Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan emberek

Élősködők – Wiki

Írta: Nagy Jenő · 2013. február 21.

kb. 5 perc olvasás

Élősködő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az élősködő vagy parazita (régiesen: élősdi) egy másik faj, (a gazdafaj) egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A gazda testének belsejében élnek az endoparazita, a test felszínén pedig az ektoparazita fajok. Egyes endoparaziták a gazda egy-egy sejtjén belül élnek, ezek intracelluláris paraziták. Az élősködők tanulmányozásával a parazitológia foglalkozik.

Növényeknél beszélünk holoparazitáról vagy teljes parazitáról (teljes élősködőről), amelyik másodlagosanfotoszintézis nélküli életmódot folytat, illetve hemiparazitáról vagy félparazitáról (félélősködőről), amelyik fotoszintetizál, de a gazdanövénytől is szív el erőforrásokat.

Léteznek fakultatív és obligát paraziták, aszerint, hogy a parazita életmód mennyire kötelező az élőlényre nézve.

Átvitt értelemben, erősen pejoratív jelleggel a másokat kihasználó embert is élősködőnek mondják.

A parazitizmus a fajok közti kölcsönhatások egyik formája, a fajokat azonban egy adott élőhelyen konkrét populációk képviselik. A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó–préda, a parazita-gazda, a parazitoid-gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők.

Két élősködő rák: számukra ez a hal a gazdaegyed, ami habitat, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.

Az élősködő életmód

Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden (gazdaegyedben) éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit (tehát virulens), esetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat (tehát patogén is lehet). Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A parazita-gazda kapcsolat tehát hosszas, „intim”, egyedi kapcsolat.

A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.

Növényi élősködők például a lepkék, hiszen lárváik, a hernyók, rendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, hanem parazitoidok és ragadozók korlátozzák.

Állati élősködők például a bélférgek és tetvek, hiszen rendszerint ezek is hosszan kötődnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködő kapcsolat, mert populáció-növekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják. Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.

Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek. Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a Plasmodium, a galandférgek, és a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik (pl. orsóférgek, ostorférgek). Sok rovar csak a lárvaként folytat élősködő életmódot (például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsak, vagy az állati élősködő selymes döglégy), más rovarok viszont csak kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek.

Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák [szerkesztés]

Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű. Elképzelhető, hogy egy növényfaj és a gyökereihez kapcsolódómikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiségnagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén.

Néhány ismert élősködő

Egy trópusi békán élősködő légylárva

Élősködő gombák

Ajellomyces (emberen)

Anyarozs (rozson)

Coccidioides (emberen)

Cochlonema verrucosum (amőbában)

Cordyceps (rovarokon), (gombákon)

Cryptococcus (emberen)

kisspórások (Microsporidida), köztük pl.: Nosema apis (háziméhben),

Encephalitozoon cuniculi (rágcsálókban és házinyúlban)

Pneumocystis carinii (emberi tüdőben)

Növényeken élősködő növények

Állatokon vagy emberen élősködő állatok

Entamoeba histolytica

Fehér fagyöngy (Viscum album), növényeken élősködő növény

Irodalom

Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.

Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.

Molnár VA 2001. Élősködők és korhadéklakók: a növényvilág vámpírjai. Élet és Tudomány, Sulinet.

Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.

p.s.:

parazita főnév ..tát, ..tája

1. (biológia) Élősdi (II, 1). Állandó parazita; időleges parazita. Ki ne tudná, hogy még az infuzóriáknak [= az ázalagoknak] is vannak parazitái? (Jókai Mór) || a. (biológia) jelzői használat(ban) Ilyen módon élő; élősdi. Parazita állat, növény.

2. (választékos, rosszalló) Mások nyakán élősködő, dologtalan személy; éhenkórász, élősdi. A parazita az ókori vígjáték gyakori mellékszereplője. A sokat kereső, de még többet költő pazarlók gondtalan, lármás, élvezetben gazdag életét élte, vidám idegenek és mind a két nembeli paraziták között. (Ambrus Zoltán) || a. jelzői használat(ban) (ritka, rosszalló) Ilyen módon élő; élősdi, élősködő. Parazita réteg.

élősdi melléknév és főnév

I. melléknév -bb Olyan, ami, aki élősködik; élősködő, parazita. Élősdi állat, növény; élősdi földesurak; élősdi kapitalizmus; a királyi udvarban lézengő naplopók élősdi serege. Eljövend a jótékony vihar, Élősdi férget letipor, kimar. (Vajda János) Mammon … ült hízott Gőggel rajtunk s szájától milliom Élősdi csáp kígyózott szerteszét. (Tóth Árpád)

II. főnév -t, -ek, -je [e, e]

1. Vmely más élő szervezeten v. szervezetben élősködő állat, ill. növény. Élősdiek szívják a vérét.

2. (átvitt értelemben) Embertársait kihasználó, belőlük élő egyén; kizsákmányoló. A régi társadalom tele volt ilyen élősdiekkel. || a. (átvitt értelemben) Gazdag emberek nyakán élősködő, dologtalan személy; éhenkórász, parazita. Az élősdi állandó alakja volt a görög s a római színpadnak. (Ambrus Zoltán)

élősdiség.

here [3] [e-e] főnév herét, heréje [e-e] (állattan)

1. <Méhcsaládban> nem dolgozó, hímnemű méh. A herének az anya megtermékenyítésén kívül más szerepe nincs.

2. (átvitt értelemben) Mások munkájából élő, haszontalan, ingyenélő férfi. A mi sorainkban nincs helyük heréknek. Társaságunknak [= társadalmunknak] ne legyünk heréji. (Fazekas Mihály) Gasztonról … az a közvélemény alakult ki, hogy nők tartják el, munkátlan here, selyemfiú. (Hunyady Sándor) || a. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) Semmittevő, munkátlan, haszontalan <ember v. életmód>. Lusta, here ember volt egész életében.

semmittevő

semmittevő [ë-ë] melléknév és főnév semmittévő (rosszalló)

I. melléknév -n v. -en [e], -bb Olyan <személy>, akinek nincs állandó foglalkozása, nem dolgozik, hanem mások munkájából élősködik, csavarog. Semmittevő bitang, csavargó, naplopó. || a. Olyan <személy>, aki a társadalom szempontjából hasznos munkát nem végez. Semmittevő földesúr. Nekem tizenhat év óta nincs időm egy könyvet elolvasni, … nem kísérem figyelemmel sem a divatot, sem azokat a témákat, amivel semittévő asszonyok az idejüket eltöltik. (Móricz Zsigmond)

II. főnév -t, -je [e] Semmittevő személy; dologkerülő, élősködő, henyélő, naplopó. A dolgozók már nem a semmittevők gazdagításáért verítékeznek. Nevezték őket korhelyeknek, garázdáknak, semmittevőknek … (Vas Gereben)