MAGYAR KÖZMONDÁSOK XI.

Disznóalom. A disznóalmot is el akarná adni. (Fösvény.) E. – Eladja a disznóalmot is. D. – Még a disznóalmot is el akarja adni. KV.

Disznóbőr. Nehéz a disznóbőrből szattyánt késziteni. D. – Terjed a becsület, mint a disznóbőr a tüzön. (Kitudódott a gaztett.) Ny. 5.

Disznóhus. Mindenbe jó, mint a disznóhus. (Hizelgő.) Ny. 3. – Mindennel jó, mint a disznóhus. E. (U. a.)

Disznóláb. Itt a kezem, nem disznóláb. (Kezemet adom rá, szavamnak állok. Alku.) E. – Miatyánk isten, disznóláb. (Léleknek imádság kell, testnek étel.) E. – Néha a disznóláb is elsül. Ny. 3. – Sodrófa nem disznóláb. (Verés nem étel.) E.

Disznóól. Csak ne dolgozzék, ellakik a disznóólban is. D. – Disznóólon cserépfedél. E. – Disznóólat cseréppel ne fedj. D. – Disznóólra cserépfedél. D. (Pazarlás; nem is jó, télen hideg, nyáron meleg.)

Disznópásztorság. A kanász-bojtár is későre ér a disznópásztorságra. D. – Disznópásztor haragszik s a falu nem is tudja. (Senki sem törődik szegény haragjával.) S.

Disznóserte. Ugy áll a haja, mint a disznóserte. E.

Disznószíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény, irigy.) D.

Disznószív. Ha van disznószíved. (Elszánt, szívtelen.) A disznó a maga kölykét is felfalja. E.

Disznótor. Sok disznótor esik meg addig. (Még sokára lesz az.) D.

Divat. Az arany elveszti divatját, ha kezedbe fogod. (Rossz mindent rosszra fordit.) D. – Divatjában van a munka. (Munkaidő van.) B.

Diván. (Tanácskozás.) Mihez karddal férhetsz, nem kell ahhoz sok diván. KV.

Dob. Egy bolond oly követ dob a kútba, hogy száz okos sem veszi ki. E. – Egyszer dobi, másszor kopi. (Egyszer dobja, másszor kapja.) Ny. 4. – Égre követ ne dobj, mert fejedre fordul. KV. – Gyöngyöt nem szokás a disznók elé dobni. (Szentirás.) S. – Ki téged kővel dob, dobd vissza kenyérrel. (Szentirás.) S. – Nagy követ dob a kútba. S. – Ott marad a hová dobják. (Birkatürelmű.) E.

Dobál. Akkor már diót dobálnak csontjaimmal. E. – Ki mást sárral dobál, bemocskolja magát. S. – Kinek üvegből van a háza, ne dobálódzék kővel. (Német.) S.

Dobi. Jóllakott mint a dobi kutya a löki piacon. (Kidobták, kilökték.) S.

Dobol. A mit sipolva nyert, elvesztette dobolva. (Apránkint szerezte, egyszerre elvesztette.) D.

Dobszó. Dobszóra megy ott. (Ott nagy a rend.) D.

Dobos. A dobosra is mérgelődik, hogy jobban nem veri. D. – Dobosnak termett. (Kicsi zömök.) E. – Megfeszitette hasát, mint dobos a dobot. (Sokat evett.) D.

Dobog. Ugy dobog a szive, mint a ricsi kutyáé. (Fél, szűkül.) Ny. 7.

Dobos. Pislog, mint a Dobos harcsája. (Rosszban töri fejét. Dobos, halász család neve.) Ny. 1.

Dobozi. Add meg magad Dobozi. (Véged van, nincs menekülés.) Kisfaludy S. – Izzad most Dobozi. (Dobozi nevű tiszttartót a jobbágy bevádolta a földes úrnál, ez levelet küldött általa a tiszttartóhoz. A jobbágy előre örült, hogy fog a tiszttartó megijedni, pedig a levélben az állott, hogy veressen az árulkodó jobbágyra huszonöt botot, s igy nem Dobozi, hanem az árulkodó izzadott.) A ki másnak vermet ás, maga esik bele. D.

Dócz. Áll mint Dóczban Sz. Ferenc. (Mozdulatlan mint a szobor.) Ny. 9.

Dóczi. Fizess Dóczi, ha van a láda fiából. Ny. 6.

Dócziné ládájában van. (Nincs helyén.) Ny. 2. – Jó helyén van, mint a Dócziné ládája. (Földön.) Ny. 6.

Dohány. Bihar-vármegyébe, Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. (Itt van a legjava.) B. – Biró hátán vágott dohány. (Nagyjából végzett munka.) B. – Bús mint a dérsütötte dohány. D. – Debreceni pipa, szegedi dohány, kassai tubák. ME. – Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. E. – Ilyen a világ, kimarkolja a dohányt. (Elszerették a szép feleséget.) Ny. 6. – Huncut a világ, kimarkolja a dohányt. (U. a.) Ny. 2. – Kevés a vágott dohánya. (Ész.) Ny. 7. – Kimarkolja a dohányt más zacskójából s a magáéba teszi. (Önző.) E. – Kitelik a, ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5. – Kiparancsolja az isten, mint Vidának a dohányt. (Lesz-e dohány Vida? Lesz, ha isten ád. Adott is neki.) Ny. 11. – Nagy pipáju, kevés dohányu. E. – Ne pipálj, ha nincs dohányod. Ny. 7. – Nem ér egy pipa dohányt. E. – Nincs vágott dohánya. (Józan esze.) Ny. 2. – Szegedre dohányért. E. – Szomoru mint a dércsipte dohány. D.

Dohánymag. Annyi mint a dohánymag. E. – Apró mint a dohánymag. D. – Az elszórt dohánymagot nehéz felszedni. D.

Dohányoz mint a török. E. – Egy hólyagból dohányoznak. D.

Dohog mint a terhes felhő. Ny. 11.

Dohos lisztet nem szeleli az okos, mert a mi jó vagyon benne, azt is elveszti. D.

Doktor. A gyarmati sintér legyen a doktorod. (Kínoz.) Ny. 1. – Bizd papra lelkedet, doktorra testedet, prokátorra peredet: pokolba leled helyedet. (Legyen magadnak is gondja magadra, egyedül a pap imádsága nem üdvözit stb.) Ny. 1.

Dolmány. Egyik dolmányszűr, a másik szűrdolmány. (Egyik eb, a másik kutya.) B. – Fakó kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. (Szegénység.) D. – Hintós kocsi, kender hám, neme ember, szűrdolmány. (Uri pompa, koldus konyha: szegénység.) D. – Hintós kocsi, kender hám, herceg úrfi, szűrdolmány. (Bukott földesúr.) D. – Kankó nem dolmány. (Rövid szűr nem dolmány.) D. – Ó köpönyegjéből uj dolmányt csináltat. D. – Rongyos dolmány, okos legény. (Tudósok szegények.) E. – Rongyos dolmányban is van okos legény. E. – Szűrdolmány vagy dolmányszűr. E. – Szűrdolmány vagy dolmányszűr mindegy. D.

Dolgos. A hamar evő jó dolgos. D. – A jó mesés ritkán jó dolgos. D. – Jó táncos rossz dolgos. E. – Két pofára eszik, mint a dolgos betyár. (Szolgalegény neve az alföldön.) D. – Mely szolga sok mesét tud, ritkán dolgos. S. – Milyen a dolgos, olyan a bére is. D.

Dolgozás. Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás. E.

Dologkerülő. A dologkerülő hamar koldulásra jut. KV. – A dologkerülő nem sok kalácsot eszik. KV. – Dologkerülő mint a papok szolgája. Sz.

Dologtalan. A hol a szolgálók cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. – Cifra szolgáló, dologtalan asszony. S.

Domb. Apró homokról válik a nagy domb. D. – Dombról a síkra könnyü lehemperegni. D. – Ez az atyafiság köztetek: egyik a dombra, másik a völgybe rakodott, eljött a zápor eső, öszehordotta őket. D. – Kit a dombon nem örömest látunk, olyat a völgybe taszigálunk. D. – Kutya is a dombra szarik. (Gazdagnak kedvez a szerencse.) E. – Legyalulták a háti dombot. (Megverték.) D. – Nehéz a dombra visszahemperegni. D. – Olyan az atyafiság köztök: egyik a dombra rakodott, másik a völgybe s a viz összemosta. B. – Ördög is a dombra tojik. (Gazdagnak kedvez a szerencse.) E. – A lapost lepi a ménes, a dombost nem szereti. Ny. 18.

Domika. A turóra vizet öntnek, domikának mondják. E. – A turóra vizet öntnek, domikának mondják; a parasztra kardot kötnek, katonának hivják. D.

Domoszlói francia. (Hitvány tot katona.) BSz.

Dong mint a bogár. D. – Dong mind a darázs a tücskök között. E. – Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.

Donga. Nagy az öble, de vékony a dongája. D. – Nagyhirü, de vékony dongáju. D. – Vékony dongáju. (Gyenge testalkotásu.) E.

Dongás. Méhdongás nélkül mézet nem vehetni. D. – Ritka nagy légy dongás nélkül. D.

Dongó légy. ME. – Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.

Dorong. A ki bottal köszön, annak doronggal felelnek. Ny. 4. – Dorongot vetettek elibe. (Akadály.) E. – Előtte a hajszál is dorong. D. – Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz rád. Cz.

Dorgál. Ki mást dorgálni akar, maga feddhetlen legyen. E. – A pap is azt dorgálja, a mit szeme lát, füle hall. E.

Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, – jót nevel a gyermekből. KV.

Dorkó. Állj meg avval a köröszttel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz.

Doromb. Házi doromb. (Pörlekedő feleség.) E.

Dorombol. Ne dorombolj mint a macska. (Hangosan beszélj.) Ny. 5.

Dorozsma. Hegyes mint a dorozsmai turó. D. – Helyén van, mint Dorozsma. ME. – Rug, vág, mint a dorozsmai tehén. S.

Dózsa. Anticipálta mint Dózsa a macskát. (Dózsa nevü ember látta, hogy a macska az ablaknak ugrik, hogy hát ez be ne verje, maga verte be előtte. Megelőzi a bajt, de nincs köszönet benne.) E. – Megelőzte mint Dózsa a macskát.) (U. a.) S. – Mosolyog mint Dózsa a moslékra. Ny. 1.

Döf mint a szarvas. D. – Ember vagy kecske, megdöfted a juhot. (Gyöngén hatalmaskodni nem nagy dicsőség.) E. – Ujjával is keresztül döfi az embert. D.

Döghalál. Éhséget döghalál szokta követni. KV.

Döghus. A cigány sem rágja a döghust hiába. (Hanem mert mása nincs.) B.

Döglés Szamár-döglés, pap-halál ritkán esik. Ny. 2.

Dögróváson van. (A juhász a beteg birkát róváson megjegyzi.) Ny. 14. – Ha a juh szomorun legel, dögróváson van. Cz. – Régen van ő immár dögróvásra metszve. D.

Döglik. Akkor rugdalódzik legjobban a kecske, mikor meg akar dögleni. D. – Annak döglik, a kinek van. (Cigány vigasz.) Ny. 6. – Azt sem tudja, mitől döglik a légy. (Mi az édes, mi a jó.) D. – Ha marad, gazdának; ha döglik, kutyának. (Ha a malac megmarad, a gazda haszna, ha megdöglik, a kutyáé.) Ny. 3. – Döglik. (Lustán hever.) E. – Jól tudja a cigány, mitől döglik a légy. (Mi a jó.) E. – Kecske is legtöbbet rugdalódzik, mikor döglőfélben van. E. – Ló döglik, hám ürül. Ny. 7. – Még addig ló döglik, hám ürül. (Messze tervezgetés.) Ny. 7. – Nem döglik meg a disznó a maga alomjától. K. – Ott döglik, a hol van. (Cigány vigasz.) S. – Szépen döglik a marha, olcsó lesz a bőr. D. – Tudja mitől döglik a légy. Ny. 15. – Tudjuk már, mitől döglik az eb. (A jólélésben a kutya is megvész.) D. – Vagy hever, vagy döglik. D.

Döglött. A döglött eb meg nem marja az embert. D. – A döglött oroszlánt a szamár is rugdossa. D. – Annyi haszna, mint döglött lovon a patkó. D. – Annyi haszna, mint döglött lovon a patkónak. E. – Annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Ny. 5. 8. – Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. – Döglött légy. E. – Döglött méh mézet nem hord. D. – Döglött méh nem ád mézet. E. – Erőtlen mint a döglött oroszlán. D. – Feltekerte eszét, mint döglött borju a farkát. E. – Luteránus cigány, kálvinista kőmives, okos orosz, döglött szamár, ritkaság. S. – Pondrós mint a döglött kutya. D. – Ördög vigye a káposztát, ha a disznó eldöglött. E. – Tekeri az eszét, mint döglött borju a farkát. Ny. 1. – Ugy áll a szeme mint a döglött birkának. D. – Zöld lovat, okos oroszt, kálvinista molnárt, döglött szamarat látni, ritkaság. E.

Dőlte. Előfának dőltét várja. (Örökséget vár.) E. – Előfának nehéz dőltét várni. Ny. 18. – Nehéz a vén fának dőltét várni. Ny. 6.

Dől. (Dűl.) A dűlő egek sem vehetnék ki szivét. (Rettenthetetlen.) D. – A dűlő hegyet villával megtámaszthatná. D. – A dűlő falat is megtartaná vállával. D. – A dűlő tornyot nehéz megtámasztani. D. – A fa ott marad, a hová dől. Ny. 4. – Csávába dőlt. (Részeg.) Ny. 2. – Dől mint a zabkéve. Ny. 3. – Dűlő fához ne támaszkodjál. E. – Dűlő falhoz ne támaszkodjál. ME. – Dűlve eszik mint a marha. (Rest.) D. – Hanyat dőlt. (Részeg.) D. – Hosszu zsák könnyen dől, a kurta felfordul. K. – Nekidűlt a fának, talán ki akar dülni. (Rest.) D. – Nekidűl az asztalnak, mint ökör a járomnak. D. – Néha a támasz is megdől. E. – Okos gazda, ha dőlni kezd háza, elbontja.

Döledék. Eddig a döledékeit is elhordták. (Rom.) D.

Döleszkedik. Neki döleszkedik, mint egész telkes gazda. Cz.

Döme. Megtaknyosodott. Döme. (Részeg.) D. – Összement mint Döme gatyája. Ny. 14.

Dömötör, a tél rátok tör. S. – Neki mindennap Dömötör napja van. (Bizonytalan a sorsa; juhászok esztendeje Dömötör napján telik ki.) D.

Dörgés. Éppen az nem hallja a dörgést, kire a mennykő lecsap. S. – Olyan mint a dörgés, mindég megy. Ny. 6. – Dörgő mennykő. D.

Dörgölőfa. Nincs oly rühes disznó, hogy ne akadna dörgölőfája. (Csunya nőnek is akad szeretője.) Ny. 2.

Dörgölőzni. Öreg csont is szeret fiatalhoz dörgölőzni. S.

Dörmög mint a fazekas kutyája. S.

Dörög. Hadd dörögjön, csak ne üssön. B.

Dragonyos. Garázda mint a részeg dragonyos. E.

Drágál. A penészes bort is drágálja. (Fösvény.) D.

Drágán. A fösvény gazdasszony mindent drágábban vesz. D. – Drágán árulja a disznóbőrt. D. – Drágán szerzett öröm örömmé válik. S. – Drágán szerzett öröm hamar örömmé válik. D. – Drágán szerzett öröm hamar leszen üröm. BSz. – A mit ember drágán szerez, legkedvesebb. E. – Jó nevelés sohasem esik drágán. BSz.

Drágaság. A sok pénz is tehet drágaságot. D.

Drégelyi. Sem nem árt, sem nem használ mint a drégelyi vendégség. Ny. 22.

Drót. Isten éltesse a tótot, hogy ne hordja a magyar a drótot. Ny. 5. – Ugy mozog, mintha dróton rángatnák. S.

Drótos is az isten kenyerét eszi. Ny. 5. – Járja az országot, mint a drótos tót. S.

Duda. Dudaszél. (Üres beszéd.) ME. – Az ősz haj dudazaj, de a ránc már nem tánc. (Fiatalon is lehet megőszülni, de a ráncos arc a vénség jele.) D. – Egy duda mellett sok jó táncolhat. D. – Egy dudára ugranak. D. – Felfujták, mint az oláh dudát. B. – Fel van fujva a duda, egyszeriben megered. D. – Fujd fel dudának. S. – Hóna alá fogta, mint Karacs Márton a dudát. Ny. 3. – Kesereg mint a Baranyi dudája. Ny. 4. – Kicsi hibával a duda is szól. S. – Kicsi hibával a duda is jól szól. Ny. 3. – Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni. D. – Közös mint a balogi duda. Ny. 22. – Minek olyan duda, a mi nem szól. E. – Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt. D. – Nem lesz abból duda. E. – Nyöszörög mint az oláh duda. S. – Olyan mint a duda. (Nagyon jóllakott.) E. – Tele van szóval, mint duda széllel. D. – Ugy be van rugva, mint a rác dudája negyvennyolcban. Ny. 23.

Dudál. A hogy dudálnak, ugy kell táncolni. KV. – Keztyüben ne dudálj. D. – Majd megtanitlak keztyüben dudálni. E.

Dudás. Két dudás egy kocsmában. KV. – Két dudás egy csárdában, két asszony egy konyhában. ME. – Két dudás nem fér meg egy csárdában. E. – Dudás lesz pokolban. (Kis férfi nagy nőt vett feleségül.) Ny. 2. – Nem illik két dudás egy kocsmára. Sz. – Nem jó egy kocsmán két dudás. KV. – Sipos, dudás, trombitás. (Bolond banda.) E. – Ugy örül, mintha lábának minden ujján egy oláh dudás ülne. D.

Dúdol. Azon regét dúdolnak. M. – Egy regét dúdolnak. D. – Éh a jóllakottal nem egyaránt dúdol. D. – Fingnak se füle, se farka, mégis dúdolva jön a világra. E. – Jó dúdoló, jó köppentő. (Ivó.) KV. – Jó dudoló, jó hörpentő. ME. – Kinek szekere farkán ülsz, annak nótáját dúdoljad. KV. – Könnyü annak dúdolni, kinek apja énekelt. (Szerzett.) D. – Mint atyák dúdolnak, fiak ugy táncolnak. (A mit az öregebbek tesznek, azt az ifjabbak utánozzák.) KV.

Dúdolás. A dúdolás szerint kell táncolni. B.

Dudva. Dudvát hány a tökre. E.

Dugába dől. E. – Dugába dőlt, mint az iványi ember kutyája. B.

Dug. Keresztül dughatod a tű fokán. D. – Mindent más bögyébe ne dugj. D.

Dugdos. Eleget dugdosta, de orrára találtak. (Kerülte a verést, de nem kerülte el.) D. – Kitetszik a róka farka, akármint dugdossa. D.

Dugó. (Dugasz.) Ecetes korsó megtalálta a dugóját. B. – Kalamász dugasz. D. – Kihuzta az ördög a dugót. (Egyszerre sok vendég jön.) Ny. 14. – Kihuzták a dugóját. (Sürün jön.) Ny. 2. – Megtalálta zsák a foltját, ecetes kanta dugóját. Ny. 2. – Zsák meglelte fótját, ecetes korsó dugóját. S. – Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. E.

Dúl. Veszett ország az, kit szamáron dúlnak. KV.

Dúl-fúl magában. D. – Dúl-fúl mérgében. D. – Egyik dúl, másik fúl. D. – Dúl-fúl magában, mint a vadkan. B.

Duplán fog, mint a korcsmáros krétája. S. – Duplát fog a krétája. ME.

Duri. Felkötötte a duri bocskort. (Haragos.) Ny. 2.

Durva mint a hetes vászon. S.

Dús. A dúsok nem soká uralkodnak. Cz. – Dúsnak és szegénynek sorsát Isten választja. E. – Dúsnál is gazdagabb. D. – Könnyü száz dúsnak egy arany. D. – Soknál többje van a dúsnak. D. – Szegény ember halála sárga, dúsoké piros szokott lenni. (Szegény halálát inség, dúsét bőség okozza. Guta.) K. – A dúsgazdag ember kövér ökröt hizlal. D. – Apjáról semmi sem maradt, maga sem keresett semmit, mégis dúsgazdag. (Lop.) D. – Ha annyi pénze volna, mint szava, dúsgazdag volna. D.

Duskás ember. (Bőségben fördő.) D.

Duzzogó. Felült a duzzogóra. (Kis pad a kemence mellett, onnét parancsolgat.) Ny. 2.

Dühös. A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. – Dühös mint a kiütött farkas. (Kivert.) Ny. 3.

Dülő. Egy dülő földnyi. D.

Dürgés. Jól tudja a dürgést. (A járás-kelést hivatalos helyen.) E.