Boldog(talan)ok kiskönyve – I.

p p p p p p p p p p p p p p p p p p

Eugéniusz/

Nagy Jenő:

BOLDOG-BOLDOGTALAN EMBEREK – I.

A balgaság korholása és a bölcsesség dicsérete

A „nyilvánvaló” balgaságok és a rejt(eget)ett élethazugságok

Régi-új intelmek és bátorítások: önsorsunk rontása/javítása a tét

p p p p p p p p

NAT – Nemzeti Alap Tanterv

Életbölcsesség ABC – Szamizdat Kiadó

Solymárvölgy/Magyarország, Kr. u. XXI. század

p p p p p p p p p p p p p p p p p pp

Életminőség-vizsgálódások: szabad ötletek magyarán írt jegyzéke

Egy mondatban a bölcs vagy balga, boldog vagy boldogtalan emberekről

Ősrégi-új intelmek magyarán szólva-írva örökifjú, bátran kereső lelkeknek

Táltos paripa vagy állatorvosi ló, Isten édes gyermeke vagy ördög/sátánfajzat vagy

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok / Ön-sorsjavító vagy rontó típusok példatára

Talált, kapott, szerzett/vesztett életkincstár – Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok – Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

*

Reviczky Gyula

Ifju pesszimistának

Lemorzsolám felét már életemnek,

Kétkedve mindig, csüggedezve gyakran.

Szivem a nem birt távolért esengett;

Zajért magányban, álomért viharban.

Hogy önzésnél egyéb nincs a világon,

Hogy élni büntetés, panaszkodám…

S mikor már úgy is késő, most belátom:

Jól élni az egyetlen tudomány!

.

Az ember nyomorult, a sors kegyetlen…

Olvastam egykor és vallám azóta,

Bor közt vitázva, hangzatos rimekben…

Sokan fujják; unalmas, régi nóta.

A teremtés kontármű, elhibázott;

Az ember bűnre, bajra születik…

Szidják, szapulják ezt a szép világot;

De élniök, hejh, mégis jól esik!

.

Mert élni szép, mert élni jó, hiába!

A száraz bölcselők bármit fecsegnek;

Nincs köztünk, a kinek ne volna vágya

Sokáig élni, mint – Schopenhauernek.

Éltét jól élni által ki ne vágynék!

S bár száz közől nem tudja egy alig:

Nem dobja el, ha van egy szalmaszál még,

Melyben reménye megfogódzhatik.

Tekints körül! A ránczos képü dáma

Elméjét folyvást azon töri, hidd meg,

Bár udvarlóit örökölte – lánya:

Hogyan toldhatná életéveit meg.

S hány Tímon, a ki dörmög, mint a medve,

Sált hord a legforróbb nyár közepén;

S nem dugja ki az orrát sem, remegve,

Hogy meghül és hogy náthás lesz szegény.

És kik tagadnak mindent vakmerően?…

Kik elpocsékolták az ifjuságot,

Vagy koldusok lélekben, szíverőben

S agyukban ferdék, erkölcsben fonákok.

Minden csak önlelküknek viszsugára:

Az igazság náluk csak hangulat.

Gyanakszanak, köpködnek a világra,

Mert lelkük tükre torzképet mutat.

.

Vannak, kiknél dorbézolás az élet;

Baromi módra sárban henteregnek,

És azt szeretnék elhitetni véled,

Hogy bűn s erény, rút és szép egyre mennek.

Vakon szülöttnek a nap tiszta fénye

S az éj sötétje egyformát hazud;

És nem fog hinni soha semmi szépbe’,

A kinek benső szivvilága rut.

.

Mások nem haragusznak, nem hevülnek;

Csak egyszerűn nem hisznek semmi rosszban.

Egyforma elitélteket becsülnek

A Megváltóban és a két latorban.

Az igazságért szenvedőt gunyolják;

Gyöngéd szivekre nyelvet öltenek.

Saját sivárságukban fel se fogják,

Hogy szenvedés is boldogság lehet.

.

Ne légy hát híve olcsó tagadásnak!

Minden nagyot, dicsőt a hit teremtett;

Hadd azt, barátom, hadd azok fajának,

Kik csak magukkal érzenek türelmet.

Hitvány világ, mondják e pesszimisták;

Mert mint maguk, olyannak képzelik.

Mások hibáit gúnyolják, leszidják;

De envétkük’ lomhán dédelgetik.

.

Távol maradt a gondok réme tőled;

Ne idézgesd fel hát ocsmány alakját!

Vagy bölcsei e nyavalyás időnek

Álmodni már az ifjakat se hagyják?…

Eszményed’ eddig tán fel nem találtad?…

Tanulj keresni, bízni, küzdeni!

Van még talán, mely nincs eloltva, vágyad?…

Adj hálát: nem fogsz megcsömörleni!

.

Szép, szép az élet, ifju kétkedő te!

Penész büzét elűzi rózsaillat.

Szép lány szemétől meg leszel büvölve,

Sötét éjjel legtündöklőbb a csillag.

Még ifju vagy, jövőd sok szépet ígér;

Ragadd meg, mit a röpke percz kinál,

S ne légy jelen, ne vergődéseimnél!…

Engem már nem bocsát ki a hinár.

.

Tanulj meg élni! A jót ne keressed

Rideg könyvekben, elszáradt szivekben.

Használd ki a mosolygó, röpke perczet.

Üdvöt nem lelsz sehol, csak a jelenben.

Hagyd azt a tant, hogy az ember vadállat,

A töprengést a végokok felett

A kárhozottak bélyegzett fajának,

Kik születnek, hogy sírva éljenek.

I.

1

A mértéktelen: ami kicsiben orvossága lenne, az nagyban már pont az ellenkező: méreg

A szutyok mosdóvízzel gyereket, pl. egy bűn rossz pappal még magát a Jóistent is kiöntő

Az örök ráérő, halogató: még a tűzoltómunkát is a körmére égető mindenkori Pató Pál „úr”

Aki halogat, nem kezd bele munkába, így soha nem is jöhet meg a kötelességhez a kedve

Az igen gyorsan felbuzduló, lelkesedő, de nagyon hamar feladó, lefagyó szalmaláng lélek

Az önkritikátlan, önfelmentő/önbűneit ajnározó ádáz bűnbakkereső felelősség áthárító

A csalárd róka-gólya vendégség mindkét vesztese, búbánatos, éhesen maradt kárvallottja

Akivel a parazitája hízelgéssel stb. sikeresen elhitetheti, hogy ő legjobb, a kebelbarátja

Aki mérges kígyót melenget a keblén: neki egy Tartuffe a vendégbarátja, sőt még papja is…

A korán (ön)beskatulyázott: szülei/tanárai fekete dobozba végleg berendezkedő „selejt”

A gyors tempós, de rossz irányú – a jó céltól egyre csak távolodó oly büszkén „haladó”

Ő sűrűbben cserélgeti az elveit, mint az alsóját: dörgölőző, lenézett hiteltelen szélkakas

Életkönyvből, példákból nem leső: egy figyelem-tapintathiányos elefánt a porcelánboltban

2

Aki valahogy mindig benne van abban a százban, akit az az egy „fertőző” bolond csinál

A tökéletes angyalra váró: ha netán megkaphatná, holtig az Ő kegyetlenségét szenvedné

Aki istenként a maga, maximálisra értékelt képmására formálná az élettársát/gyerekeit

Aki könnyen hagyja elvenni a fiatalsága, kívülállósága stb. ún. hályogkovács bátorságát

Aki, amit egyszer fejébe vett, ha törik, ha szakad, megteszi – mi több: erre még büszke is

A rozzant gebébe a táltosparipát istennek se belelátó: nincs – lelki – szeme a csodára

A mérvadóéra egyáltalán nem adó, inkább a sok laikus véleménye után futkosó beteg

Aki az egy bajára száz embertől kér tanácsot, és mindent rögtön ki is próbálja, hátha…

Akit kiköp az Úr, mert ő sohasem nem tűzforró, se nem jéghideg, mindig csak langyos

Akinek ez a „kompromisszum”: ha ő hidegen, neje forrón szereti – langyosan isszák

Naplopó: másutt biztos kolbászból van még a kerítés is, de itt ő éhen hal – ki is vándorol

Aki gyermetegen azt kívánja: bárcsak mindig csak csokit ehetne/minden abból lenne

Aki úgy jár, mint Midasz: kívánságára minden (!), amihez ér, az menten arannyá válik

II.

3

Akinek léte elviselhetetlen könnyűségű, fajsúlytalan (pedig teher alatt nő a pálma)

Aki balgán azt hiszi: amiről önként lemond, az könnyen vissza is jön: pl. szabadság

Aki úgy véli, hogy a kárörvendőnek örömtelibb az élete: tiszta öröme is szennyeződik

Aki azt hiszi: biztosan üdvözül, ha szétosztja mindenét, de csak Goriot apó sorsára jut

Aki az a boldogtalan gazdag ifjú, akinek Jézus a vagyontól szabadulást javasolja: hiába…

Aki azt reméli, ha majd öregen, nyugdíjban végre ő is olvashat, hegedül vagy képeket fest…

Aki erővel is sietteti a felnőttséget, de csak egy nagyoskodó, kiégett koravén lesz belőle

Aki azt hiszi: ő mielőbb felnőve semmit nem veszíthet, csakis még kap/nyer gyereklétéhez

A perfekcionista, bűntudatos/kiégett anya apahiányt kompenzál életképtelenné kényeztet

Aki felnövekedve nem próbálja megőrizni a gyermeklélekből a meg/átmentendő kincseit

Aki nem is akar felnőni, mert szerinte csak a védett gyermekkor lehet boldog (infantilis)

Aki sokallja a szabadsága árát – ő olcsóbban megússza mint örök, „felelőtlen” rab, szolga

Akinek a szabadság boldogsága nem csak a szükséges, de már az elégséges feltétele is

4

Aki ugyan az emberiség nagy barátja, de hidegen hagyja mellette szenvedő hitvese

Aki az irgalmatlanul előadott igazságaival szűkíti, közel nullára redukálja baráti körét

Aki nem ismeri/érti: mi a kegyes hazugság, csalás – ő így szinte egy szalonképes szadista

Aki az egyszeri isteni kegyelmi adományra, és emberi ajándékokra jogot is akar formálni

Aki kiröhögte, mikor a filmen a gyerek Széchenyi az asztalnál ülő jobbágya kezét csókolja

Aki a mindennapi élelmét megtermelő paraszt nevet már csak durva sértésként használja

Aki egy szájból fúj hideget-meleget – aki az egyik szavával menten agyonüti a másikat

Aki élvezettel lubickol/fetreng a bűn mocskában – neki elég, ha majd kiöregedve megtér

Aki pont olyannyira boldog, mint a langyos pocsolyában kellemesen dagonyázó disznó

Aki soha nem szorulhat másra: ő a saját hajánál fogva húzná ki magát a mocsárból

A még oly csúfos vereségét is szép győzelemnek mondó, önmagát becsapó „szómágus”

Aki a pirrüszi csatanyerését féktelenül ünneplő, miközben magát a háborút meg elvesztő

Aki már csak a kedvenc focicsapatáért tud szívből lelkesedni, másért már tizedennyire se

III.

5

Aki éppoly alpári, útszéli, trágár, illetve álszemérmes, prűd: a stílus maga az ember

A trágárság, mocskos száj rossz végletétől menekülve a prüdériába stb. eső, zuhanó

Aki a vészhelyzetben jó házi diktátor volt, de majd egy hatalomittas zsarnokká romlik

Ami neki most első próbára nem megy jól, azt nem erőlteti, azzal mindörökre fel is hagy

Apróságon fennakadó, presztízskérdést csináló, okosan nem engedő, szenvedő szamár

Aki nem néz bele arcáról igazat mondó tükörbe (barát, mese, művészet) – ill. össze is töri

Aki a szükséges eszközből csinál végcélt: pénzt a pénzért halmozó kielégíthetetlen balga

Az nevet igazán, aki utoljára nevet: az ő nagy nevetése sírás végződésű/nevető harmadik

Aki karácsonykor „Kellemes ünnepeket!” kíván, mint amilyen a profán lábáztató melegvíz

Akinek az élete igazi ünnepek híján csak egy igen hosszú vándorút vendégfogadó nélkül

Aki fél a csak egyszer fájó igazságtól, jobb neki a hazugság egy ideig kellemes rabsága

Akit csak hízelgő álbarátok vesznek körül – vagy csak kegyetlen igazmondói vannak

Akivel „hipnotizálva” elhitetik az ordas hazugságot, és ezért el is utasítja az igazságot

6

Akinél az ún. betegség külső sorscsapás – a gyógyulása ügyét áthárítja az orvosokra

Akit már csak a „rák” – ma sokkolva adott – diagnózisa döbbent rá: változtass élteden!

Aki nem látja át/be, hogy milyen rafinált játszmákban van: rabolhatják a drága idejét

Aki bolondot csinál magából: időt pazarolva bekötött szemmel tűt keres a szénakazalban

Aki az egyik szavával agyonüti a másikat, így ő semmitmondó: és ezt nem viccből teszi…

Akinek az élete egyetlen/legfőbb célja: bármivel is, de bekerülni a Rekordok könyvébe

Akinek életprogramját meghekkelték: manipulált, akaratlanul másnak kapar gesztenyét

Aki felrúgja a játékszabályokat, és még ő csodálkozik, háborog, ha ezért diszkvalifikálják

Aki az igazság/nyelvtudás hiányát ismétlésekkel, és/vagy felcsavart (hang)erővel pótolná

Akinek a csak képzelt veszély köti le össz figyelmét, ezért nem láthatja a közelgő valósat

Aki sivár, halott szellem/lelkivilágú: kiirtotta onnan a csodát, pl. s rossz, de a jó tündért is

Aki a neki segíteni akaró jóbarátok elől fejvesztve menekül egyenest ellensége karjaiba…

Aki a lappangó/nyílt bűntudatával a kegyetlen, az őt alázó, köpködő színházban vezeklő

IV.

7

Aki még talán sosem volt bátor – legtöbbször gyáva, de egyszer önveszélyesen vakmerő

Aki azt kérdi: miért pont én ugorjak a fuldokoló kisgyerek után a vad, netán mély folyóba?

Aki nem bízva a „vak” véletlenben maga teremt helyzetet a fölös, sőt káros hősködésre

Aki a millió emlékei közül kiváltképpen pont a negatívakat hívja újra elő és nagyítja ki

Aki pont az ő nagy mindent tudni akarása miatt kerül nagy bajba, pl. maffia-célkeresztbe

Aki mindent tudni akar az ún. sztárokról, de majdnem semmit az őseiről, örökölt sorsáról?

Akinek az élete nem áll össze egy kerek egésszé: olyan, mint egy darabokra szétesett óra

Aki nem csak hogy újra és újra sorba áll a ménkű nagy pofonokért, de még tolakszik is

Aki emberismeretlen: nem lát át a szitán: pedig a báránybőrben ordas farkas bújik meg

Aki nem vész-tartalékol semmit, ő mindenét felteszi egy „holtbiztos tippre”: vagyont veszt

Aki például soha nem vesz fel egy stoppost, hisz ez a kaland akár még rosszul is elsülhet…

Aki a természetes kalandvágyát csak virtuálisan, max. a Vidám/Kaland Parkban éli ki…

Aki önként, óvatosan-előítéletesen beszűkíti a kapcsolatait, az öngazdagító életélményeit…

8

Aki azt hiszi, hogyha pl. már egy lányt/fiút látott, és „megismert”, akkor már mindet látta…

Aki nemcsak a zene-, a beszéd-, de az „életjátékok” terén sem mer spontán rögtönözni

Aki egy önátkozó: ő Csipkerózsika álmot alszik, de nem várja, így nincs ébresztő herceg…

Aki könnyen összeuszítható a bajtársaival – majd a viszályban kifosztja a nevető harmadik

Aki egy kiváltképpen raktárra aggódó: pl mi lesz majd akkor, ha végleg kihunyt a Nap!?

Aki a kocsmában részegen felettébb hőbörög, míg józanon engedélyt kér meghunyászkodni

Aki egy sokat hallgatódzó, leskelődő – méltó büntetése: így jó sok rosszat hall is magáról

Aki főleg épp a legegyenlőtlenebbül eloszló javakra vágyó: mint pl. pénz, hatalom, hírnév

Akinek pont az az élete fő célja, ami csak eszköz, vagy csak ráadás: pozíció, vagyon stb.

Aki minden eszközt bevet a sikerért, de azt elérve csalódott: nem kap a boldog dicsfényből

Aki otthon prófétaként tündököl: kutyája a csontért odaadóan hallgatja a prédikációját

Aki az emberekben/emberiségben csalódva ezentúl már csak kutyával lakik, eszik, alszik

Aki a két egyenlő szénaköteg között dönteni képtelen szamár, hátha mégse… így ő éhenhal

V.

9

Akinek a legjobb dolgok, ha ingyen vannak, akkor nem is kellenek: ő mindent kiérdemelne

Aki maga döbben meg a legjobban, ha netán meg is kapja, amit érdemel: akasztófakötelet

Aki egy karót nyelt, sótlan fapofa, vagy idétlenül vihogó fakutya: elég a kisujjam mutatni…

Aki elárulja magát a szüntelen erőltetett nevetgélésével: majd éjjel vizesre sírja párnáját

Aki egy önleértékelt: ha kunsztokkal nem produkálja folyton magát, akkor levegőnek nézik

Aki oly falánk, hogy leeszi maga fölül a „mézeskalács házikót” – elárverezik, dobra verik

Aki ifjan szilaj vadcsikóként fickándozott, majd felnőve önként betört igavonó barom lett

Aki egy lázongó, botrányhős, aranyifjú volt, majd meg túl lojális hivatalnok/alattvaló lett

Akit képtelenség, még az Isten se tudja jobb belátásra téríteni: ő egy zárt elméjű fanatikus

Aki a véges lelki-szellemi erőit pazarló: csak az önigazolásra/lelki hadviselésre mozgósító

Aki „fontos”: vállalja a lelki szemétláda szerepet: mindenki használja, de senki/ő sem üríti

Aki életét nem kiteljesíteni, csak „megúszni” szeretné, lehetőleg nagyobb kudarcok nélkül

Aki élvezi, hogy könnyen leszokhat a kitartó munkáról, de ha megbánja, nehéz a visszaút

10

Aki lépre megy: rászokik a boldogság-illúziót adó szerekre – kínkeserves az elvonókúra

Aki még először szörnyű (szellemi) bűzt érez, de aztán már meg is szokja, mást is szoktat

Aki olyan hiú, hogy ha nem áll jó neki, akkor nem hord szemüveget: a mély gödörbe zuhan

Aki ökör következetes Nagy anarchista: hogy parancsolna gyereknek? Így az a fejére nő

Akinek a protokoll-rab háziorvosa szabhatja meg az élete tartalma-formája minőségét

Aki, ha ez a vágyott köreiben előkelő, akkor felerősíti a lappangó melankólia-hajlamát

Aki főleg attól hiszi magát echte entellektüelnek, ha rezignált, pesszimista, depressziós…

Aki szerint ma az értelmiségi előtt két út áll: az egyik az alkohol, a másik meg nem járható

Aki szerint az ő barátja csakis szín igazat, míg az ellensége csakis hamist, hazugot szólhat

Aki barát előtt betegesen titkolózó, nem önkiadó, de idegent/ellenséget bizalmába beavató

Aki álokoskodással bagatellizálná bűnét, de majd későbbi sorsa dramatizálja (pl. abortusz)

Aki csak annyit lát a teremtett világból, amit autóvezetés közben kinézve elkapni lehet…

Aki csak egyetlen egyszer ült ittasan, bódultan a volán mögé és családja bele is rokkant

VI.

11

Aki csak azért volt oly „hűséges”, mert nem tud jól hazudni, és fél, retteg a lebukástól

Aki felettébb büszke az ő nagy hűségére, pedig csak eddig még nem volt komoly kísértése

Aki nem házasságtörő, sőt: ő szinte rá se néz úgy más nőkre – igaz, már a feleségére se

Aki nem érti a szabadság-hűség paradoxonját, nála ezek teljesen ki is zárják egymást

Aki főleg, sőt szinte csak tartja igazán értékesnek, ami jó pénzben is kvantifikálható

Aki olyan, mintha csak egy átutazó, nézelődő turista lenne a hazájában, a szülőföldjén

Aki már csak a halálos ágyán döbben rá: ő balgán neki rossz párt/életpályát választott

Akire igaz a mondás: minden szemét, ami nincs a helyén – helytelen/helytévesztő ember

Aki bedől a mohó, kapzsi szemének, neki minden arany, ami fénylik: üvegszemét gyűjtő

Aki csak néz, de nem lát, aki nem veszi észre, hogy ő egy elkápráztatott, érzéki „csalódott”

Aki a nem akaró: őt ezért nemhogy magasba repíti, de hajánál fogva csak vonszolja a sors

Aki úgy véli: mindent lehet, csak akarni kell – pl. a karjával csapkodva „repül” a mélybe…

Akinek a holnapra, az utódaira egyáltalán nincs semmi gondja: utána jöhet a vízözön…

12

Aki az ún. raktárra aggódó – lásd pl. az ilyen anya és lánya népmeséjét: A kis bunda

Aki a – már nagy – gyerekéért büszkén szerfelett aggódó, és ezért mellrákos édesanya

Aki a magát bátornak tartó, kikiáltó: de csak a már döglött oroszlánt bőszen rugdosó

Aki „bátor” tudatlan. ő nem fél a tűzzel játszani, de a tűzvészben már nagyon megijed

Aki nem tervez előre, ahogy lesz, úgy lesz: – vagy egész pontosan ismerni akarná a jövőt

Aki a maga alatt buzgón fát vágó/azt a csónakot fúró, miben előszeretteivel ő is utazik

Aki a kimászás vagy a segítségkérés helyett a mély gödörbe végleg be is rendezkedő

Aki a csak ideiglenesnek szánt megoldás, buherálás gondatlanul véglegesnek hagyója

Aki a háborús/vészkoros kényszer-takarékos spórolást békeidőre tartósan „átmentő”

Aki mindent tudni akar: a neki feleslegest, sőt károsat is, éppen a szükséges rovására

Akinek a legrosszabbkor törik meg a lendülete: csak kicsiket lépeget – szakadék jön…

Aki a neki még túl magas léc leverése után végleg nagyon alacsonyra teszi a lécet

Aki nem tud kitörni az önlebecsülés és alul-teljesítés ördögi körös lehúzó örvényéből

VII.

13

Aki egy önmagát a végletekig fel/elaprózó ember – és így kifolyik kezéből az Egész

Aki a kölcsöne visszakapásáig nem nyugvó, s nem is jól alvó – sőt bele is betegedő

Aki mielőbb egy „életfelmentő” testi-lelki betegséget kereső és így azt meg is találó

Aki szerint a boldog élet csak a kiválasztottak privilégiuma, – ő erre nem is törekvő

Aki egy birka iskolás: ő az oda sem ballagó, és ezért még jutalmat is kapó „éltanuló”

Aki csak a tanárnak/iskolának/szüleinek tanuló, de az életvizsgán bukó stréber diák

Aki egy divathullámos parvenü újgazdag: pl. mindent szürkére festő túlzottan hasonuló

Akinek semmi, az ünnepnap se szent: ő a profán restanciát akkor ledolgozó munkamániás

Aki már a dögunalmas délutánján a maga halandóságán háborgó hálátlan istenkáromló

Aki a túl buzgón és rossz felé imádkozó: a rossz tündértől testi örök életet meg is kapó

Aki a végrendelkezés és búcsúzás, megbékélés stb. helyett a halál elleni szert kereső

Aki a „korához illően” életét beszürkítő, leredukáló, leépítő stb. szisztematikus önöregítő

Aki majd akkor kezd ifjan álmodott igazi életét élni, ha majd egyszer ő is nyugdíjas lesz…!?

14

Aki főleg, vagy kizárólag csak kontrasztként tart „barátot”: ő így lesz szebb-okosabb?

Aki csak a szesztestvérek közt a legjobb filozófus, és a bölcsek között a legjobb focista…

Aki magát semmit nem zavartatva belepiszkít, beleszarik akár még a saját fészkébe is

Aki egy magát egy eleve született vesztesnek tartó besárgult májú ostoba irigykedő

Aki azzal nyugtatná meg magát, hogy minden boldog/nagy ember életét hiteltelenítené

Aki – hamis önigazolásként – már eleve hiábavalónak tart minden boldogságkeresést

Aki oly „boldog”, mint disznó a pocsolyában, elkábítva, magát hamis illúziókban ringatva

Aki a magát mentendő, mást rágalmazó, bemártó, piszkoló, eláruló befeketítő vádalkus

Aki, ha most éppen absztinens, akkor ezért azt hiszi: már ő a világ legszabadabb embere…

Aki önmagát nem alázza meg, de hogy más tegye, azt így már megengedi, sőt élvezi is

Akinek az arca-álarca olyan merev pózba merevül, mintha a saját halotti maszkja lenne

Aki olyan magas lóról beszél, hogy így az arcát, buksiját meg se lehet simogatni, puszilni

Aki tévesen azt hiszi, hogy ha ő másokat lenéz, akkor majd jó sokan fel is néznek rá

VIII.

15

Aki magára zárja az „otthonszentélyt”, és kinyitja magára a szellemi szennycsatornákat

Aki önként és saját kezűleg viszi be szigorúan védett magánéletébe az ún. trójai falovakat

Aki csakis magának tudja be a sikereit: így az első kudarca kétségbe ejti, padlóra küldi

Aki minden: önmaga vádlója, védője, elfogulatlan tanúja, bírója, még a rabtartója is lenne

Aki pesszimista jós: mindig csak az elképzelhető legrosszabb kifutással számoló (bevonzó)

Aki soha nem, az amúgy elérhető, sikerben bízik, ő csak a nagyobb kudarcokat kerülné el

Akinek a keze tiszta, hisz maga s.k. nem lop, rabol: ő csak tippadó, értelmi szerző, orgazda

Aki nem él a – viszonzandó – kalákás erőforrással, ehelyett inkább magát „megszakítja” …

Aki vészhelyzetet idéz elő: ünnepelt „hősként” életet menthet, hogy így Őneki imponáljon

Aki rosszul kezdi a mondatot, de nem fut neki újra, inkább belegabalyodik, belebonyolódik

Aki nagyon nem nem gördülő kő, rolling stone: már minden oldala csupa moha (tespedő)

Aki, ha nagy lesz, akkor maffiózó/bérgyilkos lenne: adózatlanul kis melóval is jól kereső

Aki a vészben gyáva felkötni a gatyáját – kapitulál vagy kimenekül: pl. fel is köti magát…

16

Aki mintha élne: a cirkuszi porondon kívül is csak pankrációt, ill. alibi életjátékot produkál

Aki a levajazott bundameccsekre, „választásokra” nagy tétben fogadó ősnaiv balek figura

Aki a dilettáns, műkedvelő festegetésről, versírásról mindörökre lemondó, ha ő nem zseni

Aki a borivásról végleg lemond, nehogy pityókásan elszólja magát: kibeszélje az igazságot

Aki nem szeret, de nem is tud játszani, mert tart, fél, retteg mindenféle önfeledt állapottól

Aki akár ki is tagadja saját édes fiát, ha nem az lesz, ami ő lehetett volna, ha nem gyáva

Aki nagyon lebecsüli a vak szokás szellemi-lelki hatalmát, és nem reflektoroz/reflektál rá

Aki váltig áltatja magát: itt-most ő döntött, miközben vak a „tudat alattiak” determinálják

Aki a rossz szokás ellen lázadó, azokat elvető, de helyettük mást, jobb újakat nem alkotó

Aki olyan, mint az a bolond, őrült, aki kint a nyílt vízen akarja átépíteni süllyedő hajóját…

Aki javasolja, illetve engedi: ádáz ellensége lehet a csataidő/hely, fegyvernem választó

Aki büszkén engesztelhetetlenül gyűlölködik, ez élteti? szépen gyűlik benne így az „ölet”

Aki előbb embert, vezért/mestert bálványoz, majd persze csalódik és „ezért” a sárba tapos

IX.

17

Aki elfogadja a manipulált kínálatot és még azt hiszi, most ő most szabadon választott

Aki nehéz eset, mert noha szokásai, élethazugságai rabja, mégis szabadnak hiszi magát

Aki előbb csak a száját, a kezét, az orrát nem törli meg, később már a kakis fenekét se ki…

Aki elegánsan öltözve bölcsen is szólna, csak orrát piszkáló, fütyijét vakaró, köpködő stb.

Aki éjt nappallá téve lázasan, de hiába kutat a góllövés/remekműírás titkos receptje után

Aki lehetetlenre vágyó: egyszerre akarna szűz is maradni és ugyanakkor férfival is hálni

Aki hamar elakad a kezdet nehézségein, nincs kitartása, nem tud átlendülni a holtponton

Aki élettársától elvárja: mindene – barát, kollega, sporttárs, pótanya, testvér stb. – legyen

Aki – dicsekedve – egy török nőt fog, majd bánja, de ő nem ereszti, még mellé kap hármat

Aki egyszer csap egy világra szóló lakodalmat, de úgy eladósodik, hogy ettől holtig koldul

Akinél egyszeri nagy döntés a megtérés – ő már nincs résen, végleg elaltatta az ördögöt?

Aki egy kis baj elől ész nélkül menekül s nagyobba rohan bele: pl. pofon elől a busz alá

Aki többet akar erővel, mint ésszel – dafke nem használ egyszerű gépeket, pl. kereket sem

18

Aki egy kis sziruppal, mézesmázos szóra bármit, a keserű pirulát, de még békát is lenyel

Aki egy már régen kihűlt barátságot, szerelmet próbálgat jobb híján újra-langyosítgatni

Aki a mimóza R. Győző: alig várja, hogy megsértődhessen – így érzi az elemében magát

Aki egy erkölcscsősz, moralizáló, papoló szentfazék, de a füle kormos (vizet prédikál…)

Aki másra szigorúan alkalmaz kegyetlen vallási törvényt: meg is kövezi a házasságtörőt

Aki a Mesterének, a Vezérének esküszik örök hűséget és így feltétlen engedelmességet

Aki egy fenékkel két lovon is ülne, egy időben két urat is szolgál: a Jóistent és a Mammont

Aki előbb mindent megad a császárnak, a maradékból pedig próbálná Istenét kielégíteni

Aki minden jó/rossz ismerőse kérést teljesíti, majd a maradék ideje/ereje már a családjáé

Aki munkaadóival, kuncsaftjaival már-már alázatoskodóan kedves angyal, de otthon ördög

Aki disznók elé szór a gyöngyöt, méltatlanra pazarolja drága életét, ifjú/felnőttkora éveit

Aki emberrablók fogságában átáll: hamar azonosul az őt túszul ejtő terroristák eszméivel

Aki elrabolt keresztény magyar gyerekből muzulmán janicsár, hazája bősz ellensége lesz

X.

19

Aki szülei áldozatával emelkedett „fel” a kollaboráns ún. elitbe – szégyelli őket, de ők is őt

Aki a valláserkölcsi terrorban egy ideig elfojt, majd meg egy óriásit robban (detonáció)

Akit oly prüdériában neveltek, hogy minden „testi” vágya bűn – kitör ebből a paráznaságba

Aki sokáig a teherbeeséstől retteg, ő úgymond még élni akar, majd lelki „meddőség” gyötri

Akinek későn születik a gyereke, így neki ki is marad a jutalomjáték: a nagyszülő szerep

Aki egy hetero kudarc okait nem firtatva átevez, lehorgonyoz a divatos homokos vizeken

Akit, mint buzit előbb büntettek, stigmatizáltak, majd megtűrtek, most támogatnak: büszke

Aki ön-gyengítő: egyedül, nem eszme-társulva állna ellen a „krampuszka” kísértéseinek

Aki egy életen át próbálná korrigálni, amit a még hajlékony gyerekén anno nagyot rontott

Aki dackorszakba ragad: anyja sok szép szavát „csak azért sem” fogadta meg: késő bánat

Aki egy az egyben másol egy sikeres életpályát – de azt szolgaian, csak a külalakban stb.

Aki mennyiségileg hosszú életében csak egy örök beváltatlan nagy ígéret marad: elkallódó

Aki csak olyannal dicsekszik, henceg, amiről csak hiszi: itt-most lehetetlen próba alá vetni

20

Aki súlyos-bűnös, ostoba aránytévesztő: ágyúval lő a verébre – elpusztul az ősi diófája is

Aki hamar, ripsz-ropsz, egy hirtelen fellángolással készítené el a mindennapi főtt ételüket

Aki dupla/tripla vagy semmire-mínuszra „játszik”: egy sikeres bankrablás, vagy a börtön

Aki rossz vásárt csinált: egy napig álvágy-kielégítő dolce vita, majd jöhet a sok év börtön

Aki egy éveken át tervezi a tökéletes bűntettet – de mindennel, a banánhéjjal nem számol

Aki megússza ugyan a földi igazságszolgáltatást, de nem számol az ún. kisbíró kínpadjával

Aki drága idejét, ajándék aranyát csak pazarolja: feltalálná a meleg vizet, a csőben a lukat

Aki külföldi csodadoktorra költ, új csodaszert vár hiába, csak életén ne kelljen változtatnia

Aki közönyös nézelődő, szörnyülködve élvezkedő katasztrófaturista: vele ez nem történhet

Aki a prédáját elejtve, felfalva, átverve nagy sajnálkozás közepette krokodilkönnyet hullat

Aki kis átmeneti előnyért elkótyavetyéli nomád életformája értékeit – rezervátumba vonul

Aki csak úgy tud átmeneti figyelmet kelteni, ha nem zseniális őrültséget tesz, pl. vakmerő

Aki szex-testügyes, jelesre vizsgázott lepedővirtuóz – de szerelemben nem mester: bukott

x?

XI.

21

Aki krízishelyzetben már csak akkor nem restell külső segítséget kérni, mikor az túl késő

Aki azt hiszi, hogy halad, pedig csak gyáván sodródik a szennyárral, vonszolja a balsorsa

Aki csakis operettet néz, lektűrt olvas stb., ahol fix a happy end és nem vált ki katarzist

Aki míg rosszul van, mindent megfogad, ördögből szerzetes, de kicsit jobbulva hamar felejt

Aki addig piszkálódik, kötekedik, míg a mégoly béketűrőnél is kihúzza a gyufát és „leég” …

Akinek el van rontva a napja, ha lassabban fogyó sor végére áll: estig ezen bosszankodik

Aki befogadja, eteti az övéit a fészekből kilökdöső, így a halálba taszító kakukkfiókákat

Aki biztonságba helyezi, elásva őrzi a pénzét/talentumát: így neki és másnak sem terem!

Aki a „barátait” főleg a vallási hit/politikai hovatartozás alapján választja, szelektálja stb.

Aki azt nézi-erősíti, ami potenciális szövetségesétől elválasztó, nem összekötő: hidat égető

Aki barátai közé nem való, mindenes olcsó házicselédnek tartja, és rejtegeti az élet-társát

Aki azért veszíti el, ami értékes, mert isten-bizalmatlanul oly görcsösen markolta kezében

Aki pont azért veszíti el élete nagy szerelmét, mert vad féltékenyen magához bilincselné

22

Aki azért nem választ neki való izgalmas élethivatást, mert az tartós szegénységgel járhat

Aki pont a saját fészkébe piszkít, rondít, vagy kiteregeti közszemlére a családi szennyest

Aki jóbarát előtt sem fedi fel a sötét, titkolt családi terheltséget/bűnöket, de segítséget vár

Aki bölcsen ingyen óvhatta volna egészségét, most már óriás vagyona se állíthatja vissza

Aki hiszi: a kárörvendőnek sokkal jobb, mert ő dupla örömforrású – de méze megkeseredik

Aki bamba birkaként hagyja magát terelni, etetni, nyírni, fejni, majd a vágóhídra hajtani!

Aki egyszeri, összetéveszthetetlen egy-én volt, de uniform nyájbirka, tucatember lett

Aki profi alkimista: ő bármikor képes az aranyból is szart, az előnyből is hátrányt csinálni

Aki dajkamesének mondja, hogy utolsóból első lehet, mert ő soha nem – jól – próbálta meg

Aki szinte bármit elhisz, csak azt nem: Ő állattól, gyerektől, véntől, ellenségtől tanulhat…!?

Aki ezzel bőven, hálásan beéri: uraságtól levetett kulturális javak, divat, cipő, életforma…

Aki hálátlanul pont az őt segítőre haragszik: neki egyoldalú, aszimmetrikus ez a kapcsolat!

Aki a maga szemét beköti, nem lát előre: fizetésnapon dőzsöl, hónap végéig koplal, kéreget

x

XII.

23

Ő őrangyalában bízó, elemi szükséges lépést-öngondoskodást mulaszt: kegyelem hazardőr

Aki a(z egyszeri) kegyelmi ajándéka után onnantól arra jogos igényt, követelést formálna

Ő annyira gyerek-centrikus: a Liliputot varázsol, kicsinyít az – így élhetetlen – otthonából

Ő állandó szereptévesztésben van: anyja helyett a(z így kvázi árvává tett) lánya barátnője

Aki addig kíméli és menti magát, hogy majd viszonylag újszerű állapotban rohad a földben

Aki addig hajszolta-halmozta, habzsolta öncélú élvezeteit, amíg bele nem csömörlött

Aki áldozatból tettestárs lesz: hibás szégyenérzetből stb. cinkosan falaz a bűnelkövetőnek

Akit balekként csúnyán átvertek, de röstelli másoknak elmondani: a szélhámost támogatja

Aki az első csóró vevőre bízza fő vagyona, az árusított lakóháza forgalmi értékbecslését

Aki a napi önsajnáltatási versengésben szinte verhetetlen, mindig el is hozza a fődíjat…

Aki abban versenyez, hogy ki tud hencegve, ömlengve jobbakat mondani saját magáról

Aki a veszett farkas, véreb szelídségét már egy új földi paradicsom jó előjelének veszi

Akinek a válság/betegség csak rossz, nem látja benne a sokkal jobb folytatás esélyét is!

24

Aki nem érti: a „betegsége” egy isteni segítő utolsó intés: így nem élhet boldogan tovább

Aki a viccek türelmetlen vadmalaca – vagy birkatürelmes: hátából szíjat lehet hasítani

Aki a turisztikai hivatal hamis/hazug reklámfilmjeiből „ismeri és szereti” a szülőföldjét

Aki tudóstól-szakembertől várja, hogy adja meg az ő egyetlen élete egyéni nagy Célját

Aki holtáig a tökéletes élettársra vár, és nem tudja szeretni a gyarló élőket (magát sem)

Aki megdöbben, ha álmában megkapja a nejként a tökéletes, de ezért kegyetlen angyalt

Aki a szegény jóbarátai rovására keres és fűzne szorosra kapcsolatot a „felmenő” ágon

Aki mindenkire gyanakvó: senki nem magáért, de vagyona/pozíciója miatt barátkozik vele

Aki hiába is próbálkozik kimosakodni: a tisztító bűnvallás helyett ő ön-szerecsenmosdató

Aki a bibliai tékozló fiú testvére, ő már bánja, hogy eddig megfelelésből olyan jó fiú volt…

Aki sóvárog és pénzt kuporgat: a tengert szeretné látni, de a tócsában nem gyönyörködik

Aki nem úgy él mintha, pedig minden, pl. éppen a mai napja is lehetne/lehet a legutolsó

Ő, ha úgy tudja, hogy alig van hátra, akkor/későn kezd úgy élni, ahogy eddig kellett volna

XIII.

25

Aki olyan léha, frivol, komolytalan, mintha már csak egyetlenegy nap lenne a világból

Aki csak egyre halogatja a bűnei rendezését, azok feltorlódnak, s halálosan ráomolnak

Akit álnokul szembe feldicsérhetnek, hogy ő majd a hiúságának hízelegve elbízza magát

Akire a csak az ő „javát akaró” ügynök rátukmálhat drága felesleges szirszart, mérget stb.

Akit megfélemlíthető, hogy azután drága, felesleges-káros élet- stb. biztosítást kössön

Akik mindenből presztízskérdést csinánakl: egyikük sem enged, mind szamárként szenved

Aki minden lényegesből enged, de minden máshoz viszont körömszakadtáig ragaszkodó

Aki egy rafinált (ön)áltató: trükkösen kikerül(tet)i az igazi, éles megmérettetés alkalmait

Akire áll: sok hűhó semmiért/nagy hegyek vajúdnak, de mégis csak egy kisegérke születik

Aki ön-kény-uralkodna a teremtett természeten: ki is irtja, pusztítja saját éltető közegét

Aki sűrűbben cserélgeti az elveit, mint az alsónadrágját – aki egy jellemtelen szélkakas

Akinek nincs szilárd meggyőződése/elve: ő egy karakter nélküli, embernek látszó senki

Aki olyan dogmatikus, pl. merev vegetáriánus, hogy még vészhelyzetben sem eszik húst…

26

Aki az egy bajára száz embertől kér tanácsot, és mindent ki is próbálja, hátha egy bejön…

Aki a langyos, állott, poshadt stb. sört sem reklamáló, sőt még gavallér borravalót is adó

Aki csak ott érzi nagy úrnak magát, ahol ő fizet: mindig balhézik, teleírja a panaszkönyvet

Aki végletes ritmustévesztő hol mérgezett egérként, hol meg lassított felvételben mozgó

Aki egy amúgy konformista nyárspolgár, de olykor, hétvégén ezt kompenzáló különcködő

Aki feltűnési viszketegségben szenved: pl. utcán tótágast álló stb. közfigyelmet kolduló

Aki egy mindenki eszén túljárni akaró, beképzelt élősködő – ha lebukik, éhen is halhat…

Aki a hálátlansága miatt magát fokozódó nehézségekbe navigálja, így önizoláltan tengődő

Aki a „Kérem! – Köszönöm! – Elnézést!” varázs-igétlen, csak követelőző, gőgös stb. egoista

Aki az ingyenes virtuális fagyi nyalással, a képzelt szerelmi légyottal is már megelégedett

Aki a háztáji/lelki aranybányájára vak: Alaszkai aranyásó/vendégmunkásként küszködő

Aki nem látja/elássa, nem forgatja, tőkésíti talentumait: így csak az alja/közmunkát végző

Aki egy szellemi látáshibás – ő mindig csak a félig üres poharat, s nem a jó tendenciát látó

XIV.

27

Aki magamutogató/mások füttyszavára ugró, vicceskedő, mindig tetszeni vágyó pojáca

Aki barátairól terhelő adatokat gyűjtő, hangulatos feljelentésekkel közmegvetést érdemlő

Aki a napjait jóízű – önmagán – nevetés nélkül töltve is elvesztegető (max. kínjában röhög)

Aki nem veszi észre magát: amikor izzadva nevettetni akar, akkor csak rajta röhögnek

Az álszent prűd, aki az aktképet/szobrot látva már egyből erkölcsrendészetre rohanna

Aki kisdedét szexuálisan obszcén-pornográf kép/film által világosítja fel/botránkoztatja

Az a nő, aki olyan, mint a növény, amelyik hiába virágzik havonta, de nem terem (gyerek)

Akinek örök felmentése van – ő nem művelhet csodát, ő nem Jézus, ő nem egy félisten

Aki csak csodálja a nagy embereket, de semmiben se követheti, hiszen ez nem az ő kasztja

Aki az ún. körülmények – általa igencsak felnagyított – hatalma előtt feltétlen kapituláló

Aki a patkószöget nem jól verő, így közvetve csata/országvesztő trehány kiskovács/ember

Aki egy mindent megszokó, és meg nem szökő, az alázást, csicska létet holtig is kibíró

Aki a kis tüzet lekicsinylő, még ráérősen nem oltó, a nagyot meg már nem is tudó ostoba

28

Aki a homousion-homoiusion típusú vitában ölre megy/ölni kész keresztény felebarátját

Aki a kicsire nem ad, a nagy meg nem számít: pl. a gaz-igaz is csak jottányi különbség…

Aki a halálos ágyán „coming out-ol”: a mindenkivel vádaskodó, beolvasó, háborgó távozó

Aki magán/máson a még be sem hegedt lelki sebet durván minden nap újra fel-feltépő

Aki már nyíltan, őszintén nyitott házas, majd megdöbben: a gyerekei nem házasodnak

Aki csendben/hangosan poligám férfi, csak a feleségének kötelező a házastársi hűség

Aki csak a saját kárán okulva érti meg: amit szabad a Jupiternek, azt nem a kisökörnek

Aki mindig az éppen győztesre oldalára áll át, a „jóljáró” élelmes, akit senki nem becsül

Akinek a nagy álnevetése mindig sírással végződik – az nevet igazán, aki utoljára nevet:

Aki folyton panaszkodik, és nem jön rá, miért, pont ezért lett életfogytig segélyre szoruló

Akinek a feje/elméje bemagolt fölösleges, sőt káros ismeretek rumlis, kaotikus tárháza…

Aki az Égre köpköd: visszahull az arcába – ahogyan az átka is bumerángként tér vissza

Akinek a halandósága tudata nem ösztönző terminus, de a minden hiábavaló életérzése

x

XV.

29

Aki nap mint nap jószándékkal buzgón kövezi a maga és gyerekei útját a pokolba

Aki nem akar „paternalista” szülő lenni: ő az engedékeny, még szelíden se „erőszakos”

Aki úgy Isten képmása, hogy ő így teremtene: a maga képére formálná hitvesét, gyerekeit

Aki naponta gyereke fejéhez vágja: miatta boldogtalan, púp a hátán, nemkívánt ingyenélő

Aki egész életében bizonyítási kényszerben van, mert nemkívánt gyerek(nek tudja magát)

Aki teljesítménykényszeres, mert nem hiszi el a sikereit, és szorong, hogy le fog bukni…

Aki az egész életét főleg azzal tölti ki, hogy naphosszat fejti-fejteti az éjszakai álmait

Aki egyáltalán nem törődik az álmaival, nem is vár, így nem is kap általuk isteni üzenetet

Aki dafke, dacból vagy csoportnyomásra rosszul, túl hamar stb. kezdi-végzi a nemi életét

Aki beletörődik: év- és élethosszan tartó szexuális élete házastársi kötelesség teljesítése

Aki csak szűznemzéssel szaporodna, hogy az utódja kiköpött Ő legyen, majd így is neveli

Akik közös nevezőn, egyistenhiten lennének, de ők mégis, megosztva százfelé széthúznak

Aki bedől a megtévesztő sokféleségnek: pedig lényegibb az egység: pl. párt/autópiac stb.

30

Aki a hosszú, üres, udvariassági társalgási menetekből „jólnevelten” nem mer kilépni

Aki a kedve ellenére, csak színlelt, tettetett kedvességgel beszélget – egy bájcsevegő

Aki heti 1 óráig egy mellverő keresztény, de 167 órában meg álszent pénzisten-imádó

Aki öngyengítő: egyszerre nyit több frontot is, amivel megosztja, elfecsérli véges erőit

Akinél életstratégia: igyekezz észrevétlen a hátérbe beleszürkülni – ebből nincs baj

Aki bujkáló, háttérszínben rejtőző kvázi préda-ember (mimikriðszklerózis multiplex)

Aki holtáig semmivel nem rukkolt ki – aki nyomtalan tűnik el, mintha itt se lett volna…

Akinek az élete az őrjítő tétlenség vagy a lázas semmittevés rapszodikus hullámzása

Aki nem álruhás, de javaival hencegő: így keres feleséget: érdekházasság a rossz vég

Aki magát ravaszul bolondnak tettető: kalkulálható büntetés helyett határidőtlen diliház…

Aki nem prózában, de kötött verseben beszélő, aki a rímkényszer miatt mond badarságot

Ő a békeidőben hetvenkedő „hős” katona, de aki még a tűzkeresztségen sem esett át

Aki nagy bajban van, rémüldözik, mert lenne/van hiteles próbája a pudingjának: az evés…

XVI.

31

Akik csak előkelő családjukon belül házasodnak: ez a belterjesség tuti korcs utódot nemz

Aki egy „homo ludens” – már a jóbarátainál is eljátszotta a kisded játékait: leszerepelt…

Aki, ha úgymond „nem a ruha teszi az embert”, akkor akár még madárijesztőnek is öltözik

Aki épp most pont arra az egyre nem figyel, aki egyedül mutat rá a hibáira: az ellenségére

Aki nem kéri: a balga magamtól mentsen meg a Jóisten, az ellenséggel magam is elbánok

Aki az életben is 19-re mindig még egy új lapot kér, és lássatok csodát: lám be is fuccsol…

Aki hosszú távon a hazárdjátékra alapozza, el is pusztítja a családja mindennapi kenyerét

Aki a pókerből azt tanulta, hogy az életben is csak a ravasz, fapofa blöffölők a nyertesek!?

Aki megtanult a játékban, ott is hasznos pókerarcot vágni, de vesztére végleg így maradt

Akinek homlokára, arcára elcsúfító szégyenbélyeget süt rossz magaviselete/lelkiismerete

Akinek nemi élete szexnyomor a köbön: önkielégítő, a voyeur, a perverz a frottőr stb.stb.

Aki egy kukkoló: más nemi szervei, szeretkezése kilesése útján kielégülő lelki rokkant

Aki egy olyan jó anya: csak nem adja nőül egy vadidegenhez az ő egyszem fiú- „gyerekét”

32

Aki egy puhány: pl. még sosem aludt a szabadban, a földön, sátorban, a csillagos ég alatt

Aki vagy: az álarcosbál után sem veted le az álarcod, maszkod/jelmezed – úgy maradsz…

Aki érzi, tudja, hogy ma rossz napja van, de dafke mégis kimegy a jégre: a peches ember

Aki nem jól keresi, így nem találja meg a – nem tolvaj – kulcsot az előszerettei lelkéhez

Aki felbiztatható, hogy fedezze fel/bátran vállalja a másságát: legyen meddő leszbikus nő

Aki körtét hasonlítgat össze az almával – pedig az a „rút kiskacsa” igen szép hattyú lenne

Aki az életét/egy ember értékét pénzben akarja kiszámolni, pedig az inkommenzurábilis

Aki csak azt tartja igazán/egyedül értéknek, ami most pénzben kvantifikálva kifejezhető

Aki, ha nem piacképes, akkor minek is írjon naplót, verset, fessen képet, gitározzon stb.

Aki Isten gömb alakú helyét, élethajón a léket négyszögletes idomokkal töltené ki: süllyed

Aki krónikus életszegényítő: nincs tartozása/hiánya: ő se hív senkit, ő se megy senkihez

Aki nagy nyomot hagy: de csak egy telekakált pöcegödröt és egy óriási szemétdombot

Aki csak egy külső kukkoló kibic az Élet „játékaiban” – ezért mindenütt „Kuss!” a neve

XVII.

33

Aki pénzért vásárolna még bűnbocsánatot is, majd reklamál, ha megmarad a lelkifurdalás!

Aki mindig frusztrált: csak azt az egy arcot látja, aki nem figyel rá, nem nevet viccén stb.

Aki csak oly zenét hallgat, mely vagy „zajártalom” vagy a lelkében csak könnyűbúvárkodó

Aki nem tudja/meri kiénekelve kifejezve megsokszorozni örömét/megosztani a bánatát

Aki még ott tart önismeretben, mint a bolond, aki féllábbal jelentkezik Tarzan válogatásra

Aki szinte csak azért él, hogy játsszon, nem azért, hogy teljesebben és így játékosan éljen

Aki kerül mindenféle játékot, vagyis az önleleplező önfeledtség, álarcvesztés lehetőségét

Aki frivol: vagyis mindent csak játéknak vesz, mintha neki/másnak is itt több élete lenne

Aki a predestináció, az eleve elrendelés-tanából házilag önfelmentő fatalizmust barkácsol

Aki oly bigott zsidó vallási törvénytisztelő, hogy ő szombaton nem is kér/ad elsősegélyt

Aki rigorózus-dogmatikus vegetáriánus: tőle éhen halhat idomított gyereke: húst nem ehet

Aki látványosan vajúdik, mint a hegyek, de végül, nagy nevetségre csak kisegeret szül

Aki csak azért bírja ki fogcsikorgatva e Földön, e siralomvölgyben, mert így várja a menny

34

Aki csak titokban ellenkezik zsémbes házisárkány nejével (és nem érti, miért cukorbeteg)

Aki úgymond a házi béke kedvéért alázatosan papucs alatt van (sokat nyel, majd robban)

Aki a zanzákból véli jól ismerni és megszeretni Regényt, és a numerából, „dugásból” a Nőt

Aki egy olyan „férfi”, akit egy nő/másik férfi tart el, vagy alkalmi selyemfiú/hímringyó stb.

Aki közvetlenül/áttételekkel, de pontosan fizet a „szex szolgáltatásokért” – érdekházas

Aki nem vádlott, mégis csak álnévvel vagy arc/szem nélkül mer bármiről megnyilatkozni

Aki csak akkor „tud” – a partnerével együtt – táncolni, ha pont a kályhától indulhatnak el

Aki férfi korára már csak akkor tud könnyezni, könnyebbülni, ha sokáig sok hagymát pucol

Aki csak akkor-addig „hisz” istenben, ha úgy képzeli: éppen Ő felvitte, most jól megy dolga

Aki csak akkor merné más bűnét megítélni, ha ő maga angyal, így bűn nélkül való lenne

Aki csak a lebukás szégyenétől, az örök kárhozattól félve tart be elemi erkölcsi normákat

Aki úgy véli: csak a végletek, vagyis a szétszórtság és a vas-önfegyelem közül választhat

Aki csak a kisujját nyújtja az ördögnek – pl. épp csak azt dugja be a konnektorba (220-ba)

x

XVIII.

35

Aki csak addig nyomoz/kér elszántan igazságot, míg rá jó fényt vet (nem Oidipusz király)

Aki csak élete vége felé meri bevallani, mennyire nem ízlett a felesége főztje, süteménye

Aki tisztában van az anyagcserével: ha úgyis minden egy helyre megy, ő moslékot zabál

Aki úgy tanulta: a jó bornak nem kell cégér – sőt, még a saját üzleti hitelét is le-lerontja…

Akinek nincs ideje patakcsobogást hallgatni: inaszakadtából gürcöl egzotikus drága útért

Aki csak addig udvarol, bókol, teszi a szépet, amíg zsákmányul el nem ejti a prédanőstényt

Aki csak addig akar nős/férjezett lenni, míg a nászút/mézeshét tart: a többi igavonás lenne

Aki csak a házasságkötés/gyerekszülés után vallja be betegségét, adósságát, nagy múltját

Aki cinikus „bölcs”: mindennek ellen tud állni, csak a kísértésnek nem: önsorsontó recept

Aki akkor csodálja meg először igazából kezét, lábát, mikor már akár amputálhatják is azt

Aki azért bűntudatos, mert nem tud az anyjának még annak életében mindent viszonozni

Aki lendületesen tart a pokolba a kényeztető édesanyja által jószándékkal kövezett útján

Aki biszexualitását „bátran felfedező” – megduplázná esélyét a párkapcsolatra (nullázza)

36

Akiből fizetett alkalmatlan nevelők-tanítók sikerrel kiirthatták a kérdezést, kíváncsiságot

Aki betegesen kíváncsi: fölös, sőt káros tudása terhével hamar öregszik/hal (maffia titkok)

Aki beszédében, gesztusaiban minden akart, és így végül semmit sem tud kihangsúlyozni

Aki lelkileg kifárad, szinte belerokkan, hogy megfeszülve folyton mosoly erőltet az arcára

Aki ritkán képes szívből jövő derűs mosoly varázsolni sem a maga, sem a mások arcára

Aki beleharap a neki segítő kézbe, vagy elzavarja, vagy berántja magához a mély verembe

Aki úgymond cselesen belülről akar bomlasztani: de végül ő is csak beépül a Rendszerbe…

Aki egyáltalán nem egy elvtelen ember: ő elvből mindig az éppen erősebbhez dörgölődző

Aki a mocskos pohárba/tömlőbe öntene újból s újból tiszta vizet, bort és nem érti, mi a baj

Akinek őrültsége: mindig ugyanazt tenni újra és újra, és várni: az eredmény más legyen

Aki non stop a mindennapok piti, kisszerű, pl. BKV-s bliccelő harcaiban őrlődik fel, kopik el

Aki a fokozódó mennyiséggel próbálja pótolni a minőséget, úgy a testi, mint a lelki eledelét

Aki a mindennapi megalkuvását magának/másnak ésszerű kompromisszumnak álcázná…

x

XIX.

37

Aki éleslátó: a más szemében még kis szálkát is, de magáéban a vastag gerendát se látó

Aki mamahotel létbiztonságban élvezi/vészeli át szabadság/felelősséghárító „felnőtt” éveit

Aki semmilyen vitában nem párbajképes: nincs elegendő szellemi muníciója, logikája stb.

Aki még a makacs dolgokon, a ténykérdéseken is hosszasan, időt pocsékolva vitatkozik

Aki azt is jobban tudja, be akarja bizonyítani, hogy a másik ember nem fázik, csak úgy érzi

Aki mindig csak megcáfolhatatlan dolgokat mond, mert soha nem állít vagy tagad semmit

Aki ön-áltatva „okosan” a legősibb mesterséget űzi: hisz a teste ettől nem lesz kevesebb

Aki a legjobban érti és magyarázza, de nem jól meséli, s a legkevésbé sem élvezi a viccet

Aki a legkisebb kockázattal, sőt bukásbiztosan akarná bezsebelni a legnagyobb hasznot

Aki csak a legkönnyebb ellenállás irányába „halad”: aprópénzre váltja a talentumait

Aki a könyvből lesve/itt-most súgást várva, titkon puskázva udvarol, bókol, csókol, nemz

Aki kiengedi a gyűlölet, bosszú szellemét a palackból, ami elszabadul és ő is áldozata lesz

Aki a kis tüzet még nem oltja el, még kivár, a nagyot meg már nem tudja: odavész mindene

38

Aki a frissen fogant ötletét, gondolatcsíráit koraszülötten, idétlenül szüli, hozza napvilágra

Aki kis horzsolásra úgy jajveszékel, mintha elevenen nyúznák, a nagy baját majd kinevetik

Aki unaloműző szórakozásból „Farkas!”-t kiált, de mikor tényleg jön, már nem hiszik el

Aki a kiadás-bevétel szorgos, állhatatos napi könyvelésével tart meg/dob egy kapcsolatot

Aki kecskére bízza a káposztáját, rókára meg a tyúkvédő felügyeletet, pedofilra a gyerekét

Aki legféltettebb kincsét, szeme fényét: a gyerekét már korán a paternalista államra bízza

Aki a jót mindig csak saját érdemének, a rosszat meg csak balsorsának tudja be: nem okul

Aki a háta mögötti jóért akár még a világ végére is elmegy, de a rosszat azt a házhoz hívja

Aki „tékozló fiú”: egy ideig lázongó (ál)fenegyerek, majd szépen megtér apuci bukszájához

Aki bölcs-víg éltető humorérzékű helyett: egy sótlan – nevető fakutya – (ön)gyilkos gúnyos

Aki a boldogító igen-holtomiglan házas mennyország helyett a hétköznapi poklot szenvedő

Aki úgy vágyik a teljességre: egyszerre úgy férfi-nő lenni, mint ahogy „biszexuális” csiga

Aki a szülői gond/felelősség elől menekülve véglegesen sterilizáltatja magát…későn bánja!

XX.

39

Akik a társukkal folytatott érzelmi zsaroló játszmában egymást frigiddé-impotenssé teszik

Aki anno pl. büszkén, tüntetve nem tanulta az oroszt, de közben sajnos más nyelvet sem

Aki tárgyak, berendezések rongálásán keresztül fejezi ki, „vezeti le” a dührohamát: vandál

Aki még jóbarátai előtt is titkolózik, elhallgat, de a magánéletét a világhálóra teregeti ki

Aki a szükségállapotot jóval a vészkorszak elmúlta után is fenntartja: ő a beteges spóroló

Aki szeretni vélt utódaira hagyja adósságát/a szekrényben rejtett sötét múltja csontvázait

Aki csak szájhős, aki még a szájából segget csinál, és így szavainak el is veszik a hitele

Aki a sok tohonya semmittevésben – nem – fárad ki, s így mégsem édes utána a pihenése

Aki önkímélő rest, tunya, mindig csak húzódozva, ímmel-ámmal teszeget/kétszer fárad

Akinek a tücsök és hangya mese hazug, mert a gaz-dögöket látva nem szorgalom-hívő

Azt hiszi: minden csak az igyekezeten múlik, és így nincs antennája az isteni kegyelemre

Aki a cél eléréséhez rövid karját/kardját nem képes megtoldani egyetlen lépéssel sem

Aki szó szerint érti, hogy „Jószerencse, semmi más nem számít – ő az élethazárdjátékos

40

Aki a neki rendelt keskeny ösvény helyett széles úton vígan sétál a mély szakadékba

Aki a pünkösdi királyságát, szerencse/nyerő szériáját vesztére öröké tartónak veszi

Aki korán emberkerülő lesz, ha – néma gyereként – még az édesanyja se érti: mi a baja

Aki a szóbeli/testnyelvi korlátjai miatt nem is tudja kifejezni, hogy mije fáj/őt mi bántja

Aki a nyájemberségtől irtózva végül a ló másik oldalán: az öncélú különcködésnél köt ki

Aki a nem szabadidős önmagával már nem vállal azonosságot – nem ő robotol nappal!?

Aki kompromisszumnak hiszi, ha nappal eladja testét-lelkét, de utána szabadon repülhet

Aki nem mer váltani, marad a legalább biztos kenyeret adó mindennapi lélekölő robotban

Aki a krónikus napi kötelességmulasztó: ő a napjait komponálgató frivol életművészkedő

Aki a mosdóvízzel együtt gyerekét is kiönti: egy rossz pap miatt magát istent is megtagadó

Akinek egy rossz tanára egy életre elveheti kedvét: éneklés, táncolás, rajzolás, olvasás…

Aki a rossz alapra/homokra épített házat/várat/életet próbál toldozni, foltozni, díszítgetni

A fanatikus kemény magba keveredve dafke önleplező: ott is saját csapatatának szurkoló

XXI.

41

Aki egy egyre jobban blöffölő, felfuvalkodó, majd hirtelen halállal kipukkanó béka…

Aki a sikert mindig egészen a magáénak tartja, míg a kudarcot a csapattársakra hárítja

Aki az egyre nehezebb a feladataihoz dafke egyre kevesebb gondolkodási időt ad magának

Aki már a sok és felesleges ugatásával el is árulja magát: ez a kutya nem is harapós…

Aki csak egy segítséget fogad el a keresztapától, de ezért a maffia majd kérhet valamit

Aki az egyre fokozott öngyötréssel – hiába is – pótolná az alapadottságai súlyos hiányait

Aki vallja: te csak nyugodtan tombold ki magad, majd már az életed vége felé megtérsz…!?

Aki feledi: Isten nem ver bottal – az egész bűnös élete ki van rajzolva a rossz/csúf arcára…

Aki hiszi, hogy élete végén napi jó pontjai majd mind beválthatók a Paradicsomba lépéshez

Aki buzgó volt a karitatív jótettekben, „csak” éppen Ő maga nem volt Isten rendelte helyén

Aki szerint a legjobb meg sem születni, de ha ez már késő, akkor meg halj meg mielőbb…!?

Aki szerint: akit Isten szeret, az fiatalon halhat meg, mert ugye a csúcson kell abbahagyni?

Aki a kínos, netán nyílt bűnvallást messzire elkerülve egyre aljasabb dolgokra is rávehető

42

Aki csak mások rovására akar/szeret nyerni, győzni, sikert, fényes diadalt aratni…

Aki nem rendeltetésszerűen használja testét-lelkét: de nem érti, miért van dögrováson

Aki nem úgy él mintha, pedig minden, pl. éppen a mai napja is lehetne akár a legutolsó

Aki, ha tudja, hogy alig van hátra, akkor/későn kezd úgy élni, ahogy eddig kellett volna

Aki csak halogatja a mulasztásai, bűnei rendezését, azok feltorlódnak, és rá is omolnak

Olyan léha, frivol, komolytalan, mintha már csak egyetlenegy nap lenne: világvég jönne

A mindenki eszén túljárni akaró beképzelt élősködő – ha lebukik, egyedül éhen is halhat…

Aki a rendszeres és kitartó ügyködése kóros hiányát újabb nagy fogadkozásokkal „kipótló”

Az az élet ingyen isteni ajándékával, talentumaival igen rosszul sáfárkodó: ön/közellenség

Aki nagyobb hatalmát/előnyeit megtartaná, de a terhét/felelősséget osztaná, sőt hárítaná

A gyerekei közé veti a testvérviszály magvát: így azután már könnyen uralkodhat rajtuk

Akinek önfelmentésből a boldog élet csak hamis illúzió, fikció, ábránd, gyerekkori emlék

Aki a „barátságát” túlféltve nem mond ki életmentő igazságot, hátha így elveszítené őt

XXII.

43

Aki minden beszélgetésben olyan vizsgahelyzetet teremtene, ahol ő leégetheti a társát…

Aki mindig az önhibás leggyengébb láncszem, aki miatt bukik, leég, kiesik stb. a csapata

Aki az egérkét kikacagó, majd hálócsapdába esve rab „személyválogató” gőgös oroszlán

Aki a provokálók gyávaság-rágalmát magára vevő, s azt vakmerősködéssel cáfolni akaró

Aki a Sátánt/Gonosz Szellemet e világ teljhatalmú urának tartó, előtte feltétlen kapituláló

A Sátánt krampuszkának bagatellizáló, eufemizáló, a kísértéseket nem messzi elkerülő

Aki egy csodás légvár-életmű építő – „büntetése”: összeomlását még halála előtt átélő

Aki a sorozatos arculütés, pofon szótlan fogadásával a belerúgáshoz is kedvet csináló

Akinek minden csak majdnem „sikerül”, mint aki majdnem eléri a vonatot – vagyis lekési

Aki rég nem szertelenül élő – a szeres önnyugtató-altató/élénkítő-serkentő, sőt kábító

Aki a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” taktikát „jól” betartó: lapul, mint szar a fűben

Aki „A szarnak, bajnak nincs gazdája” elvet követő- sőt: a saját sarát másra kenő

Aki a rózsában gyönyörködő, arról rímeket is faragó, de a tüskéi miatt istenkáromló

44

Aki önmagának a kísérleti alanya: aki kíméletlenül teszteli: mit bírhat ki egy ember?

Aki oly kegyetlen önkritikus: radírozhatatlan ceruzája írja, sőt kőbe vési, mi van a rovásán

Aki titkon egy nagy gerendát kezd kifaragni, de végül fogpiszkáló lesz, s állítja: ezt akarta

Aki királyi sasként szaros piaci legyek után kapdos – pitiáner csatákban kopik el, múlik ki

Aki a nem kényszerített hibáit is megismétlő, sőt halmozó – így a negatív rekordokra törő

Aki két végéről és hevesen égeti élete egy gyertyaszálát: ifjú titánból kiégett koravén lesz

Aki azért retteg annyira haláltól, mert még mindig nem tud mit kezdeni ajándék életével

Aki nem a lélek halhatatlanságát hiszi, neki a halál megsemmisülés: addig habzsi-dőzsi

Akinek a halandóság ótestamentumi büntetés/átok, nem pedig egy állandó serkentőszer

Aki csak halálos ágyán döbben rá: ez idáig nem a saját, de mások életét „élte” (utánozta)

Aki nem tudja elsiratni-meggyászolni, elengedni szeretteit: otthona egy kvázi halottasház

Akiről csak hitvese halála után „derül ki”, hogy mennyire szerette – odáig elég jól titkolta

Aki, ha már éltében nem szerez megbecsülést, úgy legalább egy „hősi halott” katona lenne

XXIII.

45

Aki még a feleségben se bízik meg teljesen: még előle is folyton dugdos minden értéket

Aki kísérti az istent: élj veszélyesen – így non stop próbára tett őrangyala sem unatkozik?

Aki kerüli a terhes kínos konfliktusokat: alkudj meg, s mindent nyelj le és tovább élsz!?

Aki folyton konfrontál: „bátran”: ütközz, élezz, hiszen te az elvek – merev – embere vagy

Aki beledöglik, ha bármilyen apró, lényegtelen dologban nem derül ki: neki van igaza…

Aki soha nem áll meg félúton: a kis vitából nagy veszekedést, sőt még verekedést is hoz ki

Aki a szőnyeg alá sepri a koszt/megoldandó problémákat, amíg jól kerülgeti, nem bukik fel

Aki egy infantilis szembekötősdi játékos: amit itt-most ő nem lát, az igazából nincs is

Aki tabusítja a kényes családi ügyeket: gondolva, hogy amiről nem beszélnek, az nincs is

Aki kiteregeti a család/ex férje szennyesét, mert ő „őszinte” – vagy újsághíres akar lenni

Aki napi félórás rendrakáson hetekig spórol, helyette növekvő káosz lesz lelkében is

Akinek a rendetlen, rumlis, koszos, csatatér lakása/otthona csak lelkivilága kivetülése

Aki a békesség kedvéért nem tiltakozik, ha anyósa bejár hozzájuk rendezkedni, intézkedni

46

Aki egy írástudatlan hajótörött, vagy túsz – így ő nem tud üzenni még palackpostával se

Aki vagy biankó az ördögnek, vagy mert nem tud olvasni, aláírja a saját halálos ítéletét

Aki, ha elmúlt már az újdonság varázsa, akkor lecseréli akár még a gyerekei édesanyját is

Akit a hazug közmédia pánikkeltő „szakmai” pandémia hírei „betegítenek”: erre ő jó vevő

Aki a „védőoltás” ellen tiltakozót önigazolásból ön/közveszélyes bolondnak látja?

Aki minden szirszar szert bevesz/kúrát kibír, csak az ő dúlt lelkét hagyják „békén”

Aki előtt éppen a közbaj okait kinyomozó (újság)íróból lehet/lesz „a nép ellensége”

Aki, ha a referendum/népszavazás úgy dönt: 2×2=5, akkor ezentúl már ő is ezt tartja

Aki, ha részegen/kényszerben őrült fogadalmat tett, azt józanon/szabadon is betartja

Aki halálkomolyan el is hiszi: tényleg az egész világ az ő ellensége („cigány-himnusz”)

Aki. ha tohonya, akkor hiába drágakő/gyémánt, mégis csak nyers, csiszolatlan marad

Aki a mindenkit rosszul egyenlősítő: a lehúzó középszer lelki/társas terrorja aktivistája

Aki úgy akar kiemelkedőbbnek látszani, hogy a nála feljebb levőket lehúzza, ócsárolja

XXIV.

47

Aki a talán legerősebb zsarnokság: közvélemény/társas elvárás nem vétlen „áldozata”

Aki a politikai zsarnokságban nem csak áldozat, de társtettes is: egy kis/nagy láncszem

Aki mindig takaréklángon pislákol, sosem lobog/járatja csúcsra magát: vajh mire spórol?

Aki hazugság/média függőségében „élő”, jól hipnotizálható, eszközlétű bamba médium

Aki mennyiség elvű: ha az illetékes sokszor ismételget valamit, akkor az biztosan igaz is

Aki olyan, mint az a bizonyos korsó, ami addig-addig jár a kútra, amíg végül el nem törik

Az alkalom szülte tolvaj, aki vesztére vérszemet kap, és rákap a megélhetési lopásra

Aki annyira beképzelt, hogy el is hiszi: végleg el tudja altatni lelkiismeretét (ki, ha nem ő)

Aki, mint a zsoldos katona, csak addig és ott (bárhol) szolgálgat, amíg még fizetgetik őt

Aki annyira titokban áll ellen, hogy – persze: megtévesztésből – „szép” karriert csinál

Aki annyira „tiszteli” az anyját: őt soha az életben semmiben nem előzheti meg a hitvese

Aki, ha egyszer kimondta már: Szeretlek! – és majd, ha változás lesz, akkor majd szól…

Aki non stop gyönyörűszép szavakkal árasztja el társát, ahelyett, hogy tettleg szeretné Őt

48

Akik állítólag közös alapon/nevezőn, egyistenhiten vagytok, de mégis százfelé húztok

Akinek sok cifra beszéde aljas: a szó-szeméthegye eltakarja a rövid, egyszerű igazságot

Aki a lényeget röviden is elmondhatná, de mondatzuhatag lesz belőle: az időhúzó/rabló

Aki a hosszú, üres, udvariassági társalgási menetből „jólnevelten” nem kilépő – beragadó

Aki bájcsevegő – a kedve ellenére vért izzadva színlelt, tettetett kedvességgel beszélgető

Aki, ha megütik, akkor ő automatikusan odatartja az istenképmás orcája másik felét is

Akinek hallgatni mindig arany, pedig épp szar, ha az itt most például cinkos bűnpártolás

Aki, ha itt és most hallgatott volna, bölcs marad: visszaszívhatatlan a hebehurgya szó…

Akit nem zavar: nincs sportértéke a győzelmének: óriás a törpe, felnőtt a gyerek ellen!

Aki szerint az élet mindenki harca mindenki ellen – vagyis ember embernek a farkasa

Akinek a csónakjában csak egyetlen ember evez, de hét kormányoz, azok is hétfelé

Aki buta fertőzésfóbiás, aki nem fog kezet, nem simogat, nem szív mással egy levegőt

A lepedővirtuóz szex bérmunkás, aki maximum hírből ismeri a szerelem isteni csodáját

XXV.

49

Aki mámorosan, „részegen” köt hitelszerződést, de színjózanul mulat, sőt szeretkezik

Aki egy hipochonder: ő az aggkori halálával „cáfolja” a kételkedőt – sírfelirata: na ugye!

Aki egy papucsférj a fizetett, eltartott házisárkánya napi terrorja: vagyis nőuralom alatt

Aki egy beszűkült lelkivilágú gazdag, ő mindig azon aggódik: most épp ki lopja meg őt?

Aki mindig mindent túlzásba visz – a jóból is megárt a sok: élvezet helyett jön az undor…

Aki „óvatosságból” gyáva – ily embernek nincs is hazája/szerencséje: ez mind a bátraké…

Aki merne, többször nyerne – de ő papírforma néző, és eleve felteszi kezét: előre kapitulál

Aki lendületesen, jó tempóban és kitartóan is „halad”, „csak” épphogy nem a jó irányba…

Aki még mindig sokkal közelebb lenne a kitűzött céljához, ha inkább egyhelyben marad…

Aki büszkén takarékos: spórolva az épp már rohadó almát eszi, épbe így soha nem harap

Aki egy egzotikus útra spórol: nagykabátban ül a spórolásból fűtetlen, fagyos „otthonában”

Akinél tanult tehetetlensége önfejű, makacs „büszkeséggel” párosul: ő a megsegíthetetlen

Akit a krónikus önsajnáltatása nehezíti kikerülni az ún. hátrányos helyzetei ördögi köreiből

50

Aki lépcsőházi gondolatú: már csak ott jut csak eszébe, mit is kellett volna bent mondania

Aki az eső után vesz fel köpönyeget, de akkor – hiába – többet is: a késő bánat ebgondolat

Aki szó szerint/képletesen örök támaszra szoruló: testi-lelki labilis, dülöngélő, tántorgó

Aki „összetéveszti” az isteni kegyelmet a kormány, az oligarcha stb. kegyence helyzettel

Aki érdemtelenül is engedi: jó magasra emelik, majd mégis megdöbben, ha mélybe vetik

Aki szimultán nyüzsögne, ügyködne, mint egy százkarú isten – így egy dolgot sem fejez be

Aki levágja még az aranytojást tojó tyúkot is, mintha már csak egy nap lenne a világ…!?

Aki gondol egy „merészet s nagyot” és szinte mindenét felteszi egyetlen rulett számra

Aki, ha egy baja van, „a biztonság kedvéért” minimum tíz orvoshoz is fordul (agybajos)

Aki a kutyaharapást nem a szőrével gyógyítja: a szerelmi bánatára pl. csak iszik, iszik

Aki maga helyett mást küld vizsgázni, fodrászhoz, lelethez vért adni, udvarolni stb.

Aki más helyett megy orvoshoz elmondani a „panaszát”, vizsgálatot, „gyógyszert” kérni

Aki semmit se bíz a véletlenre: vajas kenyerét direkt úgy ejti le: lássák, ő peches ember

XXVI.

51

Aki hisz annak a jósnak, aki a „honorárium” arányában jósol csak jót, s egyre jobbat…

Aki egy ún. dodonai jóshoz fordul!? Értse úgy, ahogyan éppen most ő azt akarja…!

Akit a „jóslatok” legalább nem kötnek gúzsba: ugyanúgy él tovább, mint eddig…

Aki fatalista babonás, aki már készül társa halálára, mert ezt ő már megálmodta

Akinek a nem korrigált rossz kezdése már fél sikertelenség, majd egész kudarc

Aki csak egy parányit céloz mellé – a messzi célnál ez az eltérés már óriási lesz

Aki úgy áll hozzá a sürgős munkához, hogy más is hozzáférjen: önleépítő lógós

Akinek csak egyre vigyáz, de arra nagyon: a lázas semmittevése munkává ne fajuljon…

Aki egy mohó funkció-halmozó: sokat akarna a szarka, de nem bírja el a farka…

Aki mindent hajszál-tűpontosan előre el/megtervez – a sétáját, a szeretkezését stb.

Aki soha semmit nem tervez, nem képzel el fejben: majd ahogy esik, úgy is puffan…!?

Aki véges, ezért drága idejével ő hol feleslegesen zsugori, hol meg esztelenül tékozló

Aki hagyja, hogy lopják, sőt pimaszul rabolják az idejét, a maradékot meg ő vesztegeti el

52

Aki véges=drága lelki erejét nem a non stop önjavítására, de önigazolására fecsérli el

Aki büszkén tüntet vele: ő mily vigasztalhatatlan! Minden értékes bölcsesség olcsó neki …

Aki beéri olcsó vigasszal: nem ő – még – nem elég magas, de az a szőlő még savanyú…!

Aki csak akkor nyugszik meg, ha garantált ígéretet kap: a mennyben várja a halottja

Akit vallási/egyházi demagógok licit-versengése ámít/irányít: mi jó/rossz vár rá „odaát”

Aki csömörig élvhajhász: a halál neki csak vég, nem egy új kezdet: ő csak egyszer él…!?

Aki féktelen/kiégő hedonista: ő már itt teremti házi poklát: már semmi nem okoz örömöt

Aki bűntudatos, ha sokat örül/érzékileg élvez, hisz e siralomvölgy a szenvedés helye/ideje

Aki a koszos mosdóvízzel gyerekét, a hamisított istenkép miatt magát a Teremtőt is kiöntő

Aki kristálytiszta vizet a maga mocskos pohárba öntő, és az eredményt sehogy nem értő…

Aki az élet-veszélyessé vált élet-lélekházát csak toldozó-foltozó, s nem romboló/újraépítő

Aki a megrendeléstől/fizetéstől függő „rugalmas”: hol pandúr, hol betyár – kuruc/labanc

Aki az elvi engedményt, megalkuvást a bölcs kompromisszum álcájában elrejtő (ön)áltató

XXVII.

53

Aki az ún. barátjára a megtartása miatt hülyeségét, bűnét is ráhagyó konfliktuskerülő

Aki cinkosan-cinikusan falaz barátja házasságtöréséhez, de a nejével is jóba akar lenni

Aki az aljas szélhámos: az önzetlenül segítő irgalmas szamaritánust hívó, majd kifosztó

Aki az a ravasz, könyörtelen, de balga/fukar meggazdagodó, aki tékozló utódot „nevel”

Aki a reá uszított ordas eszme akarva-akaratlanul, de oly igen bőven termő bamba diófája

Akiben még él a kalandvágya, de garanciát kér rá, hogy az mindig jól végződik (happy end)

Aki nagyokat álmodott, de nem meri elhagyni a biztos talajt, nem mer repülni, vízen járni

Aki fotelból nézve képzeli: ő is lehetne kötéltáncos, oroszlánidomár/vadász, hős várvédő…

Aki legalább egyben elsőségre tör: az önhibás kudarcai gyűjteményével világrekordot dönt

Aki kishitűsége ördögi körébe bezáródó, már nem is próbálkozó: alacsony léc a mércéje

Aki már lelki szemével vétkező, a szemmel verő, a szemel vetkőztető, erőszakoskodó stb.

Aki semmit nem bíz a véletlenre: szerelmi életét egy bio-robottal folytató fogamzásgátló

Aki, ha egy rossz lóra is tett, csak azért se vált(oztat) – csak fut a pénze után s még költ rá

54

Aki a gyarló barátaival oly elégedetlen, hogy ő inkább az ellenségéhez fordul pártfogásért

Akit a hízelgő barátok kórusa elkábít, ezért nem hall(gat)ja meg az igazmondó ellenséget

Aki, ha nem oly makacs, önfejű, intőkre süket, a züllés lejtője elején még fékezhetett volna

Aki még oly ajándékot is elfogad, ami nemcsak lekötelezi, de megvesztegeti, korrumpálja

Akinek jelmondata: senkitől semmi ajándék, mert ő nem akar embernek lekötelezett lenni

Aki balgán, óvatlanul kompromittálja: vagyis gyanúba keveri, rossz hírbe hozza önmagát

Aki pont a gyerekeitől/alárendeltjeitől kér a munkájáról, a művéről tárgyilagos véleményt

Neki nem nyílik ki szeme a szellemvilágra – azt ateizmus, materializmus stb. szúrja ki

Akinek a művészi alkotások, fikciók csak kiagyalt ámító hazugságok – óvakodik is ezektől

Aki az eredeti művek alkotása helyett a világ/maga csúfjára idegen tollakkal éktelenkedik

Aki úgy idézi és mondja, és érti: az ízléskérdésről nincs vita, hogy marad is ízlésficamos

Aki úgymond tökélyre tör: ha nem tud istenülni, akkor inkább embertelenül leállatiasul

Aki, ha nem lehet eszményien jó, tökéletes szent életű, akkor bűn rossz sátánista hívő lesz

XXVIII.

55

Akinek a tudása puzzle-darabkái sehogy nem állnak össze egy egész épületté, rendszerré

Aki mindenben a teljes „önellátásra” rendezkedik be: ő az önsimogató/becéző/ringató stb.

Akinek az igényszintje egyre lejjebb ereszkedik: pl. a langyos sörben légy, köpés – sebaj!?

Aki a másokban csak egy legyőzendő riválist, de sosem egy potenciális szövetségest látó

Aki az életet azon társasjáték mintájára képzeli, amikor kevesebb a szék, mint a körözők

Aki az evilági boldogságáról végleg lemondó – ezért a betegségeivel már hiába „küzdő”

Aki csak igaz közhelyeket szajkóz, de soha nem a megélt és kipróbált mély igazságokat

Aki azt sem tudja, eszik-e vagy isszák azt, hogy bűntisztító katarzis, lelki purgatórium

Akinél az örökre idegen szavak szótárába tartozik a „magába szállás”, „bűnbánat” stb.

Aki azt vallja, hogy akkor van legközelebb lenni Istenhez, ha a Csomolungma tetején áll

Aki az örök isteni bölcsesség helyett csak az elég gyorsan elavuló szaktudást szerzi meg

Aki a szakma kiválósága, gazdag vállalkozó stb., miért is figyelne ő szegény bölcselőkre…

Aki a bevallott falánkságát féken tartandó csakis pont az utált ételeivel „táplálkozó” …

56

Aki csak egyszer műveli meg a kertjét, majd a továbbiakat már a „Jóistenre bízza”

Aki nem kockáztatja meg a magvetését; mert csak az a biztos, amit itt-most ő megeszik

Aki nem tanul a Mesterétől, a nem ismert saját történelmétől: így nehéz éveket ismételget

Aki többet tud celebje hobbijáról, szerelmi ügyeiről, mint nagyszülei megörökölt sorsáról

Aki egy dologban igen konzekvens, ökörkövetkezetes: ez pont a szarvashibái megismétlése

Akinek az „öröme” csak káröröm, vallása kárvallás, dala károgás, sorsa evilági kárhozat…

Aki a lokális, helyi tevékeny civil közélet helyett közönyös, vagy pótcselekvő politizálgató

Aki létfontos, elsajátított tudás/bölcsesség helyett csak sok fölös-káros (ál)ismerettel bíró

Akinél nincs jó mulatás, tréfa, ének, tánc: csak semmi, vagy csak tivornya, féktelen piálás

Aki nem jó időérzékű, időgazdálkodású, de „időtlen”, elúszó, rossz időzítő, időtékozló stb.

Aki nem tudja a kellő időben a csúcsformáját hozni – leblokkol (és sosem jön rá az okára)

Aki fegyelmezetlen: nem képes időben felkelni, jó ritmust felvenni s délre ebédet készíteni

Akinek még az elég kései házasodásakor is idegen-ismeretlen hely a konyha, a kert stb.

XXIX.

57.

Aki soha nem örvend jó egészségnek: ő a sorscsapásként krónikus betegséget elszenvedő

Aki nem meri kutatni a betegsége lelki okait, ő a mai előírt orvosi protokoll gyáva áldozata

Aki öngyilkos játszma folytató: beleszeret betegségébe, mert annak csak az előnyeit látja

Aki előbb csak képzelt, de valódivá váló betegségével érné el: körülötte forogjon a világ

Akinek nincs jóbarátja, sőt rosszabb: hiszi, hogy van – van álbarátja, titkos belső ellensége

Aki az ősi, kipróbált szerves hagyományú viselet/viselkedés helyett divat/idegenmajmoló

Aki értékes, létfontos hírek-tájékozódás helyett csak ál-, rémhírfaló, és dezinformált stb.

Aki élménygazdag, látókörbővítő helyett rémálomutas, sznob, drága egzotikus tor-túrás

Aki életigenlő bő gyermekáldott helyett meddő, magzatgyilkos, vagy max. egykés átkozott

Aki életgazdagító, lélektisztító szépművészet/irodalom helyett „boldogító” giccset élvez

Aki emelő, ösztönző, visszajelző társasélet kerülő mizantróp: kórokozó magányban kushad

Aki nagyon nem válogatja meg a társaságát: a korpa közé keveredik, és felfalják a disznók

Aki anyja/kedvese szer-etető finom főztje, sütije stb. helyett menza/kórház/börtönkosztos

58.

Aki alkotó, értékteremtő, lélekemelő munkásélet helyett lélekölő pénzkeresgélő robotoló

Aki akkor már nem dolgozik pontosan, szépen, ha rájön: az ő munkáján más jobban keres

Aki mögé és fölé már régóta nem kell már hajcsár, hiszen ő profin zsákmányolja ki magát

Akinek a „sorsközösség” az irigysége vigasza: mielőbb dögöljön meg a szomszéd tehene is

Aki nem örül mások sikerének, annak drukkol, hogy legalább ő is kudarcot szenvedjen

Aki aktív része a középszernek, amelyik olcsó önigazolásból magához lehúzná a kitűnőt

Aki nem fedezte fel és nem kamatoztatta a saját talentumát – ehelyett másokét vitatja

Akinek „édes otthona” demarkációs vonalas: egy lak-elválasztott hidegháborús lakás

Akinek az egykor békés családi otthonából családi tűzfészek, csatatér, dologház stb. lesz

Akiknél presztízskérdés, hogy semmiből nem engednek, így holtig szamárként szenvednek

Aki szinte már semmiben sem keres/talál örömöt; egy szomorkodó, kedélybeteg, savanyú…

Aki még a halaszthatatlan dolgába se fog bele, ha éppen akkor még nincsen kedve hozzá…

Aki nem talál örömöt is a tanulásban, a gyakorlásban: ő egyből nagy zongoraművész lenne

XXX.

59.

Aki ugyan jót ehet, ihat, alhat, ölelhet stb., de soha nem a mindenséggel méri magát

Aki egy rafinált (ön)áltató, aki ezért trükkösen ki is kerülgeti a megmérettetés alkalmát

Aki megtanult póker arcot vágni, és a vesztére ő végleg így maradt: „örökre” ráfagyott

Aki azt hitte: büntetlenül lehet sokáig kifejezéstelen az arca – elsorvadnak az érzelmei

Aki már azt is erénynek gondolja, ha ő nem hazudik, lop, csal – ha ő nem spicliskedik stb.

Aki betart írott-íratlan törvényt, de anyaságból önmaga előtt is csak közepesre vizsgázó

Aki egy képmutató-hipokrita – de legalább ő közvetve így mégiscsak hódol az erénynek

Aki nem alakoskodó: cinikus nyíltsággal vallott bűneivel, mint erénnyel dicsekszik, tüntet

Aki az a rest, aki ezért nem restelkedik, sőt erre büszke! – de majd ő is kétszer fárad…

Aki akaratlan is kiadja az amúgy mélyen szégyellt titkát – pl. a „véletlen” elszólásban

Aki egy igen hiú holló – az ő szájából a ravasz rókák könnyen kiéneklik a betevő sajtot

Akinek, ha ló nincs, a szamár is jó: a holtáig a hivatásbéli és/vagy a házassági megalkuvó

Aki annyira szeretné magát mindenben megmutatni: egy exhibicionista pucérkodó lesz

60.

Aki olyannyira ún. szemérmes, kvázi néma koldus, hogy titokban éhezik és éhen is hal

Aki az örök panaszkönyv író-felolvasó, ezért így be is vonzza, el is éri a tartós nyomorát

Aki vészhelyzet után sem változtat, örökre segélyekre akar szorulni: egy tarhálóvá válik

Aki egy fütyijét mutogató kisded botránkoztató perverz: ő így érez szexuális élvezetet

Aki, mint anno Nárcisz, önmagába, a saját tükörképbe lesz szerelmes, sőt önimádó lesz

Akinek minden fontos dolga is félbe van hagyva, mintha csak egyedül ő élne mindörökké

Aki mindent halogat, tologat, amíg csak rá nem omlanak a restanciái, rá nem dől a ház

Aki mindig csak az Eget kémleli, felhőkben jár/Napba repülne – a nyakát töri a Földön

Aki oly a földhözragadt, hogy nem látja-csodálja a csillagos eget/Ikarosz szárnyalását

Aki úgy ősbizalmas az őt szülő-nevelő édesanyjával: ő választhat neki hivatást és párt

Aki anyámasszony katonája, az anyja szoknyája alá bújik, ha most legény kell a gátra

Aki nem érti, hogy nem az a legény, aki- még oly nagyokat is – üt, hanem az aki állja

Aki legényes virtusból, versengésből csinál hajmeresztő, életveszélyes mutatványokat

XXXI.

61.

Aki szükség esetén sem lenne képes pl. Hamlet módján a bolondot, az őrültet eljátszani

Aki állva hal meg: neki mindig rangon aluli letérdelni a földi eperért/egyszer kukázni…

Aki hamar fáradt, levert, rosszkedvű, mert soha nem a Dolgát végzi – ő csak bérmunkás

Aki alattomban él mégoly kicsi erejével, hiszen ártani-rontani bárki, még ő is sokat tud

Akinél ez a titkolt jelszó: mindig mindenki egyért, vagyis énértem, de én viszont senkiért

Aki úgy véli: ő csak a mások rovására rabló-gazdálkodó, pl. a legelővel: túl későn bánja

Aki, ahova lép, ott fű többet nem terem – alázathíjas gőgös: ott még az írmag is kipusztul

Aki gondosan ás, locsol, permetez, műtrágyáz, mégsem terem a föld: a rosszat csinálja jól

Aki tájidegen, sőt egzotikus magokat vet, csemetét ültet és háborog, ha nem arat/terem

Aki előbb, sokáig rátartian válogat, majd már bárki jó lenne, de vénlány-agglegény marad

Aki, az esélyét növelendő több vasat is tart a tűzbe – majd két szék között a pad alá esik

Aki egy ajtófélfa ember – ő sehol sincs se bent, se kint: mindig csak a küszöbön ácsorog

Aki csak imádkozik és nem dolgozik, vagy ihlet/ötlet nélkül üzemel (pedig: ora et labora)

62.

Aki hiperaktív: minél jobban feszeleg, annál szorosabb a bilincse, vagy a nyakán a hurok

Aki oly alacsony tűrésküszöbű, hogy még egy „szemtelen” légy is kihozza a béketűréséből

Aki addig várja anyasága/apasága ideális feltételeinek a alakulását, míg már késő lesz

Aki nem megy le az igazgyöngyért a lélekmélyre: hamis felszínes, pocsolyában dagonyázó

Aki értékes, mert ritka kincseit, sőt lelki üdvét bóvliért, hamisgyöngyért elkótyavetyéli

Aki ön-sajnáltatva evezget Élete tengerén, és tüntetően horgonyt vet a Bánat szigetén

Aki csak addig Jézus nagy barátja, követője, amíg le nem fogják, s halálra nem ítélik Őt

Aki addig nem irgalmaz, nem segít rászorulónak, amíg az a másik nem tér át az ő hitére

Aki nem egy ún. irgalmas szamaritánus, ő nem ismeri a feltétlen felebaráti szeretetet

Aki tényleg „legjobb tudása” szerint gyógyít, de így betegséget gyárt, tartósít, súlyosbít

Aki addig keresi a testi halhatatlanság titkát, míg hiábavalóan le nem pereg Egy élete

Aki önként elvágja az őshonossága éltető gyökereit, hogy így idegen földön hervadjon el

Aki a – megátkozott? – bolygó világpolgár: mindenütt otthont kereső – az örök hontalan

XXXII.

63.

Aki gyermeteg, infantilis struccpolitikát folytat: a veszély esetén a két szemét behunyó

Aki egy életen át fáradságosan építgetett jó hírnevét egy rossz döntéssel rombolja le

Aki csak egyszer esett a kísértésbe, de azután egy egész életen át oly sokat fizet érte

Akinél a „kóbor numerának” óriás nagy az ára: egy nem kívánt gyerek, válás stb. stb.

Aki csak a nagy bajában döbben rá, hogy ugyan sok a haverja, de nincs egy jóbarátja

Aki azt hiszi, hogy ha egyszer neki szerencséje volt, akkor onnantól már bérletes lesz…

Aki nem fogja fel: minden teremtett emberi lény halandó, és ez alól még ő sem kivétel

Aki a Teremtőt átkozza halandósága miatt, miközben amúgy dögunalom egész élete

Akinek léte elviselhetetlen könnyűségű, fajsúlytalan (teher alatt nő/nőne fel a pálma)

Aki a dögunalmas élettől félve inkább az istent kísértve ön- és közveszélyesen élő

Akit lebénít, lebetegít a halálfóbiája, és pont ezért holtig krónikus nyavalyától szenved

Aki a házasságával, annak vesztére sorvadni hagyja egyéb létfontos baráti kapcsolatait

Aki a gyermekszülés után már főleg/kizárólag csak anya szerepű (magára is maradó)

64.

Aki egy ön felmentő fatalista: minden eleve elrendelt, nincs szabad akarat/felelősség

Aki a „csata”, mérkőzés előtt már kész kudarca magyarázatával – ő az önbeteljesítő jós

Aki az emberi boldogságot hamis illúziónak, ábrándnak vagy gyerekkori emléknek veszi

Aki szerint, csak a gyerekkor lehet felhőtlenül boldog, de hát neki ugye ez is nehéz volt

Akinél mindenekelőtt a biztonság a fő: nem vág el lelki köldökzsinórt, nem dob el mankót

Aki sorsdöntő jótanácsot kérne barátjától, de előtte pont a lényeges tényeket elhallgató

Aki kéri a barátját, hogy akár a fájó igazat is mondja meg, de utána örökre megharagszik

Aki szeretné, ha legalább neki minden egyes életesetre lenne recept, fix szabály, ukáz…

Aki tanítaná, amit ő se tud – orvosi tanácsadó beteg (orvos), vagy szerelmi katolikus pap

Aki a susztertől nemcsak véleményt kér a képéről, de azt is, hogy tanítsa meg őt festeni

Aki a gyilkoló fegyvert hibáztatja, noha ő maga töltötte, és tartotta a kezében és a célra!

Aki az első-utolsó életével úri ún. amerikai párbajt, vagy heccből orosz rulettet játszik

Akit kiköp az Úristen, mert ő sem nem tűzforró, sem nem jéghideg, mindig csak langyos

XXXIII.

65.

Aki azt hiszi, hogy az ő élete egy non stop kész átverés show, de ő még nincs beavatva

Aki az első nagy botlást/bűnt már jóvátehetetlennek érez – neki annyi: gyorsul a lejtőn

Aki az asztali imát mechanikusan elhadarja, darálja, de az étkezéséből meg rítust csinál

Aki a mindennapi „ételével” betegíti, mérgezi meg magát, a saját fogaival ássa ki a sírját

Aki az élettapasztalt öregek bölcsességeit csak illemből hallgatja – de az egyik fülén be…

Aki az amúgy is nehéz, de viszont fél sikert jelentő jó kezdetet folyton csak halogatja

Aki az egyoldalúan képzelt boldog életekből mazsoláz egy irigyelt ideális fantomlényt

Aki a saját kis semmi, egyhangú, szomorkás stb. életét oly sokakkal azonnal elcserélné

Aki pont arra büszke, sőt azzal henceg, amit ő csakis a jó szerencséjének köszönhetne

Aki így tarhál: állomásfőnöktől kér cigit, vasutastól tüzet – majd nyeglén lebakterozza…

Aki dühösen ámul-bámul, mint a törpe „vezér” Csipike: hát nélküle is jól működik az erdő?

Aki a lebukás Damoklész kardja alatt hogy is tudna önfeledten szeretkezni, békében élni,

Aki folyton azokat a mentségeket, kifogásokat keresi, hogy miért is nem tett meg valamit…

66.

Aki csak azért nem vitt végbe nagy dolgot, mert azt hallotta róla, hogy ez ma lehetetlen

Aki úgymond nem ismer lehetetlent, csak tehetetlent: a kezével csapkodva akar repülni

Aki egy gittegyletben fontoskodik, miközben éppen most nincs legény a gáton/ a grundon

Aki ugyan gondolkodik is, és beszél is, csak sajnos bűn rossz, éppen fordított sorrendben

Aki már azért depis, migrénes úrhölgy, mert neki is minden nap kelni, öltözni-vetkezni kell

Aki felkapaszkodik a magas fára, ott már csak lenéz: reszket, és lejönni azt már nem tud…

Aki félszemével a vakok között gőgösen addig királykodó, amíg nem jön egy egészszemű

Aki éretlenül, felvilágosulatlanul magzatgyilkos gyermekanya/később bűntudatos nő lesz

Aki filléres látszathasznokért rohangál és végleg hűtlenné válik a sarki fűszereséhez

Aki csekély nyereségért, előnyökért rohangál, tülekedik: veszni hagyja a lelki nyugalmát

Aki folyton rohan, nehogy lemaradjon valamiről – így nincs ideje az életcéljáról meditálni

Aki finnyásan turkál, válogat a „testi” ételből, de a kultúr-mocsoknak már falánk zabálója

Aki fizetett bértollnokkal, dilettáns fűzfapoétákkal, irat és adat elő magáról dicshimnuszt

XXXIV.

67

Aki egy igen gyorsan felbuzduló, de épp olyan nagyon hamar lelohadó szalmaláng lélek

Az egy bajára, gondjára száz embertől is kér tanácsot, és mindent ki is próbálja, hátha…

Aki a mérvadóéra egyáltalán nem adó, inkább csak a sok laikus véleménye után futkosó

Akinek, ha valaminek felbecsülhetetlen az értéke, akkor annak nincs ára: így nem is kell

Aki az ottani-akkori pillanatnyilag boldog magát, életét hibernálva keresne álöröklétet

Aki a kegyesen alamizsnát osztó kifosztónak hajlongva hálálkodó balek kizsákmányolt

Aki egy ön-életredukáló: ő végleg lemond létfontos alapdimenziókról (játék, ének, tánc)

Aki lemond a nőiesség dimenziójáról – egy harcias amazon lesz, vagy átoperálva „férfi”

Aki sokáig élvezettel fetreng a bűn mocskában – ő majd kiöregedve megtisztul, megtér

Aki egy párbeszédre képtelen „társas lény”: ő a csak magát visszahalló monológ Echó

Aki amilyen könnyen megharagszik, éppen olyan nehezen bocsát meg (még magának is…)

Aki a randevún, udvarlás idején lábujjhegyre is áll, de a házasságban még a sarkára sem

Aki lebecsüli az igazi ellenség, vagyis a Gonosz hatalmát: pont ezért lesz az ő jobbkeze

68

Aki úgymond látná már a medvét: a kegyetlen színházban az állat/emberheccre váró

Aki „tudatlan”: a megfogant gyerekét látatlanban, megszorulva az ördögnek ígéri oda

Aki egy vakbizalmas: látatlanban akár a teljes kifosztását/halálos ítéletét is előre aláírja

Aki egy ökörkövetkezetes fanatikus szemellenzős, és így csak rohan előre a szakadékba…

Aki már bárhova is tartozna, nem válogat: korpa közé keveredik és ott felfalják a disznók

Aki egy echte önbeskatulyázó, önstigmatizáló, önelkönyvelő, és így ön-leselejtező ember

Aki kardot ránt, általa vész el – vagy egy besurranó tolvajból egy rablógyilkost „gyártó”

Aki csak akkor, de akkor nagyon „jó”, ha ez neki itt és most nem kerül semmi áldozatba

Aki a mindennapi elemi kötelességeit is bűnösen hanyagoló, mulasztó léha életművész

Akinek örömtelen, izzadtságszagú a „szent” családi/hivatali kötelességeket szolgáló élete

Aki a nagyfőnökeinek nem csak az idejét, erejét, tudását, de még a hitét, a lelkét is eladó

A nem szabadidős önmagával azonosságot nem vállaló skizofrén, „kétéltű” kvázi rabszolga

Aki váltig hiszi, hogy nappal lehet behajtó, kilakoltató stb., éjszaka meg egy alanyi poéta

XXXV.

69

Aki a nyelvi korlát, a szókincshiány miatt a bánatát/„panaszát” jól elmondani nem tudó

Aki a hajóját a nyílt vízen átépíteni akaró – ő a minden értéket egyszerre megkérdőjelező

Aki magasztos álindokokkal nem mer változtatni: holtig marad a lélekölő munkahelyén….

Aki úgymond a családja kedvéért lemond a hivatásáról, majd ezért holtig rájuk neheztel

Aki szerint nincs igazság, nincs Isten, ha mindent szabályt betartott és mégsem lőtt gólt

Aki csak az ún. francia sakk nagymestere, csak öngólkirály – az önsorsrontás rekordere

Aki maximalista: ha nem képes folyton a bravúrra, „csak” jól teljesít: akkor önmarcangoló

Aki, ha bekap egy szerinte védhető gólt, akkor addig rágódik, rajta, míg tényleg jön a potya

Aki nincs tisztában a nagyságrenddel, helyi értékkel, neki 1000 milliméter több mint 2 km

Aki semmiről sem tud hallgatni – sőt, mint a bolond, még azzal is dicsekszik, amije nincs is

Aki úgymond feláldozta boldogságát gyerekeiért – mégis: ők egy cseppet sem hálásak, sőt

Aki, amíg tart az ital hatása, addig, de csak addig erősnek, okosnak, bátornak érzi magát…

Aki rosszul értett fiúi tiszteletből nem gátolta meg, hogy apja az ő – torz – képére formálja

70

Akinek minden lelki erejét s leleményét leköti: hogyan lógjon el minden tanulást s munkát

Akinek örök felmentése van – ő nem tehet/művelhet csodát, ő nem Jézus, ő nem félisten

Aki csak csodálja a nagy embereket, de semmiben se követheti, hisz ez nem az ő kasztja

Aki halálos ágyán „coming out”-ol: a mindenkivel vádaskodó, beolvasó, háborgó távozó

Aki mindig csak korábbi sikeréből élne még, mintha nem mindig 0:0-ról indulna a meccs

Aki úgy él, mintha – mellékbüntetésként évekre el lenne tiltva a közügyek gyakorlásától

Aki pl. nem a hivatásáért, például a sportért, hanem csak abból él: non stop ön-örömfosztó

Akinél a cél szentesíti eszközét: gyereke jobbléte érdekében prosti, de ő nem köszöni meg

Aki megöregedve felesleges-károsnak minősíti magát: kimegy a hegyre/büdös barlangba

Aki nagyképű orvosra hallgat: édes étel helyett keserű, főleg mellékhatású pirulákat nyel

Aki merev tekintélyelvű, katonai házirendet próbál, majd meg a lovak közé dobja a gyeplőt

Aki a bohém élet kísértésétől tart: drákói merev életszabályokat/napirendet állít magának

Aki fél a nevetségessé válástól/agora-fóbiás: inkább csigaházba bújik és onnan kukucskál

XXXVI.

71

Akinek – ha kicsit megkapirgáljuk – a derűlátása nem több/más, mint kincstári optimizmus

Aki nem tud, nem mer elaludni, fél álmodni, hiszen jól tudja, hogy az álmok nem hazudnak

Akinek vajh mily sivár hétköznapi élete lehet, ha a „nyaraláson” kell kitombolnia magát…?

Ami pl. fogolyként jó túlélő taktika: a beolvadás – az később életelvesztegetés, önkiherélés

Akire hiába talál rá először a szerelem: gyáva kiköltözni a kényelmes érdekházasságából…

Akinek nincs oly ügye, amire feltenné életét: ha kiviszik a frontra, max. „hősi halott” lehet

Akinek humorérzéke sorvad: túl komolyan veszi magát, nem tart distanciát életszerepeitől

Aki nem kapaszkodik fel a humor magaslatára, így nem törpülhetnek el az „óriási” gondjai

Aki a komolytalan játékot kerülendő másik végletbe esik: úgy focizik mintha vérre menne

Aki azt, ami nem volt kötelező házifeladat, azt ő már öndicsőítő magánszorgalommal végzi

Aki, szándékában tiszteletreméltóan, mégis erőszakmentességre terrorizálja a családját…

Aki szégyelli zugivását, titkolt alkoholizmusát – ő még anonim önsegítő csoportba se jut el

Aki egyike a sok gyáva, civakodó lúdnak, akit így mégis legyőz a kövér disznó(fejű Nagyúr)

72

Aki nemhogy csillapítana elmérgesedő vitát/veszekedést, de olajat önt a tűzre: verekedés!

Aki mindig más javait kívánja, hiába, de mindeközben a magáét meg végleg veszni hagyja

Aki mindent, hiába, egycsapásra akar, pedig lassú víz partot mosna (türelem rózsát terem)

Aki, amit, bármi csekélyt is ad, azt sűrűn felemlegeti – amit, ha nagyot is kap, azt elfelejti

Aki a rövid lejáratú, max. egyszer használatos szlogenek igazságára leteszi a nagyesküt

Aki se vele, se nélküle jellegű, illetve csak kutya-macska barátságokat teremt és ápol

Aki az a hősködő kisegér, aki akkor, de akkor nagyon cincog, ha nincs itthon a macska

Aki túlvállalja magát és mérgezett egérként összevissza rohangálva semmit nem ér el

Akinek elég, ha a minimumot teljesíti, ha az élete próbáin, vizsgáin kegyelemkettest kap

Aki magát vádolja: gyanúsan mentegetőzik, vagy a helyénvaló védekezése helyett támad

Aki csak egy ún. vattaember, kinek hiánya nem tűnne fel – aki nem oszt és nem szoroz

Aki a legjobban ismeri az alázat meghatározását, de még soha nem érezte, nem élte át azt

Aki magát soha nem alázza meg, vagy gúnyolja ki, de hogy más tegye vele, azt megengedi

XXXVII.

73

Aki ez Élete első felében elvakult rajongó, majd kiábrándulva a másikban csak egy cinikus

Aki úgy akarja elérni, hogy neki semmije soha ne fájjon, hogy végleg érzésteleníti magát

Aki nem akarja érteni, hogy mily segítő jel a fájdalom – nem akar tudni a lappangó bajról

Aki ily jó üzleti érzékű: jeget árul az eszkimóknak, döglött macskát cserél döglött kutyára…

Aki nulláról/mínuszról indul: új házassága kúrálna régit, de a hiba az ő készülékében van

Aki cseppet sem nyugtalankodik – bámészkodik: hisz nem az ő, csak a szomszédja háza ég

Aki a nem választható szomszéddal aktívan igyekszik jó helyett rossz kapcsolatot ápolni

Aki pont azokkal nincs nagyon jóban, sőt! akik amúgy pont a legtöbbet segíthetnének neki i

Aki a bírható javait eladja álompénzen, de a demagóg ígéreteket meg készpénznek veszi

Aki a first thing first csapdában reked – nem tudja eldönteni, mi lenne ma az első teendő

Aki nem tud összpontosítani – nincs központ s nincs periféria: a mindenre/semmire figyelő

Aki az átmeneti kellemetlen büntetéstől félve belemenekül egy diliház örök védettségébe

Aki nem tudja, de buzgón teszi a rosszat – ha tudná mit tesz, maga is elszörnyülködne…

74

Aki jószívű, jókedvű adakozó gyerek volt – de „kinőtte”, és gyermekbetegségként gondol rá

Aki hagyja a Gonosznak útra engedni a lelke jobbik részét s kísérletet sem tesz visszahívni

Aki nem akar „robotoló hangya” lenni, míg rá nem döbben: semmittevése az ördög párnája

Aki hagyja magát kifosztani, kisemmizni, majd meg nem győz hálálkodni, ha alamizsna jön

Aki későn eszmél: ő szerelemnek hitte, de egész más volt: menekülés, pótapa keresés stb.

Az apuci/az őt kitartó szeretője pénzén trendi: „neked a divat mondja meg, hogy ki vagy…!”

Aki a hallucinálását isteni üzenetnek veszi: kontroll nélkül egy rögeszmét kiszolgáló életű

Aki betűhíven olvassa a „szentírást”, de a nyomda ördöge miatt a gazság/igazság elíródott

Aki értetlen/kezdő háziasszonyként szakácskönyvből főz, de a szél ide-oda fújja a lapokat

Aki a sokdiplomás háziasszony – csak épp főzni, mosni, nevelni, otthont teremteni nem tud

Aki rapszodikus: előbb majomszeretettel kényeztető, majd meg irgalmatlan mostohaanya

Aki egy pedáns asszony – a tisztaságmániás, aki az őrületbe kergeti az egész pereputtyot

Aki feláldozza az ún. létbiztonságáét a szabadságot, de így majd hamar még azt is veszíti

XXXVIII.

75

Aki köldöknéző sültgalambváró: ő éhen hal egy potenciális terülj, terülj asztalkám mellett

Aki üldözési mániás, aki külön drága étekfogót alkalmaz, mert úgy fél a megmérgezésétől

Akinek semmi nem szent, mindent áru: még a szelíd Jézus is ostorral veri ki a templomból

Aki egyszerre akar jó üzletet is csinálni, és ugyanakkor a pénzét teljes biztonságban tudni

Akinek parlagon hever talentuma/ kulturális tőkéje – nem tudja befektetni, kamatoztatni

Aki részegen dohányzik az ágyban és önkontroll híján egy szál gyufával elpusztítja a házát

Aki úgy teszi a szépet tenni, udvarol, hogy azt teljes joggal minősítik szexuális zaklatásnak

Aki csak akkor adakozik, csak a feleslegéből himihumit, ha ennek nagy hírverést csaphat

Aki egy illemtudó rabló – ő kopog, köszön, engedelmet kér és nem vág a szavadba stb. stb.

Aki más éhenkórászokkal a koncon, a lerágott csontokon marakodó, csak éhkoppot nyelő

Aki azt hiszi, hogy komoly kérdésekre keresi a választ, miközben gumicsontokon rágódik

Aki úgy hiszi, a boldogsághoz kellő bölcsesség egyenlően van elosztva – nem kér tanácsot

Aki kér ugyan, de nem fogad meg jótanácsot – vagy nem mérlegel: a rosszat vakon követi

76

Akit korbács/mézesmadzag ösztönöz, nem éli át az önmagát jutalmazó helyes tett örömét

Akit a választott szellemi vezetői kívülről irányítanak: menny/pokol. örök jutalom/büntetés

Aki oly antiszociális: diszkvalifikálja magát – persona non grata lesz minden társaságban

Aki hiú reményt táplál: a börtönorvos amnéziát mond, amit ő tudatlanul amnesztiának ért

Aki a rémhírnek kétkedés nélkül felül, sőt továbbadja: így vél magának súlyt kölcsönözni

Aki minden sor végére beáll, de csak a végén derül ki: itt osztogatnak vagy fosztogatnak

A zsugori nem hisz az emberrablóknak: hiába küldik el fia ujját – több bizonyítékot követel

Aki az újabb és erősebb mellékhatású vegyszertől várja, hogy jól érezze magát a bőrében

Aki amúgy egy snájdig, nett stb. úriember, aki nem a pacsulitól, de az öndicsérettől bűzlik

Aki csak úgy nősülne, hogy agglegénysége előnyeit mind megőrizve tetézné a házaséival

Aki olyannyira alkalmazkodik házastársához, hogy végül teljesen hasonul, asszimilálódik

Aki nem jár vásárolni és nem a fizetése reál, de a nominálértékét nézve olyan elégedett

Aki egy „nominalista”: neki már elég a boldogsághoz, ha a kudarcot fényes sikernek nevezi

Aki minden nap ugyanazt eszi, csak másként hívja, hangzatos fantázianevekkel illeti

XXXIX.

77

Akinek nem bölcs kidobni az életballasztokat, léghajója szárnyalás helyen a sárban ragad

Aki gyermeteg/beteges kíváncsiságból addig-addig feszegeti a húrt, míg az el nem pattan

Aki mindig annak ad igazat, aki most a leghangosabb, a legerősebb, a leggazdagabb stb.

Aki egy véleményen van nejével: meghallgatja, majd csatlakozik hozzá: egységben az erő

Aki nem tudja megkülönböztetni: most álmodik vagy ébren van: az élet álom/az álom élet?

Aki önhitten előre iszik a medve bőrére – aki azt a pénzt költi, amit még meg sem keresett

Aki nem kéri meg a halállistájával rohangáló, öldöklő medvét, hogy ugyan törölje már őt

Aki erővel-csellel meghódított nő megtartásához már nem kard, de költészet stb. kellene

Aki tényleg csak a tulajdon szemének hisz – neki a közeledő távoli óriás csak egy kis törpe

Aki nem búsul, ha tévedésből pont a jó lábát vágják le, mert a beteg lába szépen gyógyul…

Aki képtelen a kisebbik rosszat választani, ne amputálják a kisujját, ha el is veszti életét

Akin elhatalmasodik tárgygyűjtő szenvedélye: a kosztpénzt is elköltve kiszorul a lakásból

Aki betömött füllel hajózik el a szirénsziget mellett/nem kikötve elcsábul: örökre fogoly

78

Aki nem engedi el az ön-gyilkos fuldokolót, ha ő még az életmentőt is lehúzná a mélybe

Aki először háborog: a szabadsága megsértése, ha kimentik a vízből – később meg hálás

Aki félálomban-kábultan vészelné át életét, mintha az egy hosszú, fájdalmas műtét lenne

Akinek az élete veszély- és szükségállapotok sorozata, amit valahogy túl kell élni/vészelni

Akinek ez az élete nem egyszeri előadás, csak előkészület, főpróba, vizsga az örök élethez

Aki kergeti a boldogság madarát – pedig, ha hivatását gyakorolná, úgy ráadásul megkapná

Aki azt hiszi: ha ő lemond a boldogságáról, akkor helyette így majd gyerekei azok lesznek

Aki csak egy utánzat, plagizátor, imitátor, hasonmás – aki nem az ő életét éli, halálát halja Aki annyira nem veszi észre magát, hogy manipulálva pont ellenségei malmára hajt vizet

Aki nem ismeri gyenge oldalait, önhitten nem kerüli, de szinte keresi a kísértő alkalmakat

Aki addig-annyira titkolózik még barátai előtt is: végül már a kutya sem lesz kíváncsi rá

Aki a barátnak, orvosnak stb. sem vallja be, hogy mi a baja – találják ki, hogy milye fáj…

Aki életgazdagító-szépítő élmények szerzése, átélése helyett másokét fényképezi, „örökíti”

XL.

79

Akinek nincsenek jó kérdései: így egérként rágja át magát a világirodalom klasszikusain

Aki nem vacakol, időt spórol: úgyis egy helyre megy – a három fogását moslékká turmixoló

Aki tudja: vak tyúk is talál szemet – ő bekötött szemű tapogató: tűt keres a szénakazalban

Aki azért oly görnyedt, lestrapált igásló forma, mert mások ledobott keresztjét is ő cipeli

Aki folyamatosan haldokol: nem tudta: minden végleges lemondás vágyairól sok kis halál

Aki lemond a kertes házról, és megideologizálja, hogy milyen jó is neki a panel tizedikén Akinek kimaradt ún. nehéz gyerekkorából a kerékpár: mindörökre, ezt később sem pótolja

Aki senkiben nem bízva nem él a munkamegosztás előnyeivel: hóhérmunkás álezermester

Aki joggal csalódva az egyháza istenképírásában, helyette egy még hamisabbat barkácsol

Aki mintha tartalékolná energiáit – félgőzzel éldegél – holtig vár az igazi megmérettetésre

Aki mindig hülyéskedik, semmit nem vesz komolyan, de mégis elvárná, hogy őt így vegyék

Aki csak egy kezet, agyféltekét, észt/szívét használ, a másik lassan, de biztosan elsorvad

Akinek elmaradó karbantartás miatt leépül, rozsdás a humorérzéke: csak kínjában nevet

80

Aki mindent kiérdemelne, ajándékért fizető/vagy életszerencsejátékos, kegyelemhazardőr

Aki azt reméli: másokat taposva, lenyomva Ő egyre feljebb fog emelkedni a szamárlétrán

Aki az Istenről elfogadott torz képe miatt éppen a legnagyobb segítségét zárja ki életéből

Aki bedugja a fülét, nem javít nagyothallásán, s nem műveli ki fülét az isteni muzsikára…

Aki elfogadta a botfülű skatulyát – azóta nemcsak zenét se hallgat, de már nem is énekel

Aki nem gyógyítja érintésfóbiáját – ő sem simogat, ölelhet senkit, de másnak se engedi ezt

Aki mindig túl közel/távol áll festményhez, archoz –vagy csak csúfságokon műveli szemét

Aki élvezetrontó aránytévesztő: íztelen-fűszertelen készít, vagy elsóz/elédesít ételt/életet

Aki úgy tudja felidézni a rosszat, hogy ismét átéli, mintha még egyszer megtörténne vele

Aki csak a szépre nem emlékszik, vagy csak halványan – de a csúfra viszont igen élesen

Aki csak azt hiszi: már teljesen megbocsátott magának, de semmit se töröl – ő nem felejt

Aki – örök! – haragot tartva folyamatosan önmagát bünteti más – valós/vélt – vétkéért

Akinek a harag a – rossz – tanácsadója: beszűkült tudatállapotban későn bánt döntést hoz

XLI.

81

Aki nem hisz az – egy – istenben, mert a sötétben tapogatott elefántról ki-ki mást mond

Aki a halottról jót vagy semmit mond, mert ő már nem tud védekezni? – szerecsenmosdató

Aki helyesli, hogy a kőszívű ember temetésén a közbűneit soroló papra lesújtott a törvény

Aki az élőről csak rosszat vagy semmit mond – nem dicsér, nehogy az illető elbízza magát

Aki szerint a halott utolsó kívánsága szent, a kőszívű emberé is, így özvegye szentségtörő

Akik tartós tömegnyomorban laknak, ami melegágya a hidegháborús családi tűzfészeknek

Akinek szép nagy a házuk, a palotájuk, de elhidegülve, elkülönülve csak maguknak élnek

Akinek nincs magánélete, védett kuckója, mert lakásotthona átjáróház, menedékhely stb.

Aki kényelemből, kiszolgálva, teljes ellátással hotelekben él – „csak” otthont nem teremt

Aki nem szereti az ellenségét: nem fogja fel, hogy akár akarata ellenére mennyit használt

Aki nem próbálva nem hiszi, akár még ádáznak tűnő ellenségéből is a kebelbarátja lehet

Aki azért nem barátkozik senkivel, mert nem akarja „kiadni magát” – hátha ellensége lesz

Aki mesterséges próbák elé állítva tesztelné barátai minőségét, hogy: pl. a halálhírét költi

82

Aki már mindenkit utánzott, sőt parodizált, így nagy igyekezetben elveszett a saját hangja

Aki előre nem mondja meg, mit akar: a fatörzsből a szobor helyett csak fogpiszkáló marad

Aki az a vadász, ki a császár kegyelméből jogot formált, s vesztett: többé nem ülhet mellé

Aki akkor kezdi ütni a vasat, amikor rég kihűlt, és aki felnőtten kezdi el nevelni a gyerekét

Aki sajnálja „az életet átaludni”: kialvatlanul kóvályog – vagy világlusta élettelen hétalvó

Aki nem tudja eltalálni az optimumot: még nem jó, vagy már nem jó: pl. sótlan/sós étel/élet

Akinek minden szükséges benne van ételében/életében, de mégsem jó: rosszak az arányok

Aki sok a prűd, álszemérmes ismerősét a jó átlagért vaskos trágárságokkal ellensúlyozza

Aki nagymellénnyel áll a feladathoz, de menetközben már nem tud már váltani, felpörögni

Aki az első nap még szólni akar: büdös van, de újonc hívőként nem mer – majd megszokja…

Aki nincs beavatva a kísérletbe: hiába nő a füst a váróteremben, biztos ő képzelődik csak

Aki hamisgyöngyökért elkótyavetyéli értékeit – maradékát odaadja egy zsákbamacskáért

Akit megrészegít a lottó ötös egyenlő esélye – nem gondol a majd nulla valószínűségére

XLII.

83

Aki biztosra akar menni, ezért mi/ki másra, mint – nagy tétben – mindig maga ellen fogad

Akinek a kitanult ún. szakemberek rá ijesztve könnyen elvehetik hályogkovács bátorságát

Aki „barátian” elvállalja a spicli szerepét: még mindig jobb, ha ő, nem más jelentget róla….

Aki önként viszi magával a lehallgató telefonkészülékét – világhálón a kapcsolatrendszere

Aki teherbeeséstől rettegve szenvedi el a nemi életet, vagy fogamzásgátlásként elhidegül

Akinek az állatot az „ellenséges” pók, egér, csiga stb. jelenti: kézzel-lábbal pusztítja őket

Akit kiráz a hideg, ha a buzikról hall, de miatta férfiminta nélkül nevelődtek fel a gyerekei

Aki undorodva elhiszi: a naturális leírással gusztustalannak bemutatott csók, ölelkezés…

Aki előbb behódol, majd meg fellázad zsarnok apja ellen – még később már ő is pont olyan

Aki nem kopog, ott rostokol, hátha magától nyílik az ajtó – vagy nyitott kapukat dönget…

Aki nem szól vágyáról/bajáról, sértődve hiába várja: mások találják ki a titkos gondolatát

Aki tud képmutató, parázna, pénzsóvár papról, és ez neki már elég bizonyíték: nincs isten

Ő is szeretne hinni istenben, de izomból nem ment, azt viszont cikizi, aki még próbálkozik…

84

Aki önfejűen/más véleménye után futva hozzá nem illő, őt feszélyező ruhában randevúzik

Akit az akadályoz a sikereben, hogy bizton tudni véli, amit valójában nem, vagy rosszul tud

Aki olyantól fogad el, vesz készpénznek holtbiztos tippeket, aki már gatyáját is elvesztette

Aki hisz a babonában: először megy lóversenyre és szűz kézzel mindenét felteszi egy lóra

Aki a kártyajós cigányasszony minden szavát készpénznek veszi, ha már annyit fizet érte

Aki olyan bután gazdálkodik, hogy csak veszteségeket termel, de azokat viszont jó bőven

Aki nem tudja kivárni, míg nem jön el az ő ideje: idétlen a műve, készületlen a próbára stb.

Aki nem tudja kivárni, hogy felépüljön sebeiből, rendezze sorait stb.: ő már indul csatázni

Aki más fényében sütkérezik -így csak árnyéka marad egykori és lehetséges önmagának

Aki csak addig bátor, sőt pimaszul provokáló nyuszi, amíg még mögötte áll a nagymedve…

Aki az a nyúl, akit a pártértekezleten királynak neveztek ki, de a tigris nem tudta, felfalja…

Aki nem növi ki a kamaszkori dackorszakát – ő örökre mindig mindennel ellenkező marad

Aki lustán megkíméli magát a gondolkodás, döntés terhétől – vakon követi a Vezére szavát

XLIII.

85

Aki későn döbben rá: a zsarnokra titokban vicsorgó arc is torzul, tartós, mély nyomot hagy

Akinek semmi nem elég jó, amit nem ő csinál: mindent s.k. végez, így korán bele is rokkan

Aki barátot csak alig avat be szégyellt titkaiba, de egy spiclinek gyón – netán ő analizálja…

Aki a törvény nem tudásával mentegetné magát – ő nem ismerte a gravitációt és lezuhan

Aki önfejűen a legtöbbet saját kárán, keserves tapasztalatokon keresztül tanult – ha okult

Aki nem ismeri, nem érti a mondást: A szorgos nem mindig győz, de a lusta mindig veszít

Aki ügyeskedve kerüli az elvégzendő munkát: de az közben csak nő – a rest kétszer fárad

Aki naivan robotol, a munkából gazdagodna, hogy azután már ne kelljen többet dolgoznia…

Aki utálja a napi munkáját, keveset keres, rossz a főnöke stb. stb. és mégsem mer váltani!

Aki úgymond a családjáért nehéz, egészségrontó stb. munkát végez– de neheztel is rájuk

Aki akár éhen pusztul, mert nem tudja megfejni a tehenet – ill. úrhölgyként derogál neki

Aki szégyelli magát, ha munkájával bepiszkolja kezét – de azt nem, ha aljas dolgot vállal

Akinek a rossz tréfája kutyaként harap és a nevetségessé tett gonosz indulatokat forral…

86

Aki nem tudja: sokáig nem lóghat ki a sorból – ha a bénákkal megy, megtanul bicegni

Akin, ha soka van, sokat is veszíthet – igazán nagyot csak jó magasról lehet pofára esni

Aki nejével életében nem törődött eleget, azt keserves jajgatással siratja: holtig gyászol

Akinek hiába van lámpája, ha nincs benne olaj… Hiába van lemeze, ha nincsen lejátszója…

Akit a jó zene feltölt, doppingol, gyógyít, de ő olyat hallgat, ami lehangoló, üresítő, betegítő

Aki csak a neki behódolók „barátkozását” s a hamis illúziókba ringató zenét, verset keresi

Aki, ha tudna önmagán nevetni, akkor ő egész nap jókedvű lenne és nem őt nevetnék ki…

Aki sose az, aki a végén – is – nevet/az ő az indokolatlan nevetgélése sírással végződik

Aki gaz gazdag, az ő mosolya/nevetése hamis, erőltetett, udvariaskodó, kényszeredett stb.

Aki túl későn, csak akkor kezd bokszolni tanulni, amikor már a szorítóban van – knock out

Aki már túl későn fedi be a kutat, amikor a gyerek már beleesett és netán bele is fulladt

Aki mindig későn kel, indul – egész nap csak rohan a dolga után, és még éjjel sem éri utol

Aki csak egy kicsit indul későn a vonathoz, s majdnem el is éri – vagyis nagyon túl későn

XLIV.

87

Aki úton-útfélen harsányan prédikál – ő túl akarja harsogni a szíve isteni halk beszédét

Akinél szabad verseny: ha az egyik a vödörből halászik, a másik meg egy ócska pecabottal

Akit nem neveltek szobatisztaságra, vagy már inkontinens, de nem gyógyítja, s bezárkózik

Aki elfoglalt: a barátság ápolására csak maradék időt fordítana, ha lenne ily szabad ideje

Aki amíg nincs tökéletes rend és tisztaság a lakásban, nem kezd bele a könyve olvasásába

Aki a vészhelyzetben megbuherált villanyszerelést úgy hagyja – családját életveszélyben

Aki a rizikós szobrász pálya helyett holtig önként-dalolva órabérben széklábakat farigcsál

Aki aprópénzre váltja a talentumát: te cirkuszi fejszámoló-művészként keresed kenyered

Aki vagy bele sem kezd a dolgai intézésébe, vagy pedig egyszerre akar mindent elvégezni

Aki mindent egyformán fontosnak tart, nem tud fontossági-időrendi sorrendet felállítani

Aki nem akar tévedni és hibázni, ezért nem csinál semmit – s így követi el a legnagyobbat

Aki, ha nem jó lábbal kel fel, visszafekszik, ott is marad, hiszen így legalább bajt nem okoz

Aki az ártatlanságát bizonyítgatja, noha nem vádolta senki – így teszi magát gyanússá…

88

Aki mintha kém lenne – személyazonossága is hamis, de beletanul, belefagy a szerepébe

Aki egy megszállott, beengedi lelkébe a Gonosz: még passzívan se áll ellen, sőt kollaborál!

Akinek nincsenek szép eszméi, csak rögeszméi – se jó elképzelései, csak kényszerképzetei

Aki prűd, bigott elvei miatt egy kényszerzubbonyban szerelmeskedő, gúzsba kötve táncoló

Aki büszkén mond igazat: mint a tapintatlan kisgyerek a szemébe vágja: bandzsa, csúnya

Aki, mint egy éretlen-kegyetlen gyerek pont azért csúfolódsz, amiről ő végképp nem tehet

Aki testi vagy beszédhibáért, szüleid szegénységéért gúnyolva föld alá bújik szégyenében

Aki kisgyerekként úgy tölti ki a dühét stb., hogy védtelen kis állatok kínszenvedését élvezi

Aki önbüntető: arra kárhoztatja magát, hogy pont azzal éljen, kitől minden porcikája irtózik

Aki csak abban bízhat, hogy megismerve majd csak megszereti azt is, aki nem hozzá való

Aki vendégével úgy bánik, mintha ingyenkonyhára jött volna, pitizzen kegyelemkenyérért

Aki „nem mohó”: hiába kínálják újra finomsággal, nem fogadja el, magára is megharagszik

Aki olyan „jólnevelt” /gátlásos, hogy tüntetően nem akar élelmesnek látszani: éhen marad

XLV.

89

Aki naponta felgörget egy kősziklát a hegyre, majd tehetetlenül nézheti, hogy gurul vissza

Aki addig imádkozik örök életért, míg megkapja, s már hiába könyörög kegyelemdöfésért

Aki csak akkor döbben rá döntése következményére, mikor már irreverzibilis a változás

Aki szabados nemi élete kényelméért fiatalon sterilizáltatja magát: már sosem lehet anya

Aki sokáig nem teszi szóvá sérelmét, de ha betelik a pohár, kiborítja a bilit: hideg-háború…

Akinek a házassági szerződése oly kimerítő, mint ki nem együttélésre, de a válásra készül

Aki vakon bízik az embertársaiban: a kulcs a lábtörlő alatt, és még ki is írja az ajtófélfára

Akinek az életutópiája nincs kapcsolatban azzal, ahogy itt-most él: semmire nem kötelezi

Aki soha nem volt, vagy megszépített korba elvágyódó: nem kellemes, de fájó nosztalgia

Aki most nagyon nem boldog, de tuti biztos az lenne, ha a világhelyzet másként alakulna

Aki csak akkor lesz/lehet majd boldog, ha lesz jobb fizetése, lakása, és övé lesz imádottja

Aki Istenben nem hisz, de vadidegennek igen, aki azt ígéri, hogy havonta duplázza pénzét…

Aki nem ad magának türelmi időt: elég, ha egy nagyobbat hibázik, és máris végleg feladja

90

Aki nem érzi magát méltónak a munkája bérére – ő megelégszik, ha könyöradományt kap

Aki sosem biztos, hogy jól választott-e élettársat, talán/sőt: Hufnágel Pisti jobb lett volna

Aki szülői nyomásra, divatból, jobb kereset stb. miatt a nem neki rendelt pályán küszködik

Arra a legbüszkébb: vele soha semmi baj nem volt: jól megfelelt a közössége elvárásainak

Aki, ha egy rossz kritikát kap művére, akkor azt megsemmisíti, esetleg pályát is változtat

Aki nem tud a lelkében selejtezést csinálni/elengedni: túl sok itt a lehúzó nyűg, szemét

Aki minden dolgát, sőt játékát is túlfeszülve teljesítmény/bizonyítás kényszeresen végzi

Aki nem hiszi el, hogy őt önmagáért is lehet szeretni – neki ehhez mindig produkálni kell…

Akinek azért nehéz segíteni, mert nem tudja, hogy rászorul – érted aggódik: el ne kárhozz!

Aki restelli, hogy egyedül nem tud kievickélni a bajából: a hajánál fogva húzná ki önmagát

Akinek derogál, hogy oroszlánként egy kisegér mentse ki: még bele is harap a segítő kézbe

Akinek ott a szíve, ahol a kincse: az égő házból csecsebecséket ment ki a csecsemő előtt…

Aki nem tudja: a halotti ruhán nincs zseb: múló javakért áldozza halhatatlan lelke üdvét

XLVI.

91

Aki, ha király messzi országot hódít, rohan tisztes család-apákat ölni, miszlikre aprítani

Aki büszke bolond: gyereket tud csinálni, de fel is nevelni, és 18 éven át gondját viselni?

Aki mindenét eladva elkártyázza házát is, hisz ezért nem büntetik, csak a biztonsági övért

Aki nem érti: kevesebbet árthat a rosszakaró, mint a buzgó segítőkész kétbalkezes kontár

Akinek figyelmét leköti az ellenség ármánykodása, így védtelen előszerettei ártalmai ellen

Aki még életében szentté avatja anyját, így ezért nem is kutatja az Ő jóhiszemű rontásait

Aki nem fogta fel: a kés/humor kétélű eszköz: kenyeret szel/gyógyít, de sebezhet-ölhet is

Aki soha nem mer mással tréfálkozni, nehogy az lelket mélyen sebző gyilkos gúny legyen

Aki nem képes humorban feloldva, fájdalmat csillapítóan beadni az amúgy fájó igazságot

Aki kiengedi a humor népi csodafegyverét kezéből, ő csak kormánypárti vicceket fogyaszt

Aki nem tudta: elég egy pillanatra elszunyókálni a volánnál, örök életére nyomorék marad

Aki nem iszik, ha vezet, de épp olyan álmatag/feldúlt a lelke: családi tragédia lesz a vége

Aki meg akarja mutatni: a kicsinek is van hatalma: egy cseppel mérgez kutat/családi kört

92

Aki egy ön-és közveszélyes „ámokfutó” – nem fogta fel, mily könnyű kioltani egy életet

Aki nem fogta fel, hogy milyen törékeny portéka az emberi szív: elefánt a porcelánboltban

Aki hebehurgya: hamar repül a nehéz kő, pedig ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg

Aki úgy érti az önuralmat, hogy parancsolhat testének: most kakáljon (órákig ott ücsörög)

Aki nem tudja: mily könnyű elveszíteni a szavahihetőségét, annál nehezebb visszaszerezni

Akit már hazugságokon kaptak, gyanakodva hallgatják a bizonygatását: most igazat mond

Aki bedől a politikai-papi demagógiának s távoli (más)világba helyezi a boldogulása idejét

Aki nagykabátban marad orvosi vizsgálatán, s kikéri magának, ha magánéletéről kérdezik

Aki nem mer – önfeledten – játszani – attól fél, hogy a játék hevében lehullanak az álarcai

Akinek felborítja lelki egyensúlyát, ha a szívességét nem hálálják meg/rögtön viszonozzák

Aki, ha elsőre nem sikerül a bringán egyensúlyoznia, akkor megmarad a triciklinél/autónál

Aki másoktól várja: találják ki a feladatát, szerepét, ő másként felesleges, talonban marad

Aki az „Élj veszélyesen!” jelszóval istenkísértő, vagy az utcára se megy: ráeshet egy tégla

XLVII.

93

Aki átkozódik, ami visszahull rád, mint amikor felfelé, az Égre köp, vagy mint a bumeráng

Aki életét abban a fekete dobozban tölti, hova gyerekként s jó-rosszakarói beskatulyáztak

Aki szerint míg él, nem mondhatjuk boldognak, hiszen bárkit, őt is bármikor tragédia érhet

Aki nem – jókedvű – adakozó, naponta fosztja meg magát egy tiszta s bővizű örömforrástól

Aki akaratlanul, de öröm helyett ürömöt ad a rossz – bántó, sértő, megalázó – ajándékkal

Aki két kézzel szórja kincseit a disznók elé, vagy aki buzgón és jól egy rossz ügyet szolgál

Aki az vigasztal, hogy a nagy többség rossz helyre/időben születik: életfogytig vesztesnek

Aki jó embernek tartja magát, még nem tört össze ez a kép, nem száll lelke sötét mélyébe

Aki sosem jött rá, hogy ő miben lehetne kiváló – rossz életműfajban „versenyez”: kudarcos

Aki mire nagy nehezen döntene, már rég és örökre elsuhant az egyszeri kínálkozó alkalom

Aki csak kölcsönökből él: az élete állandó rettegés – bujkálás, menekülés a hitelezői elől

Aki azért iszákos, mert olyan búbánatos – és azért olyan szomorú, mert állandóan iszogat

Akinek a makacssága nehezíti a kitörést a halmozódó hátrányos helyzetek ördögi köréből

94

Akik a maguk javára, egymást kijátszva rabló-gazdálkodnak a közlegelőn: sivatag a vége

Aki nem mer felnőni, két lábára állni – ő a szellemi mankókkal járó, bicegő önkiskorúsító

Aki elakadva, a jövőjét tudakolva egy dodonai jóshoz fordul – azt meg értse, ahogy akarja

Aki maximumot/vérengző vadállaltot hoz ki a sarokba szorított cicából: kikaparja a szemét

Aki simogatni szeretnéd a nyuszit, de ő menekül előle – a dühében baltával szétveri a fejét

Aki a gyakorolt hivatását nem a csúcson hagyja abba– megszégyenülve kell elkullognia…

Aki annyira akar szellemeskedve a középpontban lenni: egy poénért még anyját is eladja

Aki a gazdag király álruhájában járja az országot jövendőbelit keresve… kudarca garantált

Aki addig kerülte a vitát, hogy mire észbe kap, ő a mindenes ingyencseléd a ház(asság)ban

Aki a házasságában, még az elején ultimátummal érvényesítené az ő ideálisnak vélt jogait

Akinek, önleértékelve, zöldszemű szörny él lelkében: non stop átkozott féltékenység gyötri

Akik a szerelminek indultat érdekházasságban végzik, a megszokás kényelme tartja össze

Akik békésen, de inkább csak tűzszünetben élnek együtt, de inkább csak egymás mellett

XLVIII.

95

Akinél telefonbetyárkodással indul a lavina – a hecchívás/bombariadó már nem diákcsíny

Akinek elmaradna idétlenkedése, ha nincs vevő-közönség: ő pechjére osztálybohóc marad

Aki depis: doppingoló cél kitűzése stb. helyett drága káros gyógy-szart, vagy placebót szed

Aki aktív-passzív partner az orvos-beteg játszmában, lelki gondja-baja medikalizálásában

Akit, a koldust még meg sem hívták a lakomára, de ő képzeletben már elrontotta gyomrát

Aki kegyes csalásokra képtelen, nem érzi-észleli: az ő őszintesége szalonképes szadizmus

Aki kétszer akar ugyanabba a folyóba lépni, kétszer ugyanazt ismételni, pont azt megfőzni

Akitől nem kell trükkösen lopni/erővel rabolni – elérik: ő önként és örömmel adja át javait

Aki kiskacsának rút volt, ütötték-vágták is – nem jött rá: ő igazából egy csodaszép hattyú

Aki az a didergő király, aki hiába tüzeli fel az országát, míg rá nem jön: a lelke fagyott meg

Aki az a végtelenül magányos, szeretetlen király, aki karácsonyra magát ajándékozza meg

Aki királyi sasként nem kapkodhatna legyek után, de ő belemegy piszlicsáré csetepatékba

96

Aki, ha elmúlt az újdonság varázsa, lecseréli használati eszközeit, de még az élettársát is

Akinek a házasság így szentség, hogy tilos válni, ki kell tartania, ha naponta beledöglik is

Akinek áttetsző az élete – kiteregeti a családi szennyest, kocsmában a hálószoba titkokat

Aki még a feleségében se bízik meg teljesen, előle is eldugdos minden levelet, értéket…

Akinek ló helyett a szamár is jó – ő nem megy próbát kiállni a királylányért: a feje a tét…!

Aki zsarolja, teszi próbára az Istent, ha nem teljesíti a követelését, úgy másik Urat keres

Aki majd csak lesz valahogy alapon tovább nyújtózkodik, mint a takarója ér: adósrabság

Aki nem kér, de nem is ad kölcsönt, hisz vagy nem kapja vissza, vagy rád neheztelnek…!?

Akinek azért nincs senkije, de még egykutyája sem, mert nagyon fájna neki, ha elveszítené

Aki árnyékbokszoló: vaktában csapkod mindenfelé, majd csak eltalál valakiket (szeretteit)

Akinek fel kell írnia, mikor kinek mit hazudott, s e könyvből folyékonyan olvasni, puskázni

Aki előbb meggazdagodik, majd utána jön magától a többi: barátság, szerelem, otthon stb.

Aki túl sokáig nem hitte el: előbb az Isten országát kéne keresnie, a többi majd megadatik

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA – I.

A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet

vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza

Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,

ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…

A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,

sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…

Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

„ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők – és

végül, és egyáltalán nem elsősorban az ún. rejtett hatalmak….

Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

-hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.

Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

ossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

Végső soron csak rajtad múlik, hogy boldogan/boldogtalanul

éled le ebben a formában első-utolsó isteni ajándék életedet!

Szabadságra teremtve, felelősséget nem hárítva jó szellemben-

lélekbátran élj, teljesértékűn, istengyermekként kivirulva, és

nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

p.s.:

megértető, elképzeltető, érzékenyítő, fogalmat alkottató,

emlékeztető, elgondolkodtató, megítélendő, megfontolandó,

súlyozandó, magunkra ismertető és jó változtatásra serkentő

gondolatok, közmondások, tanácsok, életképek, mesék, jellemrajzok…