kb. 2 perc olvasás
1.
Szerencse és szerencsétlenség
Egy kínai példázat egy szegény parasztról mesél,
aki kicsiny földjét öreg, kiszolgált lovával művelte
és ebből tartotta el, úgy-ahogy, magát és egyetlen fiát.
Egy nap azonban elszökött a lova.
Eljött minden szomszédja
és sajnálatukat fejezték ki a szerencsétlenség miatt.
De a paraszt nyugodt maradt és ezt válaszolta:
„Honnan tudjátok, hogy ez szerencsétlenség?”
A következő héten visszatért a lova s tíz vadlovat hozott magával.
Újra eljöttek szomszédai és gratuláltak szerencséjéhez.
A paraszt viszont megfontoltan így felelt:
„Honnan tudjátok, hogy ez szerencse?”
A fia befogta a lovakat és a legvadabbon kilovagolt.
De a vad ló ledobta és a fiú eltörte a lábát.
Minden szomszéd eljött és siránkoztak a szerencsétlenség fölött.
De a paraszt most is nyugodt maradt és ezt mondta:
„Honnan tudjátok, hogy ez szerencsétlenség?”
Nemsokára háború tört ki és minden fiatalt besoroztak.
Csak a paraszt fia maradhatott otthon a törött lábával.
kínai elbeszélés
2.
Isten csodásan működik
Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: „Isten csodásan működik.” Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belőle. A király és minisztere vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: „Isten csodásan működik.”
A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta miniszterét és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől. A miniszter elment. A király, a szarvassülttel jóllakva, elaludt. Vad rablók, Kali istennő imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni istennőjüknek – majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: „Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat.” Így futni hagyták.
A király visszaemlékezett minisztere szavaira: „Isten csodásan működik.” És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg. Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle és kérte, álljon újra szolgálatába.
A miniszter azt válaszolta: „Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan működik.”
.