Dolmány

Guba a gubával, Suba a subával…

Egy kis néprajz …./ „Szerszámos” kék dolmány

A Czuczor-Fogarasi szótárban:
DOLMÁNY
(dol-ma-any) fn. tt. dolmány-t, tb. ~ok. Magyar szabásu derékravaló felső köntös, mely a mentétől főleg abban különbözik, hogy prémje nincs. Kurta dolmány, milyet a magyar köznép rendesen visel. Sinóros, pitykés gombu dolmány. Szűrdolmány, szűr kelméből, és dolmányszabással. Huszárdolmány. Atiladolmány. Zrinyidolmány. Félczombig, térdig érő hosszu dolmány. A dolmányt felöltve, vagy panyókán viselni. Sokszor a rongyos dolmányban is van okos legény. Km. Fakókerék, kenderhám, nemesember, szűrdolmány. Km. A köznép kurta dolmányát néhutt dokánynak, vagy idegen szóval mándli-, jánklinak nevezik. 

Tájejtéssel: dalmány, melyből kiindulva, valószinű, hogy törzse az elavult dalma, melyből származott a Szathmárban divatos dalmahodik, azaz, testesedik, derékban vastagodik. V. ö. török dolu = tele; és dolmak = telni. Miszerént dolmány vagy dalmány annyi volna, mint dalmára azaz derékra való öltözék. 
Egyébiránt egyezik vele a török dolaman, dolama, doliman, s a török dolamak is am. begöngyölni, bebonyolni (envelopper, entortiller. Hindoglu). Akár innen akár a magyarból kölcsönöztettek a szláv nyelvekben eléforduló dolama, dolomán, doliman, dolyoman is. A franczia akademia szótára szerint: doliman, am. szinpadon használt török ruha. Eléjön Regnier és Schuster szótárában is doliman mint török felső ruha és dolman mint (magyar) huszármente.

SZÓBONCTANA:

DOLMÁNY – Testhez simuló, csípőig érő, zsinóros zubbony. [A MÉKSZ szerint: török] A DOLMÁNYról a CzF Szótár így ír: „[…] törzse az elavult dalma, melyből származott a Szathmárban divatos dalmahodik, azaz, testesedik, derékban vastagodik. V. ö. török dolu = tele; és dolmak = telni. Miszerént dolmány vagy dalmány annyi volna, mint dalmára azaz derékra való öltözék. Egyébiránt egyezik vele a török dolaman, dolama, doliman, s a török dolamak is am. begöngyölni, bebonyolni (envelopper, entortiller. Hindoglu). Akár innen akár a magyarból kölcsönöztettek a szláv nyelvekben eléforduló dolama, dolomán, doliman, dolyoman is. A franczia akademia szótára szerint: doliman, am. szinpadon használt török ruha. Eléjön Regnier és Schuster szótárában is doliman mint török felső ruha és dolman mint (magyar) huszármente.” Kiem. K.S. A DELI DALIA aki DERék ember, DOLMÁNYt viselt. Az LM páros a kelme, dalma, pálma szavakban ad párhuzamot. A gyök magyar értelmezhetősége kétségtelenné teszi a szó, a ruhadarab, a DOLMÁNY magyar eredetét. A MÉKSZ által német eredetűnek írt LÓDEN (lód-en) is a DOLmány DOL gyökszavának fordított alakjából indul. A DOLMÁNYt török és más nyelvek innen örökölték meg. 
Kolumbán Sándor

Sándor Ősmag(yar)-nyelvi Értelmező Kéziszótára csak itt kapható Magyarországon:
MAGHUN Magyar Világörökség és Hagyomány 
1066.Budapest, Teréz krt 8.
—
Más forrásbú: Zsinórózással díszített katonazubbony vagy kabát, különösen a huszárok viseletében. Török eredetű szó, ( -mint láttuk nem az -)de ebben a jelentésében a magyarból került át sok idegen nyelvbe. Jelzőként is előfordul, a dolmányos varjú elnevezés a madár fehér mellrészére utal.

Érdekesség:
Dolmány a dolmánnyal, guba a gubával:
A mondás eredeti változatának története az, hogy valamikor általános falusi viselet volt a guba. Négyszögű darabokból varrták, melyeknek színe fekete vagy szürke volt. A szegényebbek viselték. Innen a mondás is: Guba gubával, suba subával – vagyis a szegény szegénnyel, a gazdag gazdaggal házasodjék. A dolmányos változat, azonos jelentéssel, abból az időből ered, amikor a dolmány viselete terjedni kezdett a XVI. században (mondás)

A képen látható dolmányt készítette Rosta Ferenc szabómester, 1904-ben.
Hordták Kapuváron, Sopron vm.-ben.