Nomen est omen – keresztnév eredetek és jelentések

ABIGÉL
– héber eredetű; jelentése: az apa öröme.

ADA
– héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.

ADALBERTA
– germán eredetű; jelentése: nemes fény.

ADÉL
– német-francia eredetű; jelentése: nemes.

ADELAIDA
– német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes.

ADELINA
– német-latin eredetű; jelentése: nemes.

ADELINDA
– német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

ADINA
– az Ada német továbbképzése.

ADRIÁNA
– latin eredetű; jelentése: hadriai.

ADRIENN
– latin-francia eredetű; jelentése: hadriai.

AGÁTA
– görög eredetű; jelentése: a jó.

AGNELLA
– latin eredetű; jelentése: bárányka.

ÁGNES
– görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.

AGNÉTA
– az Ágnes kicsinyített formájából.

ÁGOSTA
– az Auguszta régi magyar formája.

ÁGOTA
– az Agáta régi magyar formája.

AIDA
– Verdi Aida című operája nyomán.

AJÁNDÉK
– magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka.

AJNA
– finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

AJNÁCSKA
– magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár.

ALBERTA
– német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBERTINA
– német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes.

ALDA
– germán-olasz eredetű; jelentése: nemes.

ÁLDÁSKA
– magyar eredetű; jelentése: áldás.

ALÉNA
– a Magdaléna önállósult rövidítése.

ALETTA
– német-olasz eredetű; jelentése: nemes.

ALEXA
– az Alexandra név rövidítése

ALEXANDRA
– görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

ALEXIA
– görög-latin eredetű; jelentése: férfias lelkű segítőtárs, védő.

ALFONZA
– germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

ALFONZINA
– germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

ALFRÉDA
– germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALICIA
– francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALIDA
– német eredetű; jelentése: nemes.

ALINA
– az Adelina összevont alakváltozata.

ALINDA
– az Adelinda összevont alakváltozata.

ALINKA
– az Alina önállósult becézője.

ALIZ
– héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

ALMA
1. – germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem;
2. – latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő;
3. – angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán.

ALOJZIA
– német eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALVINA
– germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMÁBEL
– latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMADEA
– latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMADIL
– spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁLIA
– germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.

AMANDA
– latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMARANTA
– görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan.

AMARILLA
– görög-latin eredetű; jelentése: fényes.

AMARILLISZ
– görög eredetű; jelentése: fényes.

AMÁTA
– latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁZIA
– latin eredetű; jelentése: kedves.

AMBRÓZIA
– görög eredetű; jelentése: halhatatlan

AMÉLIA
– az Amália névből.

AMELITA
– az Amélia kicsinyítőképzős származéka.

AMETISZT
– görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

AMINA
– német-olasz eredetű; jelentése: védelem.

ANASZTÁZIA
– görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANDREA
– görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANETT
– az Anna önállósult francia becézője.

ANETTA
– az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.

ANGÉLA
– görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.

ANGELIKA
– latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.

ANGELINA
– az Angéla kicsinyítő továbbképzése.

ANGYALKA
– az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ANIKÓ
– héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

ANITA
– az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.

ANNA
– héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

ANNABELLA
1. – az Anna és a Szibilla vegyülése;
2. – az Amábel skót módosulata.

ANNAMÁRIA
– az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.

ANTIGONÉ
– görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.

ANTONELLA
– latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTÓNIA
– latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTONIETTA
– az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka.

ANZELMA
– latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

APOLLÓNIA
– görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

ARABELLA
1. – spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő;
2. – skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

ARANKA
– magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

ARANY
– magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves.

ARIADNÉ
– görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.

ARIANNA
– az Ariadné olasz formája.

ARIELLA
– héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.

ARIKA
– a török eredetű Réka alakváltozata.

ARMANDA
– latin-germán-francia eredetű; jelentése: hadba menő.

ARMANDINA
– az Armanda -ina képzős származéka.

ARNOLDA
– latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARTEMISZ
– görög eredetű; jelentése: friss, egészséges.

ÁRVÁCSKA
– magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

ASZPÁZIA
– görög eredetű; jelentése: kedvelt.

ASZTRID
– ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

ATALA
– az Atália név alakváltozata.

ATALANTA
– görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.

ATÁLIA
– héber eredetű; jelentése: Isten fenséges.

ATANÁZIA
– görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan.

AUGUSZTA
– latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

AUGUSZTINA
– latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

AURA
– latin-angol eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIA
– latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÓRA
– görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

AVARKA
– magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

AZÁLEA
– latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

BARBARA
– görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.

BÁRSONYKA
– magyar eredetű; jelentése: bársony

BEA
– a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.

BEÁTA
– latin eredetű; jelentése: boldog.

BEATRIX
– latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó

BEGÓNIA
– magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

BÉKE
– magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BELINDA
– germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).

BELLA
– olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.

BENÁTA
– a Benedikta név becézőjéből.

BENEDETTA
– a Benedikta olasz eredetű változata.

BENEDIKTA
– latin eredetű; jelentése: áldott.

BENIGNA
– latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJAMINA
– héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BERENIKÉ
– görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.

BERILL
– óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.

BERNADETT
– germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERNARDA
– germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTA
– német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.

BERTOLDA
– germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BETTA
– a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.

BETTINA
– a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.

BIANKA
– a Blanka név olasz formájából.

BIBIÁNA
– a Viviána név alakváltozata.

BÍBORKA
– magyar eredetű; jelentése: bíbor

BLANDINA
– latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.

BLANKA
– középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.

BOGÁRKA
– magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOGÁTA
– szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag

BOGLÁRKA
– magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.

BOLDA
– magyar eredetű; jelentése: boldog.

BONAVENTÚRA
– latin eredetű; jelentése: jó jövendő.

BORBÁLA
– a Barbara magyaros módosulata.

BORISKA
– a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

BORÓKA
– a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

BORSIKA
– magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

BRIGITTA
– óír eredetű; jelentése: erős, erényes.

CELERINA
– latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.

CELESZTA
– a Celesztina név alakváltozata.

CELESZTINA
– latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.

CÉLIA
– a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.

CELINA
– a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.

CEZARINA
– latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.

CICELLE
– a Cecília régi magyaros alakváltozata.

CIKLÁMEN
– magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

CINNIA
– magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).

CINTIA
– görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.

CIPRIÁNA
– latin eredetű; jelentése: ciprusi.

CSENDIKE
– magyar eredetű; jelentése: csendes

CSENGE
– magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEPERKE
– magyar eredetű; jelentése: csiperke.

CSILLA
– Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

CSILLAG
– magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSINSZKA
– Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);