A futballista Jónás – Krisztus középcsatára: James A. Stewart története

Szöveg Bodnár Zalán

Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.

Teljesen véletlenül akadt a kezünk ügyébe a skót James A. Stewart története, de futballrajongó keresztényként keresve sem találhattunk volna jobb olvasmányt nagyböjt idejére. Az igaz történet, a Krisztus középcsatára címet viselő életrajzi regény glasgow-i születésű főhőse futballistának készült az 1930-as évek elején, és mindenki szerint rendkívüli tehetsége volt a játékhoz. Korosztályos szinten bajnoki és gólkirályi címek sokaságát nyerte meg, és a skót B-válogatott tagja volt 16 esztendősen, nagy jövőt jósoltak neki. Ám egy napon ráébredt, hogy nem a csillogásra és a hírnévre van szüksége, hanem arra, hogy megtérítse az embereket. Egyik napról a másikra abbahagyta a futballt, lemondott mindarról, ami addig fontos volt neki, és igehirdetőnek, evangélistának állt. A test edzése helyett a lélek „fitten tartását” helyezte a középpontba.

Még csak 16 éves volt, sohasem tanult teológiát, szónoklattant, nem tudta, hogyan kell prédikálni, pusztán saját Biblia-ismeretére és elhivatottságára támaszkodott, minden alkalommal úgy állt hallgatói elé, hogy abban bízott: Isten majd szól általa. A Zsoltárok Könyvéből idézte: „Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm”. Ösztönös tehetsége volt az igehirdetéshez, az első perctől lenyűgözte hallgatóságát. Elhivatottságában önmagát Isten olyan eszközének tekintette, mint az ószövetségi Jónást, akit az Úr elküldött figyelmeztetni Ninivét. Szavai hallatán tucatjával tértek meg az emberek, öngyilkosjelöltek gondolták meg magukat, alkoholisták tették le az üveget és találtak életcélt maguknak. Csodájára jártak, és amikor megjelent egy új városban, néhány nap után a tömeg rendre kinőtte azt a termet, amelyet erre a célra lefoglaltak.

Előbb hazájában kezdte meg missziós tevékenységét, a skót hegyekből indulva a déli tengerpartig hirdette az Igét, utcákon, tereken, kikötőkben, sportpályákon, még bányákban is. Aztán jött London és Nagy-Britannia, majd annak ellenére, hogy az angolon kívül semmilyen nyelvet nem beszélt, nekivágott a kontinensnek is. Lettországban kezdte, majd térített Lengyelországban, Észtországban, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Csehszlovákiában, Ausztriában, Romániában, Bulgáriában, Kárpátalján, és 1938-ban eljutott Magyarországra is. Dr. Csia Sándor MÁV-főorvos meghívására érkezett, aki Csehszlovákiában hallotta beszélni, és nyomban a hatása alá került. Eleinte még a szervezők is kevés reményt fűztek ahhoz, hogy Magyarországon termékeny talajra hullhatnak a szavai, és sokan lesznek kíváncsiak rá, ám az abban az évben világbajnoki döntőt játszó válogatottunk miatt is kevés dolog érdekelte jobban a magyarokat a futballnál, és Csia Sándorék hamar rájöttek, azzal be lehet csalogatni az embereket, ha úgy hirdetik, egy híres skót futballistát hallgathatnak. A budapesti Metodista Imaházban kezdte a magyarországi missziót, majd hirdette az evangéliumot Debrecenben, Orosházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Miskolcon, Békés megyében, Hódmezővásárhelyen, Baján, Makón is. Sőt, hazánkban ismerkedett meg későbbi feleségével, egy amerikai nővel, Budapesten házasodtak össze.

Ekkor azonban már megjelentek a viharfelhők Európa egén, 1939-et írtunk… A Krisztus középcsatára nem mondható futballkönyvnek. Kedvenc játékunkról viszonylag kevés szó esik benne, leginkább csak az elején. Mégis jó szívvel ajánljuk ezekben a nehéz történelmi időkben mentális önerősítésre.

A LEGJOBB SZÖVEGEK:

„Egyszer egy szelíd arcú fiú jelentkezett szólásra, és azt kérdezte:
– Te skót fiú! Hiszed-e, hogy a cethal elnyelte Jónást? Azt válaszolta:
– Természetes, hogy hiszem! Erre sokfelől nevetés hangzott, és James kénytelen volt túlkiabálni:
– Ha ti nem hiszitek, arról én nem tehetek. De ha megérkezem a Mennybe, megkérdezem magát Jónást… Valaki közbenyerített:
– És ha nem ott lesz, akkor…? Elmosolyodott:
– Akkor majd ti megkérdezhetitek…”

„[1946-ban] James Stewart örömmel tapasztalta meg, hogy a magyarok nem vesztették el egészen a humorukat. Egy gyülekezet lelkésze adakozást hirdetett a szolgálatot immár befejező evangélista részére, és ebből a célból kosarakat hordoztak körül. A kosarak négyszögletesek voltak, csaknem embermagasságúak, nyilván valami lebombázott áruraktárból származtak. James alig hitt a szemének: az emberek kinyitották a pénztárcájukat, és egész tartalmát beleöntötték a kosárba. Időnként megálltak, a kosarat kicsit megdöntötték, egyikük belelépett, és letaposta a nagy halom pénzt, hogy több férjen bele. Amikor meghallotta, mennyi pénz gyűlt össze, a skót evangélistának a lélegzete is elakadt. De a lelkész csak mosolygott: – Jakab testvér, te nem csak milliomos lettél, hanem alighanem Magyarország egyik leggazdagabb embere. Csak azt nem tudom, hogy holnap ezért az összes pénzért tudnál-e vásárolni… mondjuk egy tojást vagy egy napi lapot…”

Krisztus középcsatára – James A. Stewart, a neves futballista élettörténete
Összeállította: Lukátsi Vilma
Kiadó: Evangéliumi Kiadó, 2013 (4. kiadás)
Formátum: ragasztott, puhafedeles, 276 oldal
Ára: 990 forint
Osztályzat: *****

LUKÁTSI VILMA (1919–2008) író, költő. Közgazdasági egyetemet végzett, műszaki-gazdasági pályán dolgozott, munkája mellett missziós tudattal írt vallási témájú, evangélikus könyveket és verseket. További fontosabb kötetei: A piros szíves ház (1989), Immánuel – Velünk az Isten (1989), Élő kövek. Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor dokumentum jellegű életrajza (1990), Az én juhaim. Háttérelbeszélés a bibliai időkből (1990), Egy csipet só (1991); „Igen, Atyám!” Ungár Aladár dokumentum jellegű életrajza (1993).

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. áprilisi számában.)