kb. 1 perc olvasás
Emberszabású majmok avagy a szokás hatalma
Vegyünk egy ketrecet, amiben öt majom van.
A ketrecben egy madzagon lóg egy banán.
A banánt csak a legfelső lépcsőfokról lehet elérni.
Az egyik előbb-utóbb odamegy a lépcsőhöz
és elkezd felmászni a banánért.
Azonban ahogy hozzáér a lépcsőhöz,
az összes hideg zuhanyt kap.
Kicsit később egy másik is megpróbál felmászni a banánért –
az eredmény ugyanaz.
Ez még számos alkalommal megtörténik.
Kis idő elteltével, amikor egy elindul a lépcső felé
a többiek megpróbálják megakadályozni.
Most zárjuk el a vízcsapot, nem lesz több zuhany.
Cseréljük ki az egyik majmot egy újoncra.
Az új „fiú” meglátja a banánt
és megpróbál érte felmászni.
A többiek azonnal megtámadják
és nem engedik, hogy a lépcső közelébe menjen.
Amikor minden mászási kísérlet kudarcba fullad
a többiek támadása miatt, az új „fiú” feladja.
Most cseréljünk ki
még egy régi (zuhanyozott) majmot egy újoncra.
Az új megint csak megpróbálja megszerezni a banánt,
de a többi négy megtámadja ezért.
Az előző újonc is aktívan részt vesz a támadásban.
Amikor már ez is feladta, cseréljük ki a harmadik majmot is.
Amikor ez is megpróbál eljutni a banánhoz,
a többi négy megtámadja.
Pedig a négy támadó közül kettőnek elképzelése sincs,
hogy miért nem szabad a banánnal próbálkozni.
Miután a negyedik és az ötödik majmot is kicseréltük
a ketrecben lévő majmok egyikének sincs emléke a hideg zuhanyról.
Mégis, meg sem próbálnak felmenni a banánért.
Hogy miért?
Mert ez mindig így volt és mindenki azt látta,
hogy így kell ezt csinálni.