MÉG KÉR A NÉP!?

Álmos Király Televízió 2: Archívum

Cenzúra nélkül! 130618 – Ángyán, Kajászó, földtörvény…

*

PETŐFI SÁNDOR

A NÉP NEVÉBEN

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
Isten kezét el nem kerűlheti.

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere…
S e kéznek nincsen semmi érdeme?

S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?

Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!

Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz… ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

Pest, 1847. március

*

Orbán: Az összes fontos agrárcsatát megnyertük
Hétfő, 2013. június 17. 12:50 MTI – 168 Óra Online

A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, miután Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével megállapodást írt alá Budapesten.

Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, „az a magyarok kezében fog maradni” – mondta a kormányfő a sajtótájékoztatón.

Az eredményeket sorolva jelezte továbbá, hogy a zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtalálták, és meg tudják védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben is.

Kérdésre válaszolva közölte: a parlament előtt fekvő új földtörvény már nem változik érdemben.

*

Dr. Orbán Viktor 
Magyarország Miniszterelnöke részére

Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr! 

Tisztelettel kérjük, hogy a kormány holnapi (június 20.) ülésén kezdeményezze a T/7979 számú, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (földforgalmi törvény) végszavazásának őszre halasztását.

A halasztás oka, hogy a parlament előtt fekvő tervezetet összhangba kell hozni az Alaptörvény P) cikkében foglaltakkal és be kell tartani a jogalkotásról szóló rendelkezéseket is:

” A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, (…) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenkinek kötelessége.”

Földjeink megóvása a globális pénzáradattól épp olyan széles összefogást kíván, mint amit megéltünk a vízáradattal szemben. Ez a civil-állami összefogás a földtörvény előkészítésében eddig nem sikerült. Az Agrárkamarával kötött megállapodás nem pótolja a nagy nyilvánosság előtti egyeztetést. Haladéktalanul társadalmi vitára kell bocsátani a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint június 9-én, vasárnap elkészült zárószavazás előtti módosítással megváltozott tervezetet és elegendő időt kell adni a megfelelő a társadalmi vitára a parlamenti szavazás előtt. Mi több, a föld forgalom és használat szabályozását a mezőgazdasági üzemtörvényt, integrációs törvényt, szövetkezeti törvényt és a Nemzeti Földalapról szóló törvényt együtt kell tárgyalni a jelenlegi tervezettel a valódi társadalmi egyetértés során. Ezért indokolt a földtörvény végszavazásának elhalasztása őszre.

Több mint kétszáz civil szervezet és ötven közéleti személyiség az Alaptörvényben rá háruló felelősséggel június elején felhívta a figyelmet a földforgalmi törvény akkor ismert hiányosságaira, miután a civilek május 28-án megküldték a földtörvény kijavítását dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úrnak és az országgyűlési képviselőknek. Válasz nem érkezett. A javaslatok június 10-i megtárgyalását a minisztérium visszamondta, a 14-i találkozót megszakította, mert a módosító indítványokat nem kívánta nyilvánossá tenni. Egy ilyen súlyú jogszabály megalkotásának a legteljesebb nyilvánosság előtt kellene történnie.

Mi, civilek ragaszkodunk a kormány érvényben lévő vidékfejlesztési programjához. Ezért megköveteljük az érvényes Vidékfejlesztési Stratégia és Birtokpolitika szellemében, hogy a földforgalmi és földhasználati törvényben

– egy család, egy birtok elven, családonként összeszámolva tartsuk be a földtulajdon és földhasználat felső határaként a ma is érvényes 500 hektárt úgy, hogy egy személy csak 300 hektárt birtokolhat, amint ez utóbbit a tervezet is tartalmazza,

– egy társaság egy székhely – nem birtokközpont – elven tartsuk be az 1200 hektáros felső összevont gazdálkodási határt, mégpedig az állattartás, vetőmagtermesztés kivétele nélkül úgy, hogy egy család csak egy társaságban lehessen érdekelt, az állattartás megnövelt igényét pedig többek szövetkezése kielégítheti,

– töröljük a haszonbérlő elővásárlási és előhaszonbérleti jogát, mert így megmerevedik a jelenlegi nagybirtokok rendszere, valamint e korláttal kizárhatjuk a haszonbérleti ugródeszkát a határon kívülről nem előnyünkre érkező földvásárlók és földhasználók esetében, illetve ezzel is segíthetjük a zsebszerződések felszámolását,

– a demográfiai földprogram kapjon hangsúlyos szerepet az elővásárlási sorrendben, az állam pedig emelje forgalomképtelen vagyoni körébe a termőföldet és használatba adását állítsa a demográfiai célok szolgálatába,

– a gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja és közeli hozzátartozójuk ne kapjon előnyös vásárlási, előhaszonbérleti jogot és szerzésük kerüljön a normálisan ellenőrzött eljárásba,

– helyi földbizottság tagja csak életvitelszerűen helyben lakó földtulajdonos legyen, jogköre terjedjen ki minden földügylet mellett az állami földek ügyeire és a haszonbérletre is, e bizottságok az említett tagok közgyűlése legyen, megfelelő társadalmi kontrollal,

– a helyi földbizottságot és a szakigazgatást kösse a birtokpolitikai irányelv, minden döntés és annak dokumentuma legyen hozzáférhető az Interneten, ne csak az eredmény kerüljön kifüggesztésre valamilyen helyi hivatalban,

– az állam eszközeivel akadályozza meg a föld spekulatív árfelhajtását, hogy a távoli országokból – e törvényben belföldinek minősülő – érkezők pénzügyi ereje ne akadályozza meg a hazai földforgalmat,

– az állam teremtse meg a helyi gazdák versenyképes vételi lehetőségének pénzügy hátterét, segítse megszervezni a hitelszövetkezeteket és azon belül jelzáloghitelezést,

– az állam ösztönözze a vertikális és horizontális szövetkezést, megteremtve a versenyképes üzemméretet, közös értékesítést, beszerzést, az integráció ne eredményezzen kiszolgáltatottságot,

Megkerülhetetlen a zsebszerződések radikális felszámolása és a jogkerülők kizárása, akárcsak azon államok polgárai, ahol magyar ember nem vehet földet. Kell annyi önbecsüléssel rendelkeznünk, hogy viszonossággal élünk. Meg kell fontolnunk, hogy mások példája szerint akár forgalomképtelenné is tegyük szülőföldünket, ha csak így védhetjük meg. Éppen most iktatjuk magyar törvénybe az ír emberek akaratát az uniót alapító és működtető szerződés egyes pontjai alól felmentésükre. Miért ne iktatnánk önvédelemből törvénybe, az írhez hasonló korrekt eljárás eredményeként az európaitól eltérő magyar akaratot?

E levelet történelmi felelősségünk tudatában írtuk és e tudattal kívánunk továbbra is részt venni a szülőföldünk jövőjét meghatározó jogalkotásban. Erre buzdítjuk az országgyűlési képviselőket az esküjükre gondolva. És erre kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat!

Isten óvja Magyarországot!
Jó egészséget áldozatos munkájához!

Kiváló tisztelettel, 

Budapest, 2013. június 18-án 

Molnár Attila, Varga István 
Szülőföld Mozgalom