Boldogság és életbölcsesség ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet

Az emberélet tükre – V.

Írta: Nagy Jenő · 2022. február 19.

kb. 15 perc olvasás

pppppppppppppppppppp

Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár

pppppppppppp

Eugéniusz:

Az emberi élet tükre V.

Szellemiség, lelkület, test és élet

(Tettðmagatartásðjellemðsors)

pppppppppppppppp

A rózsaszín terror

Kiáltvány a húszévesekhez

Halljátok a világnak

Húszéves milliói

Jövendő katonái

A nagy leszámolásnak

Mely lángba kell borítsa

Az elvénhedt világot

Halljátok harminchárom

Pontját és húsz parancsát

E proklamációnak

Amellyel fegyverekre

És forradalmi lázba

Lázítalak most barátim

Élő törvények ellen

Hirdetve Diktatúrát

Kemény parancsuralmat

És diadalmas végső

Győzelmét elveinknek

Ha vélem összefogtok

S zászlóm alá sietve

Megalkotjuk magunknak

Szívek világuralmát

Szívek ifjú tüzével

Vágyak izzó vasával

Tehát tűzzel és vassal

Ha másképp el nem érjük

Századik Birodalmát

A kilencvenkilencszer

Csődöt mondott leromlott

Kísérlet-államoknak

Alkotmány-vázlatoknak

Mik voltak a világon

Félre tehát utunkból

Ki már több mint húszéves

Ha kell magammal együtt

Kinek becsvágya úgyis

Meghalt és elviharzott

Reménytelen csatákban

Hogy majd Vezér lehessek

Testvéreim körében

Első a csupa elsők

Pompázó táborában

De hisz nem is lehetnék

Mindjárt előbocsátom

Hogyan gondoltam én ezt

A Rózsaszín Terrornak

Világában vezérül

Császárul és királyul

Nem félembert teszünk meg

Tökéletlen magányos

Csavargót a tömegben

Két félből lett Egészet

Választunk ott vezérül

Egy boldog párt szerelmes

Fiút szerelmes asszonyt

Akik körül sugárzik

Az ég s a fák nevetnek

Kik boldog bölcseségben

Kormányozzák a bölcsek

Boldogságára büszke

Ország királyi népét

S a fejedelmi Többest

(Mely csak kettesre illik)

Viselni végre méltók

A Törvényt ők teremtik

És szentesítik egyben

És őrködnek fölötte

Mint karmesteri pálcát

Páros jogart lengetve

Jelzik az összehangolt

Szívek szimfóniáját

Alkotmányos modorban

Amelynek Parlamentje

Mint legfelsőbb Hatóság

Sok üdvös rendelettel

Rózsaszín rémületbe

Dermeszti a világot

És ritka révületre

Szoktatja szíveinket

Amelynek parlamentjét

Több misztikus miniszter

S néhány szépbiztos útján

Csak költők és zenészek

Alkotják és szavazzák

Ahogy a szív szavaz meg

Legtitkosabb hitével

Kiválasztott szerelmet

Ez általános titkos

Választás megbizottja

Előterjeszti aztán

A szép vezéri párnak

Amit javall s kigondol

Az emberek javára

Sok fontos újításban

Teremtő képzelettel

Mert ez lesz a legelső

Minisztérium helyett

Egy új misztériuma

A képzelet-ügyeknek

(Office Fantasiarum)

Mely rögtön kiegészül

Kísérő muzsikával

Mit a Fülügyminiszter

Szolgáltat a hazának

Ha a pénzügyminiszter

Az adókat behajtja

Csengő-bongó rímekből

És sok szívdobbanásban

Mit lelki gazdagság és

Érdem szerint fizet be

Az érzelmek piarcán

Kiváltságos szerencsés

Hogy a fölöslegéből

Táplálni is lehessen

A lelki nyomorékot

A szépművelődésnek

Tanköteles világát

A közlekedésüggyel

Teljes harmóniában

Közlekedvén a tiszta

Belátás és megértés

Virágos országútján

Egyébként a vitában

Ha Tisztelt Ház ülést tart

Versben muszáj beszélni

Hacsak lehet dalolva

Egy halkan elmerengő

Hangszer kíséretében

Ugyanez áll az uccák

És járművek rendjén a

Kötelező beszédre

Tehát a vezetővel

A villamos perronján

Eszmét cserélni illik

A jegyszedő azonban

Előírt versikével

Kell kérje a bilétát

(Mintahogy most is látni

Az étkezőkocsikban

„Es wird höflich gebeten

Nur gegen Nota zahlen”

Vagyis csak nóta ellen

Kell és szabad fizetni)

Jelenti ez sok minden

Törvény megváltozását

És új szokásuralmat

A kötött-szó szabályát

Most majd meg kell tanulni

A „daltalan sziveknek”

Mert lesz ballada-kényszer

Mindenkinek egy verset

Be kell naponta vinni

Az álomhivatalba

Ahol majd ellenőrzik

Fiúk leányok álmát

S a Hogylétellenőrző

Hivatalnak beküldik

Ott mérleget csinálnak

S akárki kérdi tőled

Meleg részvéttel „hogy van?”

Egy telefonhívásra

Kapsz részletes jelentést

Mert boldogság és bánat

Színes hullámverése

Az életünk folyása

Ezért a mosolyunkról

És elködlő szemünkről

Naplót vezet az Állam

De külön is tanítják

Minden népiskolában

A kettős könny-vezetés

És népnevetés-tannak

Bonyolult tudományát

Aztán sorjába jönnek

Szigorított tilalmak

Ezek között az első

A munkatilalomról

Szóló drákói törvény

És a hodfényfürdőknek

Teljes bevezetése

A mezőgazdaságban

Főfontosságú kérdést

Tűznek ki napirendre

Hogy lesz-e gyümölcs a fán

Amelynek nincs virága?

De a Tábla is végre

Letárgyalja a nagy pert

És döntést hoz a tárgyban

Hogy kié volt sajátlag

Az elfojtott sikoltás

S mi zuhog mint keserves

Malomkő a pokolban

S a mennyek boltozatján

Ki harsog és dörömböl

Miközben a rendőrség

Majd szépen kinyomozza

Hogy szép szemed világa

Vajon hová merült el

És a tarka szivárvány

Hová került az égről

S az ifjúság hová lett

Karöltve a királyi

Vén csillagász urakkal

Akik köteleztetnek

Pár pontos számításra

Például hány csillagból

Áll a szemed te Zsófi

S hogy meg ne feledkezzünk

A közegészségügyről

A klinikák bejáró

Beteglétszáma kap majd

Egy szürkék hegedősét

Mivel a költő nem lesz

A szürkék hegedőse

Ugyanott a sebészet

A megrepedt szíveknek

Egy új tanszéket állít

És transplantációval

Pótolja a fájdalmas

Szívet kivéve onnan

S tesz egy követ helyébe

A verslábakra mankót

Szerel fel ahol illik

S a megsértett hiúság

Nyitott sebét bevarrja

Így a teljes szabadság

Világa kivirágzik

S a cenzurát e boldog

És büszke distichonban

Mit hálatelt kebellel

Skandálunk fel az égre

Csak a cezúra-kényszer

Ollója vágja ketté

S a félelem hogy egyszer

Ellenséges hatalmak

Megirigyelve sorsunk

Ránktörnek nagymerészen

Az átkos és veszélyes

Rút Józanész nevében

De mi akkor se félünk

Mert akkorára lesz már

Hatalmunk védekezni

Hadügyminiszterünknek

Politikája mellett

Ki közben óriási

Erődítményt szerelt fel

Végiglen a határon

Egy mérhetetlen sorban

Légváraink merednek

Felhőbefúrt toronnyal

Miken gránát ki nem fog

Se gáz se más erőszak

Legfeljebb egy kaján és

Hitetlen és gúnyos szó

Vagy görbe pillantása

Disznófejű Nagyúrnak

Vagy egy hajszál a hűtlen

Leányka üstökéből

Ám akkor is lesz bennünk

Bátorság szembeszállni

A zsarnok napvilággal

S a rózsaszín terrornak

Kiáltván jelszavát és

Dalolván himnuszát a

Nagy rózsaszín ködökbe

Ködfolttá szétoszolni

Miközben két vezérünk

Megénekelt alakját

Titániát s Oberont

A felhők visszaszívják.

Karinthy Frigyes

pppppppppppppppp

p Nem öntözi a lelkét,

p ki is szárad, el is sivatagosodott

p Közvetett öngyilkos:

p nem időben gyógyít(tat)ja önmagát

p Vizenyős, üres a tekintetű,

p és színtelen, fa hangú, orgánumú

p Aki a hamissal együtt

p minden más illúzió porig rombolója

p Fészkedbe rondítasz –

p kiteregeted a családi szennyest

p A verembe estél,

p nem kiabálsz/segítő kézbe harapsz

p sőt még oda végleg be is rendezkedsz

p Lehet, hogy tényleg fából vagy,

p és sosem tudsz kirúgni a hámból/mulatni

p Civilben még csak-csak-humoros,

p de reverendában egy nyársat nyelt merev

p Te mindent magadnak köszönhetsz,

p az élet/munka stb. társaknak/Istennek semmit?

p Csak akkor,

p és csakis addig

p imádkozó, amíg még zuhan a repülő

p Bratyizással akar

p a kicsiknél népszerű, menő „jó fej” lenni

p A tűzzel játszó piromániás,

p aki végül óhatatlanul annak játékszere lett

p Aki a becsületkasszába

p nem tesz, de vesz: tolvajok alja

p Kis hazugság/bűn-dédelgető –

p ezek felnőve lavinaként elsöpörik

p Nincstelen:

p hiányzik a mindennapi jóízű nevetése,

p csak sátáni vigyora, kacaja, gúnyos mosolya

p Alkalom szülte tolvaj,

p aki vérszemet kap, és rákap a lopásra

p Az örök halogató Pató Pál –

p a (tűzoltó)munkád a körmödre égető

p Az örök időzavaros –

p aki nem jól ütemezi dolgait,

p mindig késésben/elhavazva van…

p Beltenyészet, endogámia –

p idióta, degenerált stb. gyereket

p nemző és szülő császár, gróf, cigány stb.

p Töretlenül fejlődő –

p igaz, hogy visszafelé (retardáló)

p Fejlődés

p Ez már a kommunizmus,

p vagy lesz még rosszabb is?

p (Lett: a régi-új kapitalizmus)

p Amilyen jó ember,

p legalább olyan rossz zenész,

p és pechedre ő a panellakás-szomszéd

p Akinek már nincs önvédelmi fegyvere –

p beszolgáltatta az öklét és a furkósbotját is

p Dekorátor –

p felcicomázza a szemétdombját,

p feldíszíti az amúgy már bűzlő hullát,

p kicsinosítgatja az amúgy üres kirakatot

p (vagy a nép bölcs vezérei képeit akasztja…)

p Szalmaláng-lélek

p Gyorsan felbuzduló,

p de hamar elcsüggedő, feladó

p Önbüntető

p Sötét szoba áristom:

p a fényes Nap kedélyjavító

p sugarazó energiájával nem élő

p Egyszerre két urat,

p ellentétes dolgokat várót-kérőt

p is szolgáló: Istent és Mammont

p Akinek még nem szóltak,

p hogy már rég vége a háborúnak –

p a dzsungel közepén harckészültségben „él”

p Nem csak a beosztott,

p alárendelt felektől három

p lépés távolságot követelő:

p de ki simogathatná így meg?

p Hazardírozó vőlegény:

p zsákbamacska feleséget „vételező”

p (hátha kibontva kellemes meglepetés éri…)

p Az ún. bölcs embereket

p csak vagy főleg a külsőségeiben utánzó

p (mosdatlan, madárijesztő, szakállás, különc stb.)

p A gyermeteg

p hiszékenysége miatt

p a szélhámosok ideális balekja

p Nemcsak mások,

p de így végső soron

p önmaga alatt is bőszen fát vágó

p (azt a csónakot fúró, amiben ő is evez)

p A becsület

p a keresőt kerüli,

p a kerülőt keresi

p Elveszett becsületet

p nem találni meg a bokornál

p Ki mást becsül, magát becsüli meg.

p Ha már nem lehet

p a dolgokat néven nevezni,

p akkor elkerülhetetlen a közösség

p értelmi és erkölcsi lezüllése (Bibó I.)

p Olyan háborúba lép be,

p amelyben semmit nem nyerhet,

p viszont mindent elveszíthet (1914)

p Karrierista

p Felfelé seggnyaló,

p oldalvást könyökölő,

p lefelé taposó, köpködő

p Csakis azon

p az emberen, állaton segítő,

p akitől gyors viszonzást remél

p (ezek buknak el a népmesékben)

p Ritkán adakozó,

p és csak a feleslegből,

p ill. a semmire nem jó javakból,

p de akkor tüntetően és hálát követelően

p Őszintesége

p olykor-sokszor-

p legtöbbször vagy mindig

p maga a szalonképes szadizmus

p Az életművészkedés,

p élete komponálgatása miatt

p a mindennapi kötelességeit hanyagoló

p A nudista

p (frei körper kultur),

p aki inkább pucérkodó,

p egy önmutogató/exhibicionista

p Akinek a szamár is épp elég jó,

p neki semmiben soha sincsen ló,

p le is veri ezt „jobb híján” választott élettársán

p („Bezzeg, ha Hufnágel Pistihez mentem volna…”)

p Pókerarcú vagy,

p vagy olyan, akinek majd’

p minden az arcára van írva

p A király meztelen,

p de ki merne szólni –

p csak egy naiv gyerekszáj,

p ha nem lenne befogva/betapasztva…

p Az eszmében élni

p annyit jelent, mint

p a lehetetlennel úgy bánni,

p mintha lehetséges lenne.

p (Goethe)

p Predestináció

p és szabad akarat –

p a nem akarót vonszolja

p az akarót magasba repíti a sors,

p ha azt akarja, ami Isten terve vele…

p (avagy a szabadság és a szükségszerűség)

p Nem kell minden nap

p mindent elölről kezdeni,

p de naponta újra ki kell vívnod

p ill. meg kell védened szabadságod,

p hogy jót tehess/helyesen dönthess

p és így boldogan élhess!

p Senki

p nem lehet

p jobban rabszolga,

p mint akivel elhitetik,

p hogy ő most tényleg szabad,

p mert akkor nem is tesz-küzd érte…

p Unalmas

p és hosszú

p életfilmedben,

p mely egy percben

p lepereg halálod előtt,

p te bőven megelégedtél

p a nagy tömegjelenetekben

p a balek/statiszta szerepével…

p Aki

p szerint

p neki minden

p alanyi jogon jár,

p ezért csak követelni

p és elégedetlenkedni tud –

p ezért nem is tud semminek,

p mint ingyen ajándéknak örülni…

p Életednek a legvégéig

p fogadj szót a jó szüleidnek,

p hiszen ők csak jobban tudják

p hogy milyen pálya/élettárs való,

p igazán mi a jó és mi rossz neked –

p miért köveznék az utadat a pokolba?

p Nyugodtan

p éld csak a világod,

p tivornyákban, züllésben

p tombold csak jól ki magad –

p majd életed vége felé megtérsz,

p te is, mint az a bizonyos kegyelmet

p kapó lator, vagy a tékozló fiú…

p Ha egyszer szerencséd volt,

p vagy ingyen kegyelemben részesültél,

p akkor ezek után már jogot formálsz rá,

p és bérletesnek képzeled magad,

p amivel végleg kieshetsz belőle…

p Gyűjtögesd csak buzgón

p a jópontjaidat a napi jócselekedetekkel –

p ha ezzel nem lettél boldog, az életed végén

p majd mind beválthatod örök belépőre,

p bérletre a Paradicsomba…

p Zsarolás –

p ha szeretsz, azt azzal bizonyítsd be,

p hogy látatlanban aláírsz egy papírt,

p amire én bármilyen kérést ráírhatok

p (és én szeretlek, ha ilyet „kérek” Tőled?)

p Olyan házat épít,

p amibe menten háziúr

p vagy az uzsorás bank települ,

p amiben így nem lesz igazi otthona,

p legfeljebb megtűrt szegény rokon lehet ott…

p Kerge birka

p Ő nem Isten báránya,

p de inkább az ördög birkája –

p egy élősködő átprogramozta,

p azóta önpusztítón neki dolgozik

p Tettes vagy áldozat

p Az ő kabátját lopták el a ruhatárból,

p de később mégis úgy emlékeztek erre,

p hogy valami kabátlopási ügybe keveredett

p Stréber/eminens

p A közutált nyalizós,

p a tanárnak imponálni akaró

p Ha elbukik az Élet vizsgáin,

p pótvizsga, év/életismétlés jöhet…

p Melegség katalizátor

p Bemegy, mint Rómeó,

p és kijön, mint Júlia…!?

p (börtönjárt buzi, köcsög)

p Régi jó vicc

p Miért akarsz disszidálni?

p A homokoságát egykor tiltották,

p ma már megengedik, holnap

p már támogatják – nem várom

p meg, míg kötelező lesz…

p Szabad(os)abb világ!?

p Manapság túlságosan is

p megkönnyítik, már-már segítik

p az ún. „pozitív” jogi törvények:

p magzat-elhajtás/„abortusz”,

p válás/bontóper…

p Horderő

p Egyetlen szégyenletes tette

p akár szinte mindörökre is be-

p mocskolhatja az ősi tiszta nevét

p Macskakaparás

p Még ő maga se érti írását:

p ez csak krikszkraksz, ákombákom –

p az iskolában erőltetett „szépírás”

p után nem találta meg stílusát…

p Omnipotens

p Mindenható pénzisten?

p Még soha nem hegedült,

p nem tanulta, de ha fizetnek,

p akkor tud, csak még nem próbálta…

p Beletörődött

p „Bölcs rezignáció”?

p Nem lázad, megnyugszik benne:

p ő csak egy kapcarongy statiszta szereplő

p Politikai pszichiátria

p Hatástalanított csodafegyver:

p az ún. diliflepnis „szólásszabadsága”:

p bármit is mond, nem veszik komolyan

p „Életkortalan”

p Mikor mi neki az előnyösebb:

p hol gyerek, hol felnőtt lenne:

p pl. elvárja, hogy még eltartsák,

p de már beleszólást nem enged

p életformájába, napirendjébe stb.

p Az orvosi protokoll

p ideális alanya-tárgya:

p minden bevesz/kúrát,

p minden beavatkozást kibír,

p lehet bármily kínzó kezelés,

p a sebész kése alá fekszik,

p jöhet sugár-kemoterápia,

p csak dúlt lelkét hagyják,

p ne „turkáljanak” benne…

p Töredékember

p Minden egész eltörött:

p össze nem illő darabokban,

p romokban, millió és nem is

p összeillő puzzle részekben…

p Virtuális amatőrsport

p Ma már szinte minden profi

p focimeccs „élő adásban” látható,

p már „csak” a grund(okon) nincs élet/játék

p Improvizálás

p Minden új mondatnál (premier)

p az első fellépő, a debütáló lámpa-

p láza, vizsgadrukkja lesz úrrá rajta

p (inkább betanult mondatokat szajkóz)

p Rész és egész

p Majdnem mindene

p teljesen ép és egészséges,

p csak éppen a torka véres,

p és így menten el is, ki is vérzik…

p Bérrabszolga

p Mindenki megfélemlítve:

p ha csak egyet mukkan,

p már elveszti állását

p Ukk-mukk-fukk

p Annak rosszallással járó kifejezésére,

p hogy a szóban forgó személy a szokásos

p előzmények, előkészületek nélkül váratlanul

p minden bejelentést mellőzött: se szó, se beszéd

p Szabadságvesztett

p Mindenkit pártállami függésben

p hozva/tartva: állás, megrendelés,

p engedély kérvény, pályázat stb. stb.

p Zabrálás/rablás

p Hol jóvá-tétlenül államosítanak,

p hol meg rabló privatizálnak

p (közvagyon-kótyavetye)

p Felelősség-hárító

p Mint Pilátus Jézus vére ontásában,

p oly ártatlan ő is és mossa is a kezeit

p Mint aki a kollektív felelőtlenségbe

p bújik: mindenki bababást kiáltott…

p Felelősség-hárító

p Az állami tanító nevelje a gyermekem

p Az állami pap közvetítsen Isten és köztem

p A protokoll orvos gyógyítsa meg a testem

p Az állampárti politikus intézze a közügyeket

p stb.

p x

pppppppp

Zelk Zoltán:

Akit az isten nem szeret

Akit az isten nem szeret,
nagyon megbünteti,
a szívébe a szeretet
bokrát elülteti.

Nem fonnyadnak el soha e
bokron a levelek,
dús televénybe bújtak el
a szomjú gyökerek.

Tüdőd érte zihál, dagad,
szolgál lélegzeted,
hozzá futnak, miként a patak,
véreddel az erek.

Ágra új ágak hajtanak,
levélre új levél,
zúgásuk belepi agyad,
nincs nappal, nincsen éj,

nincs éjjeled nincs nappalod,
nincsen egy perced is,
örök zúgásuk hallgatod:
Segíts! Segíts! Segíts!

Anyád! Szeretőd! Gyermeked!
zúg, zúg csak szüntelen,
vijjogva osztják életed
aggódás, szerelem.

Álmában sikolt kedvesed,
riadva rémeken?
neked ful el lélegzeted,
lidérc ül melleden.

Láz marja, kiveri hideg?
a te fogad vacog.
Szivük verését önszived
verésén hallgatod.

Míg élsz nem múlik sohasem
rólad a büntetés,
nem érint meg a kegyelem,
amíg, mint puha kéz,

oldó magányod, fekhelyed
a halál megveti:
akit az isten nem szeret,
nagyon megbünteti

pppppppp

tét:

plusz vagy mínusz

végtelen lehetőség

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…