Boldogság és életbölcsesség Életdimenziók

Eugéniusz: Írástudók/elitek árulása – kiskönyv III.

Írta: Nagy Jenő · 2026. október 18.

kb. 28 perc olvasás

p Eugéniusz:

p Írástudók/elitek árulása – III.

p 

p Az ún. elit hiba- és bűnlajstroma

p A legszebb isteni-emberi hivatásokból

p a leghitványabb sátáni mesterségek…!

p A poklot mással járató gyáva „dudások”

p 

p Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

p Édenkert-aranykor és/vagy vaskor-pokol

p Istenfiú-táltosparipa/ördögfajzat-állatorvosi ló

p Életminőség-vizsgálat: típuspéldatár magyarán

p 

p Jót mulasztani, a jót rosszul, a rosszat jól tenni:

p akik képességük, tudásuk, helyzetük stb. stb. folytán

p az átlagosnál jóval többet használhatnak/árthatnak nekünk.

p mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.

p 

Kosztolányi Dezső

Számadás

Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva,

nem szégyen ez, vallj – úgyis vége van –

boldog akartál lenni és hiába,

hát légy, mi vagy: végképp boldogtalan,

inkább egészen és kínzó-csigába,

mint félig így, alkudva oktalan,

ne félj, szamár, ki szenved, nincs magába,

vagytok ti itt a földgolyón sokan.

Térdelve, föltárt hassal, láncra kötve,

templomba, kórházakba, börtönökbe

lassan vonul a roppant karaván,

siess te is oda, igaz körödbe

s – égő kanóc – lobogj velük örökre

elégedetlenség szent olaján.

Nem vagy magad – jobb néked erre, hidd el,

sok furcsa ember néz bámulva rád,

nem üdvözöl téged, nem istenít fel,

nem göngyöli a lelkét sem alád,

csak rád tekint fásulva, tompa hittel,

rokon közönnyel, s néha kezet ád,

de ha ezekkel a testvéreiddel

élsz majd, elámulsz. Nagy ez a család.

Családtalanok óriási családja,

mely a többség törvényét túlkiáltja,

komor kisebbség, szívós és kemény,

elégedettek hangos lelki vádja,

íratlan, láthatatlan bírói tábla,

örök, hatalmas ellenvélemény.

Kellesz te még, vijjogni, mint a vércse,

nem kérdezni, szabad-e, nem szabad,

sosem kimélni a könnyet se, vért se,

a semmibe rikoltani szavad,

nem hallanak tán, ám ne menj azért se,

számodra itt még munka is akad,

mindig kell valaki, aki megértse

az utcalányt s a tébolyultakat.

Ülj egy sarokba, vagy állj félre, nézz szét,

szemedben éles fény legyen a részvét,

úgy közeledj a szenvedők felé,

s ne a törtet tekintsd és csonka részét,

de az egész nem-osztható egészét:

ki senkié sem, az mindenkié.

Ki adna másképp inni a betegnek,

ha nem mi, kik álmatlanul ülünk,

támadna hívő, vértanú, eretnek,

ki egy rögeszmén részegülve csüng,

látnák-e a vénlányt, kit félrevetnek,

ki sírna, ha nem hallaná fülünk,

s élnének-e ők is, kiket szeretnek,

mi lenne a világ minélkülünk?

Mi lenne máskép a világ s ki lenne

az állatok irgalmas társa benne,

ki lenne hűség és mi lenne ír,

s ki lenne az, ki száguld éjjelente

a lámpa fényénél a végtelenbe,

csodák között s Nirvána-ködben ír?

Borús e táj. Borzaszt a forradalmár,

kinek a falba koppan szelleme,

s fia holttestén az anya, ki barbár

jaját okádja – iszonyú zene -,

aztán mit írsz, ha sorsuk írva van már,

hol tiltakozhatsz és hogy ellene?

de hát hova mehetnél? mit akarnál?

mi érdekelne még, mi kellene?

Sok pénz talán? kenyér zsíros karéja?

egy mozicsillag rossz szalag-paréja?

vagy gépkocsi? kaland? mily nyomorék,

pezsgős ricsaj? cicázó, éji réja?

az ócska élet mily rongy kabaréja,

melytől a fő zúg és a gyomor ég?

No lásd, maradj, árvák között az árva,

maradj közöttük, állj meg végre itt,

nem kérve semmit és semmit se várva:

ezek a te igaz testvéreid,

idézd fel őket dolgozószobádba,

adj villamosabb életet nekik,

s ha majd megéled a sok néma lárva,

a te szavad ők még megérthetik.

Megértenek téged s őket megérted,

kiket sirattál, sírni fognak érted,

hisz végzetük egy nékik és nekünk,

kik eldobáltunk minden harci vértet,

nem veszhetünk el, minket kard se sérthet,

nincs semmi sem, amit elveszthetünk.

Igen, kiáltsd ezt: gyáva az, ki boldog,

kis gyáva sunnyogó, mindent bezár,

bezárja életét is, mint a boltot,

mert benne van a csillogó bazár,

és félti kincsét, a sok cifra foltot,

a lelke szűk, kucorgó és sivár,

rablót neszel, mihelyt gyerek sikoltott,

örökre reszket és örökre vár.

Hazája ház, barátja az erős,

hitvány rokonja az ki ismerős,

határa kertfal, tyúkól, pincegátor,

de a boldogtalan tanyája sátor,

zászlója felleg, ő, csak ő a bátor

s a jó, csak a boldogtalan a hős.

Kosztolányi Dezső

Forradalmár

Itt jár közöttünk. Áldott, szende lélek.

Nagyon szelíd. Krisztus-szakálla rojtos

gubancba lóg. Véres, meleg szívét

künn a kabátján hordja, láthatólag,

mint futtatáson lóverseny-jegyet.

Fáj néki ez a „szörnyű Ázsia”,

e „drága ország”, melyet tönkretesznek

s nem engedik, hogy ő tehesse tönkre.

Ifjúkorában elvett egy csunya,

kicsiny leányt s egy szép nagy bankbetétet.

Azóta ez kitartja s ő egészen

„eszméinek élhet”. De mégse boldog.

A termetét kissé rövidre szabták,

orrát piszére, szűkre homlokát.

Egyenlőséget kíván mindenütt,

egy nagy fölosztást, abban a reményben,

hogy néki is jut ekkor egy derék,

délceg gerinc, egy főúri sasorr,

s az agy-tőkésektől egy kis velőcske.

A célja nem kisebb és nem nagyobb, mint:

az Emberiséget megváltani.

Csak ezt imádja. Mit neki család,

mit gyermek és mit árva asszonya,

olyan goromba véle, mint a pokróc

s az anyja is padlásszobába kuksol,

míg ő utazgat és habot zabál.

Az Emberiség szent barátja ő.

Ha hallja, hogy egy konferencián

az Emberiség tyúkszemére hágtak,

vagy egy kicsit náthás, szívére gyászt köt

s nem bír aludni, olyan izgatott.

Úgy látszik, ők ketten megértik egymást.

Az Emberiség végtelen szerény,

nem nyit be hozzá, nem kér tőle pénzt,

cipőt, meleg ruhát, mint Péter és Pál,

s így véle ő békésen éldegél.

Örök szerelme nem is fogy soha.

A koldusoknak, kik feléje nyújtják

sovány kezük, sosem ad alamizsnát,

de mindegyikkel szívesen kezet fog,

mint ember az emberrel. Ez az elve.

És közbe készül a leszámolásra.

Mikor vasárnap lengenek a burzsuj

erdők s virulnak a burzsuj virágok

és hektikás, kis dijnokok söröznek

és nénikék, nyugdíjas özvegyek,

akik egész héten padlót suroltak,

kávéjukat kevergetik s fiucskák

és kisleányok ünnepi ruhában

sóskifliket rágcsálnak és az úton

léggömböket eregetnek kacagva,

ő zordonan szemléli dőzsölésük

és a barátját meglökve így szól:

„Itt vér fog folyni nemsokára, vér”.

Mert amikép ábrándozol te arról,

hogy egykor a saját szőlődben ülsz,

vagy olvasol egy csöndes este, ő úgy

játszik magában vérrel, lámpavassal,

parasztkaszákkal, rémekkel, halálos

társasjátékot és feketelistát

vezet, amelybe mindenkit beír,

hullát szagol és csöndesen akasztat.

Nem gyűlöletből, ám, „történeti

szükségességből.” Közveszélyes őrült.

Nem önveszélyes. Hisz magának ő

sohasem árt. Ez minden érdeme.

Máskép vele a fene se törődik

és ez dühíti egyre jobban. Egyszer

volt boldog. A korzón utánament

szelíden egy angyali detektív,

mint ápoló a mániás után,

hogy egy kicsit vigyázzon életére,

hogy meg ne üsse oktalan fejét.

Ekkor kitört, tombolva hátrafordult,

botrányt csapott és Isten, emberek

előtt a művelt és szabad világhoz,

a csillagokhoz föllebezve vérben

forgó szemekkel és tág orrlikakkal

ekkép kiáltott: „Ez reakció!”

p 1

p Ő hetenként más nevelési elvet követ/elvet – a családi emberkísérletező

p Ő hat, alkot és gyarapít: rémhíreket kiötölve, terjesztve, színezve pánikot

p Ő főleg a hallgatási pénzből él jól: hogy csak egyszer ki ne nyissa a száját…

p Ő egy ujjal se nyúl hozzád, nem fenyít, ő „csak” nyilvánosan megszégyenít

p Ő egy szürke eminenciás, aki a sötét háttérből orvul mozgatja a szálakat

p Ő egy ravasz csábító, aki arra vesz rá: nyújtózkodjál tovább a takaródnál

p Ő az éltető szellemi-lelki eledel helyett rászoktat a moslék tévéműsorokra

p Ő egy pszichopata cezaromán sátánista, aki vissza-él a nagy hatalmával

p Ő egy meg nem talált jelző hiánya miatt zúzdába küld jó regénykéziratot

p Ő egy karosszék tudós, de életrajzában vagány kalandhős: Indiana Jones

p Ő egy epigon, hamisító és tolvaj, rabló, plagizátor – egy utánzó majom stb.

p Ő egy egyetemi tanár, aki közpénzből magyarellenes értelmiségit képez ki

p 2

p Ő csak rád nézve kötelező szabályokat hoz/hozat, ő a kivétel, ezek felett áll

p Ő csak ijesztő, feloldatlan rémmesékkel traktál, még éjszakai álmod is elrontja

p Ő a reménytelen, világvég vizionáló pesszimizmusát önti rád művészfilmként

p Ő nem azt ábrázolja, hogyan lehet akár hátrányból is előny, utolsóból is első

p Ő jól tudja, hogy kit és mivel lehet úgy rágalmazni, hogy valami csak ragadjon

p Aki kórosan tekintélyelvű – ő nem azt nézi, hogy mit mond, de azt, hogy ki…

p Ő jól tudja, milyen kényes kérdéseket nem szabad feszegetni – szamárlétrás

p Ő gyilkos szakmai rutinból dolgozik és így öl lelket, ízlést, egészséget stb.

p Ő csak egy felbujtó és tippadó a testi és lelki, és szellemi kifosztásodhoz

p Ő csak egy aszfalt/kapcabetyár, de egy Rózsa Sándornak adja elő magát…

p Ő csak addig nyomozza az igazságot, míg az rá/intézményére is jó fényt vet…

p Ő csak addig elszánt oknyomozó újságíró/rendőr, amíg csak kis hal a gyanús

p Ő csak a kísértésnek nem tud ellenállni: ez az ő cinikus „bölcs” életigéje

p Ő csak a jegybevételre figyelő, s így sikerdarab-választó színházigazgató

p 3

p Ő Cassandra (bal)jóstehetségét államérdekből hiteltelennek minősíti le

p Ő büntetlenül – sőt! – szellemi kábítószereket gyárt, hirdet, terjeszt és árul

p Ő vakmerőségre bujtogat, felbiztat, majd időben felszívódik, kihátrál mögüled

p Ő bölcsebb akar lenni, mint a verse, műve, pedig az egyszeri ihletben született

p Betör már az óvodákba: LMBTQ tematikában „érzékenyít” /mérgez a kisdedeket

p Ő bérmunkában bármit fordít – nem győzködi a kiadót, mi a szellemi hiánycikk!

p Ő azon dolgozik, hogy a nemzetből népség, lakosság, fogyasztó tömeg stb. legyen…

p Ő az, aki pont azt „tanítja”, amit még ő maga sem tud/ mx. egy leckével van előre

p Ő az igazságot csak elvben szeretné, mert „barátait” előnyben „kell” részesítenie

p Ő az ifjúság számára letompít hős/bölcs őseinktől örökölt éles (szellemi) kardot

p Ő az etika (és etikett/protokoll) tanára, amúgy a családján élősködő neveletlen

p Ő megtanít arra, hogy bizonyítsd helyesen: nem szabad hazudni – de ő hazudik

p Aki az első rossz beszólásra összetöri-elégeti megismételhetetlen a főművét

p 4

p Ő az egykori politikai üldözöttről ír – de nélküle, és sorsa iránt közönyösen

p Ő az aranyaid takarva/sárnak mondva tenne egy örök ön-elégedetlen lénnyé

p Ő az anyagi-szellemi lemaradókat nem felzárkóztató, de pont végleg leszakító

p Az a tizenkét dühös ember, esküdt, aki hamar bűnösnek mondja az ártatlant

p Ő az a patikus, aki egy lassan, titkon, de annál biztosabban ölő mérget keverget

p Az a „javasasszony”, aki kitanítja a feleségeket, hogy lehet arzénnal titkon ölni

p Ő az a bennfentes, aki a tőzsdén hasznosítja az ő kormányközeli információit

p Ő aszerint törődik a hozzá forduló beteggel, hogy ki ő, ill. ad-e „hálapénzt” …

p Ő állítólag a nép ügyvédje: évi egyszer ingyen adna is szaktanácsot, ha elérik

p Ő heti egyszer ingyen is rendel a szegényeknek: hashajtót és diétát ír elő

p Ő a tűzoltót/baktériumot irtó: ha ott vannak a tetthelyen, ők a baj/kórokozók

p Ő a tévéfotelből, nem a helyszínen tanulmányozza a vulkánkitörést, felekelést

p Ő a szegények segítése zászlójával magának teremt közpénzből luxuséletvitelt

p 5

p Ő a szabad szólás nagy híve: ő az országos vételű tévében, te meg a blogodon

p Ő a randalírozó, garázda, vandál, rendháborító csőcselék heccelője, hangadója

p Ő a polgári engedetlen tiltakozókat „törvényes” váddal évekre bebörtönözné

p Ő a mostoha gyerek, diák, színház, régió stb. rovására kivételez a kedvenceivel

p Ő a megmérettetést, a próbatételt, érdemi vitát/párbajt nagy ívben kerüli el

p Ő a margón, szilenciumban magadra hagy, de ha a centrumba kerülsz: elözönöl

p Ő a manipulált válasz(tat)ása után törvényt hoz, hogy már ne lehessen leváltani

p A mindenkori lehúzó középszer, a zseni-gyilkos közvélemény-terror vezérszónoka

p Ő a közhatalmi pozícióját rokonai, cimborái, támogatói felemelésére használja ki

p Ő a kortárs magyar drámának még esélyt sem adó Nemzeti Színház-direktor

p Ő a Cassius is és a Brutus is, akinek meg kellene ölnie a Cézárt, a „zsarnokot” …

p Aki feltétlen erőszakmentes – a zsarnok megölését is gyilkosságként tiltja

p Ő a boldogtalanságával nyilvánosan tüntető: a Műért ily nagy áldozatot hozó

p 6

p Ő (ex) üldözött zsidó, aki ezért is csakis a saját „fajával” szolidáris, segítőkész

p Ő – mikor máskor – éppen a sorsdöntő éles ütközet előtt dezertál a seregéből

p Gondosan óvja az egészségét: ha nem szól az ő szája, akkor nem fáj az ő feje

p Óvatos duhaj: a rendszert csak szőrmentén kifigurázó kormánypárti humorista

p Ő majd ott áll a sírodnál, nekrológja elmondja/elhazudja, hogy te ki voltál

p Osztály- vagy iskolai/közösségi ünnepségen a Petőfi verset langyosan szavaló

p Orvosi-tudósi álruhás, aki amúgy csak egy – rejtett – gyógyszergyári ügynök

p Aki letagadná, hogy ma a pénz az úr, a gyógyszergyár irányítja az orvosképzést

p Olyat ígér bőségesen, amit elvileg-gyakorlatilag nem lehet számon-kérni

p Olyan, mint aki az idegenek/ellenségek előtt ki a saját családját becsmérli

p Olyan nagyúr, mint Néró: még a grammatikának/poétikának is ő parancsolna

p Oly pozícióval bízza meg, csábítja el a „delikvenst”, amibe ő csak belebukhat

p Aki akár még egy olimpiai bajnoki címről is döntő megvesztegetett sportbíró

p 7

p A pártos „értelmiségi”, aki nem nemzetben gondolkodik: egy kvázi pártszóvivő

p Olcsó János provokátor, aki a tüntetők élére állva lesz csőcselék-hangadó

p Ócska strici: züllésbe vitt szerencsétlen lány/prosti újságíró zsarnok élősködője

p Nyitott-házasság(romboló), az őszinte- „szabadszerelem” agilis igehirdetője

p Nyílt levélben gyalázza a diktatúra elleni felkelést, pedig sok írótársa is fogoly

p Nyáj-birkásító: a langyos, kiherélt, alattvalósító „keresztény” tant untig ismétlő

p Ő nincs tudatában, milyen végzetes következménye lehet kis tévedésnek is…

p Nihilista „bölcs” tanító: szerinte nincs abszolút érték, relatív, mi a jó/rossz

p Aki a népszerűségét a homofób, alpári, obszcén buzizással növelni akaró

p A nép anyagi/szellemi értékeit elkótyavetyélő, zsebre dolgozó külkereskedő

p Aki nemcsak az öndicsérete miatt büdös, de azért is, mert erkölcsi hulla

p Aki nem is akarja tudni, hogy neki is van rejtett prekoncepciója, előfeltevése

p Nem végzi el a feladott leckét: fájó igazságokon kéne keresztülküzdeni magát

p 8

p Aki nem tudja, mit és hogyan tud, de még kevésbé azt, amit-ahogy nem tud

p Nem tudja, mikor kell példabeszédekben, s mikor expressis verbis beszélni

p Nem tudja hol kellene biztosan titkosítani, hol meg széles körben publikálni

p Ő nem tud(atosít)ja: minden ember jó vagy rossz példakép, mert társas lény

p Nem tud(at)ja, mit muszáj-érdemes tudni s mi az, amit felesleges, sőt káros

p Nem tud visszhangtalanságban is működni: szilencium/remeteként vége…

p Nem tud se szükséget szenvedni, se bővelkedni: mindkettő jellemét torzító

p Nem tud hallgatni ígéretes gondolatcsíráiról, hogy durva láb le ne tapossa

p Nem tör a megmérettetésre – bujkál: ne gördülj fel függöny/ítélj publikum

p Aki nem tisztázza a félreértést nem old mondvacsinált vallási ellentéteket

p Nem szervez tiltakozó akciót a második nyilvánosság-teremtő ellenállókért

p Aki nem tiltakozik, ha az ő társadalomkutatási eredményei zároltak, titkosak

p Nem tanít meg közlekedni/eligazodni a világháló veszélyes labirintusában

p 9

p Nem tanít meg a járműved/tested-lelked üzemi állapotának az ellenőrzésére

p Nem tanít meg hosszú távon gondolkodni: pl. csatavesztés és háború nyerés

p Nem szorgalmazza, segíti elő, hogy ingyen is elérhető legyen több hangoskönyv

p Nem rögzíti bárki számára elérhetővé téve a közérdekű előadást, eseményt

p Aki a pótolhatatlan rádiós/televíziós felvételek nemtörődöm/aljas letörlője…

p Nem piszkolja be „tiszta” kezét, „csak” tippet ad a – szív, ház, pénz – rablónak

p Nem ő az úr, a vers nem cifra szolga: kötői rab – nem lép túl a létező kánonokon

p Aki nem nevel önmagad rendeltetésszerű használatára, a teremtményi alázatára

p Aki nem a nehéz jó, de legrosszabb ügyet akarja a lehető legjobban képviselni

p Nem mutatja be a lényegi arányokat, hogy így könnyen elvesszél a részletekben

p Aki nem mutatja be a teljes választékot: így ő a döntési szabadság-korlátozó

p Nem lesz csóró utolsó mohikán/avantgarde bizonyíték: másként is lehet alkotni

p Nem lebontja, de építi az emberek/kultúrák közötti mesterséges akadályokat

p 10

p Aki nem látja át a nagy Egészet, ezért a részről se tudhat minden lényegeset

p Aki már nem képez ki az illegalitás/konspiráció írott-íratlan játékszabályaira

p Aki hirdeti: a demokrácia és a kapitalizmus a történelmi fejlődés vége/csúcsa

p Nem képes nyíltan éhség-sztrájkolni/titokban böjtölni, bárha szent is a közcél

p Ő a szükség esetén is lebeszéli a munkavállalókat a sztrájkról/vagy sztrájktörő

p Nem jó, de gonosz pletykás: emberszólást, ravasz rágalmat név nélkül terjesztő

p Nem ismer(tet)i, mennyire más a tudás, a művészet és a hit titkainak a jellege

p Aki nem is hallott a népi csillagbölcseletről, vagy pogány babonának minősíti

p Nem érti, mi a társadalmi megbízásból alkotás – csak leelőlegezett munka van

p Már nem írok, nem olvasok, könyvet sem vásárlok, „magyar nemes” vagyok

p Aki nem felkészült/tájékozott/figyelmes/gondos előkészítő stb. idegenvezető

p Nem felkészült és logikus vitatkozó, vagy legfeljebb csak egy öncélú vitázó

p Neki az nem érdeke, hogy a szellem napsugara süssön be mindenki ablakán

p 11

p Nem elég önkritikus – és nem is keres az avatottaktól legszigorúbb kritikát

p Nem él, vagy sőt visszaél vele: a közfigyelembe kerülése önreklámot szolgál

p Nem ébreszti, erősíti a keresztszülők felelősségérzetét a gyerek sorsa iránt

p Nem bízza a természetre, a neki jó időben biztosra megy: császármetsző…

p Aki engem nem avat be, de tudtomon kívül rajtam kísérletezi ki új (mód)szereit

p Nem áll a kenyérharcosok mellé, de a napi ingyen-cirkuszt azt szolgáltatja…

p Nem ad támpontot-kritériumot beazonosítani a parazita politikust, egyházfit stb.

p Nem ad átfogó kitekintést/összehasonlítási alapot: hogyan élnek ma más népek

p Nem a helyzet/téma függvénye: eleve irtózik minden pátosztól, fennköltségtől

p Nem a haldokló valódi szándéka szerint jegyezi meg/fel, tartja be végakaratát

p Neki nincs az Feladatához se naprakész szakmai tudása, se jó formaidőzítése

p Neki még-már csak – maximum – költői kérdése vannak, nyitottak nincsenek…

p Neki csak élettét-nélküli frivol játék a hivatás, ehhez képest nem rossz benne

p 12

p Neki bármi tét nélküli, apró színes, mínuszos témája lehet: kitölti a műsoridőt

p Neki az isteni gondviselés társadalmi formája leginkább a Providencia biztosító

p Neki a szegény, ha nincstelen, az korhely, ha van valamije, akkor meg tolvaj

p Neki a hierarchia neki nem szent, isteni rend a világban, de sötétkori diktatúra

p Négyszemközt elmondja, hogy mennyire igazad van, de nyíltan elhatárolódik

p Nagyravágyó, hiú és türelmetlen, a lelki vezetés szolgálatra alkalmatlan pap

p Nagy küzdelmet kísértő démonjaival folytató: de erről haditudósítást nem adó

p Nagy felhajtás, sok hűhó semmiért – hegyek vajúdás, kis egér születése…

p Híres „adakozó”: a felesleget a lopottból, vagy: „Nesze semmi fogd meg jól!”

p Náci megszálláskor nyilas-hungarista, a szovjet alatt meg ávós kommunista

p Mossa: tiszta a keze (Pilátus) – mindig másokkal végezteti el a piszkos munkát

p Moralizáló szentfazék, egy szigorú erkölcscsősz, csak épp a füle kormos

p Monopolhelyzete biztonságából szemléli a többi pályázó öldöklő kenyérharcát

p 13

p Monopolhelyzetből „tárgyal” /diktál: árak, bérek, munkakörülmények stb. …

p Mohó hiú: az országrablókat „príma” pénz-díj elfogadásával szalon-képesíti

p Módszeresen szellemileg kiskorúsítja, értelmi fogyatékosítja a jónépet

p Mintha mindig a szakács döntene róla, milyen finom a pudingja, a főztje

p Mintha egy tűzoltó az égő házba szorulttal alkudozna a mentési feltételéről

p Mintha egy ép versenyparipa a lelátóról-kispadról nézné végig a nagy derbit

p Mintha egy bokszoló főleg övön alul akarna ütni – akinek övön aluli humora

p Mintha a saját fülébe ő öntene ólmot, hogy ne is hallhass az elhívását…

p Mintha a közvetítő postás cenzúrázná ill. szelektíven kézbesítené a leveleket

p Mintha a kést és a villát/melegvizet is újra és újra ki akarná találni…

p Aki egy tényleg őrült „feltaláló”, de őt nem értik meg, csak üldözik stb.

p Mintha egy Mars-lakó lenne: nem tudja, itt és most kinek hirdeti az Igét

p Aki mintegy szívességből teljesítgeti hivatali tájékoztatási kötelességét

p 14

p Túlterheltség – fürdővízzel a gyereket is kiönti: pl. énekóra csökkentő

p Az ő énekóráin a diákok úgy a klasszikus, mint a népzenét unják, utálják

p Mint rossz vadász, oly rövid türelemmel ül felajzott íjjal, s vár az ihletre

p Mint a rossz nagymami: nem tanít imádkozni, nem beszél a Jóistenről

p Mint egy paternalista „kívánságműsor” -vezető ő diktálja, hogy mit akarsz

p Mint megalomániás stb. tudós képzeli, hogy ő a mindent látó isteni szem

p Aki azt hirdeti, hogy a Tudomány minden társadalmi bajt meg fog oldani

p Aki szerint itt van a Kánaán – a bőség kosarából ma már mindenki vehet

p Aki tudásával bűnsegéd: olcsón élelmiszernek látszó „mérget” állítanak elő

p Mint új Kohlhaas Mihály: nem engedek igazamból, ha belepusztul is világom

p Mint egy társalkodónő, aki csak hevesen legyezgeti az úrhölgy hiúságát

p Mint egy „jó” titkárnő, aki falaz főnöke köz- és magán disznóságainak

p Ő az állását féltő tanácsadó, aki nem mer ellentmondani a miniszternek

p 15

p Mint egy hülye civil, aki a harctéren szerencsétlenkedve csak galibát okoz

p Mint arctalan hóhér: iróniámmal mészárolom a gondolatcsecsemőket

p Mint amikor egy cirkuszi erőművész „óriási” kamu súlyokat emelget

p Mint amikor az állatok királya tüzes karikába ugrással produkálja magát…

p Mint aki szándékosan azért gyújtogat, hogy elég dolga legyen a tűzoltónak

p Aki „terroristákat” gyárt le a hivatala költségvetési támogatása érdekében

p Aki tízezer oldalas peranyagot termel: az isten malmai így lassan őrölnek

p Ha nem lehet rögtönítélő, akkor évekig is elnyújt egy büntető pert, tárgyalást

p Mint például a kommunista Liszenko: parancsolni akarna a természetnek is…

p Aki nem megy a nép közé, a sokszorosan szépítgetett jelentésekből tájékozódik

p Mint a gazdi harci/pulikutyája: mindenkit a nyájba terelve véd és el is birkásít

p Aki lehetne ugyan a kutyák királya, de kényelmesebb, a király kutyája lesz

p Minőségellenőr: karriervágyból arányt tévesztve a kis bolhából elefántot csinál

p 16

p Önigazolása: Minimum 8+4+5=17 év szorgos biflázás után legalább jól keressek!

p Minél sötétebb a nép „világa”, a kontraszt, ő annál fényesebben világít és villog

p Nem emeli, de szolgaian (jövedelmezőn)kiszolgálja az alacsony igény/ízlésszintet

p Aki mindig csak a súlyosbító, sohasem az enyhítő körülményeket látni akaró

p Mindig „összekeveri”: civilizációt és a kultúrát – így persze látja a fejlődést…

p Ő mindenekelőtt a Hivataltól várja, hogy neki rangot adjon a szellemi életben

p Ő mindenekelőtt a havi fix-es állását, nem könnyen változó álláspontját védő

p Minden új nagy tehetségben saját halálos ellenségét látó pozíciós művész

p Hát minden Egész széttörött? Akkor ő ezt csak még töredezettebbé teszi…

p Miközben ő Téged teljesen átvilágít, ő maga szigorú inkognitóban marad

p Aki mindig úgy beszélget veled, mint a bűnügyi nyomozó a gyanúsítottal…

p Miért pont Ő legyen hangosbeszélő: csendes többség/elnémított kisebbség?

p Miért legyek tisztességes, kiterítenek úgyis! ezt a J.A. verssort ismer(tet)i

p 17

p Ő a hamar az élünkre álló új „apostol”, ha már üldözve nem tudott legyőzni

p A meggyőződés nélkül/sőt akár annak dacára megélhetési oltáspropagandista

p Megveti az úgymond műveletlen köznépet: nem értik rébuszait/halandzsáját

p Ő futni hagyja az emberiség elleni vétkeseket, az el nem évült háborús bűnt

p Aki úgy állítja be, mintha a nép/nemzet akarta volna ezt a „rendszerváltást” …

p Aki úgy rendez „szabad” választásokat, hogy még itt vannak a megszálló erők…

p A megszívlelendő letűnt életformákat radírozó, véglegesen süllyesztőbe dobó

p Megrendíthető katonatiszt strázsál/a gárda nem hal meg: megadja magát!

p Meghamisítja, kifényezi a saját/megrendelője életrajzát – feketíti a másokét

p Megfélemlítéssel és félrekezeléssel „vírusbetegeket”/hullákat sorozatgyártó

p Megesett lányok gyermekét zabinak csúfoló rigmussal is bántó pap, tanító

p Aki úgy győzné le riválisát, hogy bundázik/titkon doppingol és durván csal…

p Még imponál is neki: ő egy nagy mumus lett, akivel riogathatják a jónépet…

p 18

p Aki csak olyan politikai rivális hagy a választékban, akinél még ő is jobb…

p Aki a még az élő fába is belekötő, még a kákán is csomót kereső „fikázó”

p Ő abban tud jeleskedni, hogy próbálja elvenni az ember maradék életkedvét

p Az uralkodó protokoll-orvos, aki elhallgattatja a lelkiismeretes oltásszkeptikust

p Ő még a háború kitörésénél is jobban ügyel a diplomáciai protokoll előírásaira

p Pont a „kő(szívűek)nek” is prédikáló, a disznók elé gyöngyöt szóró próféta

p Médiumát nyíltan, cirkuszban/tévében manipuláló, sőt megalázó hipnotizőr

p Maximálisan gátolja az alternatív gyógymódok egyenlőbb esélyű versenye

p Másokat a perifériára, margóra szorít, hogy ő mindig centrumban maradjon

p Aki mással viteti el a balhét, vagy pedig figyelemelterelő műbalhét csinál

p Az „eredendő bűnösben” fölösleges, sőt káros bűntudatot gyártó pap, tanító

p Másokat mindörökre zongoracipelőnek tesz, hogy csakis ő brillírozhasson

p A mások ötleteit, találmányát elorzó, elsüllyesztő, a feltalálót kisemmiző

p 19

p Aki az ún. másként gondolkodóval még szellemi vitákban sem nem érintkező

p Akinek már nincs lelki energiája a szellemi rabságából öregen kitörni, váltani

p Aki már csak tanít, de nem tanul és még a tanítványok kérdéseiből sem okul

p Már az oviban családi szennyest buzgón kiteregető volt – így maradt (stand up)

p Akinek magyartalan, képzavaros, konfúzus minden mondata: se füle, se farka

p Aki úgy lett színész vagy szónok stb., hogy nem tud magyarosan hangsúlyozni

p Magyarság (ős)történetét hamisító/titkoló – a nemzeti önismeret/becsülés elleni

p A magáról minden közterhet és közfeladatot – mint kutya a vizet – lazán lerázó

p Ő levédeti/szabadalmaztatná, jó pénzért árulná még az ingyen Evangéliumot is

p Leszólja a mai Öveges profot/Czeizelt, aki oly élvezetesen terjeszt ismeretet!

p Lerontja a közoktatás színvonalát, de az ő gyerekei elit magániskolába járnak

p Lényegi hasonlóságra-különbségre nem redukál: bonyolultan ismertet Tanokat

p A lelki táplálékot bárkinek ingyen adó, alamizsnából élő bölcs neki ellensége

p 20

p Akinek a lelki elsősegélykérő telefonhívásra nincs/közhelyes/rébuszos a válasza

p Egy lelketlen bürokrata: magát többszörösen is védve nem ismer méltányosságot

p Lelkes (újság)író, képzőművész, pap, tanár, propagáló, agitátor: de a zsarnoké…

p Lélektani tudós: ő pánikba ejt, hogy így légy nem gondolkodó engedelmes báb

p A legsötétebb emberiség elleni konspirációit szép filantróp kirakattal fedi el

p A legegyszerűbb ügyet is addig bonyolítja: még az isten se igazodik ki rajta

p A leendő vásárló eszére-szívére hat: a rossz/fölös árunak, bornak fest cégért

p Aki lebetegítve/elszegényítve hoz és tart meg kiszolgáltatott, örök függésben

p A látszatkegyes farizeus, a vallásos mezbe öltözött mohó haszonleső Tartuffe

p Lapuló, kussoló – csak akkor üvölt, ha pont egy kicsit az ő tyúkszemére lépnek

p Aki kritikátlanul elnézi: milyen játék, könyv stb. – ne – kerüljön a gyerekkézbe

p A kisgyerekét az okostelefonnal lekötő, lerázó, leépítő felelőtlen gondviselő

p Aki üldözi, kriminalizálja/bolonddá nyilváníttatja a nem materialista orvostudóst

p 21

p A közszereplési, feltűnési viszketegségben „szenvedő” népbutító szófosó-gép

p Közutált kivételezett: a sereg írnoka/spiclije, aki elsunnyogja a napi kiképzést

p Aki egyből konteó stigmát süt a titkos szervezkedéseket leleplezni próbálókra

p A koncepciós vagy törvénytelen politikai pereket kiötlő, levezénylő stb. stábtag

p Koldusdiákként kísérti/elcsábítja a raszkolnyikovi út, vagy a testi-lelki prostitúció

p Kocsmagőztől „táltosodva” kifordítaná sarkából az egész világot – majd semmi…

p Kíváncsi utódjelöltnek csak a pálya szépségét, de rondaságát/terheit nem ecsetelő

p Megbízásból kitűzi a „szent” célokat, ezért akár háborúba/halálba küld milliókat

p Kitagadja gyermekét, ha nem az lesz, ami ő lehetett volna, ha nem gyáva…

p Kiszámíthatatlanul csapongó kultúr/tudomány/oktatáspolitikát ötlő/folytató

p Ő gyerekek, hozzá nem értők előtt henceg: milyen nagy a tudása, művészete

p Aki kikényszeríti a hibád, majd diadalmasan lecsap rá, s még fel is nagyítja

p Kifigurázva nem leplezi le a bugyuta „gyerekirodalmat”, jobb a békesség…

p 22

p Aki elhiteti magával, vagy cinikus kisiparos: a gyerekeknek ő is tud írni…

p Aki kicsúfolja, nevetségessé teszi, leértékel(tet)i a tájszólásokat/szókincset

p Aki egy kibúvó, kifogás kereső-ajánló, alibiszállító kényszer-kisvállalkozó

p Kibontakozó tehetsége főként neki „áldás”, másoknak nagyrészt csak átok!

p Kezeit mosó műhibahalmozó szülész: halott, árva, fogyatékos csecsemő…

p A kétértelműen táviratozó: „A királynőt megölnötök nem kell félnetek…”

p Kétéltű/skizofrén lény: nappal szadista smasszer, éjjel álmodozó alanyi költő

p Kéretlenül tukmálja a „jobbnál jobb” hülye ötleteit, és soha nem fogy ki

p Kéretlenül is osztogatja – sokszor a kalács helyett – a „bölcs” tanácsait

p Kényszerből/tévedésből űzött hivatásának nem a mestere, így a hóhérja

p Aki kenyérféltésből ijesztgetéssel elriaszt a természetes otthoni szüléstől

p Kapa-kaszakerülő: büdös a munka, ezért lett bölcsész, ott ellébecolgat

p Ő kanonizál szent iratokat, stigmatizál apokrifeket, kiskorúsítana hívőket

p 23

p Jóval gazdagabb, termékenyebb az ő nemi, mint a szellemi élete: ezt adja ki…

p Jólértesült jó hírszerző a látszat: de tájékozatlan, vagy dezinformáló, rémhíres!

p Jól, bölcsen szóló, „csak” az orrát piszkáló, tökvakaró, büdös stb. riasztó lény

p Illemtudóan viselkedő, jó modorú, elegánsan öltöző: „csak” betörné lelkem

p Jóbaráti kapcsolatokat a neki jó piramisjátékos hálózatépítéssel tesz tönkre

p A Jézus, Jézus-t! kiáltó, de istenigazából a „titkos” Talmud az ő „szent” Bibliája…

p Aki a legjobb pénzt/Istenképet hitelesnek tűnő helyről megtévesztően hamisító

p Az ő iskolarendszere/tanmenete nem jobb jövőt anticipál, de rosszat konzervál

p Író és rendező: például sztahanovistákról készít szocialista realista színjátékot

p Írásban soha nem foglal egyértelműen állást, szóban is csak max. négyszemközt

p Ő az inkvizítor, ha egy outsider eretnek új paradigmája bolygatná a szakterületét

p Inkább sértődötten visszavonul, mintsem Muszáj Herkulesként küzd a közéletben

p A rezignált: sorsába beletörődött, céjaitól lemondó – reménytelenséget sugárzó

p 24

p Aki csak ingyen kínálva portékáját, igazgyöngyeit ezzel a gesztussal le is értékeli…?

p Aki elhiteti veled: ingyen van a műsora, „csak” a reklámdömping zúdul a gyerekre…

p Imád idegen szavakat használni, de vagy feleslegesen/károsan, vagy nem jó helyen

p Imád és tud/képes is mást a rutinjával zavarba hozni, és a zavarosban halászni

p Aki igyekszik megkedveltetni, a plebsznek jól „eladni” a népnyúzó Nagy Főnököt

p Aki az igazságtalan ledorongoló kritikájával örökre eltérítene a versírástól stb.

p Az ifjúkori álmaitól egyre messzebb távolodó, arányosan egyre többet piáló…

p Szerinte az értelmiség előtt csak két út van: az egyik a pia, a másik nem járható

p Az ifjonti lelkesedést cinikusan lehűtő léhűtő, a szakmai tekintélyes nagy öreg

p Az a szellemi-lelki idegen meg-vezető, aki bevisz a sötét erdőbe, majd lelécel

p Idegen formákba erőszakolva magyar szellemiséget/lelkületet bénít, sorvaszt

p Aki előbb szellemi gúzsba köt, kényszerzubbonyt húz rád – és most táncolj…!

p Humoreszktől a himnuszig: ő minden műfajban „alkot”, de semmi maradandót…

p x

p „Értelmiségiek”

p A hivatás magaslata

p és a pokoljárás helyett

p az alkalmatlan, hitvány,

p áruló elit arcképcsarnoka

p és a korholó számonkérése,

p tükörbe néző megtérésre hívása…

p .

p A nemhogy javító-segítő,

p de passzívan, sőt aktívan ártó elit?

p A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,

p és gazdasági/politikai vezetők árulásai

p .

p Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

p avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

p akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

p Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

p .

p Ahogy bölcsen mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:

p legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség

p Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.

p Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.

p .

p Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,

p akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb

p a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,

p hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.

p .

p Tanítók és nevelők, szülők és edzők,

p patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,

p tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,

p törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.

p .

p Mindenki érintve érezheti magát,

p hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:

p ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,

p és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.

p .

p A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,

p ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,

p nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,

p és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…

p .

p Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.

p A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,

p a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,

p ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl…

p .

p Végül, de nem utolsósorban vannak olyan ún. értelmiségiek,

p akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

p akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

p de cinikus/ellenséges – szellemi – méreggel oltatók/oltók stb. stb.