kb. 2 perc olvasás

Margaret Mead
megvezetése
Margaret Mead: Férfi és nô. Osiris,
Budapest, 2003. 347 old., 2036 Ft.
Szerkesztette és a jegyzeteket írta Bodrogi Tibor, ford. András László és Vajda Endre
Ez a tanulmánygyûjtemény a Gondolat Kiadó gondozásában 1970-ben
látott elôször magyarul napvilágot.
Olvasható benne Mead elsô könyvé-
nek magyar fordítása is Szamoa címmel (Coming of Age in Samoa). A
2003-as kiadáshoz Vörös Miklós írt
új utószót, melyben megállapítja,
hogy „a kötet jelentôsége azóta sem
csökkent, sôt a társadalomtudomá-
nyok mai magyarországi helyzete éppenséggel aktuálissá is teszi újbóli
megjelentetését” (343. old.). Utal
ugyan a nemi szerepek polarizált
szemléletének meghaladott voltára,
de egyetlen szóval sem említi a nevezetes elsô könyv körül kialakult tudománytörténeti botrányt,
amely éppen a két magyar kiadás közti idôszakban
döntötte le trónjáról az ameaz amerikai antropológia „anyaistennôjét”.
*
A MEGVEZETÉS
DIALEKTIKÁJA
MEAD, FREEMAN ÉS SZAMOA
UTASI KRISZTINA

A vitacikk megírására Huszár Ágnes Margaret Mead megvezetése
(BUKSZ, 2003. ôsz, 277–279. old.) címû írása késztetett, amely csak néhány hete került a kezembe.
Margaret Mead 1926 novemberében azzal a meggyôzôdéssel szállt hajóra Pago-Pagóban, hogy kilenc
hónap terepmunkája Tutuila és Tau szigetén meggyôzô bizonyítékokkalszolgált téziséhez a serdülôkori konfliktusok kulturális determináltságáról,s 1928-
ban e kutatásra alapozva publikálta nagy sikerû s
szerzôjének azonnali hírnevet hozó Coming of Age in
Samoa címû könyvét, melyet az antropológia olyan
megkérdôjelezhetetlen tekintélyei fogadtak elismerô
szavakkal, mint Boas és Malinowski. Egy korántsem
lényegtelen apróság azonban több mint ötven éven
keresztül elkerülte a kortársak és a mûvet kritikátlanul elfogadó utódok figyelmét: Mead következtetésé-
nek alapjául nem tudományos pontosságú megfigyelések, hanem két vidám szamoai ifjú hölgy tréfás hazudozása szolgált (volna). 1926. március 13-án, Ofu
szigetén Fa’amu (Fa’apua’a) Togia és barátnôje, Fofoa (állítólag) „megvezették” mit sem sejtô amerikai
barátnôjüket, „Makelitát”, amikor „a kultúrájukban nagyra érté-
kelt nagyotmondás és tréfálkozás szokásához híven
meséltek […] szerelmi kalandjaikról”


Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai
- Koszta József2013.07.29.
- Matyó tisztaszoba, szentsarokkal2013.07.29.
- Halmos Béla halála2013.07.28.