kb. 6 perc olvasás
Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember
A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol
Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár
pppppppppppp
Eugéniusz: Új Parainézis – IX.
Milyen ember ne maradj/légy fiam/felebarátom!
Okok és okozatok, szándékok és következmények
Szívhez szóló/gondolatébresztő intelmek jegyzéke
pppppppppppppppp
Petőfi Sándor:
JÖVENDÖLÉS
„Mondád, anyám, hogy álmainkat
Éjente festi égi kéz;
Az álom ablak, melyen által
Lelkünk szeme jövőbe néz.
Anyám, álmodtam én is egyet,
Nem fejtenéd meg, mit jelent?
Szárnyim növének, s átröpűltem
A levegőt, a végtelent.”
‘Fiacskám, lelkem drága napja,
Napomnak fénye! örvendezz;
Hosszúra nyújtja élted isten,
Álmodnak boldog titka ez.’ –
És nőtt a gyermek, lángra lobbant
Meleg keblén az ifjukor,
S a dal malasztos enyh a szívnek,
Midőn hullámzó vére forr.
Lantot ragadt az ifju karja,
Lantjának adta érzetét,
S dalszárnyon a lángérzemények
Madárként szálltak szerteszét.
Égig röpűlt a bűvös ének,
Lehozta a hír csillagát,
És a költőnek, súgarából
Font homlokára koronát.
De méreg a dal édes méze;
S mit a költő a lantnak ad,
Szivének mindenik virága,
Éltéből egy-egy drága nap.
Pokollá lett az érzelemláng,
És ő a lángban martalék;
A földön őt az életfának
Csak egy kis ága tartja még.
Ott fekszik ő halálos ágyon,
Sok szenvedésnek gyermeke,
S hallá, mit a szülő bus ajka
Kínjának hangján rebege:
‘Halál, ne vidd el őt karomból,
Ne vidd korán el a fiut;
Soká igérte őt éltetni
Az ég… vagy álmunk is hazud?…’
„Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak.
Anyám, soká, örökkön él.”
Kecskemét, 1843. március 5-e előtt
*
p 1
p
p Aki buta/önhitt, ezért nem életlendületből, de helyből ugrik
p Aki pályatévesztő – gyönyörű hattyú helyett rút kiskacsa lesz
p Aki teknőcként – kivel mással, mint – a nyúllal futna versenyt
p Egy élet munkáját pillanatok alatt tesz semmivé: kelekótya
p Ahol jár: katasztrófa sújtotta övezet, tájkép földrengés után
p Érti a viccet, de nem élvezi – nem is nevetett még egy jóízűt
p Szabadon szolgálna szelleme, de ő aranyketrecben bértollnok
p
p
p 2
p
p A legegyszerűbb találós kérdésre se tud választ – magolós
p Vagy a királylány keze/királyság fele vagy a halál: elkullog
p Követeli, hát pont azt is kapja, amit megérdemel: kötelet!
p Nem kéri: Szabadíts meg a Gonosztól, aki megszállt engem
p Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg – meggondolatlan
p A bűntudat naponta a lelkiismeret, a kisbíró kínpadjára von
p Elnézi, előbb éket vernek közétek, majd szakadékká tágítják
p
p
p 3
p
p Egy háromtagú család már két pártra szakad: marakodtok
p Csak mert nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem…!?
p Nincs egy olyan embered, aki türelmesen végig hallgasson
p Úgy tudod, sőt érzed, hogy nincs bocsánat – hiába a bánat
p Az anyák/te is a sír felett lovagló ülésben szülöd gyermeked
p Nincs senki, aki vár, ha hazaérsz, nem ölel át, két puha kéz…
p Leég a pofádról a bőr – hetvenkedsz, majd megszégyenülsz
p
p
p 4
p
p A te sírodon soha nincs virág – már az életedben elfelejtve…
p A magad eszkábálta börtön ablakába soha nem süt be a nap
p Felnőtt „életévei”: kínkeserves hajnali kelés, bumlizás melózni
p Nincs mersze otthagyni a havi fixes, de lélekölő munkahelyét
p Egyöncélú aszkéta – istenigazából tulajdonképpen mazochista
p Se hall, se lát buta Dömötör: beszűkült tudatú és cső- „látású”
p Öngondoskodásra, önellátásra képtelen: gyámság, gondnokság
p
p
p 5
p
p Hintapolitika, egyszerre két urat szolgálni: két szék közt pad alá
p Egy időben két nőt „szeretni”, majd mindkettőt végleg elveszíteni
p Te irigykedsz a magad nemzette és felnevelte gyerekeid sikereire?
p Feljelented a testvéredet a mhelyi főnökénél – harc az örökségért
p Fiút vártak, fiúnak is nevelik- ráadásul most már ő is fiú akar lenni
p Magáncsődbe jutott családod egy érdekházassággal megmenteni?
p Ha vallása miatt üldözik, zaklatják, kirúgják, akkor ő renegát lesz…
p
p
p 6
p
p Egy hülyén nevelt kutyát sóznak rá – naponta felforgatja a lakását
p Az emberekben végleg csalódott, állatokba szerelmes kutyabolond
p Részegen biankó papírokat ír alá, s majd fölé-írnak egy szerződést
p „Slusszkulcs” miatt tudatmódosult állapot: deviza hitelre vesz autót
p Emberismeret: „nagy szerelme” hamar szül neki, de nem tőle van…
p Büszke: olyan hamar levette a nőt a lábáról – csalódott: mások is…
p Még ki se mondja/gépiesen hadarja, már unja: saját sablon szöveg
p
p
p 7
p
p Sose szerette meg azt a munkát, amit egy egész életen át végzett
p 60-70 év alatt sem jött rá, hogy pont őt miért is küldték e Földre…
p Nem a szavaidra, de mindig másra figyelnek: ruha, szag, grimasz
p Büszke: kényszer szülte „ezermester” – ez csak hétvégi buherálás
p Nincs egy ember se a világon, aki most kezeskedne érted – érted?
p Nincs szíved nemet mondani a szerencsétlen udvarlónak: sajnálod
p Csak kínzással lehet egy jó szót kicsikarni belőled – önmagadra is
p
p
p 8
p
p Az ostoba diétája, testedzése, divatozása stb. maga az önkínzás
p Elbambulod, átszenderged életed – eközben kilopják a szemed is
p Egy hülyeség miatt összevesztetek, büszkén dafke máshoz mentek
p Ő nem áll ellen/tiltakozik, nem is szökik, inkább mindent megszokik
p Olyan munkát vállalsz, ahol beleegyezel magánéleted kontrolljába
p Elmész el a szülő-nevelő-éltető hazádból és fel is égeted a hidakat
p A Jóistent elhagyod, és csodálkozol: Ő nem fog erőszakoskodni…!?
p
p x
*
Petőfi Sándor:
AZ ÁLOM…
Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya.
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál…
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. –
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
pppppppppppppppppppppppppp
P. s.:
Az ember „objektív” életminősége,
és ennek „szubjektív” megélése, boldogsága
nagyságrenddel jobban függ tőle, mint ahogy ezt
hamis istenképében, gyáva önigazolásul hinni szeretné
A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,
és a palotában is boldogtalanok. De egy verembe esve
is berendezkedhetek oda és otthonná kiálthatom azt ki.
Rossz más/zsarnok akár még meg is nyúzhat/ölhet,
de a lelkemben istenigazából kárt még ők sem tehetnek.
Legfőképp önmagamtól, majd „jóbarátaimtól/akaróimtól”
védjen Isten, akik jószándékkal kövezik utam a pokolba.
Hiszen én sem akarhatok magamnak rosszat, ahogy nem
a drága jó kényeztető anya, vagy a jó protokoll orvos sem…
Az ellenségeimmel meg majd elbánok magam is…
A gonosz mostoha és testvérek dacára Hamupipőke is
esélyesebb a teljes életre, mint a kényeztetett (K.D.: Ali)
Ahogy az ún. betegség sem egy külső ellenséges csapás,
de a Jóisten baráti jelzése: jó szellemben/lélekbátran
vizsgáld meg és tedd rendbe az elrontott életedet…!
Ha a rossz tudását jól alkalmazó protokoll orvosra
bízod magad, csak tartósítod, növeled a bajt…
Nyavalyád felismerése a gyógyulás jó kezdete/fél sikere…
A mese rólad szól, ismerj magadra és változtass élteden.
A sarat ne tartsd aranynak, de azért próbáld azzá alakítani!
Aranyból ne csinálj sarat, aranyad becsüld, és gyarapítsad!
Igaz istenkép, jó szellem és lélekbátorság legyen varázserőd –
ne vergődj állatorvosi lóként, ha istengyermekként virulhatsz.
Istenadta szabadságod felelősségét ne hárítsd gyáván másra…
