Ökörfarkkóró

NE a gyógyszeripar kasszáját gyarapítsd! Ismerd meg és használd a növényekbe kódolt ŐSI tudást!

Ökörfarkkóró

(Verbascum thapsus)

avagy népies nevén királydárda,farkkóró, borjúfarkfű, fáklyafű, mezei gyertya, sárga virág, királygyertya.

Előfordulása: E molyhos, vagy szöszös névvel aposztrofált növény Európa minden részén őshonos, az északi területeket kivéve. Keleten a Kaukázus vonaláig terjedt el. Amerikába a betelepülők vitték magukkal. Vadon nő, mezőkön, patakpartokon, útszélen, de termeszthető is. Nagyon fényigényes, a talaj szempontjából viszont nem olyan válogatós.

Gyűjtés-felhasználás: A kétnyári növény gyökereit az első nyár végén, ősz elején érdemes gyűjteni, lehetőleg újholdkor, a virágokat viszont csak a második éves növények hoznak, melyek gyűjtését nyár dereka után kezdhetjük, lehetőleg rák, vagy oroszlán telihold idején a késő délelőtti órákban. A virágszirmokat a gyors száradás és a maximális szárazság elérése érdekében mielőbb, akár már a délutáni tűző napon meg is szárithatjuk és nedvességtől lezártan tároljuk. A növényből készült forrázatot a finom szőrök eltávolitása érdekében, hogy azok ne ingereljék a nyálkahártyát, tanácsos átszűrni.

A növény leveleit is felhasználhatjuk, de a magjait ne, vagy csak igen kis dózisban, mert nagyfokú hatékonyságuk, töménységük miatt „mérgező” hatásúak.

A mitológia szerint Szaturnusz növénye, levelével a kezet bedörzsölve távol tarthatjuk az ártást, rontást, mondhatni asztrális fertőtlenitő. Varázslása, démonűzésre is használható „eszköz”. állitólag Odüsszeusz ennek a növénynek köszönhette, hogy nem fogott rajta Kirké varázsitala.

Íze: keserű, fanyar

Energetika: Szelet fokozza, tüzet csökkenti, vizet fokozza.

Általános hatás: nyálkaoldó, köptető, köhögés csillapitó, sebgyógyitó, gyulladásgátló, görcsoldó, görcsoldó, nyugtató, fájdalom csillapitó, fertőtlenitő, izzasztó.

Lélektani hatás: Az ideges, túlhevültségig fajuló lelkiállapotokat megnyugtatja. A megrekedt harag eloszlatásában segit. A lelki sérülések gyógyitója. A „kipörgést”, a túlzott kifelé fordulást visszafogja, s az ezzel együttjáró szennyeződéseket, fertőzéseket felszámolja.

A terhelt, kilátástalanná váló világképet megtisztitja, a nyomasztó gondolatokat elűzi, felszabadulttá teszi a lelket.

Részletes ismertetés: 
A köztudatban légzőszervi problémák kezelésére alkalmas gyógynövényként közismert. A belőle készült forrázat segit eltávolitani a tüdőből és a légcsőből a lerakódott, felszakadni nem képes lerakódásokat, hurutokat, melyek folyamatosan köhögésre ingerelnek, e mellett a légutak kiszáradt nyálkahártyáit képes nyálkával bevonni, ami a száraz köhögés ingereit szünteti, valamint csökkenti a légutakban az emlitett állapotok miatt kialakuló gyulladásokat, tehát az univerzális köhögés csillapitó hatáson túl általános légúti regeneráló is. A szilikózisban szenvedők, bányászok, egyéb tüdőbéli lerakódásoktól szabadulni nem tudók gyógyszere. Szünteti a mellkas, illetve a tüdő területén kialakult hőpangást, ezért tüdőgyulladás kezelésekor főzetének használata elengedhetetlen.

A száraz és a nedves aszthma tüneteire egyaránt jótékony hatású. A tüdő nyirokútjaiban beinditja az átmenetileg szünetelő keringést, ezáltal tisztitja a tüdő belső szövetállományát is, fiatalit. Régebben a tüdőgümő-kór gyógyitására használták. A tüdővérzés csillapitására is alkalmas, édesgyökérrel együtt. Használata tüdődaganat kezelésében elengedhetetlen.

Arcüreg, homloküreg gyulladás esetén, illetve az itt, vagy a torokban lerakódó pangó hurut eltávolitására forrázatának fogyasztása, illetve az ezzel történő inhalálás kiválló hatású.

Füstjének belélegzése, a növény száritott levelének, virágjának pipában, vagy cigarettaként történő elszivása célzott hatású, a tüdőre nézve, s a dohányzásból adódó kátrányos lerakódásokat igy hatékonyabban szünteti. Dohány közé is keverhető tüdőfűvel együtt, mellékhatás szüntetőként.

A víz energiapályáit tisztitja, rehabilitálja. A pangó nyálkákat mozgásra, ürülésre birja, a bennük tenyésző tisztátalanságokat pedig segit átalakitani. Ezért alkalmas húgyuti tisztátalanságok, hólyaghurut, hólyaggyulladás, vesegyulladás és vesehurut kezelésére.

Meghűléses, lázas felfázás kezelésére hevitő gyógynövényekkel együtt alkalmazva javasolt.

A nyirokrendszer átmosására, fertőtlenitésére szegfűszeggel együtt kiváló.

Gyulladás csökkentő hatása májgyulladás, sárgaság kezelésére is alkalmassá teszi, amihez aloét, ezerjófüvet, fehérmályva gyökeret adhatunk a hatás fokozása érdekében.

A lép és a hasnyálmirigy, mint nyálkaszervek, kipucolására, méregtelenitésére, gyulladásának megszüntetésére is igen javallt nyálkaoldó, mozgató, kipréselő hatása miatt.

A tápcsatorna fertőzöttségét, az esetlegesen ezzel járó hasmenést szünteti.

Az idegrendszert általánosan nyugtatja, frusztráltságát tompitja, az idegműködést segiti. Az idegi eredetű gyulladásokat nem csak forrázatának, áztatmányának fogyasztása, hanem helyileg az ezzel történő borogatás is jelentősen javitja.

Fertőzéses szemgyulladásra frissen préselt leve, forrázata lemosóként, vagy borogatóként kiválló. Alkoholos kivonata a kövirózsa levéhez hasonlóan szüntetni képes a hallójárat gyulladást. Főzetének párája hatékonyan oldja a fülzsirdugót.

A bőr mélyebb rétegeinek gyulladásait, keléseit, daganatait borogatása rendezni képes.

A bőr felszini sebeinek gyorsabb gyógyulását segiti a vele készült borogatás, lemosás, vagy a növény friss levével történő bekenés, bedörzsölés. Az elfertőződött sebeket, keléseket kitisztitja. A test nyálkahártyáit általánosságban véve is revitalizálja, érzékenységüket, gyulladásukat csökkenti.

Sebgyógyitó, összehúzó hatása aranyeres bántalmak kezelésére, bedörzsölő, borogató, szerként, vagy ülőfürdőként alkalmassá teszi.

Alkoholos kivonata belsőleg csak egy-két cseppes adagban ajánlott, a hatáserősség extremitása miatt, de izületi bedőrzsölőként reumás panaszok enyhitésére ajánlott.

A belső nemi szervek tónusának nedvtartalmának helyreállitásában segit. A férfierőt növelő, megtartó hatása alkatából következik.

A virágából készült olajos főzet a szőke hajnak (főleg a festettnek) kellemes szint és bársonyos tapintást kölcsönöz.

—

CZF szótár, 1862:
KÓRÓ
(kór-ó) fn. tt. kórót. Némely füvek, nevezetesen kerti növények, virágok és vetemények, vastagabbféle, és magasra sarjadzó szárai. A fák szárait nem nevezzük kórónak, a fiatal cserjékéit sem, vagy legfölebb átv. értelemben. Kukoriczakóró, czirokkóró, bogácskóró, bojtorjánkóró, dohánykóró. A saláta ha megvénül, kóróba, azaz szárba megy. Kórója van továbbá a máknak, földi bodzának, és a buja földben termő kölesnek; ellenben a búzának, rozsnak, árpának szára van. Nyers kóró, száraz kóró. Ha a levelek lehullanak, csak a kóró marad. Kórót aratni, kóróval tüzelni. Olyan az agglegény, mint a száraz kóró. Czinegének kóró a nyársa. (Km.). V. ö. KÓRÓS. 2). Szükebb ért. a füvek és növények száraz indája, és szára, de szinte a nyelvszokás által megválogatva, pl. babkóró, lencse-, borsókóró, katángkóró, barlangkóró stb. Tisza mellékén és Erdélyben kóré is. Minthogy e szó a füvek és vetemények vastagabb s felmagasodó szárát jelenti: valószinü, hogy egy a góró, azaz góré, gór és hóri magasat jelentő szókkal. A kóró t. i. mint alakjából kitünik, melléknév: s mind a góró, mind a kóró szókban lényeges rész a magasat, emelkedést jelentő or v. ór. A törökben koru am. kerítés, (enclos), továbbá cserje (petit bois), de erdő (foręt is, kuru pedig száraz, tehát csekély eltéréssel csaknem ugyanazon jelentéssel bir, mint a magyar kóró.