kb. 15 perc olvasás
Kiver. Adj a tótnak szállást, még kiver a házból. ME. – Búsul, mint a kivert bika. E. – Egyfelül kiverik, másfelül bemegy. E. – Fogadd be a tótot, kiver a házból. E. – Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B. – Ha egyfelül kivernek, másfelül bemegyek. M. – Kivered az ajtón, bejön az ablakon. E. – Kiverte a borhimlő. S. – Kiverte szemét az ág. E. – Kiverték a csömört a hátából. E. – Kutyát is kár kiverni a házból. (Csunya idő.) E. – Nehéz faszeggel vasszeget kiverni. D. – Rossz időben a kutyát sem kell kiverni. D. – Szeget szeggel kell kiverni. D.
Kivenni. A megnyálazott koncot nehéz a kutyának szájából kivenni. D. – Ha más gallérjából kiveszed a tetűt, magad ráncába ne tedd. D. – Kivette a számból. (Én is ezt akartam mondani.) E. – Kivették a bolondját. D. – Kivették a falatot a szájából. S. – Kivették a kerekét. S. – Kivették a szivét. (Fél.) D. – Sokat kivesz emberből a bor. D. – Szájából kivették a koncot. Sz. – Számból vette ki a szót. S. (Én is épen ugyanezt akartam mondani.)
Kivet. Ebrúdon kivetették a tanácsból. D. – Ebrúdon vetették ki. M. – Egyik szomszéd kiveti, a másik felszedi. D. – Jobb vendéget nem fogadni, mint gyalázatosan kivetni. K. – Ki nem vetik sarkából. D.
Kivetkőzteti bőréből is az embert. D. – Erőtlen, mint a bőréből kivetkőző kigyó. B. – Kacsólábon kivetették. E.
Kivénült belőle. S.
Kivész. Gyökerestől kiveszett. D. – Nem vész ki a magja. S. – Sokszor kivész a buza, megmarad a konkoly. K. – Vesszen ki a magja. S.
Kivétel. Nincs szabály kivétel nélkül. (Latin.) S. – Tisztelet a kivételnek. (Német.) S.
Kivilágos virradatig. D.
Kivirit. Majd ha a lőcs kivirit. S.
Kivisz. Hátamon is kivinném. (Kevés.) E. – Kivitték, de a fán felejtették. (Akasztófán.) D.
Kivonta lábát a sárból. D. – Nehéz a bárányt a farkas szájából kivonni. KV.
Kivül. Belül öröm, kivül szomoruság. KV. – Fészkeden kivül ne terjedj. D. – Fészkeden kivül ne tollasodj. D. – Kivül a hája. BSz. – Kivül-belül egyforma, mint Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 6. – Kivül fehér, belül fekete. B. – Kivül tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás vendégfogadás.) Ny. 3. – Kivül szép, belül rut. KV. – Sok ház ég belül, de nem látszik kivül. Ny. 8. – Szép kivül, ördög belül. KV. – Ugy van mint az ablakfa, se kivül se belül. Ny. 5.
Kobak. Addig úszik a kobak, mig egyszer elmerül. B. – Csak annyi neki, mint a hajdu seggén a kobak. B. – Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (Zarándok kobak alamizsnával telik.) D. – Könnyü két kobakon nagy vizet is meggyőzni. D. – Rókus kobakja. (Ki nem fogy.) B.
Koca. Bujkál, mint a fiadzó koca. Ny. 6. – Koca gyermeknek koszos a feje. D. – Koca-koca tarka, se füle se farka. (Üres beszéd.) ME. – Panaszos ételből csak a koca hizik. D. – Panaszos ételtől kövéredik a koca. (Ha sokat eszik, megsokallják.) D. – Tetves, mint a koca gyerek. D.
Kocka. Akármire fordul a kocka, de elveti. D. – Bizonytalan kocka az ember élete. B. – Bolond, ki mindenét egy kockára felteszi. B. – Egynek hatot, másnak vakot vet a világ kockája. D. – El van vetve a kocka. E. – Hatot vet a kocka. E. – Ki a kockának szokott, azt álmában is veti. D. – Kicsiny a kocka, de sok bút okozhat. D. – Kicsiny a kocka, de nagyot fordul. S. – Kocka, bor és szerelem üritik az erszényt. B. – Megfordult a kocka. S. – Nem mindenkinek vet hatot a kocka. B. – Néha vaktában is szemre fordul a kocka. D. – Sok kockán fordul meg a dolog. B. – Szerelem, bor, kocka, mindenből kifoszta. KV. – Vakot vetett kockája. D. – Ritkán van kockásban gazdag. B. – Könnyü a szegényen kockázni. D.
Kocsma. Bátor a kocsmákon. D. – Csendes mint az üres kocsma. D. – Ez nem kocsma. (Becsüld meg magadat.) ME. – Ha ruhája rongyos, kocsmában vette a posztót. (Elitta.) D. – Inkább szereti a kocsmát, mint a vendégfogadót. D. – Két dudás egy kocsmában. KV. – Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. – Kocsmában lakik. D. – Kocsmából, templomból senkit ki nem szabad dobni. Ny. 3. – Kocsmának szokása, templom utálása. D. – Könnyü a kocsmán vitéznek lenni. D. – Minden adóssága a kocsmákban vagyon. (Iszákos.) D. – Nem illik két dudás egy kocsmára. Sz. – Nem jó egy kocsmán két dudás. KV. – Ő az első minden kocsmában. D. – Pénzét, eszét a kocsmában hagyta. D. – Pénzt kérnek a kocsmán. KV. – Ritka kocsma borivó nélkül. D. – Szomoru, mint bőjtben a kocsma. D. – Többet jár a kocsmába, mint a templomba. D. – Tudja melyik kocsmában árulják a jó bort. D.
Kocsmáros. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. – A kocsmáros föladja a ruhádat, az ügyvéd meg lehuzza. Ny. 13. – Duplán fog, mint a kocsmáros krétája. S. – Jó kocsmáros lehet az, ki maradékkal él. E. – Kocsmáros nélkül csinálja a számadást. (Német is.) S. – Mig a rossz kocsmárost rajtakapják, sok kárt tesz. K. – Részeg kocsmáros, mindig bánatos. S. – Részeg kocsmárosnak a vendégei sem józanok. S. – Sok kárt tesz a kocsmáros, mig rajtakapják. D. – Tölts kocsmáros, nem apádról maradt. D.
Kocsmárosné. Ej korsó, kis korsó, torkomat ujitó, kocsmárosnét busitó, ruhám rongyositó. D. – Kocsmárosné kápolnája, a kocsmáros a káplánja. (Iszákos.) D. – Ritka mint a szent kocsmárosné. D.
Kócsagos. Kinek feje nem kócsagos, érti. Pázmán. – Kócsagos agyveleje. D. – Kócsagos eszü. D. – Megkócsagosodott a feje. Pázm.
Kocsonya. Belefagyott, mint fehérvári béka a kocsonyába. E. – Csak a szeme látszik, mint a miskolci kocsonyának. (Belefagyott a béka.) Ny. 19. – Hideg mint a kocsonya. D. – Pislog, mint a miskolci kocsonya. D. – Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka. ME. – Pislog, mint a szepsi kocsonya. S. – Reszket, mint a kocsonya. E.
Kodácsol. A kakas tyúk után kodácsol. D. – A mely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik. KV. – Azt akarja, hogy már a csirke is kodácsoljon. D. – Előbb tojik a tyúk, azután kodácsol. D. – Nem mind tyúk, a mi kodácsol. D. – A tyúk sem tojik mindig, mikor kodácsol. S.
Kodácsolás. Ki a tojást szereti, a tyúk kodácsolását is tűrje. S. – Nagy a kodácsolás, kicsiny, vékony a tojás. D.
Kódorog. Csak hálni jár belé az ész, egész nap kódorog. D. – Éhetetlen kódorgó. D.
Kofa. Annyi, mint a szegedi kofa. D. – Jár a nyelve, mint a vén kofáé. D. – Jár a szája, mint a bécsi kofának. S. – Kofák is tudják. S. – Nyelves mint a piaci kofa. B. – Szemtelen mint a piaci kofa. S. – Vastag mint a debreceni kofa. D. – Vén kofa. D.
Kofásan árulja a hazug vakarcsot. D.
Kófic ember. D. – Lesz belőle kófic. E.
Koha. Acél is, koha is. (Hamar haragszik.) D. – Acéla jó, de kohája rossz. D. – Fakoha. D. – Nem ér egy fakohát. ME.
Kohol. Kinek Isten nem ád, kovács nem kohol. D. – Kinek Isten nem adja, kovács Istók meg nem koholja. KV. – Ördög üllőn koholt vasdárda. D.
Kój a világ közepe, Csobaj a végezete. Ny. 3.
Kojtol, mint valami török basa. Ny. 5. – Kojtol, mint valami hatökrös gazda. Ny. 5.
Kókai lencse. S.
Koldul. A koldus sohasem kerül, akárhol koldul. D. – Messze Belgrád koldulni. E. – Messze Belgrádba koldulni. D. – Ugy megütlek, hogy arról koldulsz. S.
Koldulás. A dologkerülő hamar koldulásra jut. KV. – A munkakerülő hamar koldulásra jut. KV.
Koleda. Bús, mint a koledátlan kántor. E. – Búsul, mint a koledátlan kántor. D.
Kolera. Hogy a kolera csipje meg. Ny. 7.
Kolomp. Elég egy tehénre egy kolomp. S. – Felkötötte a kolompot. E. – Felkötöttem a kolompot, de nem tudom hogy harangozok vele. Ny. 24. – Ha felkötötted a kolompot, hát rázzad. Ny. 8. – Ha felkötötted a kolompot, zörgesd. E. – Hol a kolompot találják, mást is keresnek ott. B. – Hol a kolompot találják, ott keresik az ökröt is. D. – Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott. K. – Sokszor megkongatták neki a kolompot. D. – Szeretnék az egerek, ha kolompot kötnének a macska nyakára. B. – Szeretnék a kolompot macska nyakán az egerek. D. – Tök-kolomp. D.
Kolompos után bőg a csorda. S. – Kolompos után megy a nyáj. E. – Kolompos vezeti a ménest. D. – Néha a kolompost is előrántják. D. – Röst mint a kolompos. D.
Kolompár. Szurtoskezű kolompárnak fia. (Tolvaj.) D. – Zörög mint a kolompár. D.
Kolonc. Elég egy ebre egy kolonc. (Egy embernek egy hivatal.) E.
Kolozsvár. Kincses Kolozsvár. ME. – Mi haszna éhen a lónak abban, hogy Kolozsvártt jó kenyeret sütnek. ML.
Koma. Eb sógor, kutya koma. D. – Én is ugy, mint komám uram. (Mindent ráhagyó, tedd-ide, tedd-oda ember.) Sz. – Jaj annak a tyúknak, mely rókát hí komának. S. – Komája a dolog. (Kerüli.) Ny. 13. – Komája neki a dolog. Ny. 10. – Kötve higyj a komának. (Decsi János: legyen vele szerződésed, csak ugy higyj neki. Dugonics: Csak ha meg van kötözve.) – Nem disznó komám uram, hogy a rákot lábastól megegye egyszerre. D. – Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) D. – Valaki nagy; vagy sógora, vagy komája. D.
Komaság. Farkas komaság. B. – Ha biróvá lettél, félre a komasággal. E. – Ha biróvá lettél, tedd félre a komaságot. B. – Jó biró felejti a komaságot. S. – Meghalt a gyermek, elkölt a komaság. M. – Meghalt a gyermek, oda a komaság. KV. – Okos biró elfelejti a komaságot. D. – Sógorság, komaság, nem nagy atyafiság. D.
Komagyüjtő. Hegyen hó (őszhaj), völgyben tó, harminckettő közül egy se jó (fog), a komagyűjtőfa pedig lenek áll. (Öreg férfi panasza.) Ny. 21.
Komámasszony azt gondolta, császárkörtét tart, pedig csak vadalma. (Gyermekét jónak tartotta, pedig az is csak rossz, mint a többié.) Ny. 5. – Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony. Cz.
Komázni. Nem lehet vele komázni. S.
Komádi. Búsulhat, mint a komádi ember. (Azon búsult, hogy szegény adósa az adósság miatt nem tud aludni.) Ny. 11.
Komárom. Csak otthon jó, mint a komáromi leány. D. – Komáromi szűz. D. – Módi ez is, mint Komáromban a félszem. (Oktalan szokás, viselet.) Ny. 1. – Miatyánkkal nem veszik be Komáromot. E. – Rossz szél fuj Komáromtól Temesig. D.
Komé. Tovább van még komé a nagy oltár. D.
Komédia. Szegény ember élete csupa komédia. S.
Komédiás. Cifra, mint a komédiás asszony. D.
Komló. Se üstöm, se komlóm. E. – Termetes, mint a komlókaró. E.
Komlós. Szétnézett, mint vak Pali Komlóson. S.
Komondor. Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. – Ebül gyűlt szerzéknek komondor sáfára. E. – Ebül gyűlt szérdéknek komondor a sáfárja. D. – Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. – Ebül kezdi, komondorul végzi. D. – Felborzad, mint a mérges komondor. D. – Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor. D. – Kanagár a vendég, komondor a gazda. E. – Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. – Komondor nem sokat törődik vele, ha megugatja is a pumi. (Kiskutya.) B. – Komondor után mozdul a kuvasz. D. – Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. – Nosza eb után komondor. (Rossz után rosszabb.) KV. – Oly helyre tették, a hol a komondor el nem kapja kenyerét. (Börtön.) D. – Szünetlen mérgelődik, mint a láncolt komondor. D. – Félve tekereg, mint nagy városban urahagyta komondor. D.
Komor kedvü. D. – Komor mint a deresre huzott. D. – Komor mint a herélt bika. D. – Komor mint a verembe esett farkas. M. – Komor mint bika a járomban. D. – Komor mint a kárvallott. D. – Komor mint a pénzetlen pazarló. D. – Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor. B.
Komor. (Ökörnév.) Oly kedve van, mint komornak a járomban. D. – Szép volt a komor is, mig bika volt. D.
Komoran. Bár komoran nézzen fiára az apa, más van szivében. B.
Komoró. Lelapult, mint Komoróban a guta. (L. Guta.) B. – Összehuzta magát, mint Komoró végén Guta. (L. Guta.) Sz. – Ugy meghuzta magát, mint Komoró végin a Guta. Sz.
Komotizál mint a mészáros kutyája a napon. (Lusta.) Ny. 1.
Kompléta. (Papok esti imádsága.) Vége volt már akkor a komplétának is. D.
Kompódi. Büszke mint a kompódi kisasszony. D. – Kompódi nemes asszony. (Rátartós.) M. – Rátartja magát, mint a kompoldi kisasszony. Sz. – Vár mint a kompolti kisasszony. (Rátartós lánynak nehezen akad kérője.) Ny. 4.
Kondás. Egyik kanász, másik kondás. D. – Hátul hordja az eszét, mint kondás a botját. (Későn okul.) Ny. 14. – Válogat, mint kondás a pergőbe. (Őszszel tarlón szabadon legeltethet, de nincs sok köszönet benne.) Ny. 15.
Kondér nem sokat hányhat szemére fazéknak. B.
Kondor mint a bürke. (Birka.) D. – Kondor mint a cigány. D. – Kondor mint a gácsér fark. D. – Kondor mint a gyerekfej. D.
Kong az orra, mint a váradi harang. B. – Kong mint a repedt fazék. D. – Minél üresebb a hordó, annál jobban kong. ME. – Üres hordó jobban kong. E. – Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.
Kongat. Felkötötte a harangot, hát kongassa. (Elkezdte a dolgot, hát csak folytassa.) Ny. 6. – Megkongatták a harangot. D.
Kongás. Fazekat kongásán, madarat szólásán. E. – Fazekat kongásán, ökröt vonásán válogatják vásárban. KV. – Ökröt vonásán, fazekat kongásán ismeri meg az okos. D. – Rókát szőrin, repedt fazekat kongásán. D.
Konkoly. Buzába konkolyt hint. E. – Buzát vetett, konkolyt aratott. D. – Elég sok a konkoly, de ez még se buza. D. – Ha a konkolyt nem nyüvöd, a buzát elnyomja. KV. – Konkoly ott is terem, a hol nem vetik. D. – Konkolyt hint. (Viszályt támaszt.) E. – Konkolyt hintett közéjök. S. – Nehéz a konkolyt tövestől kigyomlálni. B. – Ritka buza, kiben konkoly nincsen. Np. – Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen, ritka a szerelem, kibe hiba nincsen. Np. – Ritka buza konkoly nélkül. F. – Terem a konkoly, ha nem vetik is. E. – Konkolyt a buzából, vétket a világból nem lehet kiirtani. KV. – Sokszor kivesz a buza, megmarad a konkoly. K.
Konkolyos szemmel néz. E. – Konkolyos zsákot nem ugatja meg az eb. B. – Mást rostál, maga konkolyos. D.
Konty. Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi az asszonynál.) E. – Feltette szent Anna kontyát. (Becsipett asszony.) D. – Feltették a kontyát. (Megesett leány.) E. – Félre áll a kontya. (Pityókos asszony.) B. – Félretette kontyát. D. – Konty alá való bor. (Édes.) ML. – Konty alá szeretne jutni. (Férjhez menni.) S. – Konty parancsol a süvegnek. (L. fent.) S. – Könnyü a kontyot feltenni. D. – Megcserélte a pártát, kontyot tett fejére. (Férjhez ment.) D. – Ritkán egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) D. – Simon biró kontyot feltett. (Felesége dolgát végzi.) Sz. – Tedd fel a kontyot, vedd fel a gondot. S.
Konyit reá, mint rossz ló az országutra. E. – Nem konyit hozzá. S.
Kopár helyen fogott ki. E. – Kopár helyen keresgél. B. – Kopár helyen kereskedik. M. – Kopáron aratja az őszi buzát. D. – Nehéz kopárt kaszálni. D.
Kopácsi. Sequere Kopácsi. (Egy Kopácsi 1530-ban református hitre tért és sárospataki tanár volt. Erről szól a kozmondás, melynek értelme: most te következel, jer utánam.) E.
Kopácsol. A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. K.
Kopik. A hazugságban kopott el nyelve. D. – Felkopik az álla. D. – Csoda, hogy eddig el nem kopott nyelve. B. – A tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna. (Fösvény.) D. – Ebben ugyan nem kopik a fogad. S. – Egyszer dobi, másszor kopi. Ny. 4. – Elkopott a foga. (Vén.) D. – Esze kerekei elkoptak. D. – Foly reá a nyála, de nem kopik álla. D. – Hogy a fésű ne kopjék, borzasan jár. D. – Későbbre kopik a disznóorr, mint a szántóvas. D. – Nem körmöd kopott ezért. D. – Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja. E. – Nem kopik benne foga. D. – Régen irták, elkopott. B. – Régen irták, lekopott. D. – Régi irás, elkopott. M. – Sok véső kopik a sziklákban. D. – Végtére a szép hám is elkopik. D.
Kopott. Hever mint egy kopott ispán. Ny. 6. – Kopott bunda. D. – Kopott helyen kaszálja a füvet. D. – Kopott köntös alatt néha bölcs rejtezik. B. – Kopott süveg pad alatt hever. E. – Nem ér egy kopott rókatalpat. D. – Sok kézen fordult már meg, mint a kopott garas. B. – Ütött-kopott. E. – Nem mind szegény, ki kopott köntösben jár. B.
Kopja. Csak szalma kopjával szurkál. B. – Kopját kopjával, pallost pallossal szokták visszaverni. KV. – Szalma kopja. Pázm. – Szalmából van kopjája. D.
Koplal. Bár koplal a farkas, még sem cserélne kalmárnak ebével. D. – Farkas, ha koplal is, még sem cserélne a kalmár ebével. KV. – Egyél, igyál, ne koplalj, mint otthon. (Tréfás kinálás.) S. – Koplal mint a cigány lova. S. – Koplal mint a molnár tyúkja. (Nagyon jó dolga van.) Ny. 4. – Másnak tehene a magáé mellett koplal. D. – Sokat koplal, hogy kenyerét meg ne bánja. D.
Koplalás. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. – Hozzászokott, mint cigány lova a koplaláshoz. S. – Legjobb orvosság a koplalás. S. – Megszokta, mint koldus a koplalást. S.
Kopog mint a fatalpu barát. E.
Kopogós. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S.
Kopogtat, de nem nyitnak neki ajtót. S.
Koponya. Apádnak is fekete a koponyája. (Ő is szegény.) D. – Néha ember koponyája, szamárvelő takarója. D. – Tök annak koponyája, nem csont. D.
Kopó. Eb is, kopó is, agár is. (L. agár.) E. – Felfűzték, mint a kopót. B. – Rossz kopó az, melyet bottal kell hajtani a nyul után. B. – Te menj elől Vakaró, téged ismer a kopó. (Koldus egymást igy biztatta.) Ny. 23.
Koppan a szeme. E. – Koppan a szeme tőle. S. – Koppanik az álla. D. – Szegénynek koppan szeme, szája. E.
Koppaszt. Rühes kutyát koppaszt. D. – Megkoppasztották. (Elnyerték pénzét.) S. – Olyan mint a kányától megkoppasztott tyúk. Ny. 6. – Nehéz a koppasztás meleg viz nélkül. D.
Koppint. Körmére koppintottak. E.
Koptat. Ne koptasd a nyelved. E. – Nem sok küszöböt fog ezután koptatni. D. – Száját koptatja minden haszon nélkül. D. – Többet koptatta talpát, mint farát. (Többet járt-kelt, mint ült és dolgozott.) D.
Kora eső hamar felszárad. D. – Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV. – Kora halál jobb néha hosszu életnél. E. – Kora magzatnak kora haszna. D. – Kora vendég hamar megy. E. – Kora vetés sokszor csal, kései mindig rossz. E. – Kora vetés, késő gyermek hamar árván maradt. Ny. 21.
Korán. A jó cselédes gazda korán felkeljen s későn feküdjék le. KV. – Jó gazda korán kel, későn fekszik. S. – A rossznak korán-későn fejére kerül. D. – Eleget élt a szegény, ha korán meghalt is. E. – Ha a buzát korán veted, hamar virít. D. – Ha későn jön is a halál, mégis korán jön. D. – Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. – Későn-korán orcájára kerül. B. – Későn való gyermek, korán való árva. E. – Ki korán kel, aranyat lel. E. – Ki korán kel, kincset lel. B. – Ki utra kel, korán keljen. S. – Korán görbül a jó kampó. S. – Korán kelés nem szerez hajnalt. K. – Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni. E. – Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből. B.
