kb. 4 perc olvasás
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország – könyvbemutató a Biharországi esten
- Írta: Nagy Sándor
-
.jpg)
Blogként kezdődött, könyv lett belőle. Közel 10 év munkája van L. Ritók Nóra új könyvében, mely a Láthatatlan Magyarország címet viseli.
Bizonyára sokan ismerik Nóri „nénit”, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét, aki a művészeti iskola irányítása mellett városunkban és a térségben erőn felül küzd a mélyszegénység ellen. 2017-ben kiadott könyve a Nyomor széle, mely blogbejegyzései alapján készült és több mint ezer írást, beszámolót, véleményt, megtörtént eseményt foglal magába.
.jpg)
.jpg)
Április 18-án, a Nadányi Zoltán Művelődési Házban megrendezett Biharországi esten a rendezvény házigazdájakéntKocsis Csaba népművelő beszélgetett a könyv szerzőjével, L. Ritók Nórával és a kötet szerkesztőjével, Kele Fodor Ákossal.
Mint megtudtunk, a könyv számos fejezetben örökíti meg az elmúlt 9 esztendőt, nyomon követve a politikai, társadalmi változásokat.
.jpg)
.jpg)
A szerző elmondta, Magyarországon ma gyermekek tízezrei élnek a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban, éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. A könyv ennek a legtöbbünk számára láthatatlan világnak a kegyetlen mindennapjait mutatja be. Rávilágít, hogy az oktatási rendszer miért képtelen a sorsukra hatással lenni, és miért tehetetlen a szociális ellátórendszer a mélyszegénységgel szemben.
.jpg)
.jpg)
Személyes hangvételű, megrázó írásaiban nem hallgatja el saját kudarcait és vívódásait sem, melyeket az általa létrehozott, a gyerekeket és környezetüket sikeresen segítő civil szervezet és művészeti iskola működtetésekor nap, mint nap átél. Akik bővebben szeretnének megismerkedni a kötettel, a bloggal, az alábbi linken követhetik nyomon L. Ritók Nóra írásait: http://nyomorszeleblog.hvg.hu
676. Nem csak digitális szakadékban
A nyomorúság és a közösségi média együttes jelenléte a szegénységben olyan, mint egy kórkép. Mutatja egyrészt a szegénységben élők kompetenciahiányait, és azt is, mennyire ellentmondásosan hat rájuk a 21. századi…
2019. április 07., 13:23Szóljon hozzá »
675. Bízni kell, akkor is, ha csak magunkban bízhatunk
Azt hiszem, a személyes oldaláról nézve ezt, ez a legnehezebb. Azt még könnyen ki lehet alakítani, hogy meghatározzuk közösen a célokat, az odavezető utat körvonalazzuk, messzire nézzünk előre, és bízzunk…
2019. március 31., 13:22Szóljon hozzá »
674. Gyógyszerek és mélyszegénység
A szegregátumok világában az élettartam rövidebb, rosszabb az általános egészségi állapot, több a problémával küzdő, sajátos nevelési igényű gyerek. Ezt sokszor leírták már, és mi is ezt tapasztaljuk. Az okok…
2019. március 23., 19:51Szóljon hozzá »
673. Külső kontroll, belső kontroll
Nemrég egy cég HR-es munkatársa segített gondolkodni arról, hogyan tudnánk a társadalmi vállalkozásunkban dolgozókat konfliktusmentesen hatékonyabb munkavégzésre bírni. Mert nehéz kérdés ez nálunk, mivel azt szeretnénk, hogy egyre több feladatot…
2019. március 16., 19:28Szóljon hozzá »
672. A nem integrálhatók
Az értelmileg sérült gyerekek megfelelő fejlesztése is sötét foltja a köznevelésnek. A „varázsszó”, hogy integrálható, vagy sem, vagyis lehet-e együtt tanítani a többi, ép gyerekkel vagy sem, meghatározó a történetben….
2019. március 10., 19:22
671. Lányok, lehetőségek
Az ember sokszor évekig azt hiszi egy-egy gyereknél, hogy sikerül kirángatni onnan, ahova a sorsa szerint rendeltetett. Mellette vagyunk, segítjük, mentoráljuk, támogatjuk, és mielőtt látszana a vége, hirtelen összeomlani látszik…
2019. március 03., 8:27
670. A szegénység megmutatása
Amikor elkezdtem ezt az egészet a nyilvánosság előtt is megmutatni, a közösségi oldalak használata még nem volt ennyire általános. Persze akkor is megkérdeztem mindig, megengedik-e, hogy fotót készítsek, és használjam…
2019. február 24., 10:56
669. Megszállottan, vagy kiégve
Sokféle jelzést kapok. Ilyet is, olyat is. Beszélek pedagógusokkal, akik küzdenek, de nem adják fel. Akik érzik, óriási a baj, mégsem hátrálnak meg, hanem századjára is nekifutnak a reménytelenül problémás…
2019. február 16., 21:06
668. Ki nevel? A szülő vagy iskola…vagy egyik sem
Egyre reménytelenebbnek látom a helyzetet. Az iskola eszköztelenné válik. A szülő meg örül, ha a nap egy részére megszabadul a gyerekétől. A gyerek pedig? Nos, ő próbál igazodni. De képtelen….
2019. február 09., 15:33
667. Magántanulóként…de merre?
Azt hiszem, az elmúlt évek szociál- és oktatáspolitikájában az egymást erősítő negatív hatások mostanra teremtettek olyan helyzetet, amiben kimondható: az iskolákon belül megoldhatatlan, kezelhetetlen lett egy problémahalmaz, ami egyre több…
2019. február 02., 17:10
666. Kampány a nevelőszülőkért
Azt gondolom, a szociális munka egyik legnehezebb területe a gyerekek kiemelése a családból. Nemrég kérdezte tőlem valaki, hogy szerintem mikor indokolt? Azt válaszoltam, akkor, ha a gyereket abúzus éri, és…
2019. január 27., 18:48
665. Változások és változtatások
Változást szeretnék, és azt szeretném, ha azok az emberek, akikért dolgozunk képesek lennének változtatni a sorsukon. Így aztán sokat tipródom folyamatokon, a terepen is, és egyébként is. Mert érdekes ezt…
2019. január 19., 16:47
664. Feloldhatatlan ellentmondások
Az alapítványnál a gyerekekért dolgozunk. Azért, hogy nekik jobb legyen majd felnőttként az életük. Ám pontosan tudjuk, hogy változást, kizárólag a gyerekekre fókuszálva nem lehet elérni. Muszáj a családokkal is…
2019. január 12., 17:09
663. A meghatározó alapok
Nem friss megtapasztalás, hogy a vidéki általános iskolákból jó bizonyítvánnyal érkezők közül sokan a középiskolákban az első félévben már szembesülnek azzal, hogy eddig hamis képet kaptak a tudásszintjükről. Mert itt…
2019. január 05., 16:04
662. Évzáró visszatekintő
Tulajdonképpen elégedett lehetnék. Hiszen tudtunk tovább dolgozni, vinni tovább az iskolát, és az esélyteremtő modell fejlesztését is. Az iskola továbbra is eredményes, egyre jobban tudjuk szakmailag is rendszerbe állítani, amit…
2018. december 29., 19:24