nékem

p száz kis és nagy hibám,

p de nem abban erősítesz meg

p Eltűröd

p a hülyeségeim,

p elviseled a hóbortjaim

p Elviseled,

p ha éppen olyan

p vagyok, mint a pokróc

p Érdekem

p képviseled,

p ha éppen nem vagyok jelen

p Felhatalmazol,

p hogy a te nevedben járhassak el

p (és ezt persze nem kell írásba adnod)

p Felkelted bennem

p az érdeklődést, az igényt

p a szebbre, jobbra, igazabbra

p Minden

p áldott percben

p erősíted a lelkem jobbik részét

p Cipelted

p a „zongorám”,

p hogy én villoghassak

p Hasonultunk is egymáshoz,

p és színeződtünk is egymástól

p Veled

p vagyok

p egy egész,

p mégis önállóan

p mégsem zárkában-zárdában

p Nem

p alakítottunk ki,

p erősítettünk meg

p egymásban kóros társfüggőséget

p Nem

p engeded,

p hogy éket verjenek közénk

p álbarátok vagy ellenségek…!

p Egységben vagyunk,

p amit újra és újra megteremtünk

p Szellemi

p társam vagy,

p aki magas intellektuális szinten

p „párbajképes”, vitaképes velem

p Nem

p csinálsz

p semmiből

p presztízskérdést

p Felemelsz magadhoz,

p és felemelkedsz hozzám

p Nem

p bizonytalanítsz el –

p bizton rám hagyatkozol

p Valahogy

p mindig kéznél vagy,

p ha kellesz, ha szükségem van rád

p Szerelmeddel

p nap mint nap

p a jóra teszel szabadabbá

p Jobban

p vigyázok magamra,

p mert tudom és érzem,

p hogy te nagyon vársz rám

p Te

p éjszaka is

p még aktív vagy,

p én meg már hajnaltájt –

p így kerek egész a világunk

p Ügyesen

p konspirálsz,

p ha meg akarsz lepni

p Minden

p rám tartozó

p dologról tájékoztatsz

p Feltétlenül

p megbízol bennem,

p a kimondott szavaimban

p A tested

p és a lelked:

p egyik tisztább,

p mint a másik

p A

p „rongyokból”,

p a túrkálóból is szépen öltözöl,

p mert – elsősorban nekem – tetszeni akarsz

p Hatvanon túl is

p hálás vagy őszinte bókomért

p (vagy épp ezért, még hálásabb)

p Tudod

p a gyengéimet,

p nem viszel a kísértésbe

p Ha

p elesem,

p felsegítesz

p és istápolgatsz

p Büszke

p vagy rám, hogy

p megálltam a helyem

p az élethivatásomban is,

p a nem rám szabott munkákban is

p Áldozatokat hozol,

p hogy hivatásomnak élhessek,

p amit te közhasznúnak ítélsz meg

p Kiegészíted

p a kieső emlékezetem,

p kitalálod, hogy éppen mi az,

p ami most nem jut az eszembe

p Önként

p és örömmel

p vagy a lehető legtöbbet velem

p Van

p olyan

p nézés/tekintet

p és hangszín stb.,

p ami csak nekem szól

p Van

p olyan

p kedves becenév,

p amin csak te szólíthatsz,

p s ami varázskörbe von minket

p Ha

p meglátsz,

p szaporázod a lépteidet:

p és futsz, rohansz a karjaimba

p Kezemből a szálkát,

p szememből a piszkot kiszeded

p A

p beteg-

p ágyamnál

p őrangyalként virrasztasz,

p és odaadóan ápolsz, gondozol

p Elérted

p a jóízű tréfám –

p együtt nevetünk a végén

p Kisegítesz,

p ha netán olykor,

p elég sokszor elakadok

p a dolgomban, a mondatomban

p Tovább

p lendítesz a holtponton,

p ha lélekben megtorpanok

p Már

p magát

p a jószándékom

p is felettébb értékeled

p Szemet hunysz

p kisebb disznóságaim felett

p (ez a kegyelem javításra sarkall)

p Ha

p megölellek,

p akkor visszaszorítasz,

p de ritkán mész el mellettem,

p egy még oly apró, de érezhető

p érintés-simogatás stb. nélkül

p Fél

p szavakból is

p megértjük egymást,

p de a legtöbbször már

p kimondott szavak nélkül is

p Örülsz,

p amikor,

p pláne ha

p csak nekem

p örömet okozhatsz

p Elmondod,

p „kitálalsz”,

p ha bajod van velem,

p nem nekem kell kitalálni

p Egy tálból

p és egymás kezéből eszünk,

p egymásnak csinálunk étvágyat,

p és tesszük ízletesebbé a falatokat

p Levágod a hajam

p és megmosod a hátam,

p s még a lábam körmét is levágod

p Nem hízeleg,

p hogy jó pontokat szerezzen

p (nincsenek hátsó szándékai…)

p A

p gyengébb

p vicceimen is

p el-elmosolyodik –

p értékeli a próbálkozásom

p Kegyelemből

p nem üti le a ziccert,

p amikor csacskaságot mondok,

p vagy valamiért rám piríthatna

p Könyörületből

p elengedi jogos feddését

p abban bízva, hogy ez így

p inkább a kijavításra sarkall

p Óv,

p visszatart

p a vakmerő

p istenkísértésektől

p Örül

p a közellétemnek,

p a puszta látásomnak is

p Varázserővel bír:

p a mélyből magasra,

p a letargiából eufóriába emel

p Ajándékként

p fogadja még azt is,

p ami pedig nem több,

p csak a tartozásom törlesztése

p Kedvet csinál

p a kötelességeimhez,

p de nem engedi mulasztásukat

p (halkan, de határozottan szóvá teszi)

p Unszol,

p nógat, biztat

p ha rest, lusta vagyok,

p ha a holtponton leragadok

p Minden nap

p tiszta lapot ad –

p mintha tegnap, tavaly

p mi sem történt volna…

p A

p megbocsátással

p ki is törölted botlásomat,

p nem gyűlnek nálad a rosszpontok

p Nem

p hánytorgatod fel

p a régi sérelmeidet

p Igyekszel

p jól és jókor,

p érzéssel mondani,

p de kimondod, ha kell,

p a legfájóbb igazságot is

p Ha

p már senki,

p te akkor is bízol bennem

p Szemed tükrében

p jobbnak érzem magam,

p mint amilyen most még vagyok,

p s ez segít abban, hogy az is legyek

p Figyelmeztetsz

p a közvetlen-távoli veszélyre,

p az általam nem látott következményre

p Tudsz

p magamra hagyni

p és magaddal ragadni

p Szenzibilisen

p figyeled és lereagálod

p minden kis rezdülésemet

p Vendégeimet

p a te meghívottjaidként

p szívélyesen, melegen fogadtad

p Sosem

p kértél/kérnél tőlem

p tisztességtelen dolgot,

p de ezt tőlem sem tűröd

p Ócska

p lakásunkból

p jó ízléssel, érzékkel

p szép otthont varázsoltál

p Az

p érdekemben

p csaltál is, de kegyesen,

p az én javamat tartva szem előtt

p Ami

p rám tartozott,

p azt nem titkoltad,

p de mással nem terheltél meg…

p A

p bűnömben

p soha semeddig nem falazol,

p nem vagy cinkos tettestársam

p Nem

p dobsz rám

p se első, se utolsó követ,

p de intesz: többet ne vétkezzek

p Elviseled,

p megértően,

p tapintattal kezeled

p ha momentán netán

p morgós-harapós vagyok

p Tisztába rakod

p a pisis/szaros gatyám

p éppúgy, mint zűrös dolgaimat

p Letörlöd

p a sarat a cipőmről,

p a köpést az arcomról

p Óvatosan,

p tapintatosan adagolod,

p ha rosszat adsz a tudtomra

p Nem

p háborgatsz,

p ha épp egyedül akarok maradni

p Felkarolod

p és támogatod terveimet,

p szárnyakat adsz hozzájuk,

p de kiszűröd a fantazmagóriát

p Meg-

p dögönyözi, masszírozza

p a fejem, a hátam, a talpam

p (és közvetve még a lelkemet is)

p Simogatod

p és puszilgatod

p az arcom, a szájam

p és más testtájékomat is

p Minden javadat

p megosztod velem,

p nem pont egyenlően, de

p az én szükségletem szerint

p Nekem

p főzöd az ételt,

p sütöd a kenyeret

p a szíveddel és kezeddel

p Kitárt

p karokkal

p várod az érkezésem,

p így bizton és örömmel

p megyek, sietek hozzád, haza

p Meleg

p búcsúval

p engedsz utamra,

p de nem nehezíted meg,

p ha épp szükséges elválnunk

p Zokszó

p nélkül tűröd,

p ha morcos vagyok,

p nem zsörtölődsz miatta

p Össze-

p hangolod

p velem az életritmusod,

p a napirended, a teendőidet

p Távol-

p létemben is

p a védőügyvédem vagy,

p sőt: a leginkább akkor!

p Gondolatban,

p telepatikusan elkísérsz,

p ha épp távol vagyok Tőled

p Elgördíted

p utamból az akadályokat,

p akadály-mentesíted az életemet,

p és arra is ügyelsz, hogy én ne

p akadjak fenn minden apróságon

p Imáidba

p foglalod a nevem,

p a szellemvilágból is

p nekem kérsz támogatást

p Tapintatosan

p figyelmeztetsz hibámra,

p dicsérve korholsz, ha kell

p Kimosod

p a testi-lelki szennyesemet,

p de nem teregeted ki a szennyest

p Nem

p állítasz

p kész helyzet elé,

p időben beavatsz dolgaidba

p Semmilyen

p vackomat, ócskaságomat

p nem dobod ki a kukába, szemétbe,

p ha előtte nem kérdeztél meg engem

p Arcomra

p mosolyt varázsolsz,

p felderítesz, felüdítesz

p A

p testi-lelki

p sebemet tisztogatod

p érzéssel/érzéstelenítéssel

p Ő

p minden javát

p megosztja velem,

p az anyagi-tárgyit éppúgy,

p mint a szellemit és lelkit

p Vele

p hasonlóak

p a képzettársításaim –

p az esetek többségében

p egy dologról pont ugyanaz

p ugrik be, jut eszünkbe

p Én

p neki

p Isten után

p az emberek közt az első vagyok,

p nem csak (gyerek)vendég a háznál

p Elsősorban

p nekem akar

p tetszeni/kedvemben járni,

p mindig előnyben részesít…

p Minden nap

p gyönyörködtet

p tiszta, szép és jó lénye

p Aki

p életét is

p kockáztatva

p hordta ki/szülte meg

p közös gyermekeinket

p Ő

p halkan

p emlékeztet

p a másnak tett

p ígéreteim betartására

p Nem

p lehetek

p olyan beteg,

p hogy ő magamra hagyjon engem

p A

p gonosz lelket,

p a rosszaságokat

p szelíden, tükröt tartva

p kiűzted és ki űzöd belőlem

p A

p jobb falatot

p nekem adtad/adod,

p előbb nekem kínálod

p A

p kedvenc

p ételem/sütim

p az én örömömre

p főzted, sütötted és kínáltad

p A

p legtöbbet

p hoztad ki belőlem,

p felnőhettem Hozzád –

p kölcsönösen emeltük egymást

p A

p szíveddel

p láttál annak,

p ami a jobbik énem,

p amivé lehetnék/lehetek,

p s így többnyire lettem is

p A

p tűzbe

p tetted értem a kezed –

p vakon megbíztál bennem

p A

p te

p károdra tévedtél,

p ha nem lehetett

p pontosan mérlegelni

p Addig

p nem feküdtél le,

p amíg a holnapom

p elő nem készítetted

p Adtál úgyis,

p ha nem kértem,

p értve szemérmes koldulásomat

p Ahogyan

p engem nőként szerettél,

p azzal katalizáltad férfivá válásom

p Ajándékkal leptél meg –

p kitalálásán sokáig törve a fejed,

p és ügyesen konspiráltál előttem

p Ajándékom

p túl is értékeli,

p hálásan köszöni meg

p az apró figyelmességet is

p Ajánlottál

p nekem jó könyvet,

p jó előadást és filmet,

p az épülésem szolgáló programot

p Az

p akadályt és gátat

p elgörgetted utamból –

p a szakadékra figyelmeztettél

p A

p leselkedő

p veszélyekre

p idejében és

p hangsúlyosan figyelmeztet

p A

p szemembe

p meg-megszidott,

p de hátam mögött csak dicsért

p Aki

p a testi és lelki

p sebeim gyógyítgatta,

p a behegedtet nem feltépve,

p de a megelőzésükre is intve…

p Aki

p akár

p kérés nélkül,

p és gyorsan úgy adott

p mintha ezzel ő kapna

p Aki

p átadta,

p velem megosztotta

p a kipróbált tapasztalatait

p Beavatott

p a szellemi alkímiába:

p tanít szarból aranyat csinálni,

p még a rosszat is jóra fordítani

p Ha

p olykor

p épp haragosan,

p de mégis eddig

p előttem is rejtett

p igazat tár fel rólam

p Nem

p csak akkor

p kivételez velem,

p ha indokolt a pozitív diszkrimináció

p Aki

p eloszlatta

p sok téveszmém,

p ködképem, kórós előítéletem

p Felöltöztetett

p és kicsinosított,

p tanácsolta, hogy

p mi áll jól nekem

p Főzött,

p mosogatott,

p mosott és takarított rám –

p elpakolt, rendet rakott utánam

p A

p gondom viselte –

p mindig meghallgatta,

p ami a szívemet nyomja,

p s ha tudta, vállára is vette

p Aki

p kellő ideig fogta,

p majd jókor el is engedte a kezem

p Aki

p nekem idegen

p földrajzi és szellemi

p tartományokba vezetett be

p Aki

p a kertünket

p virágokkal tele ültette,

p udvarunkat csinosította

p Jó

p szóval

p is oktatott –

p de főleg jó példával

p elöl, előttem járva nevelt

p engem és gyerekeinket is

p Jószándékkal

p gyengéden, humorral

p a hibáimra figyelmeztetett

p Aki

p megadta

p az első lökést,

p kimozdítva a tehetetlenségemből

p Aki

p keményen gürcölt,

p húzta az igát, hogy

p én hivatásomnak élhessek

p Aki

p lefektetett

p és betakart,

p és öleléssel

p szép álomba ringatott

p Megnevettetett,

p jó kedvre derített –

p arcomra mosolyt varázsolt

p Aki

p miatt

p fontosnak,

p Valakinek,

p örökifjú titánnak

p érezhetem magamat

p Aki nagy,

p odaadó türelemmel

p nyesegette a vadhajtásaim

p Nem

p hagyta rám

p a hülyeségeimet,

p de elnézte hóbortjaimat

p Nemcsak

p igazságos és

p szigorúan követelő,

p de irgalmas is volt/maradt

p Óvott

p a széltől

p és a fagytól,

p és a gonosztól –

p de meg is edzett, „védőoltott”

p Aki rám

p drága idejéből,

p energiájából és

p kényelméből, javaiból

p oly rengeteget áldozott

p Ha

p épp semmi

p kézzelfoghatót nem adott,

p akkor „csak” imádkozott értem

p Nem kellett

p a nyakára járni

p és nyaggatni –

p elég volt egyetlen szó

p Nem

p kis kockázattal

p melegen ajánlottál

p és kezeskedtél értem

p Nem

p titkolva lelki bajaidat

p éreztetted: nem vagyok sorstárstalan

p Nem vártál,

p pláne nem követeltél ki

p tőlem elismerést, hálálkodást

p Oldottad

p a gátlásaimat –

p megelőzted, hogy

p elfojtásaim felrobbantsanak

p Óriási

p gondjaimra

p segítségeddel tudtam

p a humor magaslatáról lenézni

p Ötleteket adtál,

p s a legjobbakat sem

p tartottad vissza magadnak

p Ráébresztett:

p jobban figyeljek

p a gyarlóságaimra éppúgy,

p mint kiválóságaimra

p Rávezettél,

p hogy most és mindörökké

p meg tudjam különböztetni

p az értékest a talmitól

p Soha nem

p csak eszköznek,

p mindig célnak is tekintettél!

p Soha

p nem ráztál le,

p nyűgnek érezve magam,

p de válaszoltál kérdéseimre

p Szívedre is

p és válladra is vetted

p kisebb-nagyobb gondjaim

p Szórakoztatott –

p szertelenül segített

p kellemesen kikapcsolódni

p Talán még

p el is kárhoztál volna értem,

p csakhogy én üdvözüljek…!?

p Tanácsomat

p kérte és megfogadta,

p így öregen is fontosnak éreztem magam

p Tanácsomat kérted –

p bizalmadba avattál,

p emelve önbecsülésem

p Tapintatosan korrigáltad

p nyelvbotlásaimat, tévedéseimet

p Tapintatosan,

p nem megszégyenítve

p farigcsáltad rossz modorom, beszédem

p Tudtad,

p mikor beszélek én,

p s mikor beszél az ital, az ördög stb. belőlem

p Úgy adtál,

p mintha kaptál volna –

p s nem játszottad meg magad

p Úgy

p néztél rám mindig,

p ahogy csodára nézni mindig

p Úgy

p tanítgatott „repülni”,

p hogy előbb vagy utóbb,

p de túlszárnyaljak rajtad

p Úgy

p tudtál felvilágosítani,

p hogy ne érezzem ettől

p nagyon ostobának magam

p Vártál vissza,

p mikor már lélekben temetve

p mások rég lemondtak rólam

p Úgy

p művelte

p a csemetét,

p hogy tudta:

p nem ő fogja

p szedni gyümölcsét

p Akivel

p megosztjuk

p ill. válogatjuk a munkát

p Akivel

p jól kiegészítjük

p és ellen-pontozzuk egymást

p Aki

p ügyesen

p és diplomatikusan

p kompromisszumokat keres velem

p Aki

p velem együtt

p „vállal” gyerekeket

p Aki

p kérésre/

p kérés nélkül is

p sok helyre elkísér,

p illetve elém jön az állomásra…

p Aki

p levágja a hajam,

p a körmöm a lábamról is

p Aki

p előttem

p sohasem szégyenlős,

p az ágyban/kettesben meztelen

p Aki

p felöltöztet

p és levetkőztet,

p és véleményt mond:

p hogy nézek most így ki,

p és illik e ez az alkalomhoz

p Aki

p egyből

p észreveszi rajtam,

p ha valami bajom van

p Aki

p úgy ismer,

p mint a tenyerét

p (olykor jobban, mint én)

p Aki

p semmiért

p nem számol fel nekem pénzt

p Aki

p alig várja,

p hogy ismét láthasson,

p de nem nehezíti indulásom

p Akinek

p alaphelyzetben

p mindig én vagyok az első

p Akinek

p nincs külön zsebpénze,

p együtt sírunk-nevetünk,

p egy csónakban evezünk

p Akivel

p egy mindenkiért,

p és mindenki egyért

p alapon működik családunk

p Aki

p soha

p nem hoz zavarba,

p de inkább kihoz onnan

p Aki

p mindenét,

p minden javát

p megosztja velem

p Aki

p bármit kölcsön ad,

p és úgy veszi: örökbe

p Aki

p feltétlen

p megbízik benned,

p az adott szavadban

p Aki

p Isten

p akaratának

p médiuma feléd

p Aki

p a saját kárára is

p a Te javad akarja

p Aki

p büszke rád,

p hogy az élettársa vagy

p Aki

p időben

p és visszatérően

p emlékeztet a vállalásaidra

p Aki

p nem hagyja

p rád a hülyeségeidet

p Aki

p jól/egyből érti

p a műveltségi utalásaidat

p Aki

p a kedvenc

p süteményed készíti

p Aki

p kiveszi

p a piszkot a szemedből

p Aki kiveszi a tüskét a bőrödből

p Aki

p sivár

p legénylakásodból

p nagyrészt önerőből

p szép otthont varázsol

p Aki

p sok év,

p évtized után is

p még mindig tud

p új dolgokkal meglepni

p Aki

p pofon vág,

p hogy észhez térjél,

p visszanyerd eszméleted

p Aki

p felráz,

p ha a veszélyben szenderegsz

p Aki

p odaadja

p a fél veséjét,

p hogy gyógyulj

p (ha ebben hiszel…)

p Aki

p életét

p kockáztatva

p ment ki a bajból

p Aki

p megértően

p elnézi gyengéidet,

p végtelen türelemmel

p kivárja javulásod

p Aki

p mindig ajánl,

p de semmit nem erőltet

p Aki

p hallgat,

p mint a sír

p a titkaidról

p Aki

p a te nevedet is

p büszkén viseli, és

p nem hoz rá szégyent

p Aki

p visszafogadja

p a bűnbánó tékozló társat

p Aki

p szavak nélkül is

p érti a bocsánatkérést

p Aki

p megbocsátva

p elfeledi megbánt vétked

p Aki

p velem jön

p a világ végére is

p Aki

p akár már holnap is

p hajlandó velem elutazni,

p falura költözni, új életet kezdeni

p Akivel

p teljesen

p egy hullám-hosszon vagytok

p Aki rezonál minden rezdülésedre

p Aki

p képes

p akár még

p magára is vállalni

p a te vétked-bűneidet

p Aki

p soha

p nem tagadna meg –

p se jutalomért, se fenyegetésre

p Aki

p betartja

p minden neked tett ígéretét,

p s inkább kevesebbet ígér,

p és többet ad, teljesít…

p Aki

p sohasem

p hitte el felőlem,

p amit a rágalmazók

p rám akartak kenni

p Aki

p sportot

p űzött abból:

p sok kellemes

p meglepetéseket szerezzen

p Aki

p testével

p ill. távollétemben

p lelkével, szóval is megvédett

p Aki

p újra és újra

p tiszta lapot adott –

p kegyelemből törölte priuszomat

p Akitől

p játszva

p tanulhattam meg

p a kertészkedés munkaörömeit

p Akkor is

p a javamat akarta,

p ha ezzel kockáztatta,

p akár életfogytig rossznak látszik

p Akkor is/

p pont akkor

p buzdított és

p létrát támasztott,

p amikor mély gödörben voltam

p Akkor

p sem tagadtál le/meg,

p amikor ezzel önmagad is

p bajba sodortad/sodorhattad volna

p Aktívan

p közreműködtél benne,

p hogy megszeressem önmagamat

p Alám dolgoztál,

p helyzetbe hoztál –

p a válladon állva értem el vmit

p Alaposan kivizsgálta,

p helyesen diagnosztizálta,

p lelkileg ok-nyomozta velem,

p és simogatásával is kezelte

p a „betegségem”

p Ál-

p barátaimat

p leleplezted

p meggátolva,

p hogy kihasználjanak,

p vagy tévútra vigyenek

p Áldást

p ad-mond

p helyes törekvéseimre,

p testi-lelki táplálékomra stb.

p Áldoztál

p rám abból,

p amiből neked is

p szűkösen, kevés volt:

p idő, energia, figyelem stb.

p Nagyon

p sok mindenben

p alkalmazkodtál is hozzám:

p elfogadva a különös szokásaimat is

p Álomba ringattál,

p és riadóztatva ébresztettél,

p ha épp akkor és ott ez kellett

p Alternatívákat,

p választási lehetőségeket mutattál,

p hogy tényleg szabadon dönthessek

p Ami a tied,

p az az enyém is volt –

p ami tetszett, azt nekem is adtad

p Ami

p nekem fontos,

p az neked is azzá vált,

p ha még nem is értetted

p Apró

p figyelmességgel

p javítottad közérzetem,

p pillanatnyi hangulatom

p Az

p én kedvemért

p szinte mindenből,

p csak a lényegből nem engedtél

p Bajtársam voltál,

p aki a hátára vett és

p vitt, amikor megsebesültem

p Bánatom

p legelőször is

p veled oszthattam meg,

p és így lett egyre kisebb

p Bár

p ha éppen

p más a véleménye,

p mégis mindent megtesz,

p hogy én is elmondhassam!

p Bármikor

p hívhattam –

p sohasem volt rosszkor

p az alkalmatlankodásom

p Bármit

p kérhettem tőled –

p bármit, ami tőled

p egyáltalán kitellett

p és nem volt becstelen

p Bátorított –

p bátorságot öntött belém,

p és olykor maga ment előre

p Beajánlott –

p személyes felelősséget vállalt,

p a hitelét kockáztatta énértem

p Bearanyoztad

p és kipárnáztad,

p derűssé tetted életem

p delét és az alkonyát is

p Beavatkoztál

p a krízishelyzetben,

p nem maradtál okosan közönyös

p Aki

p érzéstelenítve

p adta be, de beadta

p a sokszor igen fájó igazságot

p Becukrozva

p a keserű pirulát

p kicsit magad is lenyelted,

p hogy nekem így könnyebb legyen

p Becsületes

p megtaláló volt –

p visszaadta elveszített

p értéktárgyam, pénzem/hitem

p Becs-

p vágyam

p felpiszkálta –

p ambícióim növelte:

p soha ne adjam alább

p Befogadó

p nyilatkozatot adott –

p készpénzfizető kezességet vállalt

p Befogadtál –

p megfürdettél,

p megetettél, megitattál,

p megsimogattál, szállást adtál

p Beleérezve

p a helyzetembe

p éreztette, hogy ez

p vele is előfordulhatott volna

p Belém fektettél

p és nem vártál tőle

p közvetlen személyes hasznot

p Belém

p plántáltad:

p a tisztesség

p és becsület útja

p nehéz, de „megéri”

p Nem

p vártad el, sőt,

p hogy a „jobblétért”

p megalkuvásokba süllyedjek

p Belém láttad azt,

p aki még mindig lehetek,

p ha nem ördögi súgására hallgatok,

p és tényleg a mindenséggel mérem magam

p Be-

p mutatkoztál,

p teljesen őszinte voltál,

p kiterítetted a lapjaidat

p Bemutattál

p jó embereknek –

p de óvtál rosszaktól,

p az ártó szelleműektől

p Bennem

p a jót még

p nagyítóval is kerested,

p s amit találtál, szétkürtölted

p Be-

p szerezted

p a hiánycikkeket is –

p utána járva, sorba állva, alkudozva

p Testi-lelki

p rezdüléseimre hangolva

p betegágyamnál virrasztottál

p Halottas ágyamnál

p is fogod a kezem, és

p majd szépen búcsúztatsz

p Bevallottad

p gyengeséged

p és a bukásaidat is –

p és nem te kerestél magadnak

p önvédő ügyvédként mentségeket

p Vitánk,

p veszekedésünk

p elfajulása láttán

p a nyakadat nyújtottad

p Bevásároltál nekem –

p tehermentesítettél, hogy

p másra koncentrálhassak

p Bevont

p a sütés-főzésbe

p kivárva, míg össze-

p ügyetlenkedem valamit

p Bíráltál,

p hogy jobban csináljam,

p mert láttad: többre vagyok képes

p Bíztál

p bennem

p akkor is,

p amikor még

p nem látszott

p a gebében a táltos

p Biztató

p pillantásokat

p küldtél a gödrömbe –

p szemeddel is simogattál

p Biztonságot nyújtottál –

p ősbizalmamat nem rendítetted meg

p Biztosítottál

p együttérzésedről

p és garantáltad segítőkészségedet

p Bókoltál,

p szépeket mondtál –

p érdek nélküli tetszésed kifejezted

p Ha

p éppen úgy érezted,

p hogy ne Te vagy hozzám való,

p akkor nagylelkű áldozatkészséggel

p felajánlottad a helyedet másnak,

p akivel még boldogabb lehetnék…!

p (lemondásod nem fogadtam el)

p Boldogítottál,

p és hagytad magad

p általam is boldoggá tenni

p Botlásom

p kicsinyítetted,

p de ha ismétlődött,

p négyszemközt szidtál

p Böjtölt értem –

p önkéntes áldozatod

p értem ajánlotta a Jó Istennek

p Bútorink,

p háztartási gépeink

p a te jó voltodból

p kerültek így hozzánk

p A

p jóra

p buzdítottál –

p jobb ügyhöz méltó

p buzgalmam méltán felróttad

p Bűnöm

p tudatára

p ébresztettél,

p ha netán, hogy-hogy nem,

p elkerülte volna a figyelmemet…

p Büszke voltál,

p büszkén tekintettél rám –

p jólesőn dicsekedtél velem,

p amit jó volt érezni/visszahallani

p Céljaimhoz

p eszközöket javasoltál –

p az összhang-hiányra rámutattál

p Cerberusként

p vigyáztál nyugalmamra –

p ügyesen, diplomatikusan stb.

p kiszűrve a zaklató alkalmatlankodókat

p Cirógattál,

p babusgattál, kurkásztál,

p masszíroztál, vakargattál

p Csak

p a hamis,

p káros illúzióimat

p romboltattad le –

p de azokat porig

p Csak

p Ő tudta

p és tudatta:

p nemhogy parazita,

p de szorgos szellemi munkás vagy

p Dicsértél,

p amikor kellett –

p jókor és arányérzékkel,

p hogy ne szálljon fejembe

p Csatlakoztál

p jó kezdeményezésemhez –

p erősítve a „vállalkozásomat”

p Csillapítottad

p a fájdalmaimat –

p szerrel és szertelenül is

p (katonadolog)

p Csak

p velem törődve

p hagytad a dagadt ruhát másra,

p és inkább engem vittél a padlásra

p Dicsérve szidtál –

p nem megszégyenítve,

p nem ironikus gúnnyal

p Drukkolt nekem

p jó szerencsét kívánva:

p a legjobb formában legyek

p Drukkoltál,

p ha „vizsgáztam”,

p ha mérkőzésem,

p megmérettetésem volt

p Durva

p beszédem/modorom

p érzékenyen csiszolgattad,

p faragtad, és finomítgattad

p Éberen

p őrködtél és virrasztottál

p gyerekeim, szüleim betegágyamnál

p Ébresztettél,

p nehogy el- és átaludjam

p a ritkán kínálkozó alkalmat

p Jó érzékkel

p nógattál, noszogattál,

p ha a restség bűnébe estem

p Egészséged

p és társadalmi-anyagi

p helyzeted rovására is mentettél

p Egy

p mindenkiért,

p mindenki egyért alapon

p mozgósítottál társakat értem

p Egyen-

p rangúsítottál,

p magadhoz emeltél–

p egyenlőként kezeltél

p Beleélted

p magad helyzetembe:

p együtt-érzően viselkedtél

p Együttműködtél-

p kooperáltál velem:

p így veled élvezhettem

p a munkamegosztás előnyei

p Eladtad

p értem a kincseidet,

p hogy kifizethesd a magas váltságdíjat

p Elég volt

p egyszer szólnom –

p meghallottad, megjegyezted, megtetted

p Elég volt

p egyszer vizsgáznom –

p nem állítottál naponta próbatétel elé

p Tápláltál –

p elláttál élelemmel,

p biztosítva és megízesítve az életem

p Élettársam

p voltál jóban-rosszban –

p fonalat adva a labirintusban

p Elfogadtad,

p és igyekeztél

p – nem tolakodva –

p megismerni barátaimat

p Elfogadtál

p úgy, ahogy vagyok –

p nem akartál a képedre formálni,

p de reménykedve önjavítgatásomban

p Elfogadtál

p úgy, aki vagyok –

p de nem vállaltál

p cinkosságot bűneimmel

p Kiugrasztva

p a nyulat a bokorból

p jól „provokáltál”:

p elgondolkodtattál

p Elhitetted velem:

p én is boldog lehetek:

p ma, hátrányban, balsorsban

p Elintézted,

p amire kértelek –

p s csak azt, és úgy,

p amire felhatalmaztalak

p Nem

p hoztál

p kínos helyzetbe,

p nem állítottál kész helyzet elé

p Elismerted

p teljesítményem –

p de mégsem az én

p fényemben sütkéreztél

p Elismerted,

p ha vétettél ellenem –

p megkövetve még fel is nagyítottad

p Nem

p a maradék idődet

p kaptam alamizsnaként,

p de a mástól elvont minőségit

p Elkísértél,

p ha féltem –

p elém jöttél,

p testben-lélekben

p mellettem voltál

p Elkoptatta,

p elhasználta,

p lestrapálta magát,

p hogy nekem jobb legyen

p Elnézte

p Fogyatkozásaimat,

p de nem cinkosan,

p hanem kegyelmet adva

p Előbb

p nekem adtál,

p velem törődtél –

p először mindig rám gondoltál

p Előkészítettél

p a várható nehézségekre,

p de nem elriasztva-visszatartva

p Előszeretettel

p viseltettél irányomba –

p jó értelemben kivételeztél velem

p Eltartott

p mindaddig,

p amíg magam is ismét

p kenyérkeresővé váltam

p Eltűrte

p gyermeteg hülyeségeim,

p de nem bánt velem hülye gyerekként

p Elvállalta

p a fájó lelki műtétet,

p sejtve, hogy akár haragudhatok,

p sőt még szakíthatok is vele ezért

p Elvarázsoltál –

p visszaadtad férfiúi önbizalmam,

p korrigáltad, restauráltad

p eltorzult önképem

p Elvette

p fölösleges-káros mankóim,

p hogy egyedül és anélkül is

p képes legyek felkelni és járni

p Elviselte,

p kibírta ritka-

p sűrű dühkitörésem:

p nem öntött olajat a tűzre

p Elviseltél,

p ha kiállhatatlan voltam is –

p várva hisztim csillapodását

p Elhívtál

p magaddal

p sétálni, kirándulni –

p a vad növényeket megismerni

p Folyton

p emlékeztettél

p még bevégzetlen

p küldetésemre, félbehagyott művemre

p Türelmesen

p beleélted magad

p nehéz helyzetembe

p és könnyítettél rajta

p Energiával

p töltöttél fel –

p felvillanyoztál,

p izgalomba hoztál, lelkesítettél

p Engedtél

p és segítettél

p szárnyalni, de

p óvtál tőle, hogy

p a Napba repüljek

p Engem

p magadnál

p különbnek tartottál –

p de komolyan, s nem gúnyosan

p Engem

p választottál hitvesül –

p fogadalmad megtartva

p a rosszban is kitartottál

p Érdek nélkül

p tetszettem neki,

p ettől tudtam én

p magamat is jobban szeretni

p Érdekem

p képviselte – érvényesítette,

p akár ellenkezésem dacára is

p Érdeklődést keltett –

p új távlatokat nyitott,

p új dimenziókat tárt elém

p Értem

p haragudtál,

p nem ellenem:

p nem voltál közönyös

p engem tévelyegve látva

p Értékelted

p bölcselkedésem –

p vetted a fáradságot

p és bátorságot a bírálatára:

p egyenrangú szellemi partnerként

p Értem

p kockáztattad

p a kapcsolatunkat,

p abban bízva: majd

p helyre fog állni, ha

p belátom igazadat…

p Érzékenyített,

p szenzibilissé tett

p finom különbségtételekre,

p szín- és máss árnyalatokra

p Folyamatosan

p helyreállította itt-ott

p kificamodott ízlésem, stílusérzékem

p Esélyt adtál

p újra meg újra:

p végleg soha, de soha

p nem mondtál le rólam

p Esernyőt

p tartottál fölém –

p védőernyőt feszítettél

p csíráim, zsengéim fölé

p Észlelte

p rejtett segélykiáltásom

p olvasva arc/testkifejezésemből

p Észrevette,

p ha valami bánt –

p akkor is, ha előtte

p is titkolni próbáltam

p Fel-

p értékelted,

p amit tőlem kaptál

p és nagyon le, amit

p én meg tőled kaptam

p Finoman,

p tapintatosan

p de határozottan

p emlékeztettél fogadalmaimra

p Evangelizált –

p mondta a jó hírt,

p ha ezt akkor én

p épp nem szívesen vettem

p Fáradoztál értem,

p nem írva a munka

p óráit/becsülhető piaci értékét

p Gyógy-

p pedagógusi

p türelemmel kivártad,

p hogy önként jobbuljak

p Gyorsan

p és szívesen adtál

p anyagi és lelki javaidból-

p éppen, mikor ami kellett

p Ha

p beteg voltam,

p mindent nekem

p rendeltél alá, és

p csak ezzel törődtél

p Hajamnál fogva

p kihúztál a mocsárból,

p pedig majdnem berántottalak

p Helyettem

p kaptad a szidást, büntetést,

p de elviselted, mégsem árultál be

p Ővele

p a krízisből

p jobban jövünk ki,

p mint ahogy előtte voltunk

p Ő

p önt belém

p bátorságot, merszet

p Ő

p azt is

p megköszöni,

p ami jár neki

p Ő

p olyan hálás

p minden kis gesztusért

p Ő

p segít nekem

p empatikusabbnak,

p beleérzőbbnek lennem

p Ő

p mindig

p szívesen fogad,

p ha odabújhatnék hozzá

p Az ő

p termetét, a járását,

p a szépségét, a lényét

p minden nap csodálhatom

p Ő

p enyhít

p olykor túl

p szigorú ítéleteimen

p Ő

p ad nekem

p mindig szót, és

p zárszót/utolsó szót is

p Ővele

p együtt

p dicsérem

p Istent a jóságáért

p Ővele

p örülök

p a szép időnek,

p a napsütésnek

p Ő

p a legkitartóbb,

p harcedzett, hős

p bátor bajtársam is

p Ő

p halmoz el

p sok kis figyelmességgel

p Ő

p adott

p amnesztiát,

p törölte priuszom,

p ad nekem naponta kegyelmet

p Ő

p az orvosom,

p patikusom, ápolóm

p és az utógondozó, stb.

p Ő

p választja ki jól

p olykor-sokszor

p szellemi táplálékunkat is

p Ő

p szervezi

p a társas életünket,

p unokák/vendég fogadását

p Ő

p leplezi le

p álbarátaimat,

p és békít ki az igazival

p Ő

p feltétlenül

p szeret engem,

p úgy is, ha rossz vagyok

p Ő

p mozdít ki

p a holtpontról

p Ő adja meg

p a kezdő lendületet

p Ő

p ad újra

p nekem tiszta inget/lapot

p Ő

p akar

p még ma is

p nekem tetszeni

p Őmiatta

p nem érzem

p csúnyának magam

p Ő

p nem fogja

p a pártomat,

p ha éppen nincs igazam

p Ő

p tart vissza

p a meggondolatlan lépéstől

p Ő

p hűti le

p magas lázam,

p heveny lázadásom

p Ő

p tart ki

p mellettem

p a legvégsőkig

p Ő

p általa

p lettem beavatva igazán

p a testi-lelki szerelembe

p Ő

p a közeli

p lelki rokonom, társam

p és szellemi partnerem

p Ővele

p egyeztetve

p osztom be a pénzünket

p Ővele

p egyetértésben

p segítünk másokon

p (az ő kezdeményezésére)

p Ővele

p álmodok nagyot,

p és tervezek megvalósíthatót

p Ővele

p dúdolok

p és dalolok –

p és perdülök táncra

p Ő

p fejezi be

p mondataimat,

p ha elakadok bennük

p Ő

p csinosítgatja

p leleménnyel és

p ízléssel kis lakunkat

p Ő

p tud szinte

p semmiből is

p finom ételt készíteni

p Ő

p tud úgy

p takarékoskodni,

p hogy ezt én/mi

p nem nyomorként éljük meg

p Ő

p értékeli

p a bölcsességeimet,

p másról adott jellemrajzomat

p Ő-

p vele

p tudok

p irodalomról beszélni

p Ő-

p mellé

p és ővele

p fekhetek le

p minden este/éjszaka

p Ő-

p benne

p csodálhatom

p meg az örök Nőt

p Ő

p teremti

p újra férfiasságom,

p a szó teljes értelmében

p Ővele

p öröm és gyönyör

p az év minden napján

p a holtig tartó a szerelem

p Ő

p érti

p leginkább,

p leghamarabb

p mit akarok mondani

p Ő

p próbál

p leggyakrabban

p engem megnevettetni

p Ő

p nevet

p legtöbbet

p jó-rossz vicceimen

p Őneki

p ízlik a kávém,

p olykor a paprikásom

p és más főzési kísérletem

p Ő

p dicséri

p és túlértékeli

p alkalmi ügyetlen barkácsolásom

p Ő

p tár fel

p előttem új lehetőséget

p *

p Ő

p nyitja fel

p a szemem új szépségre

p Ő

p veti meg

p közös ágyunkat

p és ő is ágyaz be

p Ővele

p nézek,

p élvezek-értékelek filmeket

p (már csak a „házi mozinkon”)

p Ővele

p hallgatok

p jó magyar könyveket

p Ő

p kéri ki

p sok mindenben

p a neki mérvadó véleményem

p Ő

p színezi ki,

p ami szürke lenne körülöttem

p Ő cukrozza be a keserű pirulát is

p Ő-

p vele

p ébredek

p és köszöntöm a Napot!

p Ő

p piszkálja fel

p egészséges becsvágyam

p Ő az,

p aki bölcsen

p a kevéssel is elégedett,

p és ezt erővel sugározza

p Ő az,

p aki a legtöbbet

p törődött-törődik énvelem

p Ő-

p hozzá

p kopogtatás

p nélkül is benyithatok

p Ővele

p még a rossz

p idő is jó valamire,

p nagyon sok mindenre

p Ővele

p ritka a letargia,

p és sok az eufó-Ria

p Ő

p bennem

p szüntelenül

p a jót úgy keresi,

p hogy meg is találja

p Ő-

p neki

p áldásos

p bevallani

p a gyarlóságom is

p Ő

p a hab

p a tortán

p Ő-

p vele van

p a messze legtöbb

p közös szép élményem,

p amit oly jó felidéznünk

p Ő-

p vele

p éltem át

p oly sokszor

p a magasztos áhítatot

p Ő

p tud

p velem

p Istenről

p józan paraszti

p ésszel is beszélni

p Ő

p nekem

p adja azt is,

p ami neki is igen kedves

p Ő

p büszke arra,

p hogy az én választottam

p Ő

p gyorsan

p tisztázza a félreértéseket

p Ő

p „kívülről”

p és „belülről” is

p lát és láttat engem

p Ő

p a falfestő,

p faldíszítő, a dekoratőr,

p a „kirakatrendező” stb. stb.

p Ő

p a ház-

p renováló, restauráló,

p a „műemlékvédő”, állagóvó stb.

p Ő

p a gyarlóságaimmal együtt,

p vagy épen azokért is szeret

p Ő

p a muzeológus,

p az emléktárgy gyűjtő,

p rendező, s olykor kiállító

p Ő

p a meghosszabbított karom,

p akit a távolból is irányíthatok,

p rajta keresztül „manipulálhatok”

p Ő

p még

p a semmiből is

p tud finomat főzni

p Ő

p nem röstell

p pénzt, eszközt,

p szerszámot, élelmet

p olyantól is kölcsönkérni,

p aki nem szívesen ad….

p Ő

p a szorgos,

p és nem a rest lány

p abból a bizonyos meséből

p Ő

p a távolból is

p tartja bennem a lelket

p (és nem – csak – mobilon)

p Ő

p a távollétemben is

p kiáll értem, megvéd engem

p (sőt: akkor még elfogultan is,

p attól függően, ki a támadó fél)

p Ő

p ad fonalat,

p ha útvesztőben bolyongok,

p hogy a szörny legyőzése után

p visszataláljak a kijárathoz/hozzá…

p Ő

p addig

p nem feküdt le,

p míg dolga volt a háztartásban

p Ő

p akkor is

p végig hallgat,

p ha untatom/feltartom

p Ő

p át tudja adni magát

p az önfeledt játéknak,

p nem perfekcionista,

p nem munkamániás stb.

p Ő

p átütemezi,

p sőt elengedi

p az „adósságaimat”

p Ő

p átvállalja

p terheim egy/nagy részét,

p olykor épp a kellemetlenebbeket

p Ő

p az egyetlen,

p aki az életét kockáztatná,

p de akár meg is halna értem

p (ha cserébe én életben maradok)

p x

p A szerelem/házasság csodájának

p súlya az ember életminőségében

p A tényleg boldogító Igen! Akarom!

p A beteljesült szerelem isteni ajándéka.

p A menyegző út a földi mennyországba!?

p Együtt lenni jóban-rosszban holtomiglan…

p A szülő-gyerek, testvér/barát, elv- és bajtárs

p kapcsolat után, mellett, de még inkább előtt:

p a legfontosabb szabadon választott kötelékünk,

p ami megtáltosíthatja még az állatorvosi lovat is…

p Felnőttkorunk túlnyomó részének társa

p ágyban és asztalnál, házban és lakószobában,

p munkában és játékban, társaságban/magányban,

p örömünnepen és gyászban, gyereknevelésben stb.

p Férfi/félszemmel hitvesemre nézve

p arról a töméntelen sok minden jóról,

p amit nem kap meg, amiről végleg lemarad

p a(z élet)társtalan/rossz kapcsolatú emberlény

p x