kb. 6 perc olvasás
Nagy Jenciklopédia – XXI.
Értelmiségiek, segítők, vezetők
Nagy magyar életminőség-vizsgálatok
Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 21.
Csokonai Vitéz Mihály
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt
Kies tartomány!
Íly számkivetve volt
Nálad minden tudomány?
Hát csak sertést nevelt-é
Itt a makk s haraszt?
Hát csak kanásznak termett
A somogysági paraszt?
Istenem!
Senki sem
Vette észbe,
Hogy e részbe
Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
– ly tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?
Debrecen és Patak
Messze estenek
Ide, hol a múzsák
Nem is esmértettenek.
Ami kevés pénz bejött,
Két-három póra,
Nagyobb dologra ment el –
Borra avagy disznóra.
A szegény
Pórlegény
Vagy bodnárnak,
Vagy betyárnak,
Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa
Egy szép megyének!
Hol a magyar lelkek
Megvetve heverének.
Óh, nem fáj-é a szíve
Minden magyarnak,
Hogy a magyar fiakkal
Gondolni nem akarnak?
De tán jő
Oly idő,
Melyben nékünk
A vidékünk
Új Hélikon lesz. –
*
Mikszáth
„vén gazembere” vagy,
akinek el kell viselnie a látszatot,
hogy csalónak, sikkasztónak látják,
s nincs is módjában élő cáfolatra…
*
Álbarátok,
pályatársak ölelgetnek,
a közeledbe férkőzve kifaggatnak,
hogy kipuhatolják a gyenge pontjaidat,
hogy majdan odadöfjék lándzsáikat…
*
Törheted a fejed,
akrobatikáztathatod agyad:
a múltat igaz és hamis törmelékekből rekonstruálni.
A régésznek, a restaurátornak, a nyomozónak stb.
néhány töredékből kéne az egészet kitalálnia!
*
Olyanokkal
kell vitatkoznod,
akiknek az az elvük,
hogy neked nem lehet igazad,
vagy presztízskérdést csinálnak ebből…
*
Amikor
úgy kell-kellene
felderíteni a tettest,
hogy maga az áldozat sem segít,
sőt szégyen vagy megfélemlítettség miatt
módszeresen gátolja a felderítést…
*
Ha már
diákként
túl sokat kérdezett,
tanárai alaposan meg-
nehezíthetik ifjúkorát,
igyekeztek elvenni
a kedvét és lehetőségét
az őket zavarba hozó
kérdések feltételétől…
*
Sosem
tudhatod meg,
hova futott volna ki a pályád,
ha szüleid-tanáraid felfedezik tehetséged,
s nem viszi el erőd, hogy kitörj a skatulyából…
*
Nem
tehettél mást,
mint hogy vállaltad
a földalattiságot, a konspirációt,
de te sem hihetted komolyan,
hogy ezen körülmények között
lelked teljesen épen marad?!
*
Pálya-
kezdőként
nagyon alulfizetik,
az öregkort
nem biztos,
hogy megéri,
illetve:
biztos,
hogy nem éli meg…
*
Elviselni
azt a látszatot:
mások keményen
dolgoznak helyetted,
míg te látszólag csak
szerepedet játszod…
*
Meg kell
csinálni a riportot,
fel kell göngyölíteni a szálakat:
ha kidobnak az ajtón,
visszamész az ablakon –
meddig mehetsz el
magánzó oknyomozásodban?
*
Olyan
helyzetbe hoznak,
próbálnak kompromittálni,
hogy rá háruljon a bizonyítás terhe:
te nem vagy pedofil!
te nem vagy drogos!
te nem csalod meg a feleséged!
*
Pár hét alatt kell
egy rossz kurvából
egy kiművelt hetérát varázsolni…
Felkötheted a gatyádat!
*
Mintha
addig kellene
összefoglalni hited lényegét,
amíg egy lábon bírsz állni…
*
Azért tudtad
Bovaryné tragédiáját
oly jól ábrázolni,
mert önmagadra vallasz –
minden nagy mű
egyben nyílt gyónás,
önfeljelentés is stb.!!!
*
Másnak
megengedett
a hallgatás –
neked egyenesen
kötelező az önvád,
a magadra nézve
terhelő vallomás!!!
*
Médiasztár
reklámkampánnyal
támogatott„könyvével”
egy ringben kell küzdeni
az egyre kevesebb-
szegényebb olvasóért…
*
Ha
leadtad
kéziratod,
utána is csak
csupa aggódás az életed:
hogyan fog megjelenni,
hol árulják, ki veszi
és egyáltalán, ki érti meg…
*
Meséid
szó szerint veszik:
így a nagyotmondó, a lódító,
sőt egyenesen a hazudós a gúnyneved,
amit társaid kórusban hangosan rád olvasnak…
*
A
nem
értelmiségi szülő is
ebben a szerepben értelmiségi
és élete nyitott könyv a kritikus
gyermekszem és gyerekszáj előtt
*
Hogy
kihúzzák
a méregfogad,
belegyömöszölnének
abba a skatulyába,
hogy neked
soha semmi se jó,
te örök lázongó-lázító,
egy összeférhetetlen alak vagy!
*
Ha
rosszkor
születsz a Balog,
a balkezességed szimpla testi hiba,
– a hatodik ujjról nem is beszélve –
amiért még szégyenérzeted is kialakulhat,
nem a kiválasztottságod, nagyságod előjele…
*
*
Ha
alkotói áldott
magánosságra vágysz,
ezt embergyűlöletnek,
mizantrópiának vehetik…
*
Ha
nem
vesz részt
minden kocsmai
duhajkodásban,
tivornyában stb.,
akkor „lenézi társaid!”
*
Magad vagy! – mondták,
bár velük lettél volna te boldogan…
De cserébe önfeladást kértek tőled!
*
Rákbeteg kisgyerekek
rácsos kiságyai között
járod göröngyös bohócdoktori utad..
*
Sok régi
”jóakaródról”
kell elgondolnod:
nem volt a családi
barát valójában ügynök?
S ha egy besúgó lebukik,
akkor hogy ne nézz mindenkire úgy,
mint aki esetleg szintén hátsó szándékkal jön?
*
Amikor
nagyon
megy
a munka,
akkor bűnösen
elhanyagolja
szerettei körét,
hogy gyógyítsa
az emberiség
vérző sebeit,
lappangó,
alattomos
vagy nyílt bajait…
*
Ha
nagyon nem
megy a „munka”,
akkor épp a szeretteivel
a legkiállhatatlanabb,
ki mások lennének
áldozatai rosszkedvének –
amikor megy,
akkor mindenkit kebledre ölelsz:
így annál nagyobb és sokkolóbb a kontraszt….
*
Nem te vagy
az ideális férj,
apa, szomszéd,
testvér, barát, polgártárs…
Bár olykor
nagyon szeretnél az is lenni,
és akkor nagyon megmutatod –
majd visszaesel a szokásos maradékelvhez…
*
Hogy
csak
munkádra
koncentrálhass,
ki mindenki
alkalmazkodik hozzád,
mindig csak hozzád?
És ha nemcsak kisegér születik,
nekik közvetlenül ebből mi a hasznuk?
*
Miközben
meddő órákat
töltesz írógépednél,
feleséged takarít, süt-főz
és mellesleg jó, nálad jobb meséket is ír…
*
Orfeusz
lemehetett
kedveséért
az alvilágba,
de ettől csak
még rosszabb lett neki,
hogy csak majdnem hozhatta ki,
s még saját magát kárhoztathatta a fiaskóért…
*
A
színpadon
átszellemülve kivirul –
otthon viszont
mint kifacsart citrom?
*
Polgárjogi
aktivisták ügyének
védelme miatt elesel
könnyen teljesíthető
pénzes megbízásoktól…
*
Úgy járhatsz,
mint József A. és Babits:
publikálják még (elme)orvosi leleteidet is…!
*
Látnod kell,
milyen baromságokat,
felesleges limlomokat,
káros silányságokat stb.
adnak ki közpénzből,
te meg hiába kilincselsz
minimális támogatásért
*
Többen
olvassák
ex-szerelmed
bosszúálló
szennyes-kiteregetését
mint a te lelkedből
gyöngyként kiizzadt,
vagy tengerfenékről
mélybúvárkodott verseidet!
*
Híres
emberek
gyerekeink sorsa is
méltán aggodalommal tölthet el:
vagy elkallódik, leépül,
vagy pont téged akar utánozni,
vagy te leszel a legnagyobb ellensége stb.
*
Miközben alázattal
jó és nagy ügyet szolgál,
mégis szörnyű önzőnek érzi magát?
*
Lehetsz más,
mint pl. egy
Szabó Lőrinc:
ha akarom szent,
ha akarom szörnyeteg?
*
A
kibontakozó tehetség
főként másnak áldás –
neked ellenkezőleg:
inkább átok…
*
Próbáld
elképzelni,
hogy milyen lehet
egy egész életen át
megvesztegethetetlennek maradni,
nem téve különbséget kis és nagy dolgokban
*
Mint aki
rohanó vad
hegyi folyókban evezve
kerülgetné a Szküllákat
és a Kharübdiszeket…
*
A
betegjogi
képviselőn
vezetődnek le
a kórházban
felgyűlt feszültségek
*
Előbb
állást ígérnek,
majd munkát se kap –
a végén már megélni se tud…
*
Talán
sose derül ki:
tehetségtelen
műkedvelő vagy,
vagy tényleg titkosan
feketelistázott?
*
Ha
hosszú életű
akarsz lenni a Földön,
ne légy maffia ügyben
vizsgálóbíró, ügyész stb.!
*
Nem kell,
hogy hátráltassanak!
Már az is elég, ha nem
kapsz támogatást és véged…
*
A
meg-
élhetésüket
anyafarkasként
védő sarlatánokkal,
kontárokkal küzdhetsz…
*
Ady Endre –
A Hortobágy poétája
Kúnfajta, nagyszemű legény volt,
Kínzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát őrzött és nekivágott
A híres magyar Hortobágynak.
Alkonyatok és délibábok
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nőtt a szivében,
A csorda-népek lelegelték.
Ezerszer gondolt csodaszépet,
Gondolt halálra, borra, nőre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belőle.
De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.
