kb. 10 perc olvasás
EUGÉNIUSZ KÖNYVEI – XXI.sz.
Emberélet-minőségvizsgálódás ABC
Pokoljáró állatorvosi lovak esetleírása
A halmozottan hátrányos helyzetűek – 7.
Ócsó mán a pásztor
Ócsó mán a pásztor,
Nincsen becsületi
A nagy gazdák előtt
Mind huncut a nevi
Ha valamije van
Azt mondják, hogy lopta
Ha semmije sincsen
Hogy elkorhelkodta
*
Lélekölő
A szegény köti
az eltartási szerződést
és várja a tulajdonos kimúlását
*
Isten háta mögött
A térséged is hátrányos helyzetű:
Se munkahely, se vállalkozási lehetőség,
Se infrastruktúra, se iskola, se művelődés,
Se bölcsőde, se pályázat, se támogatás stb.
Világ vesztesei tömörüljetek!?
*
Lehúzó
Ha van iskola,
akkor az gyenge,
képesítés nélküli tanerőkkel,
akik beléd verik, hogy
nemcsak szegény, de buta
és még tehetségtelen is vagy
*
Egészséged ügye
Ha van orvos, pályatévesztett,
kórházból kirúgott, alkoholista –
És túlterhelt, és nincs specialista;
Későn jön a mentő, korán halsz meg…
*
Rossz szomszéd
Ha van is szomszédod,
Ő is lecsúszott, depressziós,
Látod, hogy ő se vitte semmire,
Maximum egy Pató Pál,
Elhanyagolt portával:
Lehúzzátok egymást…
*
Cigányövezet
Vagy olyan szomszédod van, akitől
Folyton tartani kell – résen kell lenned,
Aki folyton kéreget, de inkább vesz, ragad,
A javadat akarja és el is veszti,
S te mehetsz pereskedni,
Ha futja egy jó ügyvédre…
*
Inercia
Tehetetlenségi nyomaték
Tanult tehetetlenséged csapdája
A holtpontról a kimozdulás a nehéz
A sárba ragadt szekeret egyedül kihúzni?
*
Öncsőd
Ha meg a krízisedbe
mégis beavatkozna a Hivatal,
akkor esetleg olyan gyámság alá vesz,
ami kiskorúsít, elveszi önállóságod stb.
*
Közmunka
Amire nem lehetsz büszke
Ami inkább megszégyenítő
Aminek a zöme felesleges,
És így joggal le is nézi a többség…
(ráadásul a bérezése is szinte jelképes)
*
Hírszerző
Alul/félreinformált
Nincs kitől és honnan
Jól, pontosan és gyorsan tájékozódni –
Se ember – se eszköz, hálózat, internet stb.
Még azzal a kevés lehetőséggel sincs tisztában.
*
Csicska
A piramis alján
Pont azokat a munkákat végzed,
Amik nem csak alulfizetettek,
De testrombolók és lélekölők is…
(mégsem szűnt meg a rabszolgaság…)
*
Ügyintéző
Semmit nem tudsz
ott helyben elintézni
Minden fontos, halaszthatatlan ügyed, dolgod
csak a messzi városban, idegen embereknél intézheted
(ami rengeteg időkidobás és költségbe is vered magad)
*
Falurombolás
A kis, apró falvadból
elviszik a postát, az iskolát,
a boltok, a szolgáltatók is bezárnak –
még jó, ha némi élelmiszer-ellátás van…
*
Pusztulj!
A munkanélküli
nemcsak fölösleges,
de káros parazita a társadalmon…
Alanyi jogon járó alapjövedelem?
Még a létfontos háztartási munkát,
vagy a szülői-nagyszülői szolgálatot
sem ismerik el pénzben értékteremtőnek…
*
Családi pótlék
A szegények csak azért
szülnek olyan sok gyereket,
hogy azután a segélyből vígan éljenek?
(mondják a gazdag egykézők, gyerektelenek)
*
Zuhanás
Peched van,
ha éppen rosszkor,
a jóléti állam leépítésekor szegényedtél el…
*
Karácsonykor
még a legzsugoribb
újgazdag is adakozgat ezt-azt!?
(lehetőleg a kamerák előtt mutatva,
hogy ő milyen jótét, szolidáris lélek)
*
Rendszerváltás
Az elitnek VIP kölcsön,
neked meg utólag megemelt OTP kamatok!
(amit persze az „elit” cinkos hallgatással hagy jóvá)
*
Voks
Ha túlélsz négy évet,
választás előtt kaphatsz ingyen sört és virslit…
Szarért-húgyért, ziziért eladod szavazatod, lelked?
*
Kitörési taktika
Ha a lányod kiteszed a sarokra?
Vállalsz valami aljas bérmunkát?
Elszegődsz spiclinek vagy csicskának?
Kriminális útvesztőkbe tévedsz…
…ahonnan az út maximum a börtönbe,
majd a váláshoz, a hajléktalansághoz visz!
*
A vámszedők
Az országos szegénység
sok kutatónak, intézetnek,
karitatív civil szervezetnek,
az adománygyűjtő szélhámosoknak
ad – viszonylag elég – jó megélhetést…
*
Test-lélek
A szegény ember
biztonsághiány-beteg:
soha nem tudhatja, lesz-e holnap,
mi lesz holnap, mit eszik holnap…
… ez már önmagában megbetegítő!
*
Kirekesztő
A szegényt már
gyerekként se hívják
a gazdaghoz játszani, zsúrra…
Így szoktatják hozzá a későbbiekhez,
amikor szintén kizáródik az úri passziókból
(kaszinó, szalon, bál, exkluzív klub stb. stb.)
*
Alkalmi
Hiába is
hívnának meg
valami jobb helyre,
hisz fel se tudsz öltözni…
(ha volt is „ünneplő ruhád”,
az már régóta a zaciban van)
*
Mód
Lehet, hogy megadod
gyereked esküvőjének a módját,
de akár holtodiglan attól koldulsz
*
Bódultan
Kell valami
legális-illegális kábítószer,
ha oly pokolian kínos az életed,
hogy azt nem lehet kibírni,
ha mindig 2×2 józan vagy…
*
Földi mennyország
Nem hívén az Égiben,
próbálsz ezért mesterséges
„paradicsomot teremteni” –
amire rámegy inged és gatyád is,
kosztpénz se marad/lopni fogsz,
és jöhetnek az elvonókúra gyötrelmei…
*
Vadon
Vadházasságban
Ahol te még ingyen fürödhetnél,
ott tilos s így megbüntethet a rendőr
És már vadkempingezni se szabad…
*
Lim-lom
A lomtalanításkor jön el a te időd:
dúskálsz más megunt ócska kacatjaiban
*
Kiűzetve
Elvették a bankok a földed,
El a megélhetési lehetőségeidet –
Átkeltél az óceánon szendvicsembernek,
majd egy csóró „Dollárpapa” jött vissza
*
Felderítve
A szegény tolvaj hamar lebukik,
Pláne, ha végszükség vitte rá –
nincs se jó ügyvéd, se jó vádalku…
Veled javíthatják a rendőrségi mutatókat…
*
Drákói
A törvény szigora
A szegény tolvajnak
régen levágták a kezét
és „elfegyencszigetelték”-
ha meg betyárnak állt,
akkor fel is akasztották…
*
I-gazság
A szegénységed
könnyebben elviselnéd,
ha jóval igazságosabb világban
és segítőkész sorstársak között élnél!
*
Családi kommuna
A teljes egyenlősdihez
pártállami diktatúra, terror kell
vagy ez csak családi-vallási utópia!?
A jó családban legalábbis nincs az,
hogy az egyik dúskál, a másik nélkülöz…
*
Torta
Senki nem jár jól,
ha az egyre kisebb tortát
osztják el egyenlőbben…
de mégse olyan rossz érzés,
mint a nagyból a maradék morzsa…
*
Lakbér
Állami lakás
Az olcsó bérű lakásokat
nem a legszegényebbek kapták
a magyar szocializmus időszakában
(csak a három gyerekkel mehettél biztosra)
*
Kötelezettségek
Még meg se kapod fizetésed,
már elviheti felét a sok(féle) tartásdíj…
Volt/van olyan, amit le is tilthatnak béredből!
*
Létszükségletek
Nincs létminimum általában,
csak egy konkrét életformához képest?
Akinek itt és most még nincs hol laknia,
Aki ma drága, uzsoraáras albérletben él,
és közben lakásra is kellene félretennie,
és kisgyerekeket kellene nevelnie – annak…?
*
Emberlét alatt
Nehéz számmal kvantifikálni,
mi még emberi életminőség itt és most?
De ha disznóólban laksz és moslékot zabálsz…
*
Tiborc panasza
Katona József: Bánk Bán
(részlet)
Második szakasz
HARMADIK JELENET
TIBORC (bizodalom s félelem közt besompolyog).
Bánk bán, nagyúr! jó reggelt.
BÁNK
Útonálló!
TIBORC
Igazán? lehet meglátni képemen?
BÁNK
Minek is becsület emberek között!
TIBORC
Való igaz; megőszült a fejem.
BÁNK
Miért?
TIBORC
Időm eljárt, jaj s panasz közt.
BÁNK
Azért teremtettem –
TIBORC
Köszönöm. Ma már
Nem háborogsz úgy, mint az éjtszaka.
BÁNK
Munkálkodó légy, nem panaszkodó –
TIBORC
Oh, istenem! tekéntenél csak egyszer
Hazámba – élve látnád a panaszt
Előtted. Mért valék becsűletes!
Holott gazember lévén, mostan is
Tied lehetnék.
BÁNK
Mely boldogtalan
Az, akinek bármely bilincsei
Boldogtalan módon oldóznak el!
TIBORC
Oh, mint örültem, hogy szabad levék!
BÁNK
Mikép örültem és bilincseimnek!
TIBORC
Hiszen való, hogy jó is az: de már
Mióta a merániak –
BÁNK
Hah! – oh!
TIBORC
Sok pénzre van szükségek: és mivel
Mi annyit adni nem tudunk, tehát
Sovány nyakunkra izmaelitákat
Ültettek – ez már égbe kiált.
BÁNK
Piha!
TIBORC
Míg tűrhetém, tűrtem becsűletessen:
Most már gazember is lennék; de késő -!
Ősz fő, kiszáradt kar: hová megyek?
BÁNK
Haramia – nincs itt más kigázolás.
TIBORC
Ma éjtszakán először kezdtem el
Próbálni azt a mesterséget; oh
Hiszen beteg feleségem és öt éhes
Porontyaimnál szívem majd kiugrott.
De látja isten, hogy nem értem azt.
Lenn a királyi ház előtt soká
Ólálkodék. Vígan valának abban.
És sokszor azt vettem csak észre, hogy
Nyelvem kiöltém, mintha azt akarnám
Felnyalni, amit ott fenn ellocsoltak.
Akkor lopózkodtál be a kapun –
Hallám az őrzővel beszédedet –
Én is tehát utánad mentem, és
Mivelhogy azt meg tudtam mondani:
Ki me nt be oly titokba, mindenik
Azt hitte, hogy Bánk bánhoz tartozok.
BÁNK
Pih! minden e szerént tehát hamis
S megcsal, – keresse bár az ember a-
Hol akarja – legtisztábbnak mutassa
Magát, de egyben mégis mocskos az.
TIBORC
Mért bélyegez meg a szükség vele!
BÁNK
De hogyha jól meggondolom: maga
A tiszta hívség, oh! – de, ej, mi meg-
Gondolni is való van itten? a
Hívség? Kisértet, melyről minden ember
Fecseg; de még nem látta senki is.
TIBORC
No, édes istenem! Ismét azt hiszem, hogy
Velem beszél. –
BÁNK
Beszélj, beszélj; igen
Jól hallom én panaszod; de magam
Panasza is beszél –
TIBORC
Uram teremtőm
Még a nagyúrnak is van? – No hát
Nem vétek a szegény Tiborcnak, egy
Titkos szövetségben hitét letenni.
BÁNK
Ha! – ezt hogy elfelejthetém – istenem!
TIBORC
Van más kigázolás? – vitézkedést
Ugyan ne várjanak tőlem; de hisz ‘
A háborúban szabad fosztani.
E gondolat legjobbnak látszatott.
BÁNK (búsan néz ki az ablakon).
Magyar hazám! –
TIBORC
A jó merániak
Azt háború nélkül is megteszik; mert
Hisz’ a zsidók eleget fizetnek; a-
Kiket tulajdonképpen tán nem is
Lehetne embernyúzóknak nevezni,
Nyúzásra bőr kivántatik, holott
Azt a merániak magok lehúzták
Már csontjainkról; így tehát ezek
A húsba kénytelenek bemetszeni –
Igaz, hogy a metéltetett sikolt; de
Hisz’ arra nem szükség hallgatni, csak
Haszon lehessen. – S a nagyasszony -?
(Keserű megvetéssel lódítja el a kezét.)
BÁNK (fejét az ablakfához nyomván).
Oh!
TIBORC
Ő cifra és márványos házakat
Épittet; és mi – csaknem megfagyunk
Kunyhónk sövényfalai közt –
BÁNK
Átkozott!
TIBORC
Ő csorda számra tartja gyűlevész
Szolgáit! éppenséggel mintha minden
Hajszála egy őrzőt kivánna; sok
Meránit, olykor azt hinné az ember,
Hogy tán akasztani viszik, úgy körül
Van véve a léhűtőktől, s mi egy
Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen,
Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy
Keresztelője volna: és nekünk
Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az
Utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy
A tartozás mindjárt eszünkbe jut.
A jó merániak legszebb lovon
Ficánkolódnak – tegnap egy kesej,
Ma szürke, holnap egy fakó: – nekünk
Feleség- és porontyainkat kell befogni,
Ha veszni éhen nem kivánkozunk.
Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
Úgy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztúlnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vag y egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített.
BÁNK
Hogy úgy van!
TIBORC
Ők monostort, templomot
Építenek, hol úgy sípolnak, úgy
Megzengenek, hogy a zarándokok
Táncolni kénytelenek a sáros útcán;
Nekünk pedig nincs egy jó köntösünk,
Melyben magát az ember egy becses
Védszent előtt mutathatná meg a
Templomban.
BÁNK
Oh, buzogj vér! csak buzogj!
TIBORC
Hahogy panaszkodni akarunk, előbb
Meg kell tanulnunk írni; mert az ily
Szegény paraszt az úr elébe nem
Mehet be többé – úgy rendelte Béla
Király, s merániak hasznát veszik –
Hisz’ öszvekarmolázná a szegénynek
Patkója a szép síma padlatot!
S ha tán utolsó fillérünkre egy
Törvénytudó felírja a panaszt:
Ki írja fel keserves könnyeinket,
Hogy jó királyunk megláthassa azt. – –
BÁNK
Te Isten!
TIBORC
El kellene pirúlniok,
Midőn ezüst-arannyal varrt övek
Verődnek a lábszáraikra, mert
Véres verejtékünk gyümölcse az.
Lelkemre mondom, egy halotti fátyolt
Kötnének inkább a hasokra, – leg-
Alább csak úgy külsőkép is mutatnák
A gyászt azon szegény nyomorúltakért
Kiket kiállhatatlan sajtolásaikkal
A sírba döntenek –
BÁNK
Tűrj békességgel –
TIBORC
Tűrj békességgel, ezt papolta az
Apáturunk is sokszor: boldogok
A békességesek, mert isten fiainak
Hívatnak, – úgy de tömve volt magának
A gyomra. Istenem! mi haszna! ha
Szorongat a szegénység: a pokolt
Nem féljük – a mennyország sem jön oly
Szép színben a szemünk elébe.
BÁNK
Kirontjuk a korlátokat, lezúzzuk
A jó barátot, ellenséget; és
Aztán ha célra értünk, sírni kell csak:
Szánom keserveiteket, emberek!
TIBORC (nevetve).
Te szánsz nagyúr? oh a magyar se gondol
Már oly sokat velünk, ha zsebe
Tele van – hisz’ a természet a szegényt
Maga arra szánta, hogy szülessen, éljen.
Dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és –
Meghaljon. Úgy van, úgy! ismérni kell
Az élhetetlenek sorsát, minek-
Előtte megtudhassuk szánni is.
BÁNK (haraggal teként reá,
de szeme Tiborc homlokán lévő sebhelyen akad fel).
TIBORC (észreveszi, s kevés hajával igyekszik eltakarni).
Huszonhat esztendő előtt vala ez
Még gyenge ifjonc voltál. – Jáderánál
Egy rossz velencei akart tégedet s
Atyádat – Ej, hisz’ az régen vala!
BÁNK (Tiborc homlokát megölelvén,
melléhez szorítja,
majd egy erszényt nyom a markába).
Engem s atyámat – menj, menj, menj Tiborc.
TIBORC
Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenik
Szűkölködőnek? visszaadja-é
Ez a halottakért hullt könnyeket?
Ha mást nem adhatsz, úgy annál, kinek
Adsz, még szegényebb vagy. Vigyázz, hogy egy
Zsivány, tömött erszényeiddel együtt
Ne lopja el nagylelkűségedet.
BÁNK (méltósággal).
Tiborc! Tiborc! kivel beszélsz?
TIBORC (térdre rogyik).
Uram-
Isten! hisz’ azt karom, hogy vesszek el.
Én nem vagyok gonosztevő – azért nem
Bátorkodom magamat elölni, mert az
Isten haragjától félek.
BÁNK
Tiborc!
Menj, menj; keresd fel asszonyomat, s ha meg-
Találtad, úgy jöjj, s várakozz reám.
Haza mentek – ott megmondhatod, hogy él
Még Bánk.
TIBORC
Igen – kedves szomszédok! él
Még Bánk, atyánk – fogom kiáltani.
(Sírva elmegy.)
BÁNK
Atya? – úgy – ez is még hátra van –
(Megáll a belökött ajtónál.)
Hah! fel,
Fel puha ágyadból gyermek, nehogy
Megvesztegessen udvarunk szele. (Bemegy.)
