Boldog(talan)ok kiskönyve – II.

p p p p p p p p p p p p p p p p p pp

p p p p p p p p p p p p p p p p p p

Eugéniusz/

Nagy Jenő:

BOLDOG-BOLDOGTALAN EMBEREK – II.

A balgaság korholása és a bölcsesség dicsérete

A „nyilvánvaló” balgaságok és a rejt(eget)ett élethazugságok

Régi-új intelmek és bátorítások: önsorsunk rontása/javítása a tét

p p p p p p p p

NAT – Nemzeti Alap Tanterv

Életbölcsesség ABC – Szamizdat Kiadó

Solymárvölgy/Magyarország, Kr. u. XXI. század

p p p p p p p p p p p p p p p p p pp

NAGY JENCIKLOPÉDIA – II.

Életminőség-vizsgálódások: szabad ötletek magyarán írt jegyzéke

Egy mondatban a bölcs vagy balga, boldog vagy boldogtalan emberekről

Ősrégi-új intelmek magyarán szólva-írva örökifjú, bátran kereső lelkeknek

Táltos paripa vagy állatorvosi ló / Isten édes gyermeke vagy ördög/sátánfajzat vagy

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok / Ön-sorsjavító vagy rontó típusok példatára

Talált, kapott, szerzett/vesztett életkincstár / Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok és következmények és okok-okozatok / Elv-Tettðmagatartásðjellemðsors

p p p p p p p p p

Szabó Lőrinc: Gyengeség

Csak egy kicsit voltam becsületes,
csak egy kicsit nem bántam, hogy mi lesz,
csak egy kicsit próbáltam igazi
szeretettel szólni, segíteni,
csak épp elkezdtem, s máris visszavág
s ellenem fordul a legjobb barát.

Csak épp elkezdtem… Gondoltam: ez az
ember erős, az egyetlen igaz,
ez az egyetlen, aki keresi
és elbírja és hasznát is veszi,
hasznát annak, amit mindenki tud
s amit elrejt előle a hazug.

Arra gondoltam, hogy hogy szeretem,
hogy megtisztítom, megkétszerezem
az erejét s még szebb lesz, még nagyobb,
s arra, hogy ő maga kért, bíztatott,
ő akarta… És szólni kezdtem… És
egyszerre kiderült a tévedés:
kiderült, hogy itt is hazudni kell,
hogy az igazat ő se bírja el,
és hogy az elszánt hízelgő, aki
a háta mögött csak kineveti,
az nemes neki, az bölcs, az barát,
én meg irígy vagyok, vagy még kutyább,

még gonoszabb… Mi lelt? – förmed reám,
az árulóra, s látom, az agyán
hogy ömlik el a fájó, megriadt,
tiltakozó s gyanakvó indulat:
– Mi lelt? Már te is?… – és szavain át
szinte robban a sértett hiúság.

Borzadva nézek a szemébe, és
mosolygok és dadogok: – Tévedés,
félreértettél… És már hazudok,
hazudok neki, csűrök-csavarok:
mentek valamit, őt és magamat
és szégyenkezem mindkettőnk miatt.

*

Piszkosságok

Sokszor elszörnyedek magamtól,
hogy egy-egy rossz óra alatt
mi minden megfordul fejemben,
mennyi förtelmes gondolat;

s ha visszanézek tíz-húsz évre,
bűnökre – mennyi tévedés! –
majdnem revolvert ad kezembe
a kései szégyenkezés.
És lassan mégis belenyugszom:
Ilyen voltam, hát mit tegyek?
Akárhogy bánom is ma ezt, azt,
megváltoztatni nem lehet.

És ez a megváltoztathatatlan,
amit most már vállalni kell,
azzal vezekeltet a rosszért,
hogy sohase felejtem el;

de vigasztal is, jóra oktat:
szeretni, ami emberi –
piszkosságaimból tanultam
másoknak megbocsátani.

*

Kár

Kár elrontani, kár,
buta kis életünket,
úgyis ritka az ünnep,
úgyis jön a halál.

Mind, ami konc, ami érdem,
ami lehet, be kicsi!
Maga az ember, ahogy van,
túlhitvány valami.

Sír bennünk az igaz szív
s épúgy sír a komisz;
kár, hogy túlsokat ártunk
fölöslegesen is.

Pénz, hiuság, becsület: mind
szánalmas csatatér,
s csábit a szó, hogy a lélek
nyugalma többet ér.

Csábit a szó, de a béke
ahogy jön, megy is a perccel;
(könnyü annak,
aki helyett más a gazember!)

Tűnik a perc, s az örök föld
bestiái miatt
meggyűlöljük az égi
prédikátorokat.

Kár elrontani, mégis
rontjuk az életünket,
pedig ritka az ünnep
s úgyis jön a halál.

Küzdünk, sírva, vagy árván,
mint kit a cél megúnt,
s mindegy a cél, az eszközökért
együtt lakolunk.

*

József Attila

KÉT HEXAMETER

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

p p p p p p p p p

I.

1

Aki sohase hitte benne komolyan, hogy itt és most az ember vagy pláne ő lehetne boldog

Aki, ha élete nem foglalható pöttyös leányregénybe, nem biztos a happyend: öngyilkos lesz

Aki rövidtávú érdekei alapján egy ideig használ, majd dob kapcsolatokat: lelki öncsonkító

Aki, ha már dől/ég a ház, akkor ő a mentő/tűzoltó-munka hőse – de hol volt ő előtte évekig

Akivel a bűvész tudatja: ő most „csal”, de ő máskor/máshol ősbizalmas, teljesen gyanútlan

Aki élethivatásként oly terepre vonul – pl. költő, festő -, ahol nehéz mérni, könnyű a blöff

Aki eltartatja magát, noha a hegyek vajúdásából csak egérke születik: sok hűhó semmiért 

Akinek nemes hivatása lenne létproblémák megoldása, de ő gumicsonton rágódó parazita

Aki a legszebb hivatás helyett a leghitványabb mesterséget űzi – egy hazaáruló „janicsár”

Aki bolti szarka volt, azóta maga miatt tüntetően kell jelezni: most biztosan nem lopni jön

Akinek életfogytig titkolnia vagy magyaráznia kell: mi a munkája, miből van egzisztenciája

Aki a lakását már készen vette/kapta, a felesége/anyósa rendezi be – ő meg „élne” benne?

Aki nem tud önfeledten mulatni, „kirúgni a hámból” – az árlapra/holnapi felkelésre gondol

2

Aki soha nem magán akar változtatni – holtáig hiába keresi a hozzá méltó élettársakat

Akinek másból sem áll élete, mint próba-szerencse kísérletezgetésből: pl. újra nősülget

Aki nem tudja-meri kifejezni-kimutatni érzéseit, így azok lassan, de biztosan elsorvadnak

Aki szeretne megszépülni, ezért sminkeli agyon, torzítja idegen mintára az istenadta arcát

Aki nem a belbecsét ápolja, ezért plasztikázott külcsíne olyan lesz, mint az ő beteg lelke

Aki a komolytalan játékot kerülve a másik végletbe esik: úgy focizik, mintha vérre menne

Aki nem akar túl otthonosan mozogni – nem találva fel magát így túlterheli vendéglátóját

Aki belátva: ő sem lehet tökéletesen jó, nem éri be félmegoldással: sátánista rossz lesz

Aki, ami nem volt kötelező házi feladat, mellét verő öndicsőítő magánszorgalommal végzi

Aki, ha már egyszer a teste-lelke kibírta a csúcsterhelést, ezután alább már nem is adja?

Aki hallgat, nem akar mást az alkoholizmusával terhelni: így önsegítő csoportba se jut el

Aki inkább eltitkolja betegségét – mert nem tudja elviselni, hogy Ő még másra is szorulhat

Aki nem tudja: a sok jó bába között is elveszik a gyerek – pedig nincs boszorka sem köztük

II.

3

Aki addig megy el a nagy alázatoskodásban – neki jó az életben még a statisztaszerep is

Aki mintha mindig a sötét bábukkal sakkozna: ő sosem kezd, csak reagál mások lépésére

Aki vallja: semmi három lépés távolság: ő a gyerek bratyizó barátja: „modern” szülő, tanár

Akinek a gyereke rideg tartásban van – hideg tekintélyuralom, fenyítő akaratmegtörés stb.

Aki fő a békesség! címen kerüli a legkisebb ütközést is: fejére nő a nő, a főnök, a szomszéd

Aki sokáig csak tűr és nyel, majd egyszer csak kiborul a bili, mindent társa szemére hány

Aki nem tudván megérteni a lényeget, egyetlen vesszőt sem enged el az ún. szentírásából

Aki szerint Isten minden igéje benne van a szent könyvében – Ő neki/a költőkkel nem üzen

Akinek az Istee nem a lelkében lakik: Ő egy távoli fenséges Úr, akit naponta nem zaklathat

Akinek megtetszik a teremtett mesevilága, ezért végleg beköltözik, kivonul a való világból

Aki nem hisz a „dajkamesékben”: ő nem tehet csodát a varázseszköz, a táltos segítségével

Aki ön-felmentő gyáva: nem hiszi el, hogy ha Isten vele, akkor bárkiből király stb. is lehet

Aki, mert szegénynek született, bölcsőtől koporsóig osztályon aluli fapados életre fizet be

4

Akinek az ígéret akkor is szép szó, ha részegen tette, vagy zsarolás/megtévesztés vette rá

Aki idétlen művet szül, vagy minden tervét túl korán szétkürtöli s azt csírájában „elfojtják”

Aki egy négyéves kisfiúval, egy fanatikussal, egy részeggel úgy vitázik, mint bárki mással

Aki, ha a „haza” az áldozatáért rosszal-rosszul fizet, akkor rögtön átáll áruló ellenségnek

Aki büszke: ő soha nem tud hazudni – az ostromló ellenségnek is elmondja a vár gyengéit

Aki míg a bekapott „potyagólért” ostorozza magát, máris egy újat kap, egy tényleg nagyot

Aki annyi energiát fecsérel a múltján – meddő – rágódásra, hogy nem marad a jelen időre

Aki oly skrupulózusan fontolgatja, hova ültesse el magát-magját, amíg már túl késő lesz

Aki gyermekkora süllyedő világa hajójáról keveset ment át felnőttkora lakatlan szigetére

Aki örökre boldog gyerek akar maradni a nagykorúság előnyeivel párosítva: infantilizálódó

Aki megfutamodik a szerelem kihívása elől: idegen országért ont vért, majd ráront az exre

Aki egy hűbelebalázs: az elhamarkodó, hebehurgya, a következményekkel nem számoló…

Aki csak azért szül gyereket, hogy ezzel majd végleg magához bilincselje nagy szerelmét

III.

5

Akinek az élete csak kötelező gyakorlatok sora, semmi fakultatív/szabadon választott

Aki úgy tesz, illetve nem tesz semmit ma, mintha ő örökké élne – „ej, ráérünk arra még!”

Aki minden fontosnak ítélt dolga intézését egy napba zsúfolná be – garantálja a kudarcát

Aki éjszaka sokáig nem tudja jól befejezni, ezért reggel meg teljes erővel elkezdeni napját

Aki egy megállás nélkül feszülten figyelő életmásoló: egy vessző se kerüljön rossz helyre…

Aki szentül hiszi, ha jól elvegyül az egy igaz Hit gyülekezetben, akkor garantáltan üdvözül

Aki egyheti böjtöt még kibír, de hogy csak egy óráig egyszál magára maradjon a nézetével

Aki látványosan bizonygatja: istenáldotta az ő élete, mert lám, milyen anyagi bőségben él

Akinek csak úgy sétálgatva szemlélődni az időpazarlás – igazolatlan hiányzás a Munkából

Aki egzotikus útra hajt/gyűjt, nem marad ideje fűben hasalva rácsodálkozni a természetre

Aki időtévesztő: ő pont akkor lógatja a lábát, amikor a tengert kéne átúszni, s megfordítva

Aki büszke, mert megvesztegethetetlen: de ő kiszolgál minden rendszert, a népelleneset is

Akinek a felszíni lelki nyugalma csupán rezignált beletörődés az ifjúkori álmok feladásába

6

Akinek már tönkre van téve a napja, ha beúszik-beragad a fülébe egy „csacska” sláger

Aki úgy mulat, ha egyáltalán, hogy nem népdalokat, magyar nótát, de operaáriákat énekel

Aki csakis az operettet kedveli, ahol beleshet az urak életébe, és garantált a happy end is

Aki nem éli bele magát a tragikus hősök szerepébe: nem él át katarzist, nem is tisztul meg

Akinek csak hősként érdemes élni/halni, ha erre most nincs szükség, akkor ő itt felesleges

Aki „ügyefogyott”, „ügyetlen” – nincs egy olyan ügy sem, amire elszántan feltenné az életét

Akinek humorérzéke sorvad: túl komolyan veszi magát, nem lát rá fentről óriási gondjára

Aki nem ad hálát a Jóistennek a kudarcaiért is, mert ő nem a tanítást, okulást látja bennük

Aki míg el nem veszti, nem értékeli, mert természetesnek tartja az ingyen kapott jó dolgait

Aki akkor csodálja meg először lábát, mikor az amputáció Damoklesz kardja lebeg felette

Aki nem keres és így nem talál sorstársakat, ezért nyomja agyon egyedinek hitt nehézsége

Aki holtsápadt, kialvatlan: ő még éjszaka is könyvelgeti a szíveség-bankja napi egyenlegét

Aki nem jár ön-ismereti iskolát: családi programokban csak a békeség kedvéért vesz részt

IV.

7

Aki fél elaludni, altatószeres, mert fél álmodni, hisz tudja, hogy az álmok nem hazudnak…

Akinek, ha kicsit megkapirgáljuk, a nagy derűlátása nem több, mint kincstári optimizmus

Aki megöregedve feleslegesnek, sőt károsnak minősíti magát: kimegy a hegyre meghalni

Aki a bajában minden „orvosra” hallgat, így ő csinál magából rövid életű kísérleti alanyt

Aki nem lát át a szitán: „barátai” csak azért ölelgetik, hogy ki-tapogassák gyenge pontjait

Aki már régóta nem köt új ismeretséget – vagy „részegen” a keblére ölel minden idegent

Aki nem fogadja el a talált pénzt, ingyen kegyelmet – mindenért keményen akar dolgozni

Aki olyan, mint a Makacs Keraban: inkább megkerüli a tengert, de hídpénzt azt nem fizet

Aki minden újszülött kismacskát meghagy, hisz életüket nem ő adta, ezért nem veheti el

Aki minden kóbor állatot megsajnál, befogad, s így lassan, de biztosan kitúrják otthonából

Aki keresztényi kötelességének tartja: ha van hely a lakásában, hajléktalant szállásoljon

Aki erőszakmentesen könyörög gyerekének, legalább az utcán ne köpje tüntetően szembe

Akire hiába talál rá először a szerelem: gyáva kiköltözni a jól bejáratott érdekházasságból

8

Akit letaglóz, amikor nagy nehezen csak felfogja, hogy ki mindenkinek mennyit köszönhet

Aki self made man önképet fest-ápol: önerőből ért el mindent, kinek is tartozna ő hálával

Aki nem néz szembe saját életed piszkosságaival, és pont ezért oly irgalmatlan mással (is)

Akinek még nem tört össze a magáról alkotott „jó ember” képe – ő le is nézi az esendőket

Aki letakarná, rejtegetné, elhazudná emberi gyarlóságait, mintha ez szégyenbélyeg lenne

Akit sokkol s rászámolnak, mikor rádöbben: ő is csak egy gyarló, így sokat vétkező ember

Aki semmit nem kapkod el: még 60 évesen is csak előkészül: az előéletnél-előételnél tart

Aki ily „illedelmesen”, visszafogottan táncol: még meg se izzad, nehogy „testszaga” legyen

Aki először a nászéjszakán/nászágyban érzi meg egy életre választott párja illatát/szagát

Aki átengedi a kiválasztottnak a csoda művelést: eleve feladva beéri magyarázó szereppel

Aki nem hiszi: ő is valami jót/rosszat teremtő, pedig nem tudva is teszi: pl. magát betegíti

Aki mielőtt „spontán szól”, előbb mindig megfogalmazza, majd leírja és a végén felolvassa

Aki már depressziós, mert hitelre megvan már mindene, amire az ideális fogyasztó vágyik

V.

9

Aki lázongó (ál)fenegyerek volt, de mára benőtt a feje lágya, és az establishment része lett

Aki egy, az ellenállást feladó túsz: ő talál modus vivendit: azonosulni a rabtartó eszméivel

Aki amíg a bandában van, bármire képesnek érzi magát, egyedül maradva szinte semmire

Aki csak titokban ellenkezik a főnökével/házisárkány nejével s nem érti, miért cukorbeteg

Aki egy olyan „férfi”, akit tartósan egy nő tart el, vagy egy alkalmi selyemfiú/hímringyó s

Aki közvetlenül, vagy áttételekkel b. nejének, de pontosan fizet a „szex szolgáltatásokért”

Akit a felesége a farkánál fogva vezet – őt a „szex” jutalom meg – nem – adásával zsarolja

Akinek minimalizált nemi élete nem életfogytig örömforrás, de muszos házastársi kötelem

Aki nem hűségből, csak ön-megerőszakolva, lebukás szégyentől félve nem tör házasságot

Aki csak akkor tud a partnerével együtt-táncolni, ha pont egy pontból, a kályhától indulhat

Aki nem foglal állást: csak akkor merné más bűnét megítélni, ha ő maga bűn nélküli lenne

Aki nem vádlott, de mégis csak álnévvel, névtelenül vagy arc/szem nélkül mer nyilatkozni

Aki a saját bűnei megvallását gyengeségnek tartaná, mintha az ellenség kínzását bírná ki

10

Aki azon buzgólkodik, hogy ügyesen lefedezze magát: hogy sehogy ne lehessen „belé kötni”

Aki így „védekezik”: ő kizárólag csakis a gyermeknemzés céljából élne ún. házas életet

Aki az ünnepre kirittyenti magát, de a napi a munkaruha-cipő már ócska, kényelmetlen

Aki meg nem térő, elzüllő tékozló fiú, vagy a méltatlankodó, csak megfelelésből jó testvér

Aki vagy bezárul, mint egy autista, vagy megnyílik: kiönti rád az egész lelki szemétládáját

Aki vakon elhiszi, s nyugodtan él tovább, ha a fia egyszer azt mondja, hogy ő nem drogozik

Akinek a halál közelében kihullnak kezéből vegetálása önfelmentő szellemi-lelki mankói

Aki a változó munkaerő-piaci stb. elvárásokhoz igazodva új önéletet rajzol, hozzá hasonul

Aki egyre kevesebb dologról egyre többet tud, így majd végül a semmiről fog mindent tudni

Aki elveszik a részletekben – vagy nem is figyel rájuk, pedig éppen ott bújik el az ördög

Aki annyira gőgös-dölyfös ember, hogy azt hiszi: már mindent tud, sőt mindent jobban tud

Aki partner a generációk közti szakadék mélyítéséhez – mit tanulhatna régimódi öregektől

Aki „elállatiasul”: igavonó barom, gerinctelen csiga, makacs szamár, ökörkövetkezetes stb.

VI.

11

Aki túl komolyan veszi magát, pl. ő az új Megváltó, és ő éppen ettől válhat nevetségessé…

Akinek életében túl sok a holt idő, holt pont, amik lassan-biztosan holt vágánnyá nyúlnak

Aki úgy beszél, játszik s udvarol, mint aki ezt most tanítja, ezeket közben agyonelemezgeti

Aki úgy él, mint kinek már puszta léte is halálos bűn: folyton bocsánatot kér, hogy élni mer

Aki a saját halálhírét költi, annak látszatát kelti, és majd rejtekéből figyeli a reakciókat…

Aki gyakorlatilag úgy „él”, mint egy tetszhalott, mint aki már itt sincs – életjeleket sem ad

Aki állandóan vészhelyzetet él meg: teljesen beolvad a környezetébe – mimikriðSM beteg

Aki úgy él, mint aki labda nélkül „teniszezik” s csak imitálja a játékot (lásd: Nagyítás, film)

Akit csak addig, de addig vadul izgat egy tárgy megszerzése, míg az övé lesz: utána dobja

Aki akkor érzi magát modern embernek, ha szakértőtől kap életcélokat, szerepet, hivatást

Aki magát jó, sőt hős anyának tartja, eközben naponként mondja: feláldozta a boldogságát

Aki szinte szégyelli, ha boldog, hisz akkor biztosan önző, aki nem törődik a családjával stb.

Aki úgy tesz, mintha számára teljesen közömbös lenne az elismerés, de belül őt ez izgatja

12

Aki örökre talonban maradt, mint éles meccsben soha be nem vetett tartalék foci kapus

Aki inkább rongyokban jár, nélkülöz, csak az ő egyszem gyerekének mindene meg legyen

Aki még az ostromállapotban, vészhelyzetben is mindent újra és újra alaposan megvitatna

Aki így maximalista: mindig minden akar lenni: egyszerre férfi/nő, gyerek/felnőtt stb. stb.

Aki nem mond a gyerekének úgymond hazug gólyamesét: óvodást is nemileg felvilágosító

Aki elhatározta, hogy hős lesz, csak úgy érdemes élni: ha nincs rá szükség, akkor hősködő

Aki éppen akkor dezertál, bújik az anyukája szoknyája alá, amikor legény kellene a gátra

Aki egy oly szívű kislány, hogy még az ismeretlen cukros bácsi minden kérését is teljesíti

Aki tiltott doppinggal ér el ember/ereje feletti teljesítményt, majd a „siker” után lerokkan…

Akinek tiszta az udvara, rendes a háza – csak épp a beszürkült élete dögunalomtól bűzlik

Aki amúgy lelkesen építi a házát, „csak” az a kár: homok a fundamentum (Három kismalac)

Aki titkos örökbefogadott/más apától fogant gyerekkel az ő érdekében nem közli az igazat

Aki több sebből is vérzik, „ég a háza” stb., de ő a fodrásznál ül, hogy a frizuráját csinosítsa

VII.

13

Akinek a szülei fiút akartak, és fiúnak is nevelték, és ő beletörődött, nem lázadt ellene

Aki egy pózban, szobornak szép lenne, de ahogy feléled, a lelkétől elcsúful az összkép

Aki amúgy szép, jó és igaz dolgokat mond, csak épp egyáltalán nem illik a helyzethez

Akinek a szemorvosi leletei ugyan kiválóak – ő „csak” éppen a szépre, az ízlésesre vak

Aki szellemi önvédelemből teljesen bezárkózó: de így csak így azt szívja be, amit kilehel

Aki ugyan százhúsz éves lett – de az életéről szóló élménybeszámolója csak kb. 12 perc

Aki soha nem táborozgatott, ahol kóstolva kísérletezhetett volna a nomád életformával

Aki soha nem enged a nem életbevágó „igazából” – így azután ő szamárként szenvedhet

Aki soha nincs ott a Tetthelyen, ő mindig valami jó alibit, kifogást gyárt: ő egy senki lesz

Aki soha semmiben nem vállal szóló szerepet, ő inkább a kórusban, a tömegben búvik el

Aki igen skrupulózus testi tápláléka válogatásban: de lelkiben még a moslékot is megeszi

Aki sosem késik el a prédikációról, ha útközben egy-két lelki sebesültön át is kell ugrania

Aki a stika házi pálinkafőzéskor már aktív-passzív nemzeti ellenállónak gondolja magát

14

Aki ténylegesen sohasem cserélhet a királyfival – ő egész életében csak ezután sóvárog

Aki az aktuális celebek „nagy életét” irigyli s utánozná is, pedig csak a napos oldalt látja

Aki piócaként, stréberként tapadt rá a Mesterére, mégis csak a különcségeit vette át tőle…

Aki presztízskérdést csinál abból, hogy minden tantárgyból jeles legyen – az Életben bukik

Aki a hűség mintaképe: rá se néz más nőkre: igaz, elég hamar nőként már a feleségére se

Aki akkor érezné, hogy ő jó helyen van, ha lehetőleg mindenkit a kis gyülekezetébe terelne

Aki azért bizonygatja vadul, mi visz az üdvöségre, mert ő még saját magát sem győzte meg

Aki szégyelli, hogy neki, az nagy hívőnek is baja lehet – ő egészségesnek szimulálja magát Aki senkit se akar magára haragítani, ő minden istent egyaránt tisztel, az ismeretlent is…

Aki mindig a többséggel tart, nem lóg ki a sorból: templomban imádkozó, utcán káromkodó

Aki vallja: semmi hatalmat senkinek, semmi paternalizmus: döntsön a gyerek az ő javáról

Aki olyan dölyfös, hogy soha senki, se úr, se csőcselék, se részeg, se bolond elől nem tér ki

Aki semmitől se fél annyira, mint a jó-rossz szomszédok megszólásától: tetszésüket keresi

VIII.

15

Aki annyira nem akar személyválogató lenni, hogy még a jó barátait sem válogatja meg

Akinek az örömét megsokszorozná, a bánatát osztaná, ha lenne azt valakivel megosztani

Akitől, mert mizantróp, senki sem kérdi, mi fáj/bánt – ő is már csak a kutyájával törődik

Aki mániákus megszállottként mondja és teszi a magáét – érzéketlenül körei reakcióira

Aki már maga iránt gyanút keltve non stop, lábujjhegyre állva bizonygatja: ő milyen jó!?

Aki egy olyan „jó” állampolgár, aki akár még az anyjára is önként tesz terhelő vallomást!

Aki újabb orvosságtól, s nem istentől elrugaszkodott élete rendezésétől vár jó egészséget

Aki senkinek se teregeti ki a családi szennyest: nem más, de saját szemében látná magát

Aki soha nem kerül összeütközésbe polgári engedetlenként az akkori földi törvényekkel…

Aki nem éri, miért nem boldog: ő egy törvénytisztelő polgár, s erkölcsileg is feddhetetlen

Akinek nem volt bátorsága a saját, járatlan, meredek ösvényére lépni – tucatember lett

Akit összetévesztenek valaki mással, és neki ez imponál, belemegy a veszélyes „játékba”

Aki páni félelemmel „várja” az öregkort, mert ő soha semmiben nem akar másra szorulni

16

Aki olyan észrevétlenül él-élt köztünk és távozik is el, mint egy profi besurranó tolvaj

Akit a véres csata közben leghátul, de a diadal ünneplésekor már az első sorban van

Akivel mindig valami gond, baj van – neki soha semmi nem pont így jó, ahogy most van

Akinél csak egyszer hibázhatsz, utána már szóba se áll veled: kövezi útját a magányba

Aki mindenkinek mindent feltétel nélkül megbocsát, de viszont önmagához irgalmatlan

Akinek nincs egyetlen őszinte, jóízlésű barátja sem, aki szólna: ez és ez nem áll jól neki

Akinek mindig tiszta a keze és a ruhája stb., de viszont nagyon mocskos a – női – szája…

Akinek minden természetes halál is szörnyű, egy tragédia, még a téma is tabu nála/náluk

Akinek bármely gaztett elkövetésére elegendő mentség: ezt parancsra, kényszerből tette

Aki áldja Istent, hogy szabadságra teremtette, de átkozza, ha megengedi neki rosszat tenni

Aki a paternalista, erőszakos szülő beavatkozás mintájára képzeli az isteni gondviselést

Aki újra kiszolgáltatott gyereke fejéhez vágja: nemkívánt ingyenélő- miatta nem boldogul

Aki ma elhatárolódik attól, amit ő tegnap még tüntetve tett-nem tett: ő azzal nem azonos!

IX.

17

Aki szerint a többségnek sosem lehet igaza: mások, nem ő halad forgalommal szemben

Aki úgy képzeli a társadalmi munkamegosztást, hogy majd más álmodik, Él őhelyette is

Aki úgy képzeli a kivándorlást, hogy innen minden jót visz magával, és még nyer is hozzá

Aki eladja magát és napja nagyrészét lélekölő robotra, de este/éjszaka ő már szabad lesz

Aki úgy hiszi: mindegy, hogy mivel és hogyan keresi meg az ember a mindennapi kenyerét

Aki úgy néz magára és másokra mindig, mint isten selejtjére vagy az ördög kreatúrájára

Aki magát életrevalónak hiszi, ha arra bazíroz, hogy munka nélkül, segélyekből fog „élni”

Aki úgy segít máson, hogy ő ezentúl már csak tőle legyen függésben, kiszolgáltatottságban

Aki másról szemtől szembe csak jót, a háta mögött csak rosszat mond: emberi hitelvesztő

Aki olyan „erotikusan” táncol tangót a meghódítandó szerelmével, mintha anyukája lenne

Aki a süllyedő Titanicon nem másokat és magát menti, de a pincért veszi elő és reklamál…

Aki csak azért megy hotelbe, mert ott ő az úr, fizető vendég: ugráltathatja a személyzetet

Aki elkényeztetett „gyerek” maradt: szerinte mindig mások dolga őt újból jókedvre deríteni

18

Aki úgy hal meg, hogy egyetlen embere se volt a világon, akit feltétlenül szeretett volna

Aki túl büszke, hiú, hogy vészhelyzetben butának tettesse magát: így lesz túlélésképtelen

Aki a túléléséért egyszer – botcsinálta – orvosnak adja ki magát – majd a szerepbe ragad

Aki tüntet a – sikertelen – gyászával, mert nem tudja Őt elengedni: halottas házlakó marad

Aki a vadászatot elsunnyogó, de tüntetve elsőként legnagyobbat rúg a döglött oroszlánba

Aki „keresztény alázattal” eltűri: őt egy szilaj vadcsikóból szemellenzős igáslóvá törik be

Aki fogcsikorgatva, kioktatva úgy ad, hogy soha többet ne jusson eszedbe őhozzá fordulni

Aki úgy érti az Újszövetséget: az üdvözül, aki szétosztja mindenét – eggyel több a koldus

Aki úgy általánosságban bölcselkedik, előadja magát, de nem szól a konkrét szenvedőhöz

Aki hisz annak, aki úgy ecseteli a kullancsveszélyt, hogy többet nem mersz erdőbe menni

Aki úgy hárít el egy kis akadályt, hogy eközben még többet és nagyobbakat állít a helyébe

Aki úgy hisz Istenben, mintha vallása titkolandó halálos bűn lenne: semmiben sem derül ki

Aki úgy hiszi: csak az ő bőre és testalkata, arca nem tökéletes – majd a plasztikai sebész…

X.

19

Aki természetes járandóságnak tekinti, hogy szülei eltartják stb. – csak sérelmei vannak

Aki a teljes önlefegyverzésével agresszióra bátorítja az erre hajlamos rossz szomszédját

Aki korától, testalkatától, munkájától függetlenül ugyanazt/annyit eszi, mint kőműves apja

Aki titokban soha nem tesz jót, ez pocsékba menne – csak nagydobra verve, elhíresztelve

Aki többnyire nem hazudik, csak hetente egyszer-kétszer, itt-ott egy – szerinte – picikét

Aki bizalmatlan: törődés címén minden percéről-gondolatáról elszámoltatja az élettársát

Aki első- és utolsósorban is csak magával törődik, nem látja, hogy a társa milyen törődött

Aki csak olvasgat, „alkot”, amíg a kis családja az egy, közös csónakban gálya-raboskodik

Aki csak akkor döbben rá, mily rossz a házasélete, amikor ártatlan gyereke betegszik bele

Aki titokban felszarvazza balek férjét, őrzi a látszatot, de jön a tragédia: a gyerekáldozat

Aki tudja, mi lenne a jó irány, de betegesen kíváncsi/infantilis dacos: ő ellenkezőleg megy

Aki tudja: egy jó kezdés már fél siker, de azt meg nem, hogy ennek az ellenkezője is igaz

Aki tudja, vissza is éle vele: senki nem lehet olyan gyenge, hogy ne árthatna nagyon sokat

20

Aki szívesen beszél rá másokat erő heroikus idő- és életáldozatra…ő megmarad kibicnek

Aki örömest maga cipeli be mentsvárába, szentélyébe az ajándék trójai falovat (köztévét)

Aki sznobságból lenézi az ún. könnyű műfajt – ő csak pl. Tolsztojt olvas, Bachot hallgat stb.

Aki csak a magyar népdalokat ismeri/szereti – a szülei magyar nótáiban nem is lát értéket

Aki maga is növeli a generációk közé mesterségesen vert éket: lenézi az ő zenei világukat

Aki szó nélkül tűri, sőt beletörődik abba, hogy élelmiszernek látszó táplálékon vegetáljon

Aki szó szerint, vagyis rosszul érti a mesét: mintha lenne eleve s örökké rossz és jó ember

Aki a vitában, „szópárbajban” érvek helyett személyeskedik, övön alul üt, letorkoll stb. stb.

Aki szülei, tanítói szavát előbb kétely nélkül szentírásnak veszi, később meg hülyeségnek

Aki önismeretlenül, találomra választ élettársat – istent káromolja a zsákbamacska miatt

Aki tagadja, hogy veremben van és ott tartósan be is rendezkedik – a kakit aranynak veszi

Aki tanulni akarja azt, amire születni kell – aki sosem jön rá, mihez is lett volna tehetsége

Aki tartósan kirakatpolitikát folytat: „fenn az ernyő, nincsen kas” – a végzetes eladósodott

XI.

21

Aki szerint a szellemi arisztokrácia, a lelki nemesség egy születési kaszt: ez egy kiváltság

Aki a gyermekség előnyeit a felnőttségéivel párosítaná össze, annak de a hátrányai nélkül

Aki szerint bármi megtehet mindazokkal, akik nincsenek vele, mert így azok ellene vannak

Aki nem a szövetségeseit gyűjti, sőt éppen ellenkezőleg: non stop az ellenségeit gyarapítja

Aki szerint minden eleve elrendelt: így az egy bölcs attitűd a passzív fatalista beletörődés

Aki szerint a Sátán az úr a Földön, itt mindenki neki szolgál – jobb ez ellen nem lázadozni

Aki úgy tudja: ma a pénz az úr, milliárdosok irányítanak mindent: mit lehet ez ellen tenni

Aki úgy látja, hogy az emberiség végromlásban van – élvezd ki a napot, utánunk a vízözön

Aki színjózanul emberkerülő, mizantróp – de tökrészegen mindenkit keblére ölelő filantróp

Aki szerint, csak az az övé, amit megeszik, vagy a kizárólagos magántulajdon, vagyontárgy

Aki nem tudja, hogy legnagyobb kincse elvehetetlen: nemesített lelke, tudása, jelleme stb.

Aki nem arra büszke, ami jót Isten kegyelméből magával/mással tett, de arra, mit szerzett

Akinek nem az ad örömet, hogy közhasznú értékes művek szerzője: ő földi javakat halmoz

22

Aki arra büszke, hogy sok felesleges kínzó orvosi vizsgálatot-kezelést jajszó nélkül kibíró

Aki sok „zenét” hallgat, nincs is nála csend, de örömét-bánatát mégsem képes kiénekelni

Aki sosem fakad dalra, mert szomorú: ha már nem lehetett profi énekes, akkor el is némul

Aki – szerinte méltán – sokáig nagyon haragszik: így magát bünteti meg a mások vétkeiért

Aki sokról tudogat, ill. tudni vél valamit, de nincs egy dolog sem, amiről majdnem mindent

Aki úgy spórol a vízzel, hogy műfűvel „veti be” kertjét, és időnként ráfúj egy finom illatot

Aki szabadnak hiszi magát, de már nagy bajban van, ha elmegy a villany – megáll az élete

Aki látványosan szánja-bánja rovott múltját, de ebül szerzett zsákmányát azért nem adja

Aki szégyelli, hogy becsületessége miatt tisztes szegényen, létminimum közelében éldegél

Aki már százszor megbánta a kivándorlását, de szégyellené ezt megvallva haza is költözni

Aki szégyelli magyarságát, mert nem ismeri annak igaz történetét, hőseit, kultúr-kincseit

Aki szégyelli elmesélni átverését, hogy balek volt, így a jó ismerősei új áldozatok lehetnek

Aki még a széltől is óva nem edzi elég erőssé se saját, se gyermekei ellenállóképességét

XII.

23

Aki senkinek nem árulja el a féltett, de kikívánkozó titkait, csak vonaton egy vadidegennek

Aki ahiszi: a titkát örökre megőrizheti magának, de akaratlan elszólásban napvilágra jön

Aki nagy árat fizet a beteges titkolózásáért – így egyre jobban elszigeteli magát a társaitól

Aki pont azzal veszíti el akár végleg is barátját, hogy nem tudja bizalmas titkát megtartani

Aki a kocsmában szesztestvéreket hálószoba-titkai kifecsegésével szórakoztat – vesztére

Aki magához sem őszinte, és még az orvosi rendelőben is titkolja, hogy mi is nyomja lelkét

Aki soha senki/semmi előtt nem hajt fejet, így veri be az alacsony ajtófélfába: kiüti magát

Aki fejét mindig lehorgasztja, vagyis erőtlenül, csüggedten vagy megszégyenülten lehajtja

Aki nem támaszt eszmei kárigényt, pl. jó hírnév rontásáért, mert fel sem fogja, hogy mi az

Akinek szabadon becsületébe gázolhatsz, ő sosem fogja kérdőre vonni az aljas rágalmazót

Aki a szájával óvatosan szólal meg, hogy ne fájjon a fejecskéje, így majd „csak” a szíve fáj

Aki betű szerint érti, hogy hallgatni arany – akkor is kussol, amikor ez cinkos bűnpártolás

Aki nem fogja fel milyen a helyzet: a passzív hallgatása aktív beleegyezés a károsításába

24

Aki senkihez-semmihez nem kötelezi el magát: azt hiszi, hogy így „szabad ember” marad

Aki ön-kímélve visszaél az emberi munkamegosztás előnyeivel: „Fogjuk meg és vigyétek”

Aki senkiben nem bízva nem osztja meg másokkal építő munkáját: ön-rokkantosító kontár

Aki semmit nem koronáz meg, sose teszi ki az i-re a pontot: a befejezés előtt abbahagyja

Aki száz szóban mondja el azt, amit tízben is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes.

Aki úgy semmitmondó, hogy túl sokat beszél, de tényleg semmit lényegeset nem mond el

Aki csak írásban érintkezik embertársaival: lemond a szóbeliség/testbeszéd dimenzióiról

Aki soha semmit nem ad írásban, mert akkor azt, ha úgy adódik, nem tagadhatja rögtön le

Aki semmiről nem mond le végleg: ő egyidőben balett-táncolna is és súlyt is lökne/emelne

Aki azért kevésre/semmi nagyra nem képes, mert ő nincs képben/nincs elég képzelőereje

Aki sem a harcban, sem a játékban, sem más életében nem tud élni a meglepetés erejével

Aki csak olyan ajándékot ad, ami a másikat minden nap az ő jóságára emlékezteti (karóra)

Aki semminek nem tud önfeledten örülni – mindig van valami aggályoskodó fenntartása

XIII.

25

Aki kiplakátolt Istenhívőként röstelli boldogtalanságát, és ezt elfedve boldogságot színlel

Aki rosszallóan nézi, ha a tűzoltóknak éppen nincs munkája, tétlenkednek – ő gyújtogató

Aki rossz formaidőzítő/drukkos – kellő időpontban még az átlagos szintjét sem produkálja

Aki fel is hagy a hivatása gyakorlásával, ha egyszer nem sikerül a bravúros csúcsot hozni

Aki a világ előtt ügyesen rejtegetett bűne miatt holtig saját lelkiismeret kínpadján szenved

Aki fél a szabadsága felelősségétől, szigorú regulás Rendbe menekül: rendőr, katona lesz

Aki a rossznak látott világ miatt rosszkedvű – rosszul rosszat alkotva teszi rosszabbá azt

Aki folyamatosan-hatékonyan rombolja a saját illúzióját: ő minden kulisszatitok feszegető

Aki a távoli rokonokkal jóban, de a nem választható szomszéddal önhibából rosszban van

Aki sajnálja az időt nagycsaládi összejövetelre, múltja megismerésére, csak temetésre jár

Aki sajnálta a tanulási időt a tízujjas, „vak” gépírásra, így életfogytáig két ujjal pötyögtet

Aki se alvást, se evést nem tud, mikor még jól esik, abbahagyni, rosszabb hatásfokú a vég

Aki se ott nincs otthon, ahonnan, se ott, ahova „kiemelkedett”, kivándorolt: ő örök idegen…

26

Aki az ő halálba kívánt ősétől csakis a javakat örökölné, de az adósságterheket már nem

Aki őszintének hiszi magát, igazat mond, csak nem a teljest: ő ordas hazug Nagy Elhallgató

Aki mindig patetikus stílben beszél, minden szó után hatásszünetet tart – ő így nevetséges

Aki a pátoszfóbiás posztmodern stílusú ember: semmi emelkedett szárnyalás, csak irónia

Aki patikamérleggel, pótvallási rítussal főzicskél, de a „gyógyszerét” nyakló nélkül zabálja

Aki sajnálja az időt a társas, örömteli, ízletes evésre, inkább űrhajós tablettákat kapkod be

Aki piszkos, úri huncutság nagypolitikát emleget, önként mond le a lokális civil közéletről

Aki pornófilmek nézésével is dagasztja kisebbségi komplexusát, az önkielégítő sekély kéje

Aki pragmatikusan elvet minden elvet: csak egy, a szűken vett érdekeit tekintő szélkakas

Akire passzol a mondás: Miután meghirdette az elvi harcot, aztán luxusautóján elviharzott

Aki próba-szerencse, sőt vak tyúk is talál szemet „módszerével” választ foglalkozást, párt

Aki tudja, hogy a manó levette barátja púpját, ő is rohan oda sántaságával: kap egy púpot

Aki megirigyli a szorgos lány szerencséjét, másolni akarja, de a restsége miatt ő csúful jár

XIV.

27

Aki egy olyan kisisten zsarnok, hogy ő még a logika és a grammatika előtt sem hajol meg –

Aki nem egy cirkuszi/vásári mutatványos hasbeszélő, de az, aki hasára ütve mond valamit

Aki olyan, mint a rossz tanár – a válaszban mindig csak önmagát hallaná vissza – az Echó

Aki olyan, mint a sebtében, hozzávetőlegesen felskiccelt, elnagyolt rendőrségi fantomkép

Aki olyannal „barátkozik” /olyan az élettársa is, akivel egymás bűneit fedezik – falaznak

Aki olyannyira – úgymond – megfontolt, okoskodó, agyaskodó: el- és meghalasztja a Tetteit

Aki ún. műhibát ritkán vét, de jóhiszeműen „halálos betegség” sokk diagnózisával csak árt

Aki, ha nem tud használni, akkor legalább árt: az ún. rákot kemo/méregterápiával gyógyító

Aki orvosi, patikusi tudásával szándékosan visszaél: mérget főz, vagy csalásban bűnsegéd

Aki jégeső/téeszesítés után elhagyja falusi portáját a bérmunkás a panel munkásszálóban

Aki státus jelképét fitogtatva ön- és közveszélyesen száguld haza, hogy otthon unatkozzon

Aki önerőből, támogatás nélkül életképtelen, mintha gépre kötött, vegetáló vastüdős lenne

Aki már önként és kéjjel öl, és nem csak a szigorú parancsra, vagy netán a végszükségből

28

Aki nemcsak idült légvárépítő és -lakó, de a „segítő” pszichiáternek még lakbért is fizető

Aki mazochista: odatartja a másik arcát, kedvet csinál a rúgáshoz, még magát is ostorozza

Aki nemcsak vészhelyzetben blöfföl, lódít, de közben még/már el is hiszi: ez pont így igaz

Aki egy neofita, frissen megtért túlbuzgó, aki kompenzál – ő pápább akar lenni a pápánál

Aki nincs tisztában a szülői hatalom és felelősség nagyságrendjével – vagy megretten tőle

Aki egy nyalizó stréber: ő csak olyat kérdez, amire tanára biztosan tud, szeret is válaszolni

Aki nyeglén fittyet hány Rómában az ott élők szokásaira, sőt vesztére nyíltan gúnyolja azt

Aki odakint a barikád melldöngető utcai harcosa, de otthon viszont egy lekvár, egy papucs

Aki, miután kiélvezte, hogy aranyifjú „fenegyerek” volt, okosan megtér apuci bukszájához

Aki annyira pofátlan, hogy nemcsak odakakál ablakom elé, de még be is kopog WC papírért

Aki – a szülei szerint – oly aranyosan selypített, gagyogott pöszén stb., hogy így úgy marad

Aki olyan földhözragadt, orrát lógató, hogy így nem is látja/csodálja Ikarosz szárnyalását

Aki olyan „férfi”, hogy egy beígért pofontól már bármit bevall, akár az anyagyilkosságot is

XV.

29

Akit már nem lehet testi fenyítésben részesíteni, de az emberi méltóságában megalázható

Aki nem tisztelve-védve élőlénytársait, pl. a méheket felszámolja saját elemi létfeltételeit

Aki nem titoktartó: a fecsegésével akár egyszer s mindenkorra elveszíti bajtársa bizalmát

Aki annyira nem tud disztingválni, hogy pl. úgy beszél a barátjával, mint a kocsis lovával

Aki nem tud különbséget tenni a bók és sértés között: se akkor, ha adja, se akkor, ha kapja

Aki nem szól rögtön a penetráns fizikai-szellemi bűz miatt, majd lassan ő is megszokja

Aki nem temeti el végleg lelkében is a halottat, aki ezért vissza is jár őt riogatva kísérteni

Aki nem tudja: Kharón csak anyaszült meztelenül visz odaátra: az ő „kincsei” itt maradnak

Aki nem tudja, hogy kinek hogy kell köszönni, kit hogy illik szólítani: ez életébe is kerülhet!

Aki nem tudja, hogy mily jó gyalogolni/két keréken suhanni: ő „rokkantkocsival” közlekedő

Akit pl. az antiszemitizmus mumusával rettegésben lehet tartani: ő mindig útra készen áll

Aki nem veszi a lelki fáradtságot kitalálni s teljesíteni társa szerénységből eltitkolt vágyát

Aki disznóból kolbászt, majd abból újra disznót gyártana: őneki minden visszacsinálható

30

Aki nem okoz az ő drága, édes anyjának fájdalmat: a kedvéért ő akár még orvos is lesz…

Aki nem nyugszik bele válásába, a gyerekei rovására is még évek múlva is hidegháborúzó

Aki őrzi-babusgatja, de nem meri a piacra kitenni portékáját: ez nem mérvadó értékítélet?

Aki izgága, betegesen kíváncsian keres-magára zúdít bajt: alvó oroszlán bajuszát cibálja

Aki nem örül a váratlan szerencsének, mert nem kalkulált, így nem is tud mit kezdeni vele

Aki nem őrzi, karbantartja, javítja, hanem minden nap újra és újra felforgatja a házi rendet

Aki nem tart saját rendet maga körül, így nem terem rend lelkében se – vagy megfordítva

Aki nem ragadja meg itt s most az átrepülő ihletet, ötletet, így az mindörökre messze száll

Aki nem segít a hangyának kikecmeregni a pocsolyából, és így ő is segítsége nélkül marad

Aki annyira s úgy tisztel minden életet: nem is mer a réten sétálni, hátha eltapos „valakit”

Aki azért nem tartja szárazon a puskaporát, mert ez az ő Istenhite gyengeségére vallana…

Aki az első ijedtségében ellövöldözi az összes puskaporát, és így teljesen védtelenné válik

Aki nem tudatosítja magában, hogy a motor, amit most vezet, az egy kibiztosított fegyver

XVI.

31

Aki nem fogja fel, hogy kis stikliket neki elnézve nagy bűnökkel cinkosságra kényszerítik

Aki büszke örökaktív: nem tudja, hogy ha nem mozog, az örvény kidobja: ő vadul rúgkapál

Aki nem hiszi el: megbocsátottak neki – újabb és újabb bocsánatkérése már zaklatás lesz

Aki nem hiszi, hogy lehet olyan helyzet, mikor pont ő, a kisegér tud segíteni az oroszlánon

Aki nem is szeretne vigaszt találni – a nagy vigasztalhatatlan pózában tetszeleg/szenved

Aki ennyivel beéri: Egyik pohár a másik után/Ó, nem igaz, nem több, mint egy/Olcsó vigasz.

Aki nem képes belelátni, ill. előre vetíteni a neki ronda lárvába az oly gyönyörű pillangót

Aki nem keresi/individualista gőgjével elüldözi azokat, akikkel jól inspirálhatnák egymást

Aki nem a nyuszi, aki kéri a mindenkit felfaló medvét: ugyan, törölje már őt a halállistáról

Aki türelmetlenül a tűkön ül és nem készül rá, míg a sors teret nyit neki – egy nap a világ?

Aki nem a szívére, megérzéseire, intuíciójára hallgat – ő az örökké gondterhelt gondolkodó

Aki egy Hűbele Balázs, neki túlságosan fárasztó a gondolkodás: ezt át is engedi másoknak

Aki nem mer elindulni szerencsét próbálni, inkább otthon siránkozik, nyavalyog, irigykedik

32

Aki úgy hisz a meséknek, hogy a jótettéért azonnal és attól várja a jót, akivel tette

Aki nem hisz a bölcs népmeséknek, inkább mindent a saját kárán tanul, vagy azon se…

Aki dajkamesének tartja, hogy szegény legény is lehet király – oda csak születni lehet

Aki azt hiszi, szabad a pálya – pedig a láthatatlanul működő kasztrendszer korlátozza őt

Aki természetesnek veszi, nem becsüli, ha könnyen jön valami – háborog, ha így is megy

Aki nem győz sírni, panaszkodni, vádaskodni, ha az ő ebül szerzett jószága ebül vész el

Aki nem fogad embernek örök hűséget, mert ő egy Szabad Ember – neki nincs paradoxon

Aki nem engedi magát, pláne nem szerelemmel szeretni – felpanaszolja korai hervadását

Aki nem egy derék ember, de a szesz-testvérek szemével megítélve, mérve tengeti életét

Aki nem engedi, hogy a szükség törvényt bontson: éhen halhat a családja, ha csak hús van

Aki nem érzi elég fontosnak a kapus posztot: ezért elhagyja az őrhelyét: ő is gólt akar lőni

Aki nem fogadja el a Sors jól ráosztott szerepét, nem abban lesz jó – ő örök lázongó marad

Akinek kevés, hogy pótolhatatlan, otthonteremtő, gyereknevelő családanya – „karrier” kell

XVII.

33

Aki nem akarja otthagyni a meleg családi fészket – nem is lökik ki onnan: ő ott is ragad

Aki nem a másikért, választott élettársáért hagyja el apját-anyját – csak elölük menekül

Aki nem a mosolygós, jobbik, de az idealizált, retusált/savanyú stb. arcát mutatná másnak

Aki istenigazából nem a szegényekért él, hanem belőlük, már amíg neki ez hírt, pénzt hoz…

Aki nem akar paternalista szülő lenni: mindent ráhagy a gyerekére – ő tudja, mi a jó neki!?

Akinél a biztonság a legelső – ő nem akarja kinőni a háromkerekű bicajt, eldobni a mankót

Aki nem bírja elviselni az aljas rágalom keltette rossz látszatot: ártatlanságát bizonyítaná

Aki nem bírja elviselni, ha nem mindig és nem mindenki tud az ő szerfelett nagy jóságáról

Aki magával szúr ki, mert addig nem bocsát meg, míg a másik térden állva nem könyörög

Aki nem arra büszke, hogy kiveszi arányos részét a közteherviselésből, de a kicselezésére

Aki nem dobja ki a ballasztot, fölös-káros lelki terheket a süllyedő léghajóból: le is zuhan

Aki nem dobja vissza/segíti visszajutni, de – hálapénzért – simogatja a partra vetett halat

Aki nem ütésálló/egy keljfeljancsi ember– már egy arcul legyintés után rászámolnak (KO)

34

Aki nehezen, évekig felépített pozitív képét/jó hírét egyetlen rossz mondatával összetöri

Aki az álma nem fontos, nem élete része, nem jelképes üzenet stb. – nem foglalkozik vele

Aki a nappalai nagyobb részét azzal tölti ki, hogy az éjszakai álmait próbálja megfejteni

Aki nagy igyekezettel, indián ravaszsággal fogja meg a „törököt” – de aki nem ereszti őt…

Aki múzeumba tesz Bibliát, ókori bölcsek könyveit, hiszen mindenből a legújabb a legjobb

Aki lelkesen és szakértelemmel, de rossz szerszámokkal hiába gyürkőzik neki a melónak

Aki mintha egy frappáns élő példa lenne a viktimológia nagykönyvéből: ő az ideális áldozat

Aki transzban van, és így nagyon jó médiuma a Szellemnek, csak sajnos épp a Gonosznak

Aki naiv, kontár buzgó békeközvetítőként végül mind a két felet még magára is haragítja

Aki csoportnyomásnak engedve korán, lelkileg éretlenül rosszul kezdi-végzi a nemi életét

Aki nem kérte Isten védelmét: engedi, hogy barátai jó szándékkal kövezzék útját a pokolba

Aki nem „csak” szereti, hanem egyenesen imádja egyszem gyerekét: ezzel tönkre is teszi…

Aki nem igyekszik egy nem kurta, de jóízű köszönése mellé még valami jó szót is odatenni

XVIII.

35

Aki mintha elfelejtené, hogy minden új meccs 0:0-ról kezdődik: régi babérjából élne meg

Aki úgy hiszi, ha csoportos nemi erőszakban tucatból egy, az nagyon enyhítő körülmény

Aki azt hiszi, hogy szerencsebérletes, és mint a korsó: addig jár a kútra, míg el nem törik

Aki testében-lelkében mindig csak egy picit görnyed tovább, de aztán végleg úgy is marad

Aki előbb csak rokkantat játszik, hogy koldulhasson – de végül meg is teremti magának

Aki ideáig mindig úgy érte el célját, ha sír és szánalomra méltónak látszik, nem változtat

Aki egyszerre napi sikert is aratna, s egyben az örökkévalóságnak is dicsőségest alkotna

Aki mindig kétértelműen fogalmaz, hogy később majd így is, úgy is magyarázható legyen

Aki mindig idegen pályán, ellendrukker gyűrűben játszaná meccseit – ő szereti a kihívást

Aki mindig jobban tudja, hogy másnak most éppen mit kellett volna vagy most kéne tennie

Aki mindig csak utólag okos, de akkor már nagyon: csak már kifelé menet a lépcsőházban

Aki, mint zsoldos katona, addig és ott és úgy szolgál, amíg s amennyire azonnal megfizetik

Aki egy piperkőc, dandy: mire „szalonképesre” felöltözik, sminkel, már nyugovóra is térhet

36

Aki kerüli az átmenetileg nem kellemes korai felkelést – majd már nem éri utol magát

Aki mindent mindig már kezdettől fogva élvezni akar, máskülönben végleg abba is hagyja

Aki mindent egyszer használ és kidob – vagy aki mindent megőriz, megörökít, raktároz stb.

Aki mindig a bonyolultabbat módot választja – ő így is vakarja meg még a viszkető fülét is

Aki a protestáns kapitalista: fogához veri a garast, minimálisan fogyaszt, mindent beruház

Aki mindig azt az ügyet szolgálja, ahol szabad a rablás, sok a potya, neki is jut némi konc

Aki mindig azt hiszi, hogy ő döntött – pedig csak mások által tologatott sakk- és bábfigura

Aki azt hiszi: csak ő küszködik ily komoly testi-lelki bajjal, így nincs is sorstársi segítsége

Aki csak azt firtatja, mert nem látja, hogy mit tett érte a haza, és már felnőve sem fordítva

Aki hízelgő: mindig azt próbálja kitalálni-mondani, amit a hiú másik tőle épp hallani akar

Aki mindig azzal „barátkozik”, így elég rövid életűen, aki itt és most segíti a „boldogulását”

Aki a lomtárba dobja a még igazi, gyermekkori barátságait, mint elhasznált ugródeszkákat

Aki csak akkor keres, jelentkezik, ha neki van szüksége a másikra: pl. „jó” üzleti ajánlattal

XIX.

37

Aki minden Újévkor teljesen új életet kezdene – a várható kudarc után még a régin is ront

Akinek vannak „elvei”: mindenét áruba bocsátja, eladja – de az eszét azt nem, azt elissza

Aki nem magát tisztogatja: mindenkit befröcskölne sárral, hogy se ő, se a sara se tűnjön ki

Aki mindenre kíváncsi otthon kísérletezgető: így végül égő zsírt vízzel oltva falat robbantó

Akinek nincs miért lelkesednie – mindent csak félgőzzel, félszívvel, úgy tessék-lássék tesz

Aki egydimenziós közlő: ő mindent csak nyelvileg, azon belül főleg csak írásban fejezne ki

Aki a másik kezdeményezését elutasító – vagy úgy fogad el, hogy ne legyen benne örömed

Aki egy életen át tartó és karbantartott rosszhiszeműségével elérte a krónikus magányát

Aki mindent intézmény(esülés)t – iskolát, kórházat, egyházat – eleve ördögtől valónak lát

Aki nem csak életveszélyben, de már kis köhögéssel is orvoshoz rohan, s mindent bevesz

Aki ideális alany ahhoz az irányelvhez, hogy nincs egészséges, csak ki nem vizsgált ember

Aki nem ún. betegségébe, hanem a diagnózis sokk – rák, áttét! – okozta félelembe hal bele

Aki a statisztikák/józan ész ellenére is elhiszi, hogy az ún. kemoterápia/mérgezés gyógyító

38

Aki a krónikus, „gyógyíthatatlan” betegségét jogos isteni büntetésnek tartva szenved/hal

Aki boldogtalan ugyan, de napi jótetteivel szorgosan gyűjt jópontokat túlvilági jutalmáért

Aki retteg: minden gójba potenciális, látens, heccre-pogromra kész antiszemitát lát bele

Akit az antiszemitizmus mumusával lehet riogatni és rossz politikai célokra felhasználni

Aki semmit sem töröl: ő minden hagyományt éltet-ápol, de főleg a rosszat és idejétmúltat

Aki úgy irgalmas szívű, hogy minden kéregetőnek ad – egészen addig, míg ő is koldus lesz

Aki csak minden jó/rossz könyv elolvasása után merné csak a sajátját is elkezdeni megírni

Aki hamis ideálképpel minden nap „szépségversenyre” indul: csak kudarcélmény halmozó

Aki minden nap más helyen kávézik, borozik – sehol se törzsvendég, nincs is törzsasztala

Aki minden tettét, lépését hangosan-írásban indokolja/magyarázza: azt is, ami jogában áll

Aki családfőként teljhatalmú kényúrként viselkedik, akinek semmit sem kell megokolnia

Aki szolgából mindenáron úr akar lenni: az is lesz a végén: egy kiskakas a szemétdombon!

Aki könnyen fellázítható: de ő nem a rossz rendszert javítaná, csak ő akar a kifosztó lenni

XX.

39

Aki minden/bármi áron menti az életét – még a családját és becsületét is veszni hagyva

Aki millió embernek szinte bármit parancsolhat: neki még a nyelv/ Logika sem diktálhat

Aki oly lassú felfogású: amíg felfogja az első poént, már le is maradt a három jobb újról

Aki minden ártatlan párbeszédből egy „ki kit győz le” szellemi-lelki párbajt tud kihozni

Aki bármikor képes – feleslegesen – vitázni, majd abból veszekedést-verekedést kihozni

Aki egyben nagy mesterember: hogyan fokozzuk maximumra a családi élet feszültségét

Aki mélyebbnek hiszi/legalábbis láttatja magát, ha rejtélyesen/rejtvényekben fogalmaz

Aki menten rondának és kurvának lát és tart egy nőt, ha kosarat kap – savanyú a szőlő

Aki úgy képzeli: a feleségét majd úgy igazgatja, mint egy cselédet, bejárónőt, örömlányt…

Aki non stop méltatlankodik, háborog: többnyire neki kell(ene) alkalmazkodnia a világhoz!

Aki a speciális jelen viszonyokhoz túladaptálódó, igazodó, így ő az újban már életképtelen

Aki már nem tudja a régi, bevett-bevált receptjeit, megoldókulcsait kreatívan alkalmazni

Aki minden egyes új számtanpéldát ugyanazzal a régi, már bevált képlettel oldana meg

40

Aki csak mások, tekintélyek véleményét szajkózta: nem tanult meg önállóan gondolkodni

Aki még azt se veszi észre vagy zokon, ha kilopják a szemét – neki biztos jobban kellett…

Aki szinte még be se lép egy új társas helyre, de fél szemével máris a vészkijáratot keresi

Aki még életében nem járt mezítláb füvön, és nem úszott át vadvizet, nem rakott tüzet stb.

Aki még soha nem készített és nem evett (saját gyümölcsből készített) házi baracklekvárt

Aki még bukfencet sem tud hányni, de máris, egyből szaltózni akar – ez salto mortale lesz

Aki oly szórakozott, képes annyira megfeledkezni magáról, hogy pl. akár nyílt utcán kakil

Aki csak abban utánozza a nagy tudósokat, hogy ő is szerfelett szórakozott: ő életét veszti

Aki megszerzett tudását, igazságát, információit áruló: mit kapna azért, ha rejtve marad?

Aki beleszeret a betegszerep előnyeibe: mindenki vele törődik, minden óhaját teljesítik stb.

Aki rájött, hogy ha valami rosszat tett, akkor sebet kell csinálnia, így elterelni a figyelmet

Aki megveti az alantas testét: rossz ágyon fekvő, rozoga széken billegő, rohadtat szagoló…

Aki későn döbben rá, hogy Égre köpései, kiagyalt rettenetes átkai rá fognak visszahullani

XXI.

41

Aki még a másokról készült karikatúrán se tud jóízűen nevetni, hisz ő is sorra kerülhet

Aki naiv ősbizalommal teszi meg és veszíti el a nagy tétjeit a tisztának hitt lóversenyen

Aki már el se olvas pl. egy Ady verset, ha megtudja, hogy a költő magánélete nem példás

Aki lazán, vadul költekezik s „nagylelkűen” adakozik megálmodott szerencséje kontójára

Aki semmit sem bíz a merő véletlenre – ő már most pontosan tudja, mit tesz jövő ilyenkor

Aki annak balekja, aki más farkával szereti verni a csalánt – aki más bőrét viszi a vásárra

Aki vevő rá: „barátja” máson/rajta próbálja ki el nem fogyó a hülyébbnél hülyébb ötleteit

Aki felbérelve más nevében udvarol – vagy mást küld maga helyett, a „legjobb barátját” …

Aki könyvből olvasott imák gépies elhadarása után felajzottan vár választ, ha van Isten

Aki nem hiszi el: valaki becsületes úton, a köz javát szolgálva/terhét viselve gazdagodhat

Aki bármilyen eszközzel gaz-dag akar lenni: aki bővölködik, annak Isten vitte fel a dolgát

Aki az a naiv kecskegida, aki beengedi a házukba a magát az édes anyjának kiadó farkast

Aki civilizációs haladásnak tartja: a farkas nem csak megeszi őt, de ezt már indokolja is

42

Aki más emberek, fajok, népek lenyomásával, kifosztásával próbálja felemelni önmagát

Akinek szellemi, lelki s testi rezgései már nem csendülnek egybe egy szép harmóniába

Aki lenézi, gúnyolja a buta parasztot, aki még a természettel/társival harmóniában élt

Aki nagyképűen kiás, háborgat, rabol sírokat – bevallatlanul: bajban van az emberiség

Aki primitívnek lát természeti népeket – pedig már süllyed az ő fejlett Titanic világa

Aki rossz vásárt csinál: méregdrága a művi paradicsom ára: kínkeserves elvonókúra

Aki nem a dolga elvégzésétől várja a „jutalmat”, a jó közérzetet, lelki békét – ő iszik…

Aki közvetlenül célozza meg azt, ami a ráadás lehet: ő hangulatjavító szerektől függő

Aki se hall, se lát: akár másokon áttaposva kergeti – egyre messzebb – a kék madarat

Aki már „heves” udvarlás, széptevés közben fél szemmel a következő jelöltet fürkészi

Aki már nem is borotválkozik, hogy ne kelljen tükörbe néznie és szembe köpnie magát

Aki angol stb. órákat vesz és ad – mindig csak éppen egy leckével jár a tanítványai előtt

Aki már mindent tud, egy végzett diplomás – így ő már csak tanítani akar, de tanulni nem

XXII.

43

Aki csak magának tudja be összes sikerét, így első nagy kudarca a végsőkig kétségbe ejti

Aki magára zárja a lakása szentélyét, majd meg magára nyitja a tévés szennycsatornákat

Aki letéve a poharat magát absztinensként szabad embernek hiszi, pedig tilos koccintania

Aki önmagát mentendő mindenkit rágalmaz és bemárt, befeketít – mindenki max. álszent

Aki kapva kap azon, hogy neki ún. autoimmun betegsége van – így neki nincs is mit tennie

Aki magát született vesztesnek tartva önsorsjavítás helyett besárgulva irigyli más sikerét

Aki már az elején elveszíti a fonalat, de röstell szólni, bólogat és úgy tesz, mintha értené

Aki önhitt: ő Ariadné fonala nélkül is kitalál a megölt Minotaurus labirintusából (hübrisz)

Aki már azt is önzésnek veszi, ha a hátsó gondolat nélküli adakozás neki is örömet okoz

Aki csak akkor beszél dicsérendő erényről, ha csakis az önsanyargató kötelesség diktál

Aki magával elnézően kivételez, de bajban lenne, ha mindenki más is ezt tenné (pl. lopna)

Aki csecsemőként megszokta: minden kívánsága rögtön teljesül – ő óriáscsecsemő lesz

Aki szó szerint érti, hogy az öregség a második gyermekkor – csak infantilis/szenilis lesz

44

Aki oly büszkén következetes, mint egy ökör: ő csak megy útján előre bele a szakadékba

Aki kőkeményen dolgozik, de nem alkot semmi jelentőst, mert nincs türelme ihletre várni

Aki kínos helyzetében vagy vakhitében látatlanban még a saját halálos ítéletét is aláírja

Aki túlbecsüli a saját, lebecsüli az ördög tudását: segítségéért a gyerekét ígéri neki oda… Aki nem ismeri a Gonosz hatalmát, még cimborál is vele, így éppen ő lesz annak jobbkeze

Akibe egy időre belebújik az ördög, „részeg”, mégis elhárítja a paternalista beavatkozást

Aki úgymond nem gyerek, ő tudja legjobban, mi a jó neki – végső kétségbeesettségében is

Aki neheztel arra, aki gátolja öngyilkossági kísérletét – ne korlátozza a „szabad akaratát”

Aki lebecsüli a szokás hatalmát, nem reflektoroz rá a vak szokásokra, így nem ő irányító

Aki városi emberként közönyösen átlép az összeesetten: nem veszi el a mentős kenyerét

Aki legelső a barátja lakomáján, de már elérhetetlen, ha baj van: ha beteg/szegény lesz

Akit minden nap lehangol, elkeserít, hogy az élettársa ma nem úgy néz ki, mint fiatalon…

Aki önhibás éretlenül egy skalpvadász cserbenhagyott, örökre kiábrándult áldozata lesz

XXIII.

45

Aki úgymond csak akkor lenne boldog, ha nem egy ilyen korrupt, gyarmati országban élne

Aki a politikai rendszer/kormányváltások színjátéka bűvöletében van: ő ettől lesz „boldog”

Aki úgy él, mintha el lenne tiltva a közélettől – mégis a közállapotokat okolja mindenért

Aki amilyen könnyen megharagszik, oly nehezen bocsát meg – a „büszkén” háborgó lélek

Aki nem válogat, tartozni akar valahova – a korpa közé keveredik és felfalják a disznók

Aki kontrasztként tart buta-csúnya „barátnőket” – ettől így szebbnek-okosabbnak látszik

Aki feltétlen engedelmességet fogad – mindenre van felmentése: én parancsra tettem…!

Aki minden rendszert lelkesen kiszolgál, hisz úgymond neki családja van, akikért felelős

Aki a helyzethez alkalmazkodó: kollaborál a megszálló, berendezkedni próbáló ellenséggel

Aki akár ki is tagadja gyermekét, ha nem az lesz, ami ő lehetett volna, ha nem megalkuvó

Aki a neki kiszolgáltatott gyereket erőszakmentesnek, így önvédtelenségre kényszerítené

Aki a feleségével kísérletezik – naponta újabb mesterséges próbák, vizsgahelyzet alá veti

Aki önfeláldozóan kísérleti alanyt csinál magából, annyira érdekli: mit bírhat ki egy ember

46

Aki nem fog semmi nagy dologba, nem alapít családot se, hisz egyszer majd kihuny a Nap

Aki, a szerinte közelgő világvég miatt két végéről hevesen égeti élete egy gyertyaszálát

Aki kerüli a kínos bűnvallást, akkor is, ha így bármikor nagyobb bűnre zsarolható marad

Aki jól feltett, életbevágó kérdések nélkül élve temetkezik a könyvhegyek/piramisok alá

Aki képtelen a pár-beszédre, mert mint egy is Echó, mindig csak önmagát hallja (vissza)

Aki képtelen felmászni, s a humor magaslatáról lenézni, innen eltörpülő óriási gondjaira

Aki csak totojázik, képtelen egy életútra elszántan rátérni, hátha a másik mégis jobb lenne

Aki egy edzetlen puhány „férfi”, aki rögtön nyafog, ha kicsit kibillentik a komfortzónájából

Aki úgy kapaszkodik életfelmentő „betegségbe”, mint fuldokoló mentőövbe, szalmaszálba

Aki addig jól tudni vélte, még tanította is, hogy kell gyereket nevelni – amíg neki nem volt…

Aki egy „királylányos” kényeskedő: még tíz párnán át is megérzi az egy árva borsószemet

Aki kiradírozhatatlan ceruzával írja fel, hogy mi van a rovásán: naponta bővíti vádlistáját

Aki egy aranyketrecbe csábult királyi sasként naphosszat szaros piaci legyek után kapdos

XXIV.

47

Aki inkább megöli a „nagy” szerelmét, ill. kettészakítja gyerekét nehogy, másé lehessen

Aki istent káromolja, miért pikkel rá, mert hiszen ő ennél sokkal többet-jobbat érdemelne

Aki, míg el nem veszíti, nem is tudja, mi mindene van érdemtelenül, kegyelmi ajándékként

Aki Istent létét-jóságát igazolva, védve mindig erőlködve eufóriában próbálna mutatkozni

Aki nem szertelenül tobzódik az élvekben, hosszú a másnap: kiégettség, csömör, letargia…

Akinek egy ideig rajongó tüze hevíti a szenvedélyét – de majd végleg csalódott cinikus lesz

Aki itthon ingyen, mások verejtékéből szerzett tudását idegen országban/ért kamatoztatja

Aki felfedezi jó isteni adottságait, sőt szorgosan is fejleszti, de rossz célra, ügyre használja

Aki a bölcs népmesék értése híján járatlan a szellem-világban, és a szaván fogja az ördög

Aki millió játékot, kutyát, szép lakást, nagy utazást ad egyszem gyerekének testvér helyett

Aki jobban keres, ha hétköznap csak alva láthatja gyerekeit – őt meg így hamar már halva

Aki jó áruismerő, anyagbeszerző, „csak” épp vevői idegesítik: goromba, türelmetlen velük

Aki nem is akarja átlátni az egészet: „jó” hivatalnok/csavar, kiválóan szervez kitelepítést

48

Aki gyanakszik: ha valaki az evangéliumot ingyen kapta és adja, akkor az nem sokat ér

Aki az orvosi tolvajnyelvet használja, hogy ne igen derüljön ki: nem tudja a bajok okait

Akinek nincs értékes, új tudása/mondanivalója, és ezt szakzsargonnal akarja leplezni

Aki sznobizmusból stb. imád idegen szavakat használni, de még véletlenül se jó helyen

Aki bemagolt töri „tényeket”, de fel se fogja: már rég itt a „keresztény” Nyugat alkonya

Aki úgy védené meg a kézművesség/népművészet értékeit, hogy összetöri az új gépeket

Aki visszaforgatná az idő kerekét – áramot, autót, mobiltelefont stb. nem használó amis

Aki olyan „paradicsomot” eszik, ami nem napsütötte földből nőtt ki, s csak kínjában érett

Akinek vége van a panelban, ha nincs áram, csapvíz és ha egy időre bezár a Tesco stb.stb.

Aki nem mer váltani, vidékre, kertes házba költözni: komfortos a panel, olcsó a kannás bor

Aki „társas” házban lakik: nem is tudja ki a zajongó szomszéd, max. köszönöviszonyuk van

Aki a Teremtést káromló lesz, ha az egyoldalú testhelyzete-„mozgása” sorvasztó, betegítő

Aki százszemű kisistenként akar egyre dologra koncentrálni és a perifériát is élesen látni

XXV.

49

Aki az országa „elitjére”, mint példaképekre néz fel, pedig ők kontraszelektált hazaárulók

Aki húst hússal akar enni, de a napi „hóhérmunkát”, a csirkenyakvágást mással végezteti

Aki már gyerekkorában megfogadta, hogy hős lesz – ha kell, életveszélyt teremt és ment

Aki önként megy a háborúba: hősi halált keres: ez megoldja életét, garantálja emlékezetét

Aki felfüggeszti a maga számára a „Ne ölj!” parancsát: az ellenség nem ember, de ördög!

Aki vakhitű: idegen emberre, kontraszelektált nevelőkre, tanítókra bízza a szeme fényét

Aki egy ideig idegen tollakkal ékeskedve élvezkedő, majd éktelen a blama: kínosan felsül

Aki a munkájában az idegenekkel angyal, így a „előszeretteivel” este már csak ördög lehet

Aki idegen/lopás-betörésfóbiás önvédelemből egy igen biztonságos börtönt épít a házából

Aki előbb időlegesen, majd munkafóbiásan végleg lemegy kutyába: ő minden falatért pitiző

Aki idővel mindent megszokik s még a rabságban is bőven szaporítja a gályarabok számát

Aki ifjú/felnőttkorban tivornyázik – öregen megtér: isten megbocsát, hisz ez a mestersége

Aki ifjonti álmaitól csak távolodó: arányosan egyre többet iszik/közelebb-nagyobb a pohár

50

Aki a – képzelt/valós – üldöztetés kalandjáért kacérkodott a leszbikussággal: úgy maradt

Aki sokáig büntetett, majd beteggé nyilvánított buzi volt, ma a mellét döngetve büszke rá

Aki vegyes házassága miatt holtig törheti az idegen konyhanyelvet: kínos lebutított beszéd

Aki nem talál társat otthon: beáldozza az egyik kincsesbányáját, a magyar csodanyelvet

Aki holtig kesergő: fájón vallja: őt anno elcserélték, ő nem kunyhóba, de palotába született

Aki holtig fenntartott testvér- ill. szellemi háborúval nevető idegen harmadikat szolgál ki

Aki hozzátartozói leleményes lelki kínzásában leli napi örömforrását: ismeri a fájó pontot

Aki pont az előszerettei ellen lelki hadat hadviselő: nincs házi béke, csak fegyverszünet

Aki holtig kárhozatban vegetál: élettársában már csak a hibáit látja, de azokat felnagyítva

Aki megszenvedné, ha egy esendő lény helyett egy tökéletes-kegyetlen angyal lenne társa

Aki akár erővel is próbálja családtagjait megváltoztatni/javítani, a maga képére formálni

Aki újra és újra az olcsó ár csapdájába esik – drágán fizet a hamar elromló ócskaságokért

Aki önáltató: mindig új a határidő, holtig boldogság halogató: majd, ha ez meg az meglesz

XXVI.

51

Aki háborog és hőbörög, ha az ő megvesztegetési ügyében éppen egy korrupt bíró jár el

Aki kis bűnét egyre nagyobbal fedezi: besurranó tolvajlásnak rablás, sőt gyilkosság a vég

Aki halottas ruhájára nagy – rejtett – zsebeket varrat és tele tömködi ékszerekkel stb. stb.

Aki életröviden, de lestoppolja a Nagybeteg szerepet, hogy addig mindenki szenvedjen

Aki szemtől szembe dicséri, magasztalja, de a háta mögött meg ócsárolja társát, a művét

Aki tényleg hat, alkot és gyarapít: pl. rémhírt kiötölve vagy felfújva a pánikba esők számát

Aki szülőhazát csereberélget, majd azóta a „szívátültetésre” várakozók listáját gyarapítja

Aki hétnyelven beszél ugyan, de egyiket sem az édes, pláne magyar anyanyelve szintjén

Aki a hihetetlen szorgalmával pótolná a hiányzó alapadottságot – pl. egy (szín)vak festő

Akit a hipnotizáló képes a cirkuszi porondon őt úgy megalázni, hogy képes lesz gyilkolni is

Aki hisz az ördögi sugallatnak: mindig a tiltott gyümölcs a jó ízű – az az igazán isteni étek

Aki hitelt érdemlően bizonyítja: nincs priusza: születésétől egy gyerekcsínytelen jó gyerek

Aki hiúságból/pénzért hagyja: a díjazó vele fényezi a príma díjat/mossa ki mocskos pénzét

52

Aki a valamilyen „gittegyletben” fontoskodó ügybuzgó, miközben épp nincs legény a gáton

Aki végtelen türelemmel gordiuszi csomókat bogozgat, ahelyett, hogy egyszerűen átvágná

Akiről árulkodó jel: gumival, szíjjal és még hózentrágerrel is be- és túlbiztosítja nadrágját

Aki nevelési hiányosságot nem pótol gyorstalpaló órán se: hogy légy figyelmes, tapintatos

Aki gyűlöli a bizonytalanságot: kápéért vesz a piacon csókot, ölelést (és nemi betegséget)

Aki már annyira rabja az alkoholnak, hogy miatta kell a lányának az utcán árulnia magát

Aki a „tündérlaki lány”: ő abból divatozik, hogy lenézett (!) testvérének gazdag a kitartója

Aki, ha már egy embert elgázolt, megölt, akkor neki már mindegy, akár sorozatban gyilkol

Aki így maximalista: ha most nem tehet meg mindent, akkor inkább semmit sem tesz meg

Aki úgy elszánt, kitartó, hogy ha törik, ha szakad, megtéteti azt, amit egyszer a fejébe vett

Aki nem fogja fel: kölyke nem produkálná hisztizve magát, ha hálás közönsége nem lenne

Aki, életkorára hivatkozva halmozza az önként választott krónikus lelki hiánybetegségeit

Aki már korán végleg lemond érzéki szerelemről, táncról, társasági életről, alkotásról stb.

XXVII.

53

Aki „betyárosan” akar javítani szegénységén: ő a „gaz” gazdagoktól „visszalopja” a javakat

Aki holtáig mást okol bajáért, mert fel sem fogta: a legtöbbet nem más, de ő árt magának

Aki a „jogos” felháborodása utáni haragtartással már csak magát bünteti mások vétkeiért

Aki felhalmozza a restanciákat, mindig be van havazva, sőt még rázúdul a lavina/szemét

Aki imponálni akarva felkapaszkodik a magas fára, de ott reszket, lejönni már nem tud…

Aki egy vak vezette világtalan/vagy a félszemével a vakok között – egy ideig – nagy király

Aki olyan, mint az idomított és szépen is menetelő majmok, de ha banánt dobnak közéjük

Aki féltékenyen őrzi a király bolondja privilégiumait – neki szabad (lenne) igazat mondani…

Aki nem nemi, de lelki értelen: felvilágosulatlan gyermekanya, sőt magzatgyilkos is lesz

Aki filléres nyereségért aggódó, rohangáló, tülekedő: a fontosabbat, lelki nyugalmát veszíti

Aki naponta „kis” hazaárulást követ el – a sarki fűszereséhez hűtlen, a multiknál vásárol

Aki folyton azokat a mentségeket, kifogásokat keresi-találja: miért nem tett meg valamit

Aki minél tovább halogatja a feladata elvégzését, az benne egyre megoldhatatlanabbra nő

54

Aki ezerszer is elpapolja az intelmeit, de egyetlen jó példamutatás sokkal többet ért volna

Aki jól-rosszul, de sokkal többet tud pl. a zsidók történetéről, mint nemzetségéről, népéről

Akinek a zsidó Ótestamentum, a Tóra, sőt a Talmud épp úgy szentírtás, mint az evangélium

Akinek nem csak a bűnbánó Magdolna jó példa, de az önmentő, népét eláruló prosti Ráháb

Akinek József a bűnös testvéreinek megbocsájtó, és nem az egyiptomiakat rabszolgásító

Aki nem tiltakozik az uzsora ellen/ha tőle ingét kérik, akkor odaadja még a gyerekeiét is

Aki önellátó földművesként a jégesőtől, aszálytól tartva önként megy a gyárba, a panelbe

Aki nem tudja, mire vállalkozik: ripsz-ropsz tanyára költözve csőd a gazdasága, házassága

Akinek gyáva szegényként hiú ábránd, hogy ehetne még nem nagyüzemi-ipari élelmiszert!

Aki a „gyógyíthatatlanul” fájdalmas betegsége elől érzéstelenített önkivégzésbe menekül

Aki mai Faustként azon fárad holtáig: hogyan lehetne egy jó pillanatot örökkévalóvá tenni

Aki fél este a sötétben kimenni az elhagyatott utcára attól tartva, hogy még leüt valakit

Aki fél egyedül és csendben maradni, Istenével meditálni: nála mindig bömböl valami…

XXVIII.

55

Aki elidegeníthető szülei/nemzete hagyományaitól – még ki is gúnyolja és idegent imád

Aki eltiltja az egykéjétől a magyar népdalt, a népmesét és a néptáncot – ne magyarkodjon

Aki önként karthauzi szerzetes, önként némaságot fogad: a beszéd csak félreértés forrása

Aki elvből nem alkalmaz erőszakot, ezért meghunyászkodik: a csikket az arcán nyomják el

Aki minden verseny ellen van, így szülőként sem él a konstruktív rivalizálás motivációval

Aki destruktív rivalizáló: a saját teljesítménye javítása helyett az ellenfelét akadályozza

Aki élvezi a fagyban életmentő tűz melegét, de közben toporzékol: a füst csípi a szemét!

Aki ember lényhez méltatlanul eladja önmagát rabszolgának egy Cégnél, egy Banknál stb.

Aki emberszabásúnak épített lakóházából egy elvarázsolt kastélyt, kísértetházat varázsol

Aki szégyelli, ezért erőnek erejével is leszoktatná magát vagy gyerekét a balkezességről

Aki Bábel tornyot emlegetve értetlenkedik: a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki!?

Aki olykor jó nagyot segít, tesz, miközben sok kis figyelmességet mulaszt a házaséletében

Aki ex élettársnak, gyereke anyjának kedvenc állatából főz búcsúvacsorát: a híd-felégető

56

Aki kitartás híján végleg elakad a kezdet nehézségein, így sosem lendülhet át a holtponton

Aki elfelejti: ha ő már a csillagok útjára lépett, akkor biztosan meghal, ha továbbmenni fél

Aki elhiszi, hogy legalább/pont ő fogja piramisjátékban megsokszorozni a vész-tartalékát

Aki egyik nap úgy érzi, senki más, csak vele élne holtig, a másikon: bárki más, csak ő ne…

Akivel elfogadtathatják: épp a bizonyítandót vedd evidensnek, nyilvánvalónak/axiómának

Aki előbb tanulná meg a gyökvonást az összeadásnál: a kudarca után fel is adja a matekot

Aki úgy hiszi: sohasem lehet a jót választani – csak arra törekszik, hogy a kisebb rosszat

Aki egy a baromfik közül, akik a rókát bízzák meg, hogy az érdekeiket védje, képviselje

Aki első házát az ellenségnek építi, és mégis örökre beköltözik, bár az szinte lakhatatlan

Aki ellenféltől/ellenségétől kérne jó tanácsot azt illetően: minő taktikát kövessen ellene

Aki fizet azért, hogy az egekig magasztalják a szédelgők – e magaslatról esik majd pofára

Aki istenpótléknak rajongva egy embert bálványoz, majd persze csalódik és a sárba tapos

Aki előre aláír egy biankó, üres papírt, falhatalmazást, amit a vezére, pártja majd kitölthet

XXIX.

57

Aki egész hosszú életében lélekbátorság hiánykórban csak örök beváltatlan ígéret marad

Aki hálát várva csupa csodaszépet ígér, de csakis olyat, aminek betartása nem tőle függ

Aki direkt csak olyasmivel dicsekszik, amit itt s most szinte lehetetlen éles próba alá vetni

Aki örökre az a dilettáns marad, aki szerfelett élvezi saját produkcióját, de nézője szenved

Aki édesanyja sok szép szavát gyerekes-infantilis dacból csak azért se fogadta meg soha…

Aki egy az egyben másol egy sikeres pályát – csak a külalakban és nem a szellemiségében

Aki egy életen át próbálja egy kicsit korrigálni, amit kisgyerekén anno nagyon elrontott

Aki akkor üti a vasat, de akkor már teljes gőzerővel, amikor már nem meleg, képlékeny

Aki egy fenékkel két lovon ülne – aki egy időben két urat is szolgálna… Istent és Mammont

Aki egy jó ideig csak illedelmesen elfojtja isteni ösztöneit, majd óriásit robban (detonáció)

Aki életében legalább egyszer csap egy világra szóló lakodalmat, amitől majd holtig koldul

Akinek nincs lehetetlen: ő egyszerre akar szűz is maradni és ugyanakkor férfival is hálni

Aki egyszeri döntésnek hiszi Megtérését: ő innentől már immunis, már elaltatta az ördögöt

58

Aki az álbölcs frivol cinikus: ő mindennek ellen tud ő állni, egyedül a kísértésnek nem

Aki a napi taposómalom után csak az első üdülésén döbben rá: hitvese nem szellemi társ

Aki csak látszólag társalog – igazából monologizál, nem kíváncsi: értik-e és reagálnak-e?

Aki úgy ítéli meg, hogy neki már nincs szüksége töltődésre: mindig leadó üzemmódban van

Aki csak lelkét tartaná patyolat tisztán, de a testét, a ruháját, a lakását már elhanyagolja

Aki csak olyat s csak akkor és csak úgy ajándékoz, ha az naponta az ő nagy jóságát hirdeti

Aki elhiszi, hogy ha neki okostelefonja van, akkor a kora fejlettebb, ő bölcsebb a régieknél

Aki összetéveszti a civilizációt és a kultúrát: a számítógépén „halad” a pokolba, a halálba

Aki azt hiszi, lendületesen tart a jó cél felé, pedig csak a korszellem szennyárja sodorja őt

Aki csekély civilizációs előnyért elkótyavetyéli nomád, önfenntartó életformája értékeit

Aki azt hiszi, hogy többet lát meg a világból, emberekből, ha autóval, és nem gyalog utazik

Aki csodadoktort/most felfedezett csodaszert vár, csak az életén ne kelljen változtatnia…!

Aki mosolyogva, csúnya-durva szavak nélkül, gyilkos iróniával tud mások elevenébe vágni

XXX.

59

Akit bűvész-trükkel el lehet ámítani, pedig ő nem varázsló, csak imitálja a csodatételt

Aki cinkos összekacsintással fizeti a receptíró orvost, ki is váltja, de be már nem veszi

Aki, mintha fogát húznák, a feleslegéből, vonakodva, kioktatva, megalázva morzsát ad

Aki mindig készen van egy épületes jó tanáccsal – pedig a másiknak most kalács kellene

Aki éppen csak a kisujját nyújtja az ördögnek – mint aki csak azt dugja be a konnektorba

Aki csak akkor kér külső segítséget, amikor már túlontúl késő lehet: ejtőernyővel zuhan

Aki csak ott s csak akkor áll ki a mérkőzésre, ha már eleve teljesen biztos a győzelemben

Aki csak akkor merné más – akár égbekiáltó – bűnét megítélni, ha bűn nélkül való lenne

Aki önmagának mindent könnyen megbocsájt, másnak a legkisebb bűnt is csak nehezen

Aki mindenki máshoz felettébb irgalmas, magával szemben engesztelhetetlenül kegyetlen

Aki nagyon könnyen, elhamarkodottan ítélkezik, a körülmények alaposabb ismerete nélkül

Aki azt se tudja, a könyvet eszik vagy isszák – csak enni szereti a holt betűket, a tésztában

Aki a jó szellem megelevenítő varázshatalma nélkül olvas: holt betűk tengerében fuldokol

60

Aki úgy éli meg. hogy az egész élete kész átverés show, és egyedül ő nincsen beavatva…

Aki azt hiszi, pont oly forrón eszik meg a kását, ahogy főzik – a generált félelme blokkolja

Aki mindent félretett, mert balul hitte: a háza felépülésével automatikusan otthona is lesz

Aki senkire nem ad, és azzal áltatja magát: őt ez a kor nem érti meg, de majd utókora igen

Aki övön aluli, disznó, rasszista vicceivel néhol sikert arat: a jó humorista ön-képét alkotja

Aki azzal büszkélkedik, van pénze jó könyvelőre, aki ügyeskedve segít neki az adót csalni

Aki nem azon ügyködik, hogy jobbak legyenek a törvények, de a kiskapu keresésben ügyes

Aki áramlopó s azzal nyugtatná lelkiismeretét: tolvajtól lop – szegények fizetik ki helyette

Akinek a balhite mozdít hegyeket – meggyőződéses kommunistaként kínoz, öl embereket

Aki hazug képet fest az ellenségről: a katona jónak tartsa, ha akár ki is irtja e szörnyeket

Aki bamba birkaként hagyja magát terelni, nyírni, vágóhídra hajtani: „hősi halált” halni…

Aki ezzel mentegeti, hogy spicliskedik a „jó barátjára”: még mindig jobb, ha én, s nem más

Aki befogad, babusgat, akár a vérével is táplál az övéit a fészekből kilökdöső kakukkfiókát

XXXI.

61

Aki azért marad hűséges, mert retteg a lebukás megszégyenülésétől/nem volt kísértése

Aki csak azért szül gyereket, hogy mielőbb eltartsa, de így inkább hamar a sírba viszi őt…

Aki csak azért tetteti magát egy buta falusi libának, hogy legyen, ki így elveszi őt feleségül

Aki abban a csónakban nem evez, azt hajót süllyeszti el, amin ő maga is van: „Búvár Kund”

Aki nem észleli a vészt: süllyed a Titanic – neki fontosabb, hogy a pincért alázva reklamál

Aki azt a titkot is büszkén megőrzi a sírig, amit „elárulva” ő emberéleteket menthetne meg

Aki hiúságból akkor sem őrzi meg találmánya titkát, ha tudja: azt majd rosszra használják

Aki azt élvezi, hogy tudása hatalom: az már neki teljesen mindegy, hogy jóra vagy rosszra

Aki azt hiszi: mindig ő az, aki a legjobban tudja, mi az ő érdeke – akár még holtrészegen is

Aki szellemi gyámság alá helyezi magát – ő örök kiskorú: a Mester diktálja helyes teendőit

Aki azt hiszi: ő katarzis, lelki purgatórium nélkül megszabadulhat a pokoli vétkes múltjától

Aki nem él a művészet csodafegyver tükrével: nagyon sok emberi sors egy alakba sűrítve

Aki hiszi, miről önként lemond, az bármikor könnyen visszavehető, pedig pont ellenkezőleg

62

Aki a sajátéletkudarcából fakadó „bölcs” cinizmusával demoralizálná a még lelkes ifjakat

Aki egyedül arra lehetne büszke, amit itt és most csak a forgandó szerencsének köszönhet

Aki megcsalását kizárná: ő „házi zárdában” nevelne magának hű feleséget (A nők iskolája)

Aki artikulált beszéd helyett már nem csecsemőként is „néma”, vagy csak óbégat, gagyog

Aki nem szoba-konyhában lakó, mégis gyereke szeme/füle előtt szeretkezve világosítja fel

Aki úgy tudja, minden kezdet nehéz – „ezért” folyton csak halogatja: végül „meghalasztja”

Aki az eleve elrendelés tanából, szimplifikálva házilag önfelmentő fatalizmust barkácsol

Aki az első nagyobb bűnét már jóvátehetetlennek érzi – nincs visszaút: neki már mindegy

Aki a teremtés koronája: hiányzik belőle teremtményi alázat: pl. önkényesen vet, gazt arat

Aki nem ismeri környéke flóráját: mi minden ehető, iható, gyógyító: élelmi/gyógy-szar faló

Aki azért dicsér fel hamis hízelgéssel élet- és pályatársat, hogy azt – duplán – visszakapja

Aki csak azért él, hogy – pénzre – játsszon, s nem azért játszik/játékos, hogy szebben éljen

Aki kiiktatta életéből a játékot, az gyereknek való, ő dolgozó ember: életjátékossága sincs

XXXII.

63

Aki sötétben vagdalkozó: akár tíz ártatlan is bánt célzásaival, csakhogy a bűnöst eltalálja

Aki folyamatosan azzal gyötri társát, hogy találja ki, mi az ő nagy baja, neki ezt tudnia kell

Aki alacsony tűrésküszöbű lelki egyensúlytalan: már egy piaci légy kihozza béketűréséből

Aki ártatlan áldozatból bűnös tettestárs lesz, mert hamis szégyenérzetből cinkosan falaz

Akinek derogál, hogy egy ideig pl. kukás legyen, de majd titkon kukákban turkál/kéreget

Aki értetlenkedve olvassa, hogy egy Spinoza, a filozófus üvegcsiszolással kereste kenyerét

Aki bármi áron abból akar megélni, amiért él, büdös neki a kétkezi munka: el is adja lelkét

Aki oly gyerek-centrikus: Liliputot varázsol lakásából – minden bútor stb. is az ő méretére

Aki a gyerekét kis felnőttként kezeli: nincs tekintettel az ő testi-lelki érése sajátosságaira

Aki idő szüleivel már kis gyerekként, atyáskodva bánik: ő jobban tudja, hogy mi a jó nekik

Aki minden áron kicsi akar maradni és ha teljesül kívánsága: holtáig egy gnóm törpe lesz

Aki semmit nem titkolva szeretné magát megmutatni: a naturista/perverz exhibicionista

Aki nem érti: az ő természetesnek vélt utcai meztelenkedése itt-most közszeméremsértés

64

Aki addig bagatellizálja „bocsánatos” bűnét, míg majd a sors halálosan dramatizálja azt!

Aki addig keresi a földi halhatatlanság titkát, míg végleg le nem pereg egy hiábavaló élet

Aki addig nem színvalló, míg nem tudni biztosan, ki lesz a győztes – ő az erősnek drukkol

Aki addig nem ül le olvasni, zongorázni stb., amíg a lakás nincs „kész” – hisz bárki jöhet…

Aki addig várja anyasága ideális feltételei kialakulását, míg már késő: testi-lelki meddő

Aki nem ismeri a szellem/lélek hatalmát – lombikbébi tortúrákkal gyötri a testét, méhét

Aki előbb még nem, majd görcsösen nagyon akar anya lenni, annak csak nyögés a vége

Aki kisistennek képzeli magát: ő dönthet, parancsolhat: mikor – ne – jöjjön gyerekáldás

Aki a lelkében sokáig nem is készül az anyai hivatásra: agya közvetít: a mellei sem nőnek

Aki azt hiszi: csak addig „élhet” és lehet szép, vonzó, míg az első gyerekét meg nem szüli

Aki a karrierépítése miatt későn szüli egyszem gyerekét: esélyes a kényeztető elrontása

Aki a gyerekszülést férjfogó praktikának tekinti – így maradhat ő hamar hős(ködő) anya

Aki akár az öngyilkosságba is taszítja szerelmét: mert így boldogtalanul már tud Alkotni

XXXIII.

65

Aki „realista”: ő úgy néz magára, amilyen most, s nem úgy, ami lehetne: így konzervál

Aki tehetetlenségét árulja el: ő a tárgyrongáláson keresztül vezeti le dühét: a vandál

Aki a rajta esett vélt-valós sérelmekért a védtelen ártatlan gyereken stb. áll bosszút

Aki magát amúgy egy senkinek érzi, de a kertjében ő élet-halál ura: bogarakat stb. irt

Aki a „szabad szerelemért” /szülői felelősségtől menekülve örökre sterilizáltatja magát

Aki után jöhet a vízözön: szeretni vélt utódaira hagyja a rejtett sötét múltja csontvázait

Aki a szükségállapotban igen hasznost utána is igen károsan érvényesen életben tartja

Aki a szenvedés sors-aranyfedezete nélkül forgalmazza csillogó pénzét: hirdeti az igéit

Aki fogához veri a garast, a tengert szeretné látni – a tó(csá)ban még nem gyönyörködött

Aki a tudóstól, ill. a pszichológustól a várja, hogy meghatározza az ő egyetlen élete célját

Aki abból él meg, úgy akar előre jutni, hogy fenyegetőzik: Ha ő egyszer kinyitja a száját…!

Akinek nem okoz gondot, hogy őt nem azért fizetik, ami igazat leír, hanem amit elhallgat

Aki keresi és hirdeti ugyan az igazságot, de a szilencium, az elhallgattatás után dezertál

66

Aki a pünkösdi királyságát, mint a szerencsét is, életfogytig tartónak, örökletesnek veszi

Aki a neki rendelt egy keskeny ösvény helyett széles úton sétál a tömeggel a szakadékba

Aki búnak ereszti a fejét: a romokban csak pusztulást, s nem a jobb házépítés esélyét látja

Aki a rossz, ingatag alapra, homokra stb. épített házat próbálja toldozni, foltozni, díszíteni

Aki bedől a látszatnak: ő a rozzantnak látszó gebébe istennek se látja bele a táltosparipát

Aki a sok és felesleges ugatásával el is árulja önmagát: ez a kutya egyáltalán nem harap

Aki a sok laikus véleménye után összevissza futkos – aki pont az egy mérvadóéra nem ad

Aki a sok-sok lázas semmittevésben fárad ki, de neki mégsem lehet édes utána a pihenése

Aki mérgezett egérként hiába éli aktívan életét, mert nem hagy magának időt szemlélődni

Aki úgy él, mintha elkezdődött volna a végső visszaszámlálás: süllyed a hajó: mentsünk!

Aki a szabályokat nem ismerve él a félreértett ún. költői szabadsággal: halandzsa a vége

Aki felcseréli testrészeit: a szájából segget csinál, és így az ő szavainak elveszik a hitele

Aki a kocsmában, ittasan nagy vitéz, de az első éles helyzetben kiderül, hogy egy szájhős

XXXIV.

67

Aki olyannyira ódzkodik a nyájemberi élettől, hogy túllő a célon és egy különcködő lesz

Aki számon nem kérhető: névtelensége rejtekéből hihetőnek tűnően feljelent, rágalmaz

Akinek az úti-cél minden, maga az út semmi – se hall, se lát: az autósztrádán száguld…

Akinek a „szent” célja minden eszközt szentesít – ha „Isten akarja”, akár még gyilkol is…

Aki a munkásait megalázva kizsákmányolja, de – üdvösségéért – egy templomot építtet…

Aki a munkahelyi lojalitást, a kollegialitást a mundér feltétlen védelmével keveri össze

Aki nem szabadidős önmagával, a nappali bérmunkással nem vállal azonosságot: kétéltű

Aki a mennyiséggel próbálja, persze hiábavalóan pótolni a minőséget (testi-lelki eledel)

Aki a megrendeléstől, a várható jövedelemtől függően „rugalmas”: hol pandúr, hol betyár

Aki kerüli a vitát, a „barátjára” – úgymond a békesség kedvéért – ráhagyja a hülyeségét…

Aki a makacs dolgokon, a ténykérdéseken hosszasan, és feleslegesen-károsan vitatkozik

Aki azzal mentegetné a jelleme gyenge oldalait, hogy nem tehet róla: pl. lustának született

Aki divatból kacérkodik saját nemével, majd úgy marad és elhiteti magával: ő így született

68

Aki a házasság érdekében sorvadni hagyja baráti kapcsolatait – időzített bombát rak alá…

Aki kákán is csomót keres, élő fába is beleköt: önmagával örök elégedetlen perfekcionista

Aki öneláruló: aki mondja másra, az mondja magára: saját hibáit kivetíti, tetten éri másban

Aki a saját jellemhibáit, javítás helyett másra kivetíti: próbálja oldani a maga szorongásait

Aki olyasmiért kritizál-gúnyol mást, ami rá sokkal inkább igaz: bagoly mondja verébnek…

Aki más szemében a szálkát is meglátja, szóvá teszi, de a magáéban még a gerendát sem

Aki úgymond a kicsire nem ad, a nagy meg nem számít: pl. a gaz-igaz jottányi különbsége

Aki már a kis horzsoláskor úgy jajveszékel, mint akit elevenen nyúznak: szava-hihetetlen

Aki mindig a könnyebb ellenállás irányában „halad előre” – aprópénzre váltja talentumát

Aki a legbiztosabb módon, rizikómentesen akarná bezsebelni a lehető legnagyobb hasznot

Aki a leginkább a zavarosban szeretne halászni – ezért zavart is kelt, mint pl. a zsebtolvaj

Aki leginkább hátulról, az éj leple alatt, pokrócon át névtelenül vagy övön alul szeret ütni

Aki a szív-kövesítő, önéletrontó lelki háborúskodásban vitézkedő, ott érzi Valakinek magát

XXXV.

69

Aki infantilisen a cukros bácsit a jótevőjének tartja, és aki szirupban mindent szart bevesz

Aki, ha megfogja, akkor kipellengérezi, megszégyeníti a pár cső kukoricát letörő gyereket

Aki a csata/mérkőzés előtt már készen van kudarca magyarázatával: az önbeteljesítő jós

Aki a dögrovásírásban jeleskedik – minden rosszra élénken emlékező: mintha ma történne

Aki a felnőtt gyerekéhez akar hozzábújva – magáról is – mesélni, amit anno ő elmulasztott

Aki a gyerek lelke rosszabb részére, a kegyetlenségére épít, s képez katonát, janicsárt stb.

Aki a gyermekszülések után már főként/kizárólag anya – férfi férje végleg el is csámborog

Aki a háta mögötti jóért akár a világ végére is elzarándokol, de a rosszakat házához hívja

Aki a családfői, főnöki stb. hatalmát megtartaná, növelné, de a felelősséget megosztaná

Akinél állandósulnak az átmeneti pénzügyi gondok: nejét/gyerekét küldi kölcsön-kéregetni

Aki a hátországból biztat, küld mást utolsó rohamra, biztos halálba – Előre! vagy Utánam!

Aki a más farkával veri a csalánt – avagy „A kibicnek semmi sem drága” – nem ő bánja

Aki olyan tanácsot javasol/erőltet másra, amit ő maga sosem tenne abban a helyzetben…

70

Aki soha nem tud hazudni: az ostromló ellenségnek is készségesen elmond gyenge pontot

Aki oly „illedelmes”, visszafogott táncoló, hogy meg se izzad: a párja így nem éri az illatát

Aki oly diplomatikusan fogalmaz: már végül már maga sem tudja, hogy mit akart mondani

Aki – állítólag a mundér becsülete védelmében – sok nagy bűnt a legutolsó töltényig fedez

Aki „jó kommunistaként” nem meséli el gyerekének, hogy ők zsidók: szégyelli, ha megtudja

Aki az ő nagy „műveltségét” öncélúan fitogtatja vagy az önfényező lebunkózásra használja

Aki minden beszélgetésből egy olyan vizsgahelyzetet teremt, ahol leégetheti embertársát

Aki annyit dolgozik a káprázatos külcsínen, hogy már nem marad ereje a belbecs javításra

Akit hamisgyöngyökkel könnyű elkápráztatni: ő lesz a lelki kincsét áldozó parasztvakított

Aki kapcsolatuk megszakadását féltve nem olvas rá jóbarátjára fájó/életmentő igazságot

Aki verbálisan ravaszul titkolózik: nem tudja, hogy a testbeszéd, példa, betegség árulkodó

Aki a naivan kitett becsületkasszába másokat gyanúba keverve nemhogy berak, de kivesz

Aki önáltató-önfelmentő: a boldogságot hamis illúziónak vagy gyerekkori ábrándnak veszi

XXXVI.

71

Aki kerüli a művészet élvezetét, így nem is érzékenyíti magát: ő empátiahiányos kőszívű

Aki nem szereti a nyitott kérdést, csak a fix választ – a nem használt agya pedig elsorvad

Aki nem keresi-találja meg a tél örömeit: depresszióban tölti vagy „hibernálva” átaludja

Aki nem tud önfeledten mulatni, ünnepelni – az árlap, az elmaradt munka stb. nyomasztja

Aki nem tud nemet mondani, többnyire fél szívvel megy a programra, ami így olyan is lesz

Aki nem tudva-merve intenzíven kifejezni-kimutatni érzéseit, azok lassan el is sorvadnak

Aki nem válogat – neki mindegy! Mindenevő – ha ízlik testének-lelkének az étel, ha nem…

Aki nemcsak kifelé áll ki gyerekéért, de otthon se veszi őt elő az elfajult gyerekcsínyéért

Aki a szép hivatásból hitvány mesterséget csinál: kibérelt lelkiismeretű, hazaáruló „elit”

Aki nemlétező dolgok kutatására, gumicsontrágásra stb. áldozza fel saját/családja életét…

Akinél a gyávaság csak kellő óvatosság, a megalkuvás meg csak bölcs kompromisszum!

Aki oly „alaposan” fontolgatja, hova ültesse el a magot és magát, míg már túl késő lesz

Aki oly terepre vonul – „modern” költő, festő -, ahol nehéz műveit mérni, könnyű a blöff?

72

Aki nem meri a Jóisten kezébe tenni, de görcsösen markolja bizton elveszti az ún. javait

Aki soha nem marad adós: rögtön viszonoz minden szívességet, mintha egy boltban lenne

Aki a teherbeeséstől rettegve – nem – várja az éjszakai isteni ajándékot: a szeretkezést

Aki eufemizmussal bagatellizálná az abortuszt, később jön a dráma: magzatgyilkos volt

Aki sehogy nem gátolja a fogantatást: ezt nem isten adta, csak azt a tíz-húsz gyereket?

Aki egy örök potyaleső, ingyenélő, dologkerülő, élősdi, parazita, here: neki kívül tágasabb…

Aki nem fogad el talált pénzt, kegyelmi ajándékot – csak amiért keményen megdolgozott

Aki aránytévesztő: már a kis gyümölcslopást is nem bocsánatos, de halálos bűnnek tartja

Aki időérzéketlenül nem él együtt az életjátékkal, késve reagál, fut az események után…

Aki visszaél a vendégbarátsággal: mindent ócsárol, kikezd a háziasszonnyal, botránkoztat

Aki teljes kiszolgálást követel: túlterheli, leköti, kisajátítja magának szíves vendéglátóját

Aki nem mer benézni cigányputriba, menedékhelyre – felborulna ingatag lelki egyensúlya

Aki mereven elzárkózik koldustól, utcalánytól, hajléktalantól – mit is tanulhatna ő tőlük?

XXXVII.

73

Aki mintha sose józanodna ki: ő akár erővel is a keblére ölel minden idegent, ismeretlent

Aki úgy él és mozog, mint egy lassított felvétel – mintha épp nagyon le lenne nyugtatózva

Aki mintha mindig egy színpadon élne-szerepelne a nézőkre figyelve: átjön-e az alakítása

Aki dinamikus mozgásban hiszi magát: pedig csak a világ halad, ő holtvágányon áll/tolat…

Aki köztetszést aratna, de a nagylelkűségi rohamaiból már röstell visszakozni – csak tűr

Aki váltig nem érti: neki van szüksége arra, hogy megbocsátson, nem az ellene vétkezőnek

Aki teljes belenyugvással fogadja, hogy cukorbeteg – elhitették vel, hogy ez öröklődő baj

Aki nem „misztifikál”: őnála nincs Jézuska, nincs Mikulás: őtőle kapja a gyerek, amit kér!

Aki neheztel az akadékoskodóra, hisz egyértelmű az eset, a 12 dühös ember is sietne haza

Aki negatívan diszkrimináltnak mutatja/mondja magát: ez a felmentőleve e a lustaságára

Aki úgy érzi/képzeli, hogy ő egy nem kívánt gyerek volt, ezért mindig duplán bizonyítana…

Akinek a jónál is jobb helyzet kell: nem csoda, hogy kimaradnak a helyzetek, nem lő „gólt”

Aki annyira nem akarja magát sajnáltatni: ő inkább koplal, de erőn felüli lakomát rendez…

74

Aki, mintha épp egy rendőr hallgatná ki, annyira vigyáz, nehogy elszólja magad…?

Aki mintha szorongva mindig arra figyelne, hogy a háta most mögött nem nevetik-e ki

Aki mintha mindig a sötét bábukkal sakkozna – nem ő kezd, ő csak reagál a másikra

Akinél mintha minden új megszólalása egy premier lenne és leblokkolja a lámpaláza

Aki mintha ősei bűnei miatt életfogytiglani büntetésben lenne s hiába várna amnesztiára

Aki úgy él, mintha egész élete vészkorszak lenne: valahogy ki kell bírni, meg kell úszni…

Aki kíváncsi, hogy még mit bír ki az élettársi kapcsolata: terheléses szakítópróbákat tart

Aki egy bolond, mert ugyanazt teszi újra és újra, és várja, hogy az eredmény más legyen

Aki profiként az amatőrök ellen is teljes erővel játszik és élvezi, ha tönkre is veri őket

Akinek, mint az elásott pénznek, úgy a konzervált élete, talentumai értéke is inflálódik…

Aki szinte úgy él, mint aki szoborpózokba merevedik, amíg egy turista tesz a kalapjába…

Aki, mint egy katona: mereven áll a díszszemlén/őrségben, és izgul, hogy bele ne kössenek

Aki agyon aggódja magát már felnőtt gyerekéért is, házi béke sincs – jön a melldaganat

XXXVIII.

75

Aki mindig majd csak majd holnap fog elkezdeni igazán élni, alkotni, hatni, építeni, mulatni

Akinek azonnal megtörik az életlendülete, ha ő nem kap rögtön pozitív visszajelzéseket

Aki minden tervét nyomban világgá kürtöli: szétvitatják, lenyúlják, csírájában elfojtják stb.

Aki mindig mindenben jól akar járni, akkor boldog, vagy ezt kerülve inkább mindig rosszul

Aki mindent non stop kiselejtez, semmi emlékhez nem ragaszkodva – vagy mindent őrizne

Aki mindig annyira ájtatosan az imáiba merül, hogy akár még fel is fordulhatok mellette

Aki mindenben csak a gazdagabbak tanácsát kéri – hisz biztos a Jó Isten vitte fel dolgukat

Aki úgy tiszteli az életet, hogy minden újszülött kismacskát meghagy: kitúrják otthonából

Aki fel sem fogja, ezért még keveselli, amit a hazája, viszont már sokallja, amit ő tett érte

Aki úgy éli meg, hogy csak két rossz közül válaszhat, ha a kisebbet, akkor még büszke is…

Akik olyanok, mint a meszelt sírok: kívül vakító fehérek – belül bomlás, bűz és rothadás…

Aki azért agyvérzéses béna/nem gyógyul, mert nem tudja az okát: hülyét csináltak belőle

Aki egyesekhez túlontúl ragaszkodik, másokat látni sem bír – csúnya bőrelváltozása lesz

76

Aki egy megvesztegethetetlen és szakszerű bürokrata, de aki minden rendszert kiszolgál

Aki nem érti, miért lett öngyilkos a sikeres, elszánt bűnüldöző felügyelő (Nyomorultak)

Aki messziről a hűséges ember példája, de közelről már csak egy befogadott kóbor kutya

Akinek a késő bánata ebgondolat – már nem tudja visszaszívni a hebehurgya szavakat

Aki túl óvatos: mielőtt egyet is szólna, előbb meg/átfogalmaz, majd leír s a végén felolvas

Aki fel sem fogja, hogy mi minden veszhet el életéből, ha nem tudja érdekeit érvényesíteni

Aki egy bolti szarka volt és ezért tüntetően kel jeleznie, hogy ő már rég nem lopni jár ide

Akinek minden alapanyag belefőtt ételébe-életébe: „csak” az a megbolondító íz hiányzik!

Aki minden – családi – programban csak jobb híján vagy „a békeség kedvéért” vesz részt

Aki önleépítő – minden erő és lelemény lekötve: most hogyan lógja el tanulást és munkát!

Aki nem dőzsöl, mégis minden jóízűen lenyelt falatnál bűntudatos: pl. Etiópiában éheznek!

Aki a maradék ételét, élelmiszerét sem osztja meg a nélkülözőkkel: neki se adták ingyen

Aki mindent fényűzésnek ítél, amit bárki itt ezen a Földön nem engedhetne meg magának

XXXIX.

77

Akinek a megszólalásig és még kicsit utána is megtévesztően jó hamisítvány az élete

Aki semmi újat nem mer kipróbálni, járt szélesutat a járatlankeskeny ösvényért elhagyni

Akinek szinte másból sem áll az élete, mint örökös ún. próba-szerencse kísérletezgetésből

Aki egy kis dölyfös Makacs Keraban: ő inkább megkerüli a tengert is, de hídpénzt nem fizet

Aki mást nem avat be/még maga előtt is titkolná: nagyothalló, s így akár tragikus félreértő

Aki addig megy el nagy alázatoskodásában: neki az életfilmben elég jó a statisztaszerep is

Akinek a meghirdetett keresztény alázatossága nem pusztán a nyájbirkasága apoteózisa?

Aki pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka/aki oly gőgösen sétál, mint bolhából lett tetű

Aki egy szegény kevély, az ördög is neveti – aki sok gyalázaton átmegy, míg megalázódik

Aki nevetségesek, mint a kevély koldus, a tudatlan pap, a félénk katona, az ostoba vezér…

Akik tolvajok, zsiványok, akik rátarti kénnyel zörgetik a rabság nehéz sarkantyúját (A.J.)

Aki még akkor sem tud tettetni, hazudni, szerepet játszani stb., amikor ez életmentő lenne

Aki gyáván megfutamodik a szerelmi kihívás elől: de idegen országért bátran ontja a vérét

78

Aki letakargatná emberi gyarlóságait, mintha szégyenbélyeg lenne, hogy ő is esendő lény

Aki soha nem épít magának házat: lakást már készen vesz, és a felesége ízlése rendezi be

Aki bírvágy leuralt: nincs lelki békéje, mert mindig csak azt látja meg, ami még hiányzik,

Aki legendás „munkaerő”, aki még beteg se mert lenni – majd kifacsart ciromként dobják Aki már újszülöttként inkubátorban kezdte, ilyen házban nő fel, védett munkahelyen végzi

Aki miatt már az egész család kikészült, olyan a terrorisztikus készülődés a Nagy Ünnepre

Aki nem hív vendéget az otthonába – nem akarja, hogy bárki ily módon is a lelkébe lásson

Aki mindig más szemével rak lakásában rendet: attól függően, akit éppen vendégként vár

Aki még soha életében nem ment be egy kocsmába, hiszen ott csak tivornyáznak, züllenek

Aki még mindig bujkál, konspirál, harckészült stb., pedig már régen vége van a háborúnak

Aki mártírkodásból, feltűnési vágyból venné magára mások bűneit: bűnbaknak jelentkezik!

Aki kapcsolata kárára hősiesen magára vállalja a bűnt, mert azt hiszi, szerelme követte el

Aki más tollaival ékeskedő: ő ölte meg a hétfejű sárkányt – rövid dicsőség, hosszú blama

XL.

79

Aki inkább eladósodik, csakhogy „szégyen” ne érje a házát (fenn az ernyő, nincsen kas…)

Akit Isten is apácának teremtett, de ő jó gyerekként szülői nyomásra mégis férjhez megy

Akit egyszer elcsábítottak és csúnyán elhagytak – összetört szívét a zárdában ápoltatja

Aki Istent/gyülekezetét azzal dicséri/dicsőíti, hogy többet mutat, mint amije már megvan

Akivel elhitették: a komolyan megtért hívő már úgymond nyelveken is szól – ő is imitálja

Aki, ha az (ő) Isten(e)) hermafrodita, kétnemű-biszexuális, akkor ő a hű hasonmása lenne

Aki amúgy tényleg egy jó ember, de még senki nem mondta meg, hogy bűn rossz zenész

Aki nem vár míg kérdezik: kéretlenül ontja bölcsességeit, jó tanácsait futó ismerőseidnek…

Aki kerüli a megmérettetést, mérkőzést – mindenkivel előre kiegyezik egy szalonremiben

Aki nem tanult meg sakkozni: előre látni, az ellenfél fejével gondolkodni, kombinálni stb.

Aki nem látja át, hogy a nagy sakkjátékban rá a legelőször beáldozandó gyalog sorsa jut

Aki a kis lépések jól bevált biztos taktikáját vallja, pedig most egy széles szakadék jön!!

Aki állhatatos kitartásként éli meg, pedig az már csak a csúcson túli szánalmas vergődés

80

Aki az ígéretét, szerződését akkor is megtartja, ha zsarolás, megtévesztés stb. vette rá?

Aki bolondórában tesz őrült fogadalmat szerelmének – ő legény, ő állja, ha törik-szakad

Aki hol meg akarná állítani a homokórát, hol meg űzné-hajtaná: neki nincs „jó időjárás”

Aki megöregedve és „megcsúnyulva”, hogy ne ábrándítsa ki a rajongóit, bujkál a világ elől

Aki időt-erőt nem sajnálva holtsápadt, kialvatlan szíveség-banki egyenleget könyvelgető

Aki nem érti, hova jutott Monte Christo, aki életét „sikeresen” a „jogos” bosszúra tette fel

Aki nem használva elsorvasztja a humorérzékét: kiszáradt, sótlan, elkomorult, lebutult

Aki, mint a jó gyerek, idegennel nem áll szóba, nem is ad esélyt a véletlen ismeretségnek

Aki idegen helyre vándorol: más klíma, szokások, gesztusok, ízek, humor: nem élet ez!

Aki magabiztos buta – aki nem úgy él, mint ő, az primitív, elmaradott, bolond, perverz stb.

Aki hiába járta be a nagyvilágot, semmit nem tanult, honosított: mindent kicsúfolt/nevetett

Aki „ideiglenesen” rangon aluli munkát vállal, de itt ragad, s majd innen megy nyugdíjba!

Aki inkább eltitkolja a betegségét – nem viselné el, hogy Ő valaha másra is szorulhat…

XLI.

81

Aki nagy ívben kerüli az embereket, vagy okvetetlenkedve, nyomulva az agyukra megy

Aki azért nem tud igazából megbocsájtani, mert képtelen felejteni, az emlékét is kitörölni

Aki még életében végrehajtja végrendeletét: önkisemmiző elosztó, majd átkozza utódait…

Aki, ha ábrándos naiv idealista illúzióit elveszti, akkor egy keserű-cinikus karrierista lesz

Akinek a teremtés elhibázott, nem jó élni, jobb korán halni, a legeslegjobb meg se születni

Aki az ő gyermek-lelkűségét fitogtató: így takargatja önmaga előtt is idült infantilizmusát!

Aki kiirtotta magából, nem menttette át a lelke jobbik részébe a gyermek lélek értékeit…

Aki egy koravén: már nem mer/tud lelkesedni, kérdezni, csodálkozni, mindennek örülni

Aki úgy néz ki/úgy él felnőttként, hogy nehéz róla képzelni, hogy egyszer ő is volt gyerek

Aki, ha nincs közvetlen életveszélyben, nem szól rá mások gyerekére – ő közönyös marad

Aki egykor szilaj paripa volt, de hétköznap már betört igásló: a hétvégi bulis extázis élteti

Aki fiúnak neveltek – hiányzik a nőiesség az arcából, mozgásából, lelkületéből, lényéből

Aki fizetett hízelgőkkel veteti magát körül, s így nem látja, hogy köznevetségre meztelen!

82

Aki azt hiszi, hogy elég csak elég erősen akarni valamit, a többi lényegtelen részletkérdés

Akire illik: nem akarásnak nyögés a vége: a kelletlenül végzett munkának kevés a haszna

Aki minden nap egy egészen új életet kezdene, egészen újat – a kudarc meg hátrább löki…

Aki bekötött szemmel akarna tájékozódni, és így „richtig” egy darázsfészek közepébe nyúl

Akinél az általa fabrikált leleményes fegyver, a rossz tréfa visszafelé sül el, pont őt találja

Aki már eleve romosnak építteti meg házát, mert ez így romantikus/ma ez a parvenü sikk…

Aki irreverzibilisen megcsonkítja magát a biztos kegyelemkenyér, a rokkantnyugdíj miatt!

Aki ön-csonkítva akar megúszni kényszermunkát – mégse kerül se rabkórházba, se haza

Aki, ha élete nem úgy alakul, mint a pöttyös leányregények „hőseié”, akkor öngyilkos lesz

Aki naponta stresszeli magát – ha pl. kamionosként egy nagyobbat hibázik, tragédia lesz

Aki, ha már egyszer kibírta a csúcsterhelést, akkor büszkeségből alább később sem is adja

Aki egész évben úgy üzemel, mintha nagy kánikula, hőségriadó lenne: minimális lángon

Aki, ha már dől a háza, egyből a munka hőse lesz – de hol volt, ill. mit tett előtte évekig

XLII.

83

Aki pénzért vásárol „szerelmet”, s háborog a szolgáltatás minőségén: az örömlány tettető

Aki úgy szervezi élete nagy vállalkozását, hogy alkalmazottja lesz az ő fizetett ellensége

Akinek unatkozva tényleg lassabban telik ideje, visszatekintve viszont eltűnik a semmibe!

Akinek óriási szerencsével egyszer sikerült átúsznia a folyót: ő ismétel: már rutinból megy

Aki restell kérdezni: ő rosszul hiszi, hogy tud pl. egy falat felhúzni – rá is dől az építmény

Aki hiányzott a számtan órán a kamatos kamatnál – meggondolatlan uzsorahitelt vesz fel

Aki annyit sepreget más háza előtt, hogy így már nem marad elég idő a sajátját takarítani!

Akit csőbe húznak: ma még jutalom jár a plusz teljesítményért, de holnap már ez a norma

Aki annyira eredeti akar lenni – ő mindig másokhoz igazodva tér el: csak különcködő lesz

Aki kisgyerekként elsajátított anyanyelve helyett az iskolai mesterséges nyelven beszél

Aki bikkfanyelvű – ő direkt úgy fogalmaz, hogy azt ne is érthessék a paciensek, kliensek

Aki semmi lényegeset nem mond, ellenőrizhetőt nem állít, de ezt hókuszpókuszba rejti

Aki olyan érthetetlenül/többértelműen fogalmaz, hogy így semmi felelősséget sem vállal

84

Aki az életrajzát megírhatná úgy, hogy szinte csak passzív-szenvedő igealakokat használ

Aki egy elveszett ember – elérik nála: a gyerekei előtt is szégyelli a tisztes szegénységét…

Aki elvetettségében mindig új és új társaságba megy, hogy ott egyszer „előadja magát”

Aki elvből nem érintkezik cigány, koldus, hajléktalan stb. emberrel – elszegényíti életét

Aki elvi alapon, feltétlen erőszakmentesen könyörög gyerekének, hogy ne köpje őt szembe

Aki meg van lőve, értetlenül áll, ha nem pont úgy fogalmaznak, ahogy az ő Biblia fordítása

Aki szóról szóra bemagol nagy életbölcsességeket, de ha máshogy fogalmazzák, nem érti

Aki egy jó üzletkötő: ő exkluzív szerződésben átadja élete közvetítési jogait egy tévének

Aki feladja a belső ellenállását is – neki a modus vivendi: azonosulni a rabtartó eszméivel

Aki kerüli az olyan zenét, drámát műélvezni/érteni, ami tisztítóviharba sodorná lelki életét

Akibe belenevelték: férfiatlanként szégyellje könnyeit – mily nehéz így megkönnyebbülnie

Aki minden kis hibázásért is úgy szidja magát, mintha tévedni nem lenne emberi dolog…

Aki, ha a „haza” az áldozatáért neki keveset fizet, akkor odábbáll/áruló ellensége lesz…!

XLIII.

85

Aki csak azért ócsárolja oly dühösen hazáját, hogy ne fájjon elhagyni/ne kínozza honvágy

Aki egy életen át próbál az (ön)irónia – öngyilkos – védőpajzsával védekezni: pátoszfóbiás

Aki a korszellem rabjaként óvakodik a túláradó, magasztos érzelmektől – elsorvad a lelke

Aki azt vallja, hogy egy férfi nem félhet a farkastól, hisz nem is bánt ő, csak megkóstol…!

Aki egy élő anakronizmus, aki anno, a maga korában fenséges volt, de itt és most komikus

Aki otthonteremtés helyett a Nagy Ügynek rendel alá mindent, de titokban sejti: ez kamu

Aki egy profi forradalmár, aki otthon békében élne, de a társadalomban örök lázadó-lázító

Aki egynégyéves gyerkőccel vagy egy fanatikussal is pont úgy vitázik, mint bárki mással

Aki egy idejét esztelenül tékozló perfekcionista: pl. ruháit is tökéletesre akarja hajtogatni

Aki egyheti böjtöt még kibír, de azt még egy napig sem, hogy magára maradjon nézetével

Aki nyugdíjasként teljesen azonosul a nagymama szereppel – ha kizárják, akkor belehal

Akinek az élete csalódott háborgás: hát nem egy giccses forgatókönyv az életfilm-alap?

Akinek életfogytig titkolnia vagy magyarázgatni kell, mi a munkája, mi az egzisztenciája

86

Aki mindig csak a kezdőkhöz mérve ítéli meg jónak a saját gyenge teljesítményét

Akiben mindig csak az tartja a lelket, hogy mindig lehetne ennél sokkal rosszabb is…!?

Akinek csak a tárgyak használati értéke számít, de a szépségükre teljesen érzéketlen!

Aki éjszaka nem tudod jól befejezni, ezért majd reggel nem tud jól elkezdeni egy napot…

Aki csak egy ételt tud főzni, de annak naponta más fantázianevet ad – varietas delectat…

Aki beszürkül: csak semmi élénkebb színdinamika, csak semmi vadítóbb-pörgetős zene

Aki csak nyeli, csak nyeli a mérget, és az csak gyűlik-gyűlik benne – s nincs detoxikálás…

Akit lehet naponta, kis adag lelki arzénnal mérgezni, ami felhalmozódva kritikussá válik

Aki csak úgy érzi igazságosnak, ha patikamérleggel egyenlőan oszt el tortát és mást is

Aki oly „tudatos táplálkozó, aki minden főzéshez nem konyhai, de patikamérleget használ

Aki a politikai illegalitásba kényszerül – örökké titkolózik, konspirál, bujkál és retteg stb.

Aki nemcsak játékból, de egy életen át szerepet játszik, másnak adja ki magát: pl. kém

Akinek nyomozóként a foglalkozási ártalma, hogy otthon is mindenki gyanús és hazudik

XLIV.

87

Aki olyan, mint egy érzelmeket ki sem fejező, fel sem fogó kvázi mesterséges intelligencia

Akinek a naiv őszinte beismerő vallomása épp nem enyhíti, de pont súlyosbítja az ítéletét…

Aki csak azért szül gyorsan „neki” egy gyereket, hogy ezzel végleg magához bilincselje Őt

Aki azt hiszi, hogy ő hódított, pedig a hölgyválasz volt: megfogott, most már nem ereszt…

Aki baráti közösség illúziójába ringatja magát (kocsma-gyülekezet), amíg bajba nem jut

Aki rosszabb helyzetben van annál, akinek most nincs barátja, mert ő csak hiszi: neki van

Aki szociális beilleszkedőnek hiszi magát, pedig csak a zsarnok közvélemény asszimilálta

Aki beleroppan és tragikomikussá válik az ő túlbuzgó önüdvözítős jópont-gyűjtögetésével…

Aki betartja a munkavégzése minden hivatalos előírását – a munkalassító sztrájk gyanúja

Aki a kitűzött magas célprémium bűvöletében figyelmen kívül hagy biztonsági szabályokat

Aki bezzeg gyerek, mintaférj, mintapolgár – ő nem mer „rosszalkodni”, rendbontón újítani

Akit botránykőként nyom agyon a jobb lator kegyelmi példázata – ő hiába volt végig jó?

Aki olyan, mint a tékozló fiú jó testvére: irigykedik a megtérőre, akit lakomával fogadnak

88

Aki elrévedéséből már soha többé nem akar visszaevezni az innenső partra, odaát marad

Aki egyik nap tehetetlen porszemnek, másikon meg majd mindenható kisisten érzi magát

Akinek a harag a tanácsadója: felégeti a hidat az ex-feleségéhez, ellene izgatja a gyereket

Aki ugyan hatalmasat tud ütni, de az első arcul legyintésre már rá számolnak! Knock out…

Aki a nyomda ördöge által megbolondított szakácskönyvből, holt betű gúzsában főz ebédet

Aki addig-addig mondogatja, míg elhiszi: nincs a nagyvilágon nála szerencsétlenebb alak…

Aki nem ismeri és tiszteli szüleit, őseit, nemzete hőseit, nagyjait – magát sem sokra tartja

Aki mintha pótolható, eldobható eszköz lenne, annyira a végsőkig kizsákmányolja magát

Aki szem elől téveszti, hogy ő is boldog akart lenni: az eszközökből csinál végcélt (pl. pénz)

Akinek az egész élete csak kötelező gyakorlatok sora, alig/semmi a szabadon választott

Aki úgy érti, hogy ő egy szabad ország szabad polgára, hogy csak azt teszi, amit szabad…

Aki úgy él, mintha el lenne tiltva a hivatása gyakorlásától – még titokban sem folytatja

Aki úgy él, mintha el lenne tiltva a közélettől, ill. meg lenne fosztva állampolgári jogaitól

XLV.

89

Akinek csak karját kéne kinyújtani szíve választottjáért, de ő az eszével más után sóvárog

Aki egy túl érzékeny, sértődős mimózaként focibírónak ill. politikusnak ön-jelölteti magát

Aki a gyereket egy kis felnőttnek tartja, és minden családi ügyet-bajt előtte beszél meg

Aki már úgy szeretne mielőbb „megboldogulni”, és ezért akár még akár öngyilkos is lenne!

Aki hiábavaló hiúságnak tart minden emberi törekvést, hisz úgyis meghal, úgyis elfelejtik

Aki oly okosnak hiszi magát, aki kettős ügynökként túljár mindkét fél eszén: meg/elvetik

Aki olyan tökéletesnek hiszi a memóriáját, hogy megkockáztathatja az állandó hazudozást

Aki anyaként azért adja magát prostitúcióra, hogy gyereke jól éljen – de ő nem köszöni…

Aki annyira unikum akar lenni, hogy nem is örül a hozzá hasonlóknak, sőt, kerüli is őket

Akiből csak egy volt a világon, de felnövekedése során hagyta magát tucattá uniformizálni

Akivel elhitethetik, hogy aki nem katolikus, de protestáns stb., az egy üldözendő eretnek

Aki úgy akar még szabadabban szárnyalni, hogy ledobná magáról a kötelességei terhét

Akit zavarnak a nap kötelességei az élete komponálásában – ő így akar életművész lenni

90

Aki örök elégedetlen: sűrűn tele van írva a panaszkönyve – ő mindenből jobbat érdemelne

Aki nem magát a bűnt, de a gyarló bűnös embert is gyűlöli: esze/szíve szerint meg is ölné

Aki szó szerint érti a mesét, mítoszt: nem szellemiségek, de hús-vér emberek ellen harcol

Aki, mint prosti hiszi, hogy testét nyugodtan árulhatja, használat után is ugyanaz marad

Aki másnak ás vermet, és a legjobban ő lepődik meg, sőt háborodik fel, ha ő pottyan bele

Aki olyan emberben, mint egy zölden leszedett, és csak „kínjában megérett” paradicsom

Aki önként sosem hazai, mindig idegen pályán, ellendrukkerek között játszaná tétmeccsét

Aki hamis illúziókba ringatja magát, és az ún. jóbarátai is őt tovább, és a kör így bezárul…

Aki nem érti, hogy az csak illúzió, hogy ő most a távolból kicsinek látja a dühöst elefántot

Aki a megszólástól vagy a félreértéstől rettegve semmi bolondost, mókást se mer csinálni!

Aki koplal és koldul, csakhogy a gyerekének mindent megadva ő aranyifjúként tékozoljon

Aki a címekért-rangokért brusztol, pedálozik, verekszik: mindig van olyan, ami még nincs

Aki döntött: ő Boldogtalan lesz, mert rosszkor/rossz helyre született – ez holtig menlevele

XLVI.

91

Aki önmagát büntetve száműzi magát hazájából: a kivándorolt örök idegen keserű kenyere

Aki egy nagyobb darab kenyérért elhagyja, elárulja, leszólja felnevelő szüleit, szülőföldjét

Aki egy saját gyökereit elvágó ún. kozmopolita, akinek hazája a nagyvilág – örök hontalan

Aki nem ismeri/szereti magyarságát, hazáját – hisz ezt nem ő választotta, ez neki börtön

Aki nem hiszi el másnak vagy a tanmeséknek, hogy pl. a tűz nem játék – mindent kipróbál

Aki nem akar tétlenkedni – ő egy önkéntes tűzoltó, ha nincs tűz, akkor csinál – piromániás

Aki nemhogy nem hálás annak, aki segített rajta, de még megneheztel rá, rossz hírét költi

Aki addig-addig halogatja a neki nehéz bocsánat-kérést, míg a végén átmegy támadásba

Aki elindul kölcsönkérni, de közben elképzeli, úgyse kapja meg, ezért rátámad a vétlenre…

Aki ügyesen és lelkesen, de mindig csak másnak kaparja ki a tűzhelyről a forró gesztenyét

Aki bolondságból/részegen gyereket csinál, amira rámegy a házassága, a fizetése stb. stb.

Aki nemhogy a szorongást gátló vagy oldó, de épp azt gyártó mesét, filmet néz gyerekével

Aki annak a levét issza gyerekével együtt a koporsóig, hogy a szemefényét elkényeztette

92

Akinek a kérés szégyen – berendezkedik a verembe/saját hajánál fogva húzná ki magát….

Aki fogságba esve börtönét otthonává teszi, és nem is akar váltságdíjat/szökni, menekülni

Aki a terrorista emberrablók túsza – ő hamar azonosul az eszméikkel és az oldalukra áll

Aki olyan, mint a szivacs, mindig az utoljára hallott véleményt elfogadó/szajkózó (Hamlet)

Aki nem érzi magát avatott, hivatott tojásvizsgálónak, mert ő eddig még nem tojt egyet se

Aki a gyereke nevelését állami intézményekre bízza – de otthon tanári tekintélyt romboló

Aki olyan válaszokat magol, és mond fel jelesre a tanárnak, amikhez nem voltak kérdései

Aki csak azért dicséri meg/fel a fiát-lányát, hogy ezzel annál jobban lehúzza a férjét-nejét

Aki elfogadja a „felajánlott” bezzeg gyerek szerepet, ami neki se jó és társai is utálják érte

Aki a háza tetején imádkozik isten segítségéért, nem ül be a mentőcsónakba: Istent várja

Aki, ha egyszer valaki visszaélt a bizalmával, akkor már az életben soha nem nyílik meg

Aki belemegy kis stiklikbe, de így a nagy bűnök láttán is cinkos hallgatásra kényszerülhet

Aki a szükséghelyzetben rászokott a fizikai/lelki mankóra, s annak elmúltával se dobja el

XLVII.

93.

Aki oly pacifista, hogy nem vesz gyerekének játékpuskát – ő majd a botot képzeli annak…

Aki élethossza megnyújtásáért annyira lelassítja életműködését, hogy szinte hibernálódó

Aki minden nagy baja okát abban látja, hogy a szüleit, a családját nem ő választhatta meg

Akinek az élete csak kötelező gyakorlatok végtelen sora, és semmi szabadon választott

Aki az egy ideig használja, majd eldobja kapcsolatait – mi ez, ha nem lelki öncsonkítás…!?

Aki az angyalok nyelvén beszél, sőt akár még holtat támaszt – csak szeretet nincs benne…

Akinél vészhelyzetben a túlélés záloga volt a mimikri, de úgy maradt, mint egy tetszhalott

Akinek túl nagy teher az állandó döntés, felelősségvállalás: inkább diliházba bújik el előle

Aki az átmeneti mesterséges paradicsomért méregdrágán fizet: tartósan pokoli kín az ár

Aki átengedi a kevés kiválasztottnak a csoda művelését – ő bőven beéri a magyarázattal

Aki annyit gürizett már a csicsás életkirakatán, hogy maga is elhiszi: ez van a boltban is…

Aki annyira szerény, hogy még azt is örökre eltitkolja, ha valamire csak ő tudja a választ!

Aki annyira jámbor szelíd, hogy minden „harc” nélkül lemond nőről és házáról, állásáról…

94

Aki annyira nem akar pótolhatatlan ember lenni, hogy a végén teljesen felesleges marad

Annyira második természetévé lettek a szokásai, hogy meg is vakultak – nem tud róluk

Aki semmit nem csinál rutinból – még minden egyes kis lépést is alaposan megfontolja

Aki férfinak jóképű volt, de ő inkább nő akart lenni – és lett is belőle egy szörnyszülött

Aki annyi erőt-energiát-pénzt vet be, a teste fiatalítására, hogy beleőszül, belerokkan

Aki nem él át jó regényeket, neki mindent személyesen kell megtapasztalnia: pl. börtön

Aki, mint koldus, addig szeretne királyfi lenni, míg ezt el nem éri – és már menekülne is…

Aki anélkül magasztalja a szegénység üdvös állapotát, hogy valaha is gazdag lett volna

Aki éppen rosszkor és rossz helyen dicsekszik a sok pénzével: az útonálló rablók előtt

Aki azzal dicsekszik, amit sokkal inkább szégyellnie kellene, pl. munkaalkoholizmusával

Akinek akkor nyugodt a lelke, ha minden eshetőségre van egy pontos előírás, recept stb.

Aki állandóan ügyeletes vicceskedő-mókázó jópofaként csinál magából pojáca szereplőt

Aki amíg a bűnbandájában van, bármire képesnek érzi magát – de egyedül majd semmire!

XLVIII.

95

Aki addig erősnek, okosnak, bátornak stb. érzi magát, amíg tart a sok szeszes ital hatása

Aki addig nem teljesíti az elemi kötelességét sem, amíg meg nem jön hozzá a jókedve

Aki alkoholmámorban zseniálisnak tűnő verset írt: így lesz ő az örök csalódott másnapos

Aki nem csak az akasztófa alatt állva, és a kegyelemre várva időhúzó – de még máskor is

Aki akár csalva is nyer a versenyben: kit ért ma több és nagyobb baj, ki súlyosabb beteg…

Aki már sokszor akart új életet kezdeni, saját magát a hajánál fogva kihúzni a mocsárból

Aki úgy halogatja létfontos döntéseit, mintha örökké élne, nem lenne mindenre rendelt idő

Aki úgy érzi, hogy ő teljesen magatehetetlen, mert leigázta őt a körülmények teljhatalma

Aki hagyta magát beskatulyázni született vesztesnek, felesleges, sőt kártékony lénynek

Aki betű/szó szerint érti a mesét, a mítoszokat, így szellemi fogyatékos vagy nihilista lesz

Aki sokat hallgatódzó, leskelődő ember: eléri büntetése: így jó sok rosszat hall önmagáról

Aki tévesen kisegítő osztályban van, de ott ő a legjobb, így ebből nem váltana jövőre se…

Akinek a kiskutyus az élettársa, benne nem csalódhat, s reá önti a szíve minden melegét!

96

Aki a kutyáknak csak egy arcát/ábrázatját ismeri – ez az idegent megugató, a rá vicsorgó

Aki későn jön rá, hogy a lelki hadi frontokon töltött év „duplán számít”, vagyis életrövidítő

Aki a földi mennyországi kapu előtt ácsorog, de jólneveltsége tiltja a zavarást, a kopogást

Aki szeretne még ifjan csavarogva világot látni, de csak ha tudja előre, hol alszik ma éjjel

Aki a szobában vetített képek előtt vadul kerékpározva virtuálisan lát, jár be nagyvilágot

Akinek a sok kéregető facsarta szívét – védekezésül mindet a koldus maffia sorába rakja

Aki nem tudja: a szerelemben minden jót szabad – kicsi a szexuális fantáziája, ötlettára…

Aki beszürkíti akár holtáig át tartó nemi életét: misszionárius pózon kívül más perverzió

Aki nem érzi/tudja: a szexuális és a szellemi önkielégítés okozta kéj nem mély, de sekély

Akinek annyi erotika van a táncában, mint mikor a fiú udvariasságból az anyját kéri fel…

Aki a közéletben a szólásszabadság harcosának adja ki magát – de otthon meg se mukkan

Aki azt örökölte, hogy az ő korában már nem való színesen öltözni, táncolni, udvarolni stb.

Aki úgy él, mintha gyámság alatt lenne – az életbevágó ügyeiben nélküle döntenek róla

Életünk végtelen pozitív-negatív minőségei

A jó megőrzése-javítása vagy rontása a tét

Magyarán szóló szellemi segítség lélekbátor

bölcsességszeretőknek és boldogságkeresőknek

1.

A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik atudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk – erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás-otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13. A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere –

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra –

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!