kb. 3 perc olvasás

Petőfi Sándor
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
A kakas rég felkelt,
Kukorékolása rég
Hirdeté a reggelt.
Meddig alszol még, hazám?
A nap is föllépett,
Beözönlő sugara
Nem bosszantja képed?
Meddig alszol még, hazám?
A veréb is fenn van,
Telhetetlen bendejét
Tömi asztagodban.
Meddig alszol még, hazám?
A macska is fenn jár,
S tejesköcsögöd körül
Kotnyeleskedik már.
Meddig alszol még, hazám?
Kaszálód füvére
Csaptak a bitang lovak,
S legelnek széltére.
Meddig alszol még, hazám?
Íme vincelléred
Művelik nem szőlődet,
Hanem a pincédet.
Meddig alszol még, hazám?
Szántanak szomszédid,
S a magokéhoz oda-
Szántják földed szélit.
Meddig alszol még, hazám,
Míg rád nem gyúl a ház,
Mindig, míg a félrevert
Harang föl nem lármáz?
Meddig alszol még, hazám,
Szép Magyarországom?
Föl sem ébredsz már talán,
Csak a másvilágon!
(Koltó,1847.okt.)
ARANY JÁNOS
LÓRA…!
Lóra, magyar, lóra! most ütött az óra,
Nem is óra ütött: vészharangot vernek:
Tűz van! ég a házad! a világ fellázadt:
Most kell talpon állni a magyar embernek.
Északról, keletről, délrül, naplementrül
Az egész szomszédság mind ellened zendül;
Akivel megosztád falatodnak felét,
Legelébb is az köt készakarva beléd.
Ezt a szép síkságot, ezt a dús alföldet,
Ménedet, gulyádat irigyelik tőled;
Elhagyják a köves terméketlen rossz tájt,
S a tiéden vágynak tenni ingyen-osztályt.
Mutasd meg azért is, hogy e puszta róna
Halálthozó lakhely másunnan-valóra;
Vize, levegője van neki vesztére:
Szívfájást kap tőle s mind elfoly a vére.
(1848)
________________________________________
Vátesz
Más ejtés szerint: vatisz, vátisz.
Kelta látnok, jós, tanácsadó, a kelta értelmiségi kaszt tagja. Feladata az istenek akaratának kifürkészése, előjelek értelmezése, a naptár gondozása, a jó és rossz napok meghatározása és az adott napon indított cselekmények kimenetelének megjóslása. Fontos szerepet töltenek be a kelta törzsek életében, az általuk meghatározott fordulónapok, jeles időszakok határozzák meg az egyszerű emberek éltének ritmusát, a vetés, aratás idejét, a családi események idejét és módját, de a vezetők se kezdenek semmiféle komolyabb vállalkozásba a váteszek jóváhagyása nélkül.
Váteszek és az ómagyarok
Brennus király is a kíséretéhez tartozó váteszek útmutatása alapján választotta ki azt a napot, amikor három irányból megtámadta az Átkerült területeket. Mivel serege gyakorlatilag egy nap alatt megsemmisült (a vátesze is életét vesztette, ahogy arról a Gergoi-ének is beszámol), a többi vátesz utólag hibásnak bélyegezte meg a döntést, a támadás napját pedig örök időkre „rossz nappá” nyilvánították, az a kelta, aki jót akar magának, ezen a napon nem kezd bele semmibe, főleg nem házasodik, nem hoz komoly döntést, sokan ki sem mozdulnak a házukból egészen naplementéig.
Az emancipáció során a bárdokhoz hasonlóan a váteszeket is megpróbálták saját céljaikra felhasználni az ómagyar hatóságok, kedvező előjeleket kérve különféle ómagyar műveletek kelta értelmezéséhez, volt, hogy az emancipátorok bevonulását egy „jó naphoz” igazították (vagy a megtörők támadását egy rosszhoz). Mivel azonban a váteszek jóval szorosabb kapcsolatot ápoltak a druida papokkal, mint a bárdok, a kezdeti együttműködés hamarosan ellehetetlenült, a druidák mindenhol elhíresztelték, hogy az ómagyarokkal együttműködő váteszek (és persze minden kelta) elveszíti az istenek jóindulatát. Hamarosan a váteszek is illegalitásba vonultak vissza és élénk ómagyarellenes tevékenységet fejtettek ki. Ómagyar részről főleg a váteszek emberáldozatokban való közreműködésére építették az ellenük kifejtett propagandát.
forrás: http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Vátesz
Kapcsolódó írások – A magyar bölcselet történészei és művelői
- Kazohinia – ahol az Ész az isten…2010.10.03.
- Pasaréti gyülekezet – prédikációk (1980-2010)2010.09.23.
- Pasaréti gyülekezet – prédikációk (1980-2010)2010.09.23.