MAGYAR KÖZMONDÁSOK – XV.

Elszenved. Az isten is elszenvedi bolondságainkat. D. – Csizmájában a kövecset is elszenvedi. D. – Egyszerre a szegénységet és vénséget nehéz elszenvedni. D. – Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz reád. Cz. – Elszenvedi szamár a verést, csak enni adjanak. E. – Elszenvedi mostoháját is. D. – Ki a régi bosszuságot elszenvedi, magát ujra késziti. D. – Néha a házban a szemetet is elszenvedik. D.

Elszédült mint a macska a fingásban. E. – Igen fen kezdesz héázni, elszédül agyad. Pázmán.

Elszéledtek, mint az ütést halló kutyák. D.

Elszoktat. A mocsártól nehéz elszoktatni a disznót. E. – Nehéz az ebet a hájas szijról elszoktatni. KV. – Nehéz az ebet a hájról elszoktatni. D.

Elszórt dohánymagot nehéz felszedni. D. – Csak azért kap a hiren, hogy ismét elszórhassa. D. – Könnyebb a mákot elszórni, mint összekaparni. D. – Szedje fel a ki elszórta. (Ezt a cigány mondotta, mikor aratni hivták.) E.

Eltagad. Aggszó, de igaz, hogy: betegséget, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat. Pázmán. – Csak innia adj, apját is eltagadja. D. – Köhögést, sántaságot, szegénységet nem lehet eltagadni. ME. – Nehéz a bút eltagadni. D. – Valamit eltagadni annyit tesz mint lopni. D.

Eltakar. A hosszu ruha sok szégyent eltakar. D. – A jól eltakart rosszat ki ne ásd. D. – Mész, bors és csuklya sok rosszat eltakar. KV.

Eltakarit. A város költségén (eltemették) takaritották el. (Érdemes férfiu volt.) D.

Eltalál. Eltaláltad a bibéjét. B. – Eltaláltad a csiklóját. E. – Eltalálta mint Balázs pap a vecsernyét. (L. Balázs.) B. – Eltalálta mint cigány a buzavetést. (Szántás nélkül elszórta.) Ny. 6. – Eltalálta szarva közt a tölgyét. Ny. 7. – El nem találja a célt. D. – Ha el akarod találni a célt, feljebb irányozz. K. – Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját. E. – Nehéz minden embernek szája izét eltalálni. ME. – Nehéz minden embernek szája kérőjét eltalálni. D. – Nem találtad el a bibéjét. E. – Pokol utját szembekötve eltalálni. S.

Eltanul. A rossz kutya mellett a jó is eltanul. D. – Ha egy tyuk uszni tudna, a többi is eltanulná. E.

Eltart. Egy ideig csak eltart, mint a kisrákosi ember felesége. Ny. 6. – Eltart a világ egész végig. D. – Eltart addig, mig a szél eláll. (Kevés ideig.) (A szél általában az ingatagság, állhatatlanság jelképe.) Ny.

Eltáncol. Ha becsületes asszony nincsen, kurvával is eltáncol az ember. Ny. 10.

Eltemet. A vármegye temettette el. (Felakasztották.) D. – Eltemették a tele hordóba. (Részeg.) D. – Eltemették szemfödél nélkül. (Felakasztották.) D. – Meg sem halt, már is el van temetve. (Oda a becsülete.) S. – Pozdorjának haszna az eltemetés. (Semmire sem használható.) D.

Elterül mint a lasponya bokor. Ny. 1.

Eltékozol. Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a rossz gazdasszony eltékozolhat. D.

Eltép. Könnyü a pókhálót eltépni. S.

Eltévesztette az országutját. D. – Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. – Jobb az utnak feléről visszatérni, mint eltévedni. D. – Ki egyenes uton jár, nem téved el. S.

Eltilt. A pohánkától eltiltja a tótot. D. – Nehéz vén kecskét a sótól eltiltani. D.

Eltitkol. A sánta lábat nehéz eltitkolni. D. – Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. – Négyet nem lehet eltitkolni: tüzet, szeretetet, köhögést, szegénységet. Ny. 20. – Sántaságot nem lehet eltitkolni. E. – Szegénységet, betegséget, fogfájást nehéz eltitkolni. S. – Szegénységet meg a köhögést nem lehet eltitkolni. Ny. 10. – Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni. Sz. – Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D.

Eltol. Talán borsón tolták el. (Lásd borsó.) E.

Eltölt. Tiszát is el lehetne ezzel tölteni. D.

Eltörődött mint Godó Sára a lagziban. (Nem táncolt s dicsekedett, hogy elfáradt a táncban.) Ny. 1. – Eltörődött mint a karádi menyasszony. S.

Eltöröl. Nehéz egy nemzetet eltörölni. D.

Eltünt mint a szivárvány. B. – Eltünt mint a tündér. B. – Hamar eltünt mint a szivárvány. D.

Eltür. A közönséges nyavalyát könnyebb eltürni. (Általános.) KV. – Eltüri a papiros akármit irnak rá. D. – Ha több szája lenne, el nem türhetnék. D. – Ki idején reászánja magát, csak eltüri a nyomoruságot. E. – Könnyü a keveset eltürni. D. – Nehéz a sokat eltürni. D. – Orrán a legyet sem türheti el. D. – Sohasem lehetne eltürni az asszonyt, ha a világ fátul is szaporodhatnék. E.

Elún. A kappant is elúnni, ha gyakran etetik. (Ha gyakran azzal etetnek.) D. – Elunta a frisset, csak a lassút járja. (Táncot. Öreg.) D. – Hamar elunja, a ki farkason akar szántani. K. – Járjad, járjad, majd elunod. (Járjad csak a bolondját.) E.

Elugrik. Elugrotta a száztü hosszát. (Kevély, noha nincs mire.) D. – Elugrotta, mint perki leány a férjhez menést. (Leánykorában megesett.) D. – Elugrotta mint a perki tótlány a férjhez menést. B.

Elült madár nem csirikol. (Csiripel.) Ny. 1. – Elülhetünk már, mint az egri pulyka. Ny.

Elüt. A tolvajnak hamar elütik a gombját. (Fejét veszik.) D. – Tromfot tromffal szoktak elütni. S.

Elűz. Az ó szokást elűzi az uj. D.

Elvágja a meddig megsült. E. (Mindent élvez, a mit lehet.) – Elvágta a macska farkát. D. – Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. – Elvágták alatta a fát. D. – Jó hogy gégéjét nem vágta el a bába, midőn köldökét elmetszette. D. – Ha fel nem oldhatni a csomót, elvághatni. D. – Kis daganatért kezét el nem vágatja az okos. D. – Magad alatt a fát el ne vágd. D. – Mindketten elvágják a hol elsült. (Szerelmesek élnek az alkalommal.) D. – Nem felejti kigyó farka elvágását. D.

Elválaszt. Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis hatvan hat mérföld. (Hatvan Budapesttől hat mértföld. Szójáték.) ME. – Mit isten összekapcsolt, ember el ne válassza. Szent irás. – Sem a barát, sem a pap minket el nem választhat. Np.

Elválik kinek lova futósabb. D. – Elválik, mint a szar a májtól. B. – Elválik, mint a szürke a fakótól. S. – Elválik, hány zsákkal tellik. S. – Majd elválik, mint a héj a fájátul. (Majd kitutódik, mi igaz van ebben.) D. – Örömmel kerültünk össze, örömmel váljunk el. D.

Elvár. Várd el a végét. E.

Elver. A but buval el nem verhetni. D. – Busul, mint kinek szőlőjét elverte a jég. D. – Busul, mint kinek buzáját elverte a jég. D. – Elveri a pénzt. D. – Elverték mint a lisztes zsákot. D. – Elverték, mint a kétfenekü dobot. E. – Elverték rajta a port. S. – Ha a verebek a kazalra szoktak, a váz sem verheti el őket. (Madárijesztő váz.) D. – Le sem fektették, mégis jól elverték. D. – Ő verte el a gunárt, hangosan gágog. (Kevélykedik.) E. – Örül mint a másét elverte gunár. D.

Elvesz. (Feleségül.) A ki pacalt akar enni, vagy özvegy asszonyt elvenni, ne tudakozza mi volt benne. Sz. – Az igazság elvette a becsület leányát, de magtalanok voltak és kihaltak, csak a hirök maradt. Ny. 4. – Csuhaj retek, be szeretlek, megőszülhetsz, mig elveszlek. Ny. 19. Np. – Ha elveszed leányát, nézd meg előbb az anyját. D. – Jaj az oly szegénynek, a ki gazdag asszonyt vesz el. KV. – Jaj az oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vesz el. E. – Legjobb olyan asszonyt elvenni, kinek urát felakasztották. (Nem mondhatja, hogy első férje jobb volt.) D. – Mely lány soknak ad kosarat, vége is ahhoz megy, ki elveszi. D. – Nem a vén asszonyt, hanem a pénzét veszik el. D. – Nézd meg az anyát, vedd el a lányát. Ny. 3. – Pogácsámat megettétek, a lányomat elvegyétek. Np. – Végy el engem te szegény, letten legyünk szegények. ML.

Elveszteget. Éltében sok jót elveszteget az ember. D.

Elveszt. (Vesztét okozni.) A mely ebet el akarnak veszteni, dühös nevét költik. B. – A veszendőt a légyviz is elveszti. D. – Az egerek is elszaporodnak, ha el nem vesztik. D. – Bolond ki eb után lovát elveszti. D. – Elvesztené egy kanál vizben. E. – Elvesztené egy kanál vizben, ha szerét tehetné. D.

Elvet. Adj neki, hogy el ne vesse borját. (Terhes asszonynak adj, a mit megkiván.) Cz. – Akármire fordul a kocka, de elveti. D. – Az elvetett gyerek könnyebb kortyot iszik. (A talált, szülőtlen.) D. – Az elvetett macskakölyök gyakran legtovább él. K. – Elvetette a sulykot. (Nagyot mondott.) S. – Elvetette magát, mint a szentpáli szajha. Ny. 5. – Elveti magát, mint a juhász kutya a homokon. D. – Ha a citromot kifacsarták, elvetik. (Német.) D. – Megrágd a koncot, aztán vesd el a csontot. D. – Szedd fel, ha elvetetted. (Cigány mondása, mikor aratni hivták.) D. – Utcu! vesd el magad. E.

Elvétel. Ajándék elvétel, szabadság letétel. BSz.

Elvégez. Elvégzett dolognak nem kell tanács. S. – Ha egy uttal elvégezheted, ne hagyd kettőre. D. – Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra. E. – Sok ügyet hamar végezhet el egy okos biró. D.

Elvét. Az ugrást el ne vétsd, eltörheted lábod. D. – Elvétette a nótáját. Sz. – Elvéti a lépést. Pázmán. – Elvéti az ugrást. (Hazudik.) Pázmán.

Elvonom magam szájától, azt is neki adom. E.

Emberi. Nincs emberi ábrázata. ME. – Nincs rajta emberi forma, mint a szentpéteri tehénen. (Sovány. Őriszentpéter.) Ny. 2. – Nincs rajta emberi kép. E. – Nincs rajta emberi szin. (Halavány, fél.) D. – Tévedni emberi dolog. (Latin.) ME.

Emberséges ember. S. – Nem minden ember emberséges emer. D. – Minden ember ember, de nem minden ember emberséges ember. D. – Sürün vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel. Cz.

Emberhalál. Most egy emberhalál nem nagy csorba a világon. D.

Emberhussal hájasodik. B.

Emberkoponya. Néha emberkoponya szamár velő takarója. D.

Emberölés. Egy szó nem emberölés. D.

Emberszám. Több vele az emberszám. E.

Emberszólás. Igazmondás nem emberszólás. D. – Szembemondás nem emberszólás. D. – Szokás mondás, nem emberszólás. Ny. 18.

Emberkedik mint szalonnabőr a parázson. E.

Embertelenség. Kinél vékony az emberség, vastag az embertelenség. D. – Vékony emberség, vastag embertelenség. E.

Emberül fog mindenhez. D. – Emberül lát a dologhoz. D. – Emberül megállja a sarat. ME.

Emel. Az egyesség a kicsit is nagyra emeli. B. – Egyesség kis dolgokat nagyra emel. (Latin.) KV. – Elég beteg az is, ki beteget emel. E. – Emelgeti a szemöldökét. (Fenhéjáz.) D. – Könnyü a nagy teher is, ha sokan emelik. D. – Kezét emeli, mikor lábát kellene. D. – Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond. D. – Oly magasra emelték, hogy el sem érhetni. (Akasztófán.) D. – Szép egyesség emeli a zászlót. E. – Szép egyesség emel zászlót mezőben. (A harctéren.) KV.

Emelkedik. Nem emelkedik, mint a szárnyszegett lúd. D.

Emészt. A mécs is magamagát emészti, mint a rozsda. D. – Az embert emészti a bú, mint a fát a szú. D. – Csak az jár haza, a mit a farkas meg nem emészt. D. – Együtt tették a tüzhöz, együtt emésszék. E. – Emészti mint fát a szú. D. – Gyertya másnak szolgál, s magát megemészti. KV. – Méreg emésztette gyík. D. – Sok száj sokat emészt. D. – Szolgál a gyertya, de magát emészti. D.

Eminens, mint juhok között a szamár. D.

Emleget. Csuklik, emlegetik. B. – Csuklik, mint az a kit emlegetnek. D. – Csuklik, emlegetik a verebek. E. – Farkast emlegetnek, kert alatt jár. E. – Farkast emlegetnek, a kert mellett kullog. KV. – Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog. Sz. – Farkast emlegetünk, kert alatt van. Ny. 7. – Ha adtál felejtsd, ha vettél emlitsd. (Jótétemény.) S. – Némely embert soha se emlegettek volna, ha rossz nem lett volna. D. – Ott is emlegetik az embert, a hol szidják. D. – Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna. K. – Emlegetnek a verebek. E.

Emlékezik kigyó farka vágásával. (Nem felejti el a rossz ember a sértést.) Pázmán.

Emlit. Isten köztünk, ne említs vargát. Decsi János.

Emlő. Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. D.

Emse. Rossz emse fiait is megeszi. D.

Ene. Amint tartod enédet, ugy ihatod tejedet. D. (Ene, borjas tehén.)

Enged. Az okosabb enged. E. – Az okos engedni szokott. D. – A koncot a kutya fiának sem engedi. D. – Azon egyenlő ostobaság: mindenkinek mindent, mint senkinek semmit sem engedni. B. – Enged az ebnek is. D. – Engedni kell néha az ebnek is. D. – Ha kemény a fagy, nem enged. D. – Másnak sokat, magának keveset kell engedni. (Megengedni.) D. – Náladnál nagyobbnak engedj. KV. – Nem enged a negyvennyolcból. S.

Engedelem. Most még engedelem, máskor veszedelem. (Most az egyszer megbocsátom.) Ny. 7.

Engedelmeskedik. Eszes szolgának néha agazda is engedelmeskedik. S. – Ki nem tud engedelmeskedni, az nem tud parancsolni. S. – Nem tud uralkodni, a ki engedelmeskedni nem tanult. D.

Engedetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost. D.

Enyhit. A bársony sulya nem enyhiti a köszvény fájdalmát. Pázmán. Ny. 16. – Módjával ejtett szó enyhiti a fájdalmat. K.

Enyém. A mi enyém, enyém. E. – Enyém a tyuk, tehát a tojás is. (Apaság.) E. – Jobb az enyém egy, mint másé kettő. D. – Jobb egy enyém, mint két másé. E. – Keress bár magadnak fejet, nekem az enyém is jó. D.

Enyészik mint a füst. – Elenyészett mint a füst. D.

Enyv a talpán, tapodást sem teszen. D. – Ragad a vétek, mint az enyv. KV. – Ragadós mint az enyv. E. – Ugy ragad a vétek, mint az enyv. (Rossz példa ragadós; egy rossz példa is sokat elronthat.) E.

Enyves kezü. (Tolvaj.) M. – Enyves kezü timár. (U. a.) D. – Zsiványnak enyves a keze, hosszu az ujja. Ny. 2.

Epe. Egy csep mézhez csöbör epét kever. D. – Elfutotta az epe, mint a juhot a tályog. (Rossz kedvü, komor.) D. – Epe sápasztotta. (Mérgében elsápadt.) D. – Epéje sincs. (Nem képes haragudni.) E. – Epéje sincs, mint a galambnak. E. – Édes embernek epéje se keserü. D. – Galambnak nincs epéje. S. – Keserü mint az epe. D. – Kitetszik szeméből az epe. D. – Megjárta az epe a tüdejét és máját. D. – Elöntötte az epe. ME. – Sok embernek még az epéje sem keserü. Ny. 5. – Szelid a galamb, mégis van epéje. E. – Talán epéje sincs. D. – Több epéje mint vére. D. – Van a szelid galambban is epe. D.

Eper. Elszedték orra előtt az epret. D. – Epret ad más keblébe. B. – Felszedte az epret. S. – Hires eperre ne járj kosárral. D. – Hires eperre nem kell kosárral menni. M. KV. – Holdvilágon epret szed. (Alkalmatlan időben dolgozik.) Ny. 14. – Kiki a maga keblébe szedi az epret. ME. – Kullog mint a ki epret szed. D. – Lassan kullog, mintha epret szedne. KV. – Maga keblébe szedi az epret. Bsz. – Más kosarába epret ne szedj. D. – Nem ugy jár, mintha epret szedne. (Nem jár lassan.) D. – Szedi az epret. (A haszon az övé.) E. – Annyi mint egy eperszem. (Kevés.) Ny. 2. – Epreskertbe néz. (Kancsal.) ME.

Eperfa. Les, mint Büdi az eperfára. (Mikor érik.) Ny. 0.

Eperjes. Nem vonja nagyobb csigára eperjesi hóhér a tolvajokat. (Nem kegyetlenebb nála.) E.

Eredet. A szent forrásnak égből az eredete. D. – Gonosz eredetnek gonosz a vége. F. – Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd. D. – Ha eredetét néznéd, sok forrást meg kellene utálnod. D. – Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed. K. – Sok vizet kell megutálnod, ha eredetét nézed. B.

Ereszkedő. Jobb egy ereszkedő, száz kapaszkodónál. Ny. 2.

Ereszték. Sok eresztékje van a beszédjének. (Sokat hazudik.) S.

Ereszt. A napvilágot se eresztené ingyen másnak. D. – Hosszu pórázra eresztette. S. – Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D. – Nem sokat eresztget két oldala közé. (Szegény keveset eszik.) D. – Oly szüken ereszti mint a kotyogó. (A bort. Fösvény.) D. – Szabadon eresztette a lovat. (Sokat beszél.) D. – Szabadjába eresztette szabados nyelvét. D. – Szélnek ereszteni. S. – Vizre visz, szomjan ereszt. (Sokat igér, keveset ád.) D.

Eretnek. Szentirásból jőnek az eretnekek. (Mert különfélekép magyarázható.) D.

Erény. Nagy erények után sántit az irigység. (Latin.) S. – Nincsen virtus (erény) irigy nélkül. KV. – Szükségből erényt csinál. (Latin.) E.

Ergó: vigyorgó. (A ki azt hiszi, hogy jól okoskodott, mosolyog. A következtetést ergó, tehát, szóval szokás bevezetni.) E. – Ergó, morgó, vigyorgó. (U. a.) ME.

Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra. K.

Ernyő. Fenn az ernyő kas nélkül. (Feledékeny ember, bármint igyekszik semmit el nem felejteni, annál többet elfelejt. A feledékeny kocsis felrakta a kocsira az ernyőt, a gyékényt az eső ellen, de elfelejtette otthon a kocsi kasát: azt a mi mindig szükséges, elfelejtette, a mi néha, azt magával hozta.) D. – Fenn az ernyő, nincsen kas. Sziglig. (Rangjára rátartós, de nincs hozzá vagyona; van rang, de nincs mód.)

Erősen. A fáradt ökör erősebben rakogatja lábait. D. – A ki pöröl, erősen pöröljön. KV. – Erősen borozik a legény. D. – Erősen felvont íj hamar elpattan. D. – Erősen fújja az adtát. D. – Erősen vakarja koszos fejét. (Bajban van.) D. – Ki a tehenet erősen fejti, vörös tejet fej. D. – Ki erősen fujja orrát, vért fuj ki belőle. D. – Ne huzd a gyengét erősen, elszakad. D. – Öreg ember erősebben dolgozik, mint a fiatal. Ny. 6.

Erőködik mint a béka. E. – Még a maga kenyerére sem erőködik. B. – Maga kenyerére se erőködik. D.

Erőtet. Erőtetett gyümölcsben van valami vadság. D. – Erőtetni kell a boszura. D. – Erőteti, mint az oláh az ökrét. S. – Ki magát a szólásban erőteti, széllé válik szava. D. – Nem lehet erőtetni a bizodalmat. E. – Minden erőtetés, visszaélés. D.

Erősséggel nem fegyverrel. KV.

Erőszak az igazság nyakán. B. – Nagyobb a tekintet, mint az erőszak. (Tekintély.) KV.

Erőszakos szeretet nem állandó. KV. – Nem állandó az erőszakos uraság. KV.

Erőtlen. Erős az erőtlent hamar zsákba rakja. D. – Erős az erőtlent zsákba rázza. KV. – Erőtlent az erős csak a zsákba rázza. KV. – Erőtlen ki csak maga erejében bizik. D. – Erőtlen ki elbizza magát. E. – Erőtlen, mint a bárány. D. – Erőtlen mint a beteg. D. – Erőtlen mint a bőrehagyott kigyó. E. – Erőtlen mint a bőréből kivetkőző kigyó. B. – Erőtlen mint a bőrét vetette kigyó. D. – Erőtlen mint a csirke. D. – Erőtlen mint a döglött oroszlán. D. – Erőtlen mint a gyermek. D. – Erőtlen mint a holdvilág. D. – Erőtlen mint a káka. D. – Erőtlen mint a nádoszlop. D. – Erőtlen mint a tót kaszás. D. – Könnyü az erőtlennek orrára ütni. D. – Majd elfujja a szél, oly erőtlen. E. – Nincs oly erős, ki veszedelmét ne várhassa az erőtlentől. D.