kb. 17 perc olvasás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Isteni aranykor és/vagy vaskor/pokol
Életminőség-vizsgálat: magyar példatár
Koldusok
1
Öreg, én eztán lopni fogok!
Fiam, mindenki azt teszi. Ne tedd!
De a nők, a szagosak, a gazdagok!
Ládd, én csak úgy tapogatom az eget.
Öreg, a mankóm szaladni akar!
Fiam, hát nem jön erre senki se?
Ha akad is, mindig csak száraz karaj!
Tej kéne, nem birok már enni se.
Egy kirakatot még ma betörök!
Börtönbe jutsz és megvernek. Szamár.
Egy kirakatot mégis betörök!
Psszt, meghallják s nem ad, aki erre jár.
2
Öreg, a varrás újra gennyezik.
Annál szebben tudsz könyörögni majd.
De rúgnék vele, a szent mindenit!
Te mást se csinálnál. Mindig csak a bajt.
Engem nem akart a lányod, öreg.
Örülj, hogy látod az áldott nyarat.
Most rád se köpne, nyomorult, vén cövek.
Legalább néki ruhára is marad.
Selyemszoknyánál nincs becsületje több!
De kéne neked, te korcs, te torzszülött.
3
Fiam, nem élek soká, azt hiszem.
Én pedig azt, hogy éltél eleget.
Meghalok s nem fog sírni senki sem!
Elég, hogy míg éltél, vezettelek.
Én Istenem! – Mondass vagy két misét!
Azon már inkább kolbászt is veszek.
Téged még meg fog verni a nagy ég!
Meg ám, ha mint te, véngonosz leszek.
Légy jó, hisz egyszer elpusztulsz te is!
De addig csak enyim lesz a sarok.
Nem félsz a pokoltól? Meghalsz te is!
Félnék, de élni – s kölyköt akarok.
Könyörgök érted ott. Mondass misét!
Ép lányokért, hogy nőjjön rengeteg!
Sokszor fogsz sántán megbotolni még!
Csak legyen majd egy ép, erős gyerek!
József Attila – 1924. Máj.
*
1.
Közvélemény-büntetések
1. Kapcsolat megszakítása, kinézés.
2. Megszólás, kibeszélés.
3. Csúfolás.
4. Szitok, átok, eskü.
5. Eltemetés.
7. Charivari, macskazene
Kapcsolat
megszakítása, kinézés.
Figyelemre nem méltatás,
szóba nem állás,
lenézést kifejező taglejtés használata,
a találkozás célzatos elkerülése,
a hátat fordítás,
a köszöntés mellőzése, ill. nem fogadása,
a kézfogás megtagadása,
a levél felbontatlanul való visszaküldése,
az ajtó szándékos becsapása,
kilépés abból a közösségből, amelynek az illető tagja,
vagy valamely személyi eszközének
(pl. fonóban a rokkának,
tanácskozásban kalapnak a kitétele stb.)
Megnyilvánulási formái még:
a kitessékelés, a kimuzsikálás, kitáncoltatás.
3.
Megszólás, kibeszélés
Ez történhetett titokban, négyszemközt,
de némely faluban szokásos volt
a közvélemény-büntetés nyilvános kikiáltása.
Pl. A jászságban néhány helyen Szent György napján
a falu szélén kukoricaszárból máglyát raktak,
és ott mindenkit szabad volt nyíltan megszólni.
Kalotaszegen a szapulás második napján
bárkit szabad volt szidni, kibeszélni, megszólni. –
4.
Csúfolás
Sor kerülhetett rá
szemtől szembe vagy hát mögött,
Pl. utána kiabálással,
esetleg névtelen levél útján.
Ide tartozik a pástilus, a papírgolyó,
amelyre gúnyosan rá volt írva
az elítélendő magatartás vagy esemény,
s amelyet bedobtak a megszégyenített személy
ajtaján, ablakán vagy udvarába.
5.
Szitok, átok, eskü
Legenyhébb a szitok volt,
A szómágia elvén alapuló rossz kívánása,
pl. „húzzon össze a vizes görcs”.
Ide tartozott az ördöggel,
Vagy a fenével való fenyegetés.
Az átok (elkárhoztatás, kiközösítés) súlyosabb volt,
mert a nép hite szerint nem lehetett visszavonni,
és azt tartották róla, hogy előbb-utóbb beteljesül.
Az eskü az asszonyok fenyegetőzése volt.
Az átokkal együtt járt sokszor a kitagadás.
6.
Eltemetés
Akkor alkalmazták,
ha valaki rosszul kapálta meg a földjét
vagy szántatlanul hagyta azt.
A föld egyik végében sírdombot hánytak,
rá keresztet vagy egy-egy tengericsövet tettek
annak jelzésére, hogy talán meghalt a föld tulajdonosa,
és azért nem volt a földje megmunkálva.
7.
A külső megváltoztatása
Régen hajlenyírással büntették
A tolvajt, aki a vízimalomból lopott.
Még nemrégiben is alkalmazták ugyanezt
a közös munkában részt vevő
és társaival szemben tolvajkodó személy ellen,
akit közösen – leginkább pokróc alatt – meg is vertek.
A teherbe esett leánynak a bába kontyot csinált;
ha pedig menyasszony lett,
párta és koszorú nélkül
mehetett az esküvőjére
és elvesztette azt a jogát,
hogy a menyecskék között
első helyen álljon a templomban,
hátul a karzat alatt kellett állnia.
8.
Charivari, macskazene
zángózás, csatrangolás, kikolompolás
A múlt század eleje óta ismert az a szokás,
hogy főleg fiatalokból álló kisebb csoport
felkeresi a házastársát elhagyó, de később
a házassági életközösséget visszaállító
nőt, ritkábban férfit,
és a ház előtt nagy csörömpölés, macskazene
(dúdolás, éneklés, durrogás, fütyülés stb.)
kíséretében házasságkötést utánzó szertartások között
kigúnyolja, megszégyeníti.
A szokás alkalmazására általában
a család egységének a megóvása érdekében került sor,
sokszor a közvélemény kényszereszközeként.
Máshol közvélemény-büntetést kapott,
aki házastársa miatti gyásza idejének letelte előtt
mással összeállt, házastársát megcsalta,
vadházasságra lépett;
a lány, aki férjet más faluból választott;
a szülők, akik a megígért hozományt
egy év után sem adták ki;
a legény, aki a helyi szokás szerint
elrabolt(megszöktetett) leányt
nem akarta feleségül venni.
9.
Paternalizmus
Amíg kicsi a gyerek,
különösen vészhelyzetben,
erővel is betartatjuk a szabályokat,
melyek az ő érdekét is védik,
de közös érdekünk, hogy
ő ezt minél előbb be is lássa,
s magától is tiszteletben tartsa ezeket
10.
Gulag szocializmus
Nincs rosszabb, mint
az őrjítő bizonytalanság
Nem tudható/tudhatod:
nyelvtudásodért előléptetnek/lecsuknak
Amikor nem tudod,
hogy miért és mennyi büntetés jár
Amikor senki sohasem
lehet biztos az ártatlanságában
Nem lehet benne biztos:
a fellebbezésedre súlyosbítanak-e
Mikor nem tudhatod,
hogy hozzátartozód él-e, hal-e
Amikor nem tudhatod,
hogy hozzád jött-e a fekete autó
Este még Rákosival koccintottál,
másnap ÁVÓ pincében…
Nem tudhatod, hogy
ki a spicli, aki egy viccért feljelent
Nem tudhattad,
meddig tart a kitelepítés, s mi lesz azután…
Nem tudhatod,
mennyit ér a pénzed, s mit lehet érte kapni
Nem tudhatod,
ki jelentett fel, mivel vádolnak, ki a védőd…
Nem tudhatod, hogy
kiadják-e éveken át írt nagyregényedet…
11.
Kétélű fegyver
: „….lesz köztünk elég,
kinek kezében a sajtójog,
ezen legszebb emberi jog,
a gyilkosnak gyilkánál
és a gyújtogató kanócánál
nagyobb átokká fog válni.”
Széchenyi
12.
„Jud” Süss
„… A Süss vagy „Jud” Süss
néven is ismert Oppenheimer
felemelkedése és bukása …
figyelmeztetésül szolgált
az olyan zsidóknak,
akik bizalmukat
keresztényekbe helyezték.
Sokatmondó tény,
hogy Oppenheimer,
aki tündöklése idején
egyáltalán nem gyakorolta vallását,
bebörtönzése alatt
megtért a szigorú ortodoxiához,
a kegyelem ellenében sem
volt hajlandó megkeresztelkedni,
és hitét megvallva fejezte be életét.”
(Paul Johnson: A zsidók története.)
13.
Átlátszó
felelősséghárítások…
Nem szartam a kútba, csak a kávájára…
Nem öljük meg Józsefet, csak a mély kútba dobjuk,
és akkor majd nem tapad vér a kezünkhöz?
Én csak azért tagadtam meg a forradalmat,
mert a tévedhetetlen mester is ezt tette akkor…
(Csoóri Sándor hivatkozott így Illyés Gyulára)
14.
A tordai malac
– rátótiáda
A történet,
amelyről Torda elhíresült,
egy malacról szól.
Egy alkalommal egy tordai vásárba
idegen szekeres érkezett,
aki a nagy forgatagban
akaratlanul elgázolt egy kéthetes kismalacot.
Az állat gazdája törvény elé vitte a szekerest,
magas kártérítést követelve tőle.
„Mily nagy lehetett a malac?”
– kérdezte a bíró a kárpótlás megítélésekor.
„Bizony lehetett az két hónapos!”
– túlzott a búsás kártérítés reményében a károsult gazda.
„Az nem lehet – döntött a bíró –
mert a két hónapos tordai malacnak
lett volna annyi esze, hogy a kerék alá ne kerüljön.”
A bíró e bölcs szentenciája híresült el
az okos, mint a tordai malac
szóláshasonlatban.
15.
Világállam
Ma Amerika
felhördülne,
ha a rend visszaállításának céljából
ENSZ-katonák vonulnának be Los Angelesbe.
Holnap viszont hálásak lennének!
Ez különösen igaz lenne,
ha azt mondanák az embereknek,
hogy a támadás
kívülről (az űrből) jönne,
ami létüket fenyegetné.
Ekkor történne az,
hogy a világ azt kérné,
szabadítsák meg őket a gonosztól.
Az egyetlen dolog,
amitől az ember fél,
az ismeretlen.
Ha ezzel a helyzettel néznének szembe,
az emberek maguktól mondanának le
személyes jogaikról,
hogy a világkormány
garantálja nekik a jólétet.”
Henry Kissinger 1991
16.
Urbanizáció
A város szabaddá tesz?
A város a bűn melegágya
Eltömegesedés és közönyösödés
Megszűnik a társadalmi kontroll
Nem ellenőrizhető szó és tett összhangja
Idegen a boltos, a rendőr, a bíró stb. stb. stb.
De nem ritkán már a szomszédod se ismered..
17.
Garai Gábor
A Villa Negra románca
.
Refrén:
A Villa Negra nem apácazárda,
A Villa Negra nem fényes lokál,
Vagány legény ha szépszerén bezörget itt,
E csöndes házban oltalmat talál…
De jött egyszer egy vastag ürge,
Luxus autón elterülve,
Alkudott a házra pénzt kínált
Nálunk ragadt a pénze, ámult mit kap cserébe
Ápolta a doktorja három héten át.
Refrén
Rám akadt egy bunda télen,
Gyantás lettem a vidéken,
Jött a hekus ám kilestem őt,
Szóltam bunda tűnj el, nyomban, semmi bűnjel,
Ártatlanul állhattam vallatóm elé.
Refrén:
Szép az élet, víg az élet,
ámde én csak addig éljek,
Míg a Villa Villa Negra áll.
Szép lány jöjj el egyszer,
nálunk fölmelegszel, s
Meglátod, még az álmod,
egyre vissza jár.
Refrén
18.
A törvény ismerete
A törvény nem ismerete
nem ment fel a felelősség alól
1.
Ha már felnőtt ember vagy,
akkor tudnod kell a BTK-t,
mégha ebből soha senki nem vizsgáztatott le…
Tudnod kell, hogy a lopást, a testi és becsületsértést stb.
az állam bünteti: nyilvánosan rosszalja és hátrányt okoz.
2.
A természettörvények figyelmen kívül hagyása, áthágása
Magában hordja a „büntetést”: sérülés, égés, betegség, halál…
3.
Ha az erkölcsi szabályokat sérted meg,
Akkor a közösség is megró, de a lelkiismereted is kínoz.
4.
Ha a szellemvilág törvényeit illetően vagy tudatlan,
Annak úgy iszod meg a levét, hogy balgán boldogtalan leszel
19.
Szakmai ártalom
Milyen lehet egy nyomozó
otthon vagy a baráti körben,
Amikor hozzá van szokva,
hogy neki mindenki hazudik,
(Hisz ha igaz a cinikus mondás:
Amiért rádbizonyítva 4 év,
az beismerő vallomással 6…)
Ezért állandóan gyanakszik,
s nem veheti magától értetődőnek,
hogy alapesetben, ha nem viccelnek,
pókereznek, konspirálnak, akkor
a körön belüli emberek egymással őszinték..
20.
Eredeti bíráskodás
Nemrég egy magyar földesúr
rajtakapott egy zsellért a falopáson,
amint már vitte haza a szekér fát az erdejéből.
– Hát János, mért lopja kend a fámat?
– Hát nagyságos uram, mikor tüzelő kell.
– Mit gondol kend, mennyit ér ez a szekér fa?
– Megér biz ez egy pengő forintot.
– Hát ez a kend fejszéje hogy volt?
– Három bankó forint volt, nagyságos uram.
– No hát én most elveszem a kend fejszéjét,
s visszaadok belőle harminc váltókrajcárt. Jól lesz?
– Jól van, nagyságos uram. Adjon Isten jojcakát.
– Fogadj Isten.
(közreadta: Jókai Mór )
21.
Ez
– nem –
vicc…!?
Három fazék
rotyog a pokolban.
Az egyikben németek,
a másikban oroszok,
a harmadikban magyarok vannak.
Lucifer meglátogatja mindet.
Az elsőnél csak az van kiírva,
hogy „ne gyere ki”.
Megkérdezi Lucifer a segítőit,
hogy miért nincs itt őr.
Mire mondják, hogy
ebben németek vannak,
ők szabálybetartóak,
úgysem jönnek ki.
A másodiknál
nincs kiírva semmi,
de ott van egy őr.
Mire a segítők:
ezek az oroszok.
Ők mindig próbálkoznak,
de erővel vissza lehet tartani őket.
A harmadik fazéknál
csodálkozik Lucifer,
hogy nincs se őr, se tiltás.
Hogy lehet ez?
Mire a segítők azt mondják:
azért mert ebben magyarok vannak.
Ha az egyik megpróbál kimászni,
a többiek úgyis visszahúzzák!
22.
A bizonyítás terhe
Bizonyítsd be, hogy a lopást
nem te követted el,
ellenkező esetben
bűnösnek veszünk és elítélünk…
Inkább bűnhődjék száz ártatlan,
minthogy egy bűnös is megússza…?
Vagy vesd magad alá „istenítéletnek”,
például tüzes vas vagy vízbedobási próbának,
s ha Isten csodát tesz, akkor felmentünk…
23.
Külföldi szabadosság
A külföldiektől most már
be lehet hajtani az itt elkövetett
szabálysértések után járó pénzt!?
De mi volt eddig?
Törvényen kívüliség?
Ezzel lehet idecsalni turistákat,
hogy itt elengedhetik magukat –
sokan amúgy is csak
azért utaznak el hazájukból, hogy
szabadosan „kitombolják” magukat –
mi mindent árul ez el ottani életükről…
24.
Műhiba
A boncolások állítólag
arról tanúskodnak:
a betegek legalább 20%-át
rosszul diagnosztizálják, félrekezelik?
(Még a mostani, rossz protokoll szerint is)
Egy morbid vicc jutott erről eszembe:
– Pista bácsi, van egy jó és egy rossz hírem…
– Mondd a rosszat előbb, essünk túl rajta…
– Tévedésből a jó lábát vágtuk le…
– És mi a jó híre doktor úr?
– A beteg lába szépen gyógyul…
*
Rágalomária
(Rossini: Sevillai borbély)
Lágy kis szellő, lebbenve szálló,
Szárnya sincsen, könnyedén támad,
Észrevétlen, szépen árad,
Indul, mint egy csöpp lehelet,
S halkan sugdolózni kezd.
Szépen lassan, épp hogy moccan,
Zümmögően, súgva-búgva,
Zizegően, döngicsélve.
Háztól fürgén röppen házig,
Óhatatlan fülbe mászik,
Agyvelőbe fészkelődik,
Menthetetlen benne rezg.
És ha egy szájból kiröppen:
Adják, hordják egyre többen,
Félénksége egyre csökken,
Erre szökken, arra szökken.
S hogyha már zúgó, didergő,
Mint vihar kezén az erdő,
Hogy süvölt és megreszkettet,
Rémülettel látod ezt.
Végre bömböl, zendül, harsog,
Arad és nem látni partot,
Dörgő orkán, szörnyű szárnyú,
Olyat robban, mint az ágyú.
Irgalmatlan végítélet,
Mindent végromlásba veszt.
És e rágalomnak tárgya,
Ronggyá tépve, elcsigázva,
Szörnyen össze-vissza törve,
Pellengéren pusztul el,
Úgy pusztul el . .
*
25.
Rágalom
Aki alaptalanul rágalmaz,
Az azt érdemli, amit a másik kapott volna,
Ha igaznak bizonyult volna az ő „vádirata”.
De hogyan bizonyítsa be egy gyerek,
Ha a gondviselője, nevelője molesztálja?
Lehet, hogy akkor még nem is tudja,
Hogy – mekkora – bűn az,
Amit ellene elkövetnek…
Ráadásul egy gyereket
Be is lehet tanítani arra,
Hogy ilyesmit fantáziáljon,
S akkor ártatlant hurcolnak meg
(lásd a Vadászat c. dán filmet)
26.
Rosszhiszemű
Ócsó mán a pásztor,
Nincsen becsületi!
A nagy gazdák előtt
Mind huncut a nevi.
Ha valamije van
Azt mondják, hogy lopta,
Ha semmije sincsen,
Hogy elkorhelkodta.
Hát a szegény pásztor,
Hogyne szomorkodna:
Kicsinke a kenyér,
Kevés a szalonna.
http://www.youtube.com/watch?v=NmPE5t1Ujjs
27.
Legális
bűnszövetkezet
Ahogy az orvos és a gyógyszergyár,
És a matektanár és a korrepetáló összedolgozik
Az előbbi rád olvas egy kvázi halálos ítéletet,
s így rátesz egy hálapénzzel kent futószalagra.
Az utóbbi „bebizonyítja”,hogy hülye vagy,
de véletlenül van egy kisegítő jó ismerőse…
(Emlékszünk még Chaplin Kölyök c. kisfilmjére,
ahol a kissrác ment előre betörni az ablakokat,
majd nemsokára feltűnt a szolgálatkész üvegező…)
28.
Törvénysértő
A természet (pl. a gravitáció)
és a szellem- és lelkivilág törvényeit
nem lehet „büntetlenül” megsérteni
(az előbbiért rögtön jön a „büntetés”,
az utóbbiakért lassabban, de biztosan)
29.
Szabotázs
Rész és egész
Ha tévedésből rossz helyre ütsz a kalapáccsal,
akkor rögtön szándékos szabotázsakció a vád!
S ha így a gyárat, a termelést akartad tönkretenni,
akkor végső soron a Rendszer belső ellensége vagy,
akit börtönbe, kényszermunkára stb. ítélnek..
30.
Dirty work
A piszkos munka.
Kivel lehet elvégeztetni?
Hogy az én kezem tiszta maradjon.
Nem a smasszer ver, csak berak a cellába.
Nem én öltem, én csak bérgyilkost fogadtam.
Nem az SZDSZ privatizál-fosztogat: de az MDF
Stb. stb.
31.
Kollektív büntetés
A XXI. században már nincs ilyen?
Vagy mégis: – a börtön anakronizmusa…
Nemcsak az szenved el súlyos hátrányokat,
akit több évi szabadságvesztésre ítélnek el,
de a családja is, aki elesik a fenntartótól…
A feleség a férjtől, a gyerek az apjától stb.
32.
A lényeg megragadása
Ha egy marslakó megfigyeli életünket
és megnéz mondjuk egy bocsánatkérést,
akkor ő mit fog ebből érteni,
hogyan fogja ő ezt visszaadni, reprodukálni?
Pont ugyanúgy
lép be a szobába,
hasonló távolságra
mechanikusan ismétli a szavakat stb.,
amik egy új helyzetben lehet,
hogy újabb sértést jelentenek…
(Hogy a Kovács egy csaló?
Már bocsánatot kérek!)
33.
Ítélet
Aki senkit sem ítél meg,
és így nem is kíváncsi senki ítéletére
Aki azért nem ítél meg tettet/mulasztást,
mert akkor ezzel azonnal magát is elítélné…
Vagy aki folyton ítélkezik, az első benyomásra,
a részletek ismerése, empatikus átgondolása nélkül
34.
Önkárhoztató
Akinek az teszi pokollá az életét,
hogy már egyedül csak ő nem tud
saját magának megbocsátani!
pedig ezt már minden érintett,
sőt: Isten maga is megtette…
35.
Kárhoztató lélek
Még bocsánatkérés után sem tud úgy tenni,
Mintha mi sem történt volna – örökké hánytorgató
Örökké, naponta emlékszik és emlékeztet,
Nem ismeri a feledés jótékony homályát,
Ezzel a másikat, de magát is lekötözi..
36.
Értelmi szerző
Spiritus rector
A szellem hatalma
Ki a nagyobb bűnös?
Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?
Vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:
Bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó
Az elkövetőt még akár tetten is érhetik,
vagy a közvetett tárgyi bizonyítékok kizárják,
hogy rajta kívül bárki más lehetett volna a tettes.
De az ötletadó, a felbujtó örökre rejtve maradhat?
(Nem úgy, mint A helység kalapácsa c. vígeposzban)
37.
Megtizedelés
A katonai fegyelem erősítésének módja
Vagy a kollektív büntetés egyik formája,
(ha pl. nem adja ki egy civil falu a partizánt)
Avagy hogyan gyakoroljunk elrettentő hatást.
38.
Vét – vétek – vétség
Nem vét kevesebbet, a ki sokkal vét.
A ki vétett, pirul.
Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne,
a tágas égben egy mennykő sem lenne.
Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna.
Senki sincs vétek nélkül.
Első vétek bocsánatot érdemel.
Latin: Venia primum experienti.
Sok a vétek, hol sok a törvény.
Lélekre aszott vétket nehéz levakarni.
Mi egynek vétek, másnak sem erkölcs.
A kis vétek otthon tömérdek nagy ott kinn.
Minden vétek talál magának mentséget.
Nem vétek, a mi bemegy, hanem a mi kijő.
Maga vétkét másra tolja.
39.
Titokban
„Mit számít,
hogy gyalázatost cselekszel,
ha senki nem tudja?
Te magad tudod.
Ezt a tanút semmibe venni,
ez az igazi nyomorúság.”
(Seneca)
p.s.:
Isten szeme mindent lát,
el nem lopd a léniát…!
40.
„Büntetés”
A hazug embernek
nem csak az a „büntetése”,
hogy senki sem hisz már neki,
hanem az, hogy ő se hisz senkinek,
a legvégén talán már magának sem…
41.
Felelősséghárító
Gyereked tanítását és nevelésé az iskolára
Egészséged őrzését, helyreállítását az orvosra
Mindennapi érdekvédelmed a nép ügyvédjére
A közügyek intézését a „választott” politikusra
Boldogságod, lelki békéd a pszichiáterre bízod
42.
Én nem vagyok felelős
v Hiszen még oly fiatal vagyok
v Nem tudtam, mit teszek
v Nem ismertem a tényeket
v Nem ismertem a törvényeket
v Engem nem iskoláztattak
v Engem nem neveltek jóra
v Engem hipnotizáltak
v Álmomban vagy alvajáróként…
v Engem manipuláltak
v A tömeghangulat befolyásolt
v Én tökrészeg voltam
v Én el voltam kábulva
v Nekem gyenge az akaratom
v Nekem az egy rossz napom volt
v Engem megszállt az ördög
v Parancsra tettem
v Nem láttam a következményeket
v A példaképem után mentem
v Nekem isten ezt sugallta
v Hirtelen felindulásban voltam
v Kényszeresen cselekedtem
v Kényszer hatására tettem
v Action gratuite
v A főnököm így utasított
v Stb. stb.
43.
Cui prodest
A tettes ismeretlen,
Avagy mégis elfognak egy „tettest”,
Akire ráfogják/akit mások felbujtattak.
(Ki/ki ölték, ölették meg pl. Kennedyt?)
De az igazi tettesek köre is szűkíthető –
Kinek állt érdekében, kinek volt haszna,
kinek a malmára hajtja a vizet mindaz,
ami megtörtént (már ha valóban megtörtént)
Ki profitált pl. az ikertornyok lerombolásából
(közvetlenül pl. a biztosítótól, és közvetve,
a pánikhangulatból rendőrállamért kiáltva…)
44.
Cui bono?
Kinek az érdekében állt a gyilkosság –
Könnyű szűkíteni a kört, s ismert lehet a tettes.
De ha csak egy „action gratuite” volt?
Milyen sokáig maradhat szabadlábon
akár egy (sorozat)gyilkos is,
Ha csak úgy vaktában, logikátlanul
gyilkol egy világvárosban?
45.
Justizmord
Halálbüntetés téves bírói ítélet alapján.
Súlyos bírói tévedés a vádlott rovására;
ártatlannak bizonyuló ember elítélése.
(tévedés: feltételezve a jóhiszeműséget)
A halottat már nem lehet feltámasztani…
46.
A halálbüntetés
Nem büntetés, inkább
egy prevenció és egy erős üzenet?
Többet-többé nem hibázhatok, vétkezhetek stb.
Egyszer s mindenkorra kivonnak a forgalomból…
Az én javíthatóságomról, megtérésemről lemondtak,
de a maradékot példámmal elrettentenék, riasztanák!
47.
Arculcsapás
Ami lehet egy véletlen eltévedt mozdulat
Ami lehet egy támadó szúnyog elűzése, kivégzése
Ami lehet egy szándékos inzultus, megszégyenítés
Ami lehet egy büntetés – nyilvános rosszallás kifejezése
Ami lehet átvitt értelemben egy pofon az Élet tanár úrtól…
48.
Mi számít
büntetésnek?
Ha a szomszédomat
pl. megpofozom,
kipellengérezem, bezárom,
az legfeljebb támadás, provokáció,
megtorlás, bosszúállás stb.,
ami büntethető szabálysértést/
bűncselekményt valósíthat meg.
De a „tulajdon” gyerekemet
már tényleg büntethetem,
mert gondviselője vagyok,
törvényes hatalmam van felette.
Az Alkotmány/jogrend keretén
belül én szabom a házirendet,
aminek megsértését kinyomozom,
majd vádat emelek, megítélem,
és az ítéletet is én hajtom végre…
*
Betyárnóta
(Csütörtökön virradóra)
Csütörtökön virradóra
Ráültem egy pej csikóra
Azon hajtottam a tinót
Mind a három daruszőr volt
Mind a három daruszőr volt.
Egyet adtam a bírónak
Másikat a főbírónak
Harmadikat az alispánynak
Hogy könnyebben szabaduljak
Hogy könnyebben szabaduljak
Könnyebben is szabadultam,
Fejérvárnak elindultam
Fejérvári fogadónál
Kilenc zsandár előbe jáll
Kilenc zsandár előbe jáll
Azt kérdezik, mi a nevem,
Hol az utazó levelem.
Dolmányomat kigombolom,
Levelemet megmutatom
Levelemet megmutatom
Éles kés a balkezembe,
Töltött pisztol jobb kezembe
Hármat mindjárt fejbe lőttem
Itt az utazó levelem
Itt az utazó levelem
Jaj Istenem mit csinálja,
Szaladjak-e, vagy megálljak?
Ha szaladok fejbe lőnek,
Ha megállok, megkötöznek
Ha megállok, megkötöznek
Éri Péter (Muzsikás), Szentendre, 2009. aug. 8.
http://www.youtube.com/watch?v=Xw3HyZTuhsU
*
PLUSZ VAGY MÍNUSZ
Kislexikonom célja, hogy segítse a bátor keresőket
életüket és elő-szeretteikét, másokét, is boldogabbá tenni:
rendeltetésszerűen használni, mint például egy gitárt, hegedűt,
amivel szöget is lehet beverni, felaprítva be is lehet fűteni stb.,
amit lehet hagyni porosodni, mint zaciba is adható szobadíszt,
lehet belőle fegyvert csinálni és ütni, vagy lelki hadviselésként:
lehet belőle fülsértő, lélekromboló zörejt, „zenét” kicsikarni,
de lehet ő gyönyörű, lélekemelő-tisztitó isteni muzsika médiuma.
Lehet a szart aranynak nevezni, és még gyarapítani,
Lehet aranyunkat nem becsülni, sőt abból is szart csinálni
Lehet a szarral megbékélni, abban pl. üdvhitben szenvedni,
És meg sem próbálni abból aranyat előállítani (”alkímia”)
Az élet legjobb dolgai lehetnek egyben a legrosszabbak is:
jó vagy rossz egészség, evés, játék, humor, munka/hivatás,
barátság, szerelem, nemi élet, házasság, család, lakás/otthon,
gazdálkodás, iskola, társas élet, sport, művészet, közélet stb.
A legeslegtöbbet én használhatom, s így árthatom magamnak,
És csak ezután jönnek a jószándékú előszeretteim, barátaim,
És a rossz szándékú álbarátok, ellenségek, valamint a segítők,
Akik a rosszat jól csinálják, majd a szerencse, a Rendszer stb.
A mese, példabeszéd, jellemzés rólad szól, ismerj magadra,
a baj felismerése a gyógyulás kezdete: most változtass életeden,
amihez csak bölcs szellem és lélekbátorság kell: sokkal több az,
ami rajtad múlik, semmint azt gyáva önigazolásul hinni akarnád…
