“Megadja a módját, mint kálosiak az óbégatásnak!“

“Megadja a módját, mint kálosiak az óbégatásnak!“
Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri
Tornalján

PUSKO GÁBOR

Acta Ethnologica Danubiana 4 (2002), Komárom–Dunaszerdahely

Jelen munkámban egy szűk csoport (munkaközösség) tagjai,

illetve a velük rendszeresen kapcsolatban álló emberek által,

a beszélt nyelvben használt proverbiumokat gyűjtöttem össze.

Egy tornaljai magánvállalat – ital-, és élelmiszer-nagykereskedés – alkalmazottjaként a napi
munka, vagy éppen a munka utáni beszélgetések alkalmával végeztem az adatgyűjtést mun-
katársaim körében. Ez a közeg már csak azért is megfelelt az adott probléma vizsgálatához,
mert több kutató szerint a közmondások és szólások legtöbbször átlagembereknek, egy adott
közösségen belül tipikus és nem kivételszámba menő egyéneknek a világképét fejezik ki, ami
egyúttal annyit is jelent, hogy általában értékőrző magatartásra ösztönöznek (Szemerkényi
1988, 217). Az említett munkaközösség közmondás-, és szólásrepertoárján túl lejegyeztem
azokat a közmondásokat, szólásokat, csúfolókat is, amelyeket a cég ügyfeleitől – Tornalja és
a környező falvak kereskedőitől, kocsmárosaitól és az árut szállító fuvarosoktól – hallottam.
Ezek azonban a gyűjteménynek csak egyhatodát teszik ki (a cég alkalmazottaitól 290, rend-
szeresen visszatérő ügyfeleitől 64 szólást, közmondást jegyeztem le).
A gyűjtést 1998-ban és 1999 első hónapjaiban végeztem. Ez az időszak, úgy vélem, ele-
gendő volt a közösség által használt proverbium-készlet megismeréséhez1. Egy idő után
ugyanis már csak a korábban lejegyzett kifejezések ismétlődtek.
Legfőbb “adaközlőim“ tehát munkatársaim voltak. Azért az idézőjel, mert nem beszélhe-
tünk klasszikus értelemben vett irányított kikérdezéses gyűjtőmódszerről, hanem a “jelen
lenni“ elvet követtem. Ez annyit jelent, hogy az elhangzott proverbiumokat és csúfolókat fél-
revonulva, szinte titokban írtam le. Így csaknem teljesen sikerült elkerülnöm, hogy olvasmá-
nyaikból, a televízióból vagy az egykori iskolai tananyagból idézgessenek, tehát jelenlétem-
mel, vizsgálódásommal nem befolyásoltam őket. Természetesen előbb-utóbb észrevették
ügyködésemet, ilyenkor néhány hetes szünetet tartottam, hogy megfeledkezzenek a dologról.
Ezzel szemben a módszer hátránya az, hogy nem használhattam magnetofont, s így a
hangtani sajátosságok rögzítésétől munkám folyamán kénytelen voltam eltekinteni. Ugyanis
egy-egy közmondás vagy szólás elhangzása után, az imént vázolt elvek alapján nem állhat-
tam oda munkatársaim elé, hogy a kedvemért ismételjék meg, mondják magnetofonra mind-
azt, amit az imént mondtak. Nem beszélve arról, hogy egy munkahelyen ez alighanem keresz-
tülvihetetlen lenne. Ezzel szemben a szavak tájnyelvi alakját az elhangzott formában jegyez-

1 Úgy vélem, hogy az általam követett módszernek ez a leggyengébb pontja. Ugyanis senki sem
állíthatja teljes bizonyossággal, hogy több új elem már nem kerül elő. A gyűjtőmunka lezárásának
időpontját a gyűjtött anyag mennyisége, minősége, a türelem és a lehetőségek határozzák meg.

tem le, s így is közlöm. Mindezzel együtt úgy vélem, hogy ezeket a szempontokat érdemes
volt feláldozni, s így hívebben lehetett követni az eredeti célt.
Munkám folyamán nem azt az elképzelést követtem, hogy minél több proverbiumot gyűjt-
sek össze, függetlenül attól, hogy Gömörnek ezen a vidékén ismerik-e, vagy valamilyen
“mesterséges úton“ jutott el e vidékre2, de nem is az volt a célom, hogy esetleg egy közösség,
vagy éppenséggel egyetlen ember teljes ismeretanyagát rögzítsem. Egy többé-kevésbé meg-
határozott számú, hozzávetőleg azonos szintű kultúrát hordozó közösség kötetlen beszélgeté-
seit, elsősorban a munkára, időjárásra, emberi tulajdonságokra stb. tett megjegyzéseit figyel-
tem. Kétségtelen azonban, hogy “adatközlőim“ között vannak olyanok, kiknek érdemes len-
ne a teljes ismeretanyagát lejegyezni, mint tette azt pl. Ujváry Zoltán (Ujváry 1996).
Tizenegy emberrel voltam napi kapcsolatban, s ötven-száz közé tehető azok száma (vásár-
lók és fuvarosok), akik rendszeres időközönként visszatértek. Ez utóbbiak közül azonban
csak néhányan ejtettek el egy-egy szólást, közmondást. A cég tizenegy alkalmazottja közül
ketten rendelkeznek középiskolai érettségivel, a többiek különféle szakiskolákban tanultak
valamilyen szakmát. Mindannyian magyar anyanyelvűek. Ketten szlovák, a többiek magyar
tannyelvű általános iskolába jártak. Itt jegyzem meg, hogy a szlovák iskolában tanultak kö-
zül az egyikük igen sok proverbiumot sző beszédébe. Magyar közegben mozognak, s huza-
mosabb ideig egyikük sem élt más vidéken. Egyikük helybeli, a többiek a környező falvak-
ból származnak. Van, aki gyerekkorában került ebbe a kisvárosba, mások házasságkötés ré-
vén telepedett itt le.
Egyik adatközlőm Sajókirályiban lakik, ami egykor önálló település volt, de mára össze-
épült Tornaljával, s bár lakossága nagyon felhígult, a törzsökös lakosság a mai napig magán
viseli a hagyományos közösség jegyeit3. Egy-egy adatközlő a közigazgatásilag Tornaljához
tartozó Sajószárnyában, továbbá Kövecsesen és Sajógömörön lakik. Azok, akik már Tor-
nalján élnek, a következő falvakból származnak: Alsófalu, Sánkfalva, Sajókeszi, Abafalva,
Rimaszécs. A legtöbb közmondást, szólást és csúfolót a Túróc-völgyi településekből (Alsó-
falu, Sánkfalva) származóktól, valamint a már említett királyi adatközlőtől gyűjtöttem. Ez
utóbbi felesége .elsővályból származik, így ismeretanyagának egy része a Vály-völgyből
ered, néhányszor ő maga említette, hogy Vályban is így mondják. Külön fel kell hívni a fi-
gyelmet Magyar Sándor és Bódi János ismeretanyagára. Szükséges megjegyezni, hogy a kü-
lönféle szólásokat a legkülönbözőbb beszédszituációkban könnyedén, ötletesen és találóan, s
a szövegkörnyezetbe jól illeszkedően alkalmazzák. A kereskedők, kocsmárosok és fuvarosok
közül is elsősorban a Túróc-, és Vály-völgyből származók közlései érdemelnek figyelmet.
Mindannyian, akiktől az alábbi szövegeket lejegyeztem, a keleti palóc tájszólást beszélik, de
a fent említett ok miatt a hangtani sajátosságokat nem jelölöm a szövegben. Arra, hogy az
adatközlők adatait feltüntessem, csak a gyűjtés színhelyéül szolgáló cég alkalmazottaitól –
egykori munkatársaimtól – kaptam szóbeli beleeggyezést, ezért csak az ő esetükben jelölöm
a forrást nevük kezdőbetűivel.

2 Napjainkban nem hagyható figyelmen kívül a kultúra, illetve a kultúra egyes elemeinek terjedése a
modern tömegtájékoztatási eszközökön – sajtó, TV, rádió, Internet stb. – keresztül vagy, hogy az
iskolákban a gyerekek – s rajtuk keresztül a szülők is – egyre több információhoz jutnak. Balgaság
lenne azt állítani, hogy így csak a tömegek számára fogyasztható “amerikai szenny“ jut el az
emberekhez, hiszen ezek mellett számtalan értéket is közvetítenek ezek a csatornák. S bár ez már
rég nem azonos a hagyományos átadás-átvétellel – ahogyan hagyományos értelemben vett (paraszti)
közösségek sincsenek – a mai világban létjogosultságát nem kell bizonygatni.
3 Egyebek mellett számon tartják, hogy kik a királyiak, templomuk, temetőjük van, általánosan
használják a falu helyneveit.

Az anyagot három csoportba soroltam: közmondások, szólásmondások és csúfolók. A
szólásokon belül nem jelölöm külön a szóláshasonlatokat, s ugyanígy járok el a csúfolók ese-
tében is (t.i. nem különítem el a falu-, név-, nemzetiség-csúfolókat). A közmondásokat vas-
tagon szedett betűkkel különböztettem meg, a szólásokat vastag dőlt betűkkel, a csúfolókat
pedig aláhúztam. Egyéb módon nem különítem el az anyagot, az egészet egymás után betű-
rendben következő közös címszavak alatt közlöm. Címszónak általában a kifejezés első ál-
landó, rag-, és jelző nélküli főnévi elemét tekintem. A szóláshasonlatok mindig a mellék-
mondati részben előforduló szóelemeik szerint foglalnak helyet a gyűjteményben. Ha az első
főnévi elem sokkal kevésbé jellemző szava a kifejezésnek, mint a főnév jelzője, a jelzőt te-
kintem a címszónak. Azokat a proverbiumokat, melyekben nincs főnév, az első, a kifejezés-
re jellemző szó alá sorolom. Az egyes kifejezésekhez az adatközlők által fűzött, szó szerint
lejegyzett, rövid magyarázatokat dőlt betűkkel közlöm, közvetlenül a kifejezés után. Ahol a
magyarázat hosszabb volt (néhány esetben én magam kérdeztem rá, hogy egy-egy kifejezést
hogyan értelmeznek, milyen összefüggésben használják) és az adatgyűjtés során lehetetlen
volt a szó szerinti lejegyzés, a kifejezés értelmezését az elmondottak alapján emlékezetből ír-
tam le, azonban tartalmát nem változtattam meg. Ahol magyarázatot nem fűztek a kifejezés-
hez, s a szólásból nem derül ki, hogy milyen szituációban használják, ott a szólás, közmon-
dás általánosan ismert formulájával próbálom azt érthetővé tenni. A magyarázatok közlésére,
illetve a szövegkörnyezetre való utalásra azért is szükség van, mert azoktól elvonatkoztatva a proverbium jelentése meghatározhatatlan.

A gyűjtemény 354 szólást, közmondást tartalmaz. Ebből 108 a közmondás, 246 a szólás
és 11 a csúfoló. A szólások közt – a már említetteken kívül – megtalálható néhány időjárás-
ra, illetve az ember hangulatára, jövőjére vonatkozó jóslás is. Ezek azért kerültek a szólások
közé, mert az adatközlők, ha rákérdeztem, hogy ezeket hol hallották, hogyan tekintenek rá-
juk, azt válaszolták, hogy “ezek csak olyan szólások“. Néhány újabb eredetű is megtalálható
a szólások közt (erre utalnak a modern élet kellékei: busz, bicikli vagy éppen Winnetou és lova), ami a műfaj fejlődőképességét igazolja. Elsősorban a szóláshasonlatokban helyettesítik a ma már nem használatos tárgyakat modern eszközökkel.

Az itt közölt közmondások, szólások, csúfolók nem csak egyik vagy másik ember szó-
készletéhez tartoznak, hanem a már bemutatott körben általánosan használatosak. Azonban a
variánsok közlésétől általában eltekintettem, ugyanis a proverbiumok legnagyobb részének
nem állandó a szórendje. Így többnek is különféle változatát jegyeztem fel anélkül, hogy a kifejezés értelme változott volna. Ezért mindig az általam legteljesebbnek vélt formulát igye-
keztem kiválasztani és itt közzétenni4. A gyűjteményt egy jegyzék követi, melyben a tájsza-
vak magyarázatát, értelmét közlöm, majd az adatközlők adatai következnek. A munkát a fel-
használt szakirodalom jegyzéke zárja.

Végezetül még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az alábbi idézet O. Nagy Gá-
bor hatalmas gyűjteményének előszavából való, melyet munkám folyamán nagy haszonnal
forgattam: “Gyűjteményünket úgy állítottuk össze, hogy használóinak lehetőleg széles körű
áttekintést adjon a magyar szólások és közmondások valamennyi típusáról, fajtájáról. (…)
Nem vettük fel azonban gyűjteményünkbe sem az egyértelműen obszcén, azaz a nemi élettel

4 Igaz, ez a fajta szelektálás részben ellentmond az általam követett elvnek, vagyis hogy egy közösség
által a mindennapi beszédben használt proverbium-készletet állítok össze. Nem láttam azonban
értelmét annak, hogy pl. tízszer közöljek egy közmondást, ha az tízszer hangzott el úgy, hogy csak
a szavak sorrendje változott, a tartalma nem.

kapcsolatos és a szemérmet durván sértő szólásokat, sem a káromkodásokat. (…) Erősen
megrostáltuk a durva szót vagy szavakat tartalmazó szólásainkat és közmondásainkat is“ (O.
Nagy 1982, 19-20). Nos, úgy vélem, hogy mivel az obszcén és “durva“ szavakat tartalmazó
szólások is hozzátartoznak nyelvünkhöz, illetve folklórunkhoz, s jelentős hányadát képezik a
vizsgált közösség proverbium-készletének, helyük van e gyűjteménybe. Az adatgyűjtés
ugyanis nem esztétikai szempontok, s nem is az elmúlt korszak által megkövetelt álszent
szemléletmód alapján folyt, hanem a teljesség igényével, mely teljességet az általam válasz-
tott módszer alkalmazásával látok biztosítottnak.

ADNI
1.
Adott is, meg nem is! L.SZ.Á.
Nem lehet hasznát venni.
AJTÓ
2.
Tartja, mint süket az ajtót! M.CS.
Arra mondják, aki tart valami súlyos terhet, holott le is tehetné.
3.
Vágja, mint szél a budiajtót!
Az ész nélkül, kapkodva, vagdoskodva dolgozó emberre mondják.
AKARNI
4.
Mindent lehet, csak akarni kell! B.J.
A munka alól kibújni akaró emberre mondják.
AKASZTANI
5.
Akasztottak tőle már rosszabbat is!
Nem ő a legrosszabb ember!
6.
Tőle is akasztottak már jobbat! M.S.
Az előző szólás ellentétje. Jelentése: ő a legrosszabb!
7.
Arra volna esze, de hogy felakassza magát, arra nincs!
P.GY.
Arra mondják tréfásan, aki folyton a huncutságon töri az eszét.
ALMA
8.
Mosolyog, mint a vadalma! L.A.
Az ok nélkül mosolygó emberre mondják.
ALSÓ
9.
Leüti, mint Hanzi a makk alsót!
Akkor mondják, ha valaki valamit (kiálló szög, karó) nagy lendülettel leüt.
ARANY
10.
Nem mind arany, ami fénylik! M.S.
Nem mind érték, ami annak látszik.
ÁCS
11.
Most nyő a fasza az ácsnak! M.S.
Ezt akkor mondják, ha valaki szögel és a szög mellé üt.
ÁGYÚ
12.
Süket, mint az ágyú! M.S.
Akkor mondják, ha valakinek hiába beszélnek.Page 5
BAGOLY
13.
Basszék meg a rézfaszú bagoly!
B.J.
Átok.
14.
Elvisz a rézfaszú bagoly! L.A.
Gyermekijesztő.
15.
Bagoly mondja verebnek, hogy nagy a feje!
B.J.
Az vádol mást, aki maga is vétkes.
BAJ
16.
Itt már bajok vannak! J.L.
Nem teljesen normális.
BANDA
17.
Mindenki a maga bandáját ismeri!
M.S.
Mindenki a saját környezetében élvez előnyöket, illetve a saját szakterületén belül mo-
zog otthonosan.
BEBORUL
18.
Annak már beborult!
Annak már vége van.
BECSÜLET
19.
Betyárbecsülete csak egy van az embernek!
Az ember vigyázzon a jó hírnevére, mert csak egyszer hibázhat, utána már nehéz ki-
köszörülni a csorbát.
BE.ŐTT
20.
Eláll, mint befőtt a spajzban! M.S.
Elmélázva, a külvilágról tudomást nem véve áll.
BÉL
21.
Mi van veled, ég a beled?
Annak mondják, aki a többség által elfogadhatatlan javaslattal, ötlettel áll elő.
BESZÉD
22.
Ez a beszéd, a többi csak röfögés! M.S.
Helyeslés.
23.
Cigánybeszéd pipafüst!
A hazug ember igérete úgy elszáll, mint a pipafüst.
BICIKLI
24.
Szétszedi, mint a biciklit! M.CS.
Akkor mondják, ha valaki valamit alkatrészeire szétszerel, azonban gyakran használ-
ják átvitt értelemben is. Ez utóbbi jelentése leggyakrabban veréssel felérő fenyegetés,
de pl. ha egy focicsapat csúfos vereséget szenved, ha az ellenfél taktikája következté-
ben széthull a csapaton belüli összjáték, akkor is használják ezt a szólást.
BOCI
25.
Olyan, mint az újszülött boci! Nem tud semmit a világról.
B.J.
BOLOND
26.
Bolond lyukból bolond szél fúj! M.S.
“Amilyen az anyja, olyan a lánya“, illetve bolond embertől nem lehet okosat várni.
27.
Bolond vagy te, csak nem forgasz! M.S.
A meggondolatlanul cselekvő embernek mondják.
28.
Ideges ember nincs, csak bolond! L.SZ.Á.
Annak mondják, aki a saját maga által elkövetett hiba fölött bosszankodik.
29.
Két bolond egy pár! M.S.
Egyik se jobb a másiknál.
BORSÓ
30.
Lepereg róla, mint a falra hányt borsó! P.GY.
Nem használ neki sem a szidás, sem a figyelmeztetés.
BOT
31.
Bot alá beszél.
L.SZ.Á.
Kötekedik, provokál.
32.
Majd potom, ha beveszed a botom! M.S.
Nemzetiség-csúfoló; szlovák.
BUSZ
33.
Váró busz nincs, csak buszváró!
M.S.
Nem te fogod megmondani, hogy hogyan legyen!
BÚTOR
34.
A bútort cserélik, nem a kurvákat!
B.J.
Rossz oldalról közelítik meg a problémát.
BÜDÖSSÉG
35.
Úgy eltűnik, mint a büdösség!
B.J.
Gyorsan, észrevétlenül elillan.
CIGÁNY
36.
Körbejárja, mint cigány a kását!
B.J.
Minden áron meg akarja szerezni.
37.
Járkál, mint cigányban a fájdalom! B.J.
Pattog, mint cigányban a fájdalom! B.J.
CIPŐ
38.
A suszter cipője a legrongyosabb!
A mások kiszolgálása, illetve a sok munka – a harácsolás – miatt nincs ideje a saját dol-
gait rendbetenni. Pejoratív értelemben használják.
CSENDŐR
39.
Ír, mint a cseh csendőr!
P.GY.
Szlovák szólás tükörfordítása.
CSÍK
40.
Megyen bele, mint Godóba a csík! S.B.
Megyen bele, mint Galoba a csík! S.B.
Mindkét változatot egy adatközlőtől sikerült lejegyezni. Tudomása szerint az első vál-
tozat a régebbi.
CSINÁLNI
41.
Kinek mit csináltam? J.L.
Kinek mit vétettem, kinek ártottam, hogy ver a sors?
CSONT
42.
Nem törik ennek csontja!
Nem törékeny, úgy mint az ember csontja.
CSUKLANI
43.
Egész nap ásít, csak most csuklik!
M.S.
Egész nap nem csinál semmit, csak amikor a többiek már végeznek a munkával,
akkor kezd kapkodni.
DARÁZS
44.
Ha nyáron sok a darázs, kemény tél lesz!
Időjárás jóslás.
DERÉK
45. Olyan a bonca, mint nekem a derekam!
B.J.
Nagytermetű, izmos.
DISZNÓ
46.
Nagy az ól, kicsi a disznó! M.S.
Annak az embernek mondják, akinek nagyobb a szája, mint a téteménye. Nagyobb a
füstje, mint a lángja.
47.
El van gondolkodva, mint a hugyozó disznó! M.S.
DISZNÓBÉL
48.
Disznóbél egészség! M.S.
A társaságban hangosan böfögő embernek mondják félig tréfásan, félig feddés kép-
pen.
DISZNÓTOR
49.
Nem erőszak a disznótor! M.S.
Ha nem akarod, ne csináld, senki nem kényszerít rá! Azonban általában ott bujkél a
szavak mögött a figyelmeztetés: de az osztozkodásnál is maradj távol!
DOLGOZNI
50.
Jól dolgozol, csak egy kicsit lassan! M.S.
A lassan, körülményesen dolgozó embernek mondják, általában ironikus éllel.
DUDA
51.
Jóllakott, mint a duda!
M.CS.
Annyit evett, hogy alig bír mozogni!
DUDÁLNI
52.
Megtanítja kesztyűben dudálni! M.CS.
Megtanítja a rendre, s ha kell, akár a testi fenyítéstől sem riad vissza.
EB
53.
Köti az ebet a karóhoz! M.S.
Megmakacsolja magát, nem enged a véleményéből.
ECET
54.
Jó, hogy nem szaggatja magát ecetbe! S.B.
Nem bánkódik a dolgok felett, nem csinál valamiből ügyet.
EGÉR
55.
Elment a macska, cincognak az egerek! B.J.
Ha nincs jelen a magasabb társadalmi, munkahelyi stb. ranggal bíró egyén, a többiek
fegyelmezetlenül viselkednek.
EGY
56.
Egy az egybe, negyvenegybe! S.B.
Minden áron.
ELTOLNI
57.
Eltolta kiscsikó korában!
Már akkor elrontotta, amikor kigondolta.
EMBER
58.
Szegény ember, aki igérni se tud! S.B.
59.
Nagy ember, nagy tüsszentés!
B.J.
A nagyobb termetű embernek többre van szüksége.
60.
Embereknél történik! L.A.
Ha valaki munkavégzés közben hibát vét, akkor mondja.
61.
Csak beteg embertől kérdezik! P.GY.
Akkor válaszolnak így, ha megkérdezik valakitől, hogy kér-e egy pohár italt.
62.
Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni! P.GY.
Mindenki a magához hasonló emberek barátságát keresi, úgyhogy amilyen természe-
tű egy ember, olyan a barátja is.
63.
Egy ilyen jó ember volt, az is belefúlt a moslékba! M.S.
Tréfásan, illetve pejoratív értelemben használják.
64.
Csak egyszer lehet kibaszni az emberrel, de akkor rendesen! P.GY.
Csak egyszer lehet egy emberrel egyazon módon kitolni.
65.
Okos ember más kárán tanul! M.S.
Az okos ember nyitott szemmel jár a világban, s okul mások hibáján.
66.
Nagyobb ember is szenvedett már vereséget! S.B.
Nem kell minden kudarc fölött bánkódni.
ESIK
67.
Ahogy esik, úgy koppan! B.J.
Mindegy, hogy hogy lesz.
ESŐ
68.
Bőg a szamár, eső lesz! B.J.
A hangosan ásító vagy ordítozó, hangosan vitatkozó embernek mondják.
69.
Eshetne már, már régen esett! B.J.
Gyakori esőzések ideján, bosszankodva mondják.
70.
Ha bugyborékol az eső amikor beleesik a tócsába, akkor sokáig fog esni.
P.GY.
Időjárás-jóslás.
ÉG
71.
Ha az ég a földdel összeér is! L.SZ.Á.
.ofadkozás, jelentése mindenképp.
ÉK
72.
Éket ékkel kell kiütni! J.L.
Kutyaharapást szőrével! A bajt az azt okozó jelenség orvoslásával, megszüntetésével
lehet gyógyítani azon a módon, ahogy a baj keletkezett.
ÉLET
73.
Úgy szép az élet, ha zajos!
M.S.
Tréfásan mondják annak, aki összeveszett a házastársával.
ÉNEKGYÁR
74.
Elment Kecsőbe, az énekgyárba! B.J.
Akkor mondják félig tréfásan, félig komolyan, ha nem akarják elárulni, hogy a kere-
sett személy hová ment.
ÉSZ
75.
Ahol nincs ész, annak nem lehet venni a patikában! P.GY.
Aki oktalan, azon nem lehet segíteni.
76.
Nem volt ott, mikor a jó Isten az észt osztogatta! M.CS.
Nincs esze, nem ért hozzá, buta.
77.
Hol ész nélkül, hol jobban! M.S.
Gondolkodás, megfontoltság nélkül, hirtelen cselekszik.
78.
Többet ésszel, mint erővel! M.CS.
Megfontoltan, ésszerűen hamarább és könnyebben elvégezhető egy feladat, illetve aki
nem gondolkodik, az csak erőlködjön!
FA
79.
Maga alatt vágja a fát! P.GY.
Meggondolatlanul, maga ellen cselekszik.
80.
A fával négyszer megizzad az ember, míg egyszer megfűtözik nála! Ki kell, vágni, fel
kell fűrészelni, haza kell hozni, fel kell hasogatni. S.B.
Átvitt értelemben is használják, jelentése: akinek van valamije, nyilván keményen
megdolgozott érte.
FARKAS
81.
Emlegesd a farkast, majd megjelenik a kert alján!
M.S.
A kellemetlen, a társaságban nem kívánatos embert, ha emlegetik, megjelenik.
82.
Úgy félti, mint farkas a kölykét!
M.S.
Nagyon vigyáz rá.
.EJ
83.
Akinek nincs a fejében, legyék a lábában! M.CS.
A rest kétszer fárad! Aki nem gondolkodik, később a saját hibáinak helyrehozatalával
lesz kénytelen foglalkozni.
84.
Ne haggy a fejedre szarni, nyisd ki a szádat!
B.J.
A naiv embernek mondják, olyannak, aki rendszeresen hagy magával kitolni.
85.
Ne szólj szám, nem fáj fejem! M.S.
Aki nem beszél sokat, nem kritizál mindent, azt szavaiért nem érhetik támadások.
FÉLNI
86.
A vantól nem kell félni sose!
S.B.
Nem baj, ha jelenleg nincs rá szükségünk, de eljöhet a pillanat, amikor majd jól fog
jönni!
FILLÉR
87.
A fillért fogja, a százast meg engedi!
Arra mondják, aki nem jól ossza be a pénzét. A hasznos, szükséges dolgokra sajnálja,
szórakozásra pedig bőven költ.
88.
Haver vagy az utolsó fillérig! M.S.
.éli tréfásan szokták mondani. Jelentése: csak addig barát, míg pénze van, míg haszon
származik belőle.
89.
Tíz fillérért megbaszná a kutyáját!
M.CS.
A zsugori, kapzsi emberre mondják.
FIÚ
90.
fiú az, csak megrepedt!
Az újszülött kislányra mondják tréfásan akkor, ha fiút szerettek volna.
FOGAT
91.
Jár, mint a Geczi-fogat!
A folyton nyüzsgő emberre mondják, illetve akkor, ha egyik alkatrész nem illeszkedik
a másikba.
FÖLD
92.
föld a földhöz, pénz a pénzhez! B.J.
Mindenki keresse a magához való emberek társaságát!
FŐNÖK
93.
Te vagy a főnök! J.L.
A sokat fontoskodó embernek mondják.
FÜL
94.
Az egyik fülén be, a másikon ki! M.S.
Az egyik fülem bal, a másik meg nem hall! B.J.
Nem törődik vele, hogy mit mondonak neki, illetve róla.
95.
Azért mondom a szemedbe, hogy ne kerüljön a füledbe!
S.B.
96.
Cseng a jobb fülem, jó hírt fogok hallani!
97.
Le van törve, mint a bili füle! M.S.
Szomorkodik, bánkódik.
FŰ
98.
Kinől a fű a talpa alatt! S.B.
Csak álldogál, nem dolgozik, illetve lassú.
FŰZFA
99.
Megjött, mint a fűzfa! M.S.
A lassan, sokára érkező emberre mondják.
GÉPSZÍJ
100. Elkapta a gépszíj! M.S.
Megbetegedett, megnősült, bevonult stb.
GEREBLYE
101. Olyan sovány, mint a gereblye! B.J.
A nagyon sovány emberekre mondják.
GUNÁR
102. Úgy járt, mint a hanvai gunár! Odafagyott a fasza a jéghez. M.S.
Annak mondják, aki még a nagy hidegben is inkább félreáll a munka elől ahelyett,
hogy mozogna, dolgozna, s az által egy kicsit átmelegedne.
GYEREK
103. Áll, mint Katiban a gyerek! S.B.
a.) Arra mondják, aki mozdulatlanul áll.
b.) Ha valaki valamit jól összeszerel.
104. Nevezzük nevén a gyereket! M.S.
Ne beszéljünk mellé!
105. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát! B.J.
Ha valaki nem mondja el a problémáját, nem tudnak rajta segíteni.
GYÓGYSZER
106. Drága, mint a gyógyszer!
Aránytalanul drága, szinte megfizethetetlen.
GYUFA
107. Kihúzza a gyufát! K.Z.
Pórul fog járni.
GYULA
108. Gyula, zsugorodj a juhra!
M.S.
Névcsúfoló.
109. Hallelujja, meghalt Gyula!
M.S.
Névcsúfoló.
HAL
110. Tudja, hogy hol döglik a hal!
A helyezkedő emberre mondják.
HALÁL
111. Baj van, meghalt Najman! (Neumann) B.J.
Gúnyosan annak mondják, aki a kis ügyet is felfújja.
112. Inkább a halál legyen a barátom! S.B.
A baráti közeledést elutasító, inkább tréfás szólás.
113. Minden halálnak van valami oka! M.S.
A kifogásokkal előhozakodó embernek mondják.
114. Pontos, mint a halál! M.S.
Megbízható.
HALNI
115. Aki siet, hamar meghal! B.J.
Valószínűleg az “Aki kíváncsi, hamar megöregszik“ és a “Lassan járj, tovább érsz“ közmondások összevonásából származik. Általánosan elterjedt formula.
116. Csak meghalni muszáj! M.S.
Nincs olyan dolog, feladat, amit ne mellőzhetne az ember.
HALOTT
117. Batus halott nincsen!
A vagyont senki nem viszi magával a sírba. A törtető, kapzsi, harácsoló emberre mondják.
HARAMIA
118. Jönnek, mint a haramiák!
S.B.
Akkor mondják, ha hirtelen sok ember jön valahonnan vagy megy valahová.
HAZUDNI
119. Úgy hazudik, mintha olvasna! L.A.
Arra mondják, aki szemrebbenés nélkül próbálja meg igaznak beállítani még a legnagyobb képtelenséget is.
HÁTRADŐLNI
120. Mindjárt hátradőlök tőle! B.J.
A nagyot mondó, hazudó embernek mondják.
HEGY
121. Hegy a heggyel nem találkozik, de ember az emberrel igen! Ezt akkor mondják, ha
kitolnak veled. M.S.
Majd visszakapod még ezt!
HINNI
122. Olyat mond, hogy maga se hiszi el! B.J.
A nagyot mondó, hazudós emberre mondják.
HÍZNI
123. Csontra hízik! S.B.
Nagyon sovány.
124. Sose tudod, mitől hízol! B.J.
Ne válogass, ne fínnyáskodj! Átvitt értelemben is használják.
HORKOLNI
125. Amilyen hosszú az év, mindig horkol! J.L.
Lusta, egész évben nem dolgozik.
HÓ
126. Hol van már a tavalyi hó? M.S.
Régen volt, talán már nem is igaz!
HÜLYE
127. Sok hülye egy rakáson! J.L.
Bosszankodva mondják a veszekedő, civakodó társaságra.
IDŐ
128. Változnak az idők! M.S.
Ami tegnap érvényes volt, mára már nem biztos, hogy az.
129. Minek arra a kis időre? B.J.
Aki így válaszol valamilyen felszólításra (javulj meg; tanulj meg autót vezetni stb.),tréfásan élete hátralévő részére utal.
IGAZSÁG
130. A fele sem igaz! B.J.
A hazudozó embernek mondják.
131. Legalább egyszer mond igazat! K.G.
A hazudozó emberre mondják.
132. Meghalt Mátyás, oda az igazság! M.S.
INAS
133. Amilyen a tanító, olyan az inas is! M.S.
ING
134. Akinek nem inge, ne vegye magára! P.GY.
Annak mondják, aki más helyett sértődik meg.
INNI
135. Van annak, aki nem issza el! K.G.
A tékozló embernek mondják.
IPAROS
136. Te tudod, te vagy az iparos! M.CS.
Az okoskodó, fontoskodó embernek mondják. ISTEN
137. Ahol nincs, onnan az Isten se vehet!
M.S.
138. Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj´ Isten! S.B.
Ahogy beszélsz, úgy fognak veled is beszélni! Átvitt értelemben is alkalmazzák:
Ahogy te segítesz másokon, mások is úgy fognak neked segíteni!
139. .ojtsd meg Isten, ne kínozd!
M.CS.
Akkor mondják tréfásan, ha valaki nagyon köhög.
140. Miért ver veled az Isten?
A kellemetlen embernek mondják tréfásan is, komolyan is, ha megunják a tolakodását.
141. Nagy az Isten állatkertje!
Sok a tökéletlen, buta ember.
142. Segíts magadon, az Isten is megsegít! P.GY.
Ha hozzáfogsz a feladat elvégzéséhez, előbb – utóbb siker koronázza majd munkádat!
IZZADNI
143. Izzad a nyelvünk!
Nagy hidegben, irónikusan mondják.
JANCSI
144. Jancsi, szart a macska, hajtsd ki!
M.S.
Névcsúfoló.
JANI
145. Én vagyok a Jani! M.CS.
Ki a Jani?
M.S.
Tréfásan, hencegve mondja az, aki olyan dolgot tud, amit a többiek nem.
JÉG
146. Elment Ipricsomba jeget aszalni! M.S.
Annak mondják tréfásan, aki afelől érdeklődik, hogy egyik vagy másik ember hová
ment.
JÓ
147. Jó tett helyébe jót várj! M.S.
148. Nem leszek a jónak elrontója! P.GY.
Az válaszol így, akit a társaság szórakozni hív.
JÓKEDV
149. Ha pénteken jókedved van, vasárnap ríni fogsz! S.H.J.
KALÁCS
150. Jó a kalács, de csak a hús után! P.GY.
Átvitt értelemben is használják “mindennek meg van a maga rendje“ értelemben.
KAPANYÉL
151. Könnyebb a ceruza, mint a kapanyél!
Érdemes tanulni, semmint lazsálni, s később nehéz munkát végezve megélni.
KAPU
152. Olyan szája van, mint a vályi kapu! M.S.
Gyakran veszekedik, kiabál.
KÁMFOR
153. Eltűnt, mint a kámfor! S.B.
A társaságból gyorsan, észrevétlenül elillanó emberre mondják.
KECSKE
154. Éhes kecske is káposztával álmodik! L.A.
Az “Éhes disznó makkal álmodik“ és a “Kecskére bízta a káposztát“ közmondások
összevonásából alakulhatott ki. Általánosan elterjedt formula.
KENYÉR
155. Kölcsönkenyér visszajár!
M.S.
“Én is segítettem neked, most segíts te nekem“, valamint “Majd visszakapod, ami
rosszat vétettél ellenem“ értelemben használják.
156. Megette a kenyere javát! S.B.
Öreg, tapasztalt.
KEREPLŐ
157. Jár a szája, mint a kereplő!
S.B.
A sokat fecsegő emberre mondják.
KERÉK
158. Amennyiszer fent a kerék, annyiszor lent is!
Egyszer fent, máskor lent! Nem mindig mennek jól a dolgok.
KÉTSZER
159. Jobb kétszer, mint egyszer sem!
Inkább köszönjön, fogjon kezet kétszer az ember, nehogy esetleg harag legyen abból,
hogy nem üdvözli valamelyik ismerősét.
KÉZ
160. A kezed járjon, ne a szád!
P.GY.
Ne magyarázz, ne okoskodj annyit, inkább dolgozz!
161. Bűnös kezektől kialszik a tűz!
Annak mondják, aki nem tud tüzet gyújtani.
KICSI
162. Sok kicsi sokra megy!
B.J.
Aki takarékos, a keveset is félreteszi, az előbb – utóbb meggazdagodik.
KI.OGÁS
163. Jó kifogás sose rossz!
A kifogásokat kereső embernek mondják.
KIRÁLY
164. A király hol vette a várát?
S.B..
A kíváncsi, mindent tudni akaró embernek mondják, illetve megválaszolhatatlan kér-
désre válaszolnak így.
KOCKA
165. Fordul a kocka! B.J.
A szerencse forgandó, lesz ez még másképp is.
KOTORÁSZNI
166. Halász, vadász, madarász, mind a szarban kotorász!
M.S.
Foglalkozás-csúfoló, napjainkban azonban mint névcsúfolót használják.
KOLBÁSZ
167. Több nap, mint kolbász!
L.SZ.Á.
Sok nap van még a fizetésig, a pénz meg már kevés, illetve takarékoskodj, oszd be,
amid van!
KOPP
168. Egyszer hopp, máskor kopp!
S.B.
Nagy lábon él akkor, amikor van (pénze), ha elfogy, akkor koplal. A pazarló, csak a
mának élő emberre mondják.
KÖHÖGNI
169. Sokan köhögnének még! De már nem tehetik, mert meghaltak.
KÖLES
170. .izet, mint a köles!
J.L.
Sokat fizet. A köles arra utal, hogy mivel apró szemű, sok kell belőle.
KÖPNI
171. Se köpni, se nyelni! P.GY.
Arra mondják, aki kínos helyzetbe kerül, s torkán akad a szó.
KUKUTYIN
172. Elment Kukutyinba zabot hegyezni!
Nem létező helyre ment véghezvihetetlen dolgot művelni. Akkor válaszolnak így, ha
nem akarják elárulni, hogy a keresett személy hová ment.
KURVA
173.
Izzad, mint kurva a templomban!
a.) Arra mondják, aki valami bűnt követett el, s azt megpróbálja tagadni.
b.) A nagyon izzadó emberre mondják tréfásan.
KUTYA
174. A hazug embert hamarabb utólérik, mint a sánta kutyát!
B.J.
A hazugság hamar kiderül.
175. A kutyák nyalogatják a száját!
L.A.
Úgy be van rúgva, hogy a földön hempereg.
176. Amelyik kutya ugat, nem harap!
Aki sokat beszél, illetve fenyegetőzik, az keveset cselekszik.
177. Az én kutyám bassza az övét!
B.J.
Szegről-végről rokonok, bár ez a rokonság nem kívánatos!
178. Egyik kutya, másik eb!
M.S.
Egyik se jobb a másiknál.
179. .áradt vagyok, mint a kutya!
J.L.
Az elfáradt ember mondja, rendszerint nehéz munka után.
180. Fosik, mint a murányi kutya!
181. Gyorsan még a kutya se szarik!
P.GY.
Ha valakit nagyon sürgetnek, akkor válaszol így.
182. Ha a kutya mindjárt a kovászba ugrik is!
Minden áron.
183. Kutyából nem lesz szalonna!
L.SZ.Á.
A vér nem válik vízzé; Amilyen az anyja, olyan a lánya.
184. Lelőtték, mint a kutyát!
185. Lenyelte, mint kiskutya a langyos tejet!
M.CS.
Átvitt értelemben is használják, jelentése: naiv, mindent elhisz.
186. Megszakad, mint a Batta kutyája a lángosnézésben!
S.B.
Az adatközlő nem ismeri a szóláshoz kapcsolódó anekdotát.
187. Nem a kutyák dolga!
M.S.
Nem rád tartozik, semmi közöd hozzá!
188. Ott hagyja, mint kutya a szarát!
J.L.
Nem takarít el maga után.
189. Úgy jóllakott, mint a kutya!
B.J.
Sokat evett.
LACI
190. Hátán ül a Laci! B.J.
Lusta.
LASSAN
191. Csak lassan, hogy meg ne zakkanj! B.J.
A lassan dolgozó embert heccelik így.
192. Lassan járj, tovább érsz! M.S.
A szó eredeti értelmében, és átvitt értelemben is alkalmazzák. Ez utóbbi jelentése: ha
az ember megfontoltan, körültekintően jár el, jobb eredményt érhet el, előbbre jut a munkájában.
LÁB
193. Az egy lábad itt, a másik ott!
M.S.
Nagyon siess!
194. Izmos láb kell ahhoz, nem pacsit!
B.J.
Erős ember kell ahhoz, nem pedig olyan, akinek oly vékony a lába, mint a vesszőfonású falhoz, a pacsithoz (patics) használt vessző.
LÁDA
195. Dóczyné ládájában van!
M.S.
Akkor mondják, ha valamit keresnek és a nagy felfordulásban, rendetlenségben nem
találják.
LÁTNI
196. Se nem lát, se nem hall!
S.B.
A saját feje után megy.
LÁTSZAT
197. A látszat sokszor csal! P.GY.
A csillogás, a máz mögött szenvedés, rossz élet rejtőzik.
LEGÉNY
198. Aki tegnap legény volt, legyen máma is az! B.J.
Az éjszakázó, mulatozó embernek mondják , ha munka közben észreveszik rajta, hogy
az italozástól még mindig kába, és félrehúzza magát a munkától.
LÉGY
199. Benne van, mint légy a ganajszarban!
M.CS.
200. Meg van szédülve, mint lámpán a légy!
LÉGYSZAR
201. Pontos, mint a légyszar!
P.GY.
Tréfásan mondják a pontosan elvégzett munkára.
LENNI
202. Még sosem volt úgy, hogy ne lett volna valahogy!
S.B.
Nem kell kétségbe esni, mindenre van megoldás.
203. Vagyunk, mert lettünk!
S.B.
a.) Mi semmiről sem tehetünk.
b.) Nem sok vizet zavar.
LÉTRA
204. Keresztbe viszi, mint rásiak a létrát!
M.S.
Vidékünkön az egyik legismertebb anekdota szerint egyszer a rásiak olyan igéretet
kaptak az uraságtól, hogy annyi fát vághatnak ki az erdőn, amennyi a létra útjába kerül, gondolván, hogy majd hosszában fogják azt vinni. Erre az élelmes rásiak keresztbe vitték, így az uraság legnagyobb bosszúságára nagy mennyiségű fához jutottak.
Egy másik variáns szerint madarat akartak fogni, de a madár elrepült, s hogy utána
tudjanak menni, minden fát kivágtak a keresztbe vitt létra előtt (B.Kovács 1994, 167;
Ujváry 1995, 342).
LOPNI
205. Aki hazudik, az lop is!
LÓ
206. Ajándék lónak ne nézd a fogát! M.S.
Ha adnak valamit, ne válogass!
207. A lónak is négy lába van, mégis megbotlik.
M.S.
Az ember is tévedhet!
208. Annyi érzés van benne, mint a döglött lóban!
M.CS.
Érzés nélkül, durván, kíméletlenül végez valamilyen munkát vagy feladatot.
209. Azt a lovat ütik, amelyik húz!
Mindig a becsületesen dolgozó embert vonják felelőségre, nem pedig a lustát.
210. Állva alszik, mint a fuvaros ló!
S.B.
A munka közben elmélázó, ácsorgó emberre mondják.
211. Beszélhetsz neki, akar a lónak!
M.S.
Hiába minden beszéd, nincs foganatja.
212. .arosodik, mint Vinetú (Winnetou) lova!
B.J.
Rendszerint a hízásra hajlamos vagy elhízott fiatal lányokra, menyecskékre mondják.
A szólás nyilván régebbi eredetű, s csak ama bizonyos ló gazdája változott az idők folyamán.
213. Feszt megy, mint a Kari lova!
B.J.
A nyughatatlan, folyton nyüzsgő emberre mondják. Az anekdotát, melyből a szólás
ered, nem sikerült lejegyezni.
214. Hű, bele Balázs, lovat adott az Isten!
lelkesedő, de ész nélkül nekilendülő embernek mondják.
215. Ilyenkor fagyott le a lónak is a szarva!
B.J.
Nagy hidegben, illetve fázós embernek tréfásan mondják.
216. Inkább a lóval rúgasd meg magad! (mint hogy én üsselek meg.)
L.A.
217. Megyen, mint a ló!
M.S.
Ész nélkül rohan.
218. Megy neki mindennek, mint a vak ló! M.S.
Arra az emberre mondják, aki mindenhez hozzányúl, mindent összefogdos.
219. Nyomtató lónak nem kötik be a száját!
Ha valaki bizonyos anyaggal dolgozik, azt használja, illetve fogyaszt is belőle.
220. Vezesse mindenki a maga lovát!
Törődjon mindenki a saját dolgával.
LÚD
221. Bevágta, mint a ludat fosni!
M.S.
Valamit bedobott valahová.
MARS
222. Húzzák az ebédmarsot!
P.GY.
Harangoznak délre.
MALAC
223. Elválasztja, mint malacot az anyjától!
M.S.
Arra mondják, aki könyörületet nem ismerve választ szét valamit.
MÁJ
224. Olyan, mint a máj!
J.L.
a.) Nagyon jó, nagyon finom.
b.) A jól elvégzett munkára mondják.
MEGTÉRNI
225. Aki megtér, üdvözül!
Akkor mondják, valakinek út közben jut eszébe, hogy valamit elfelejtett,s visszafordul érte.
MELEG
226. Jó a meleg nyárba´ is, jó a pina állva is!
Tréfásan mondják nagy melegben és nagy hidegben egyaránt .
MENNI
227. Oda megyen, ahol van!
K.G.
A pénz is ahhoz dől, akinek már amúgy is sok van.
MESZES
228. Megyen, mint a meszes!
M.S.
Nagyon siet, mint az oltatlan meszet szállító fuvaros, ha eső közeledik.
MÉRTÉK
229. Mindent lehet, de csak mértékkel!
J.L.
Az ember evésben, ivásban, tréfálkodásban legyen mértéktartó.
MOLY
230. Lacko môj, megette a pinát a moly!
M.S.
Nemzetiség – csúfoló.
MONDANI
231. Megmondtam neki á per té!
B.J.
Megmondtam a szemébe!
232. Mondasz valamit, mert jár a szád!
M.S.
A sokat fecsegő embernek mondják, de gyakran mondják tréfálkozva akkor is, ha valaki jó ötlettel áll elő.
233. Nem azt kell nézni, hogy mit mond, hanem, hogy ki mondja!
L.A.
A sértést nem kell mindenkitől egyformán felvenni.
MUNKA
234. A jó munkával spórolni kell!
M.S.
A könnyű munkát lassan kell végezni, mert nem lehet tudni, hogy milyen lesz a következő feladat.
235. A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáférjen!
M.S.
Tréfásan mondogatják.
236. Ég a munka a keze alatt!
M.S.
A dolgos emberre mondják, de gyakran mondogatják gúnyolódva a lustára is.
237. Gyors munka sose jó! M.S.
Hamar munka ritkán jó!
L.SZ.Á.
A sebtében elvégzett munka nem sokat ér, nem tökéletes.
238. Úgy áll a munkához, hogy más is hozzáférjen!
L.A.
A lusta emberre mondják, olyanra aki félrehúzza magát a munka elől.
NADRÁG
239. Közös, mint a szútori nadrág!
Az anekdota szerint hajdanán a szútoriak és a rimaszécsiek közösen varrattak egy vő-
legényi ruhát, amit a falu legényei lakodalmuk alkalmával viselhettek. Azonban egy-
szer a rimaszécsiek nem akarták visszaadni a ruhát, ettől kezdve nagyon megromlott
a viszony a két falu lakói közt.
NAGY
240. Nagyot mutat benne!
M.S.
A látszat csal.
241. Se kicsi, se nagy,te nagy! L.A.
Nics gyereke, semmire sincs gondja, mégis jobban törtet, mint az arra rászorulók.
NAGYAPA
242. Nagyapám is vót, régen meghót!
S.B.
Olyannak mondják, aki régvolt dolgokkal dicsekszik.
NAP
243. Foga van a napnak!
Télen mondják, mikor kel fel a nap, s olyan hideg van, hogy szinte harap.
244. Hideget süt a Nap, nem meleget!
A hideg, napsütéses téli napokon mondják.
245. Magasan van még a Nap!
M.CS.
Van még idő ( a munka elvégzésére).
246. Mire felébred, lemegy a Nap is!
M.S.
Nehezen fog hozzá a munkához.
247. Nyugtával dicsérd a napot!
S.B.
Várd ki a végét!
NÉMET
248. Was ist das? Német fasz, engem céloz, téged basz!
M.S.
Nemzetiség – csúfoló
NÓTA
249. Egy falu, egy nóta! M.S.
Az egy faluból (családból, munkaközösségből stb.) származó emberek mind egyfor-
mák. Pejoratív értelemben használják.
NUDLI
250. Nyeli, mint kacsa a nudlit!
M.CS.
Mohón eszik.
NYALNI
251. Három! Nyalod a vágányom!
M.CS.
Szójáték; csúfoló.
NYÁR
252. Január, február, jön a nyár!
Télen, hidegben egymás és önmaguk biztatására szokták mondogatni.
NYELV
253. Nem maradt a nyelve az anyja picsájában!
B.J.
Veszekedős, nagyszájú.
NYÖGÉS
254. Nemakaródzásnak nyögés a vége!
B.J.
Ha az ember elodázza a rá váró feladatot, ha nem ossza be, később a felhalmozódott
munkát egyszerre kell elvégeznie.
ORSZÁGÚT
255. Öreg az országút, mégse sír!
P.GY.
A korára panaszkodó embernek mondják.
OSZTANI
256. Se nem oszt, se nem szoroz!
P.GY.
Nem számít, lényegtelen.
ÓBÉGATÁS
257. Megadja a módját, mint kálosiak az óbégatásnak! Juhásznak az apósa, Máté Elemér-
nek az apja volt a kántor, oszt mikor ment a temetési menet át a hídon, belefoglalta az
énekbe, hogy vigyázz, lyukas a híd. Oszt az egész menet sorba énekelte, hogy lyukas a
híd. S.B.
ÖRDÖG
258. Ne fesd az ördögöt a falra!
L.SZ.Á.
Nem jó a képzelt bajt, amitől félünk, emlegetni, mert bekövetkezik.
PACA GIZI
259. Olyan rangasz, mint Paca Gizi!
A hetvenes évek elején elhúnyt, elhanyagolt, ronygyos külsejű bejei cigányasszonyt
nevezték Paca Gizinek.
PACUHA MARIS
260. Olyan, mint Pacuha Maris!
A szólás eredete azonos az előzőével, csak más helyszínen. A rendetlen, elhanyagolt
külsejű, rangasz gyerekeknek mondják Rimaszécsen és környékén.
PAMUTOS
261. Nyög, mint a pamutos!
M.S.
A munkavégzés közben sokat nyögő emberre mondják. A szólás alapjául szolgáló
anekdota nem ismeretes.
PAP
262. Még a papot is megszédíti!
B.J.
A “nagybeszédű“, jó beszédkézségű, csavaros észjárású emberre mondják.
263. Még a pap se szart, ő már eszik!
M.S.
Annak mondják, aki korán reggel már úgy hozzáfog az evéshez, hogy még nem is dolgozott.
PAPNÉ
264. Kinek a papné, kinek a lánya!
M.S.
Kinek az egyik dolog tetszik, kinek a másik.
PÉNTEK
265. Pénteken jár udvarolni, mint a húgyos fiúk! Ez olyan falusi mondás.
M.S.
Az adatközlő a szólás eredetét nem ismeri. Az az egykori falusi társadalom rendjére
utal. Minden vidéken meg voltak határozva azok a napok, amikor a fiúk, legények kor-
osztályok szerint udvarolni járhattak. A szólás ma tréfának számít.
266. Holnapután kiskedden, bornyú nyúzó pénteken!
Gyermekmondóka, de felnőttek is rendszeresen használják. Jelentése: sohanapján.
PÉNZ
267. Az asszony verve, a pénz számolva jó!
P.GY.
a.) Ma már inkább csak hencegésből jezik így a férfiak, hogy ki az úr a háznál.
b.) A pénzt ajánlatos többször is rendesen megszámolni.
268. .ogához veri a pénzt! B.J.
Zsugori.
269. A pénz a legkevesebb! S.B.
Nem számít, hogy mibe kerül. Újabban használják irónikusan olyan értelemben is,
hogy valóban kevés pénze van az illetőnek.
270. Se pénz, se posztó!
S.B.
Se az árú, se az érte kifizetett, illetve rászánt pénz nincs meg.
271. Annyi pénze van, mit békán a tojú!
M.S.
Szegény, nincs egy vasa sem, mint ahogy a békán sincs toll!
PINA
272. Nem csak fésülni kell a pinát, hanem baszni is!
B.J.
Nem elég hencegni, tenni is kell valamit!
PISTA
273. Kihúzta magát, mint szaros Pista Krisztus nevenapján!
M.CS.
a.) A túlöltözött emberre mondják.
b.) A görnyedten álló embernek is mondják tréfásan.
PISZI
274. Hiszi a piszi! B.J.
Senki nem hiszi el.
PO.ON
275. Adtunk a szarnak egy pofont!
B.J.
Hiábavaló munkát végeztünk.
POKRÓC
276. Olyan durva, akar a pokróc!
A faragatlan, durva emberre mondják.
PONTY
277. Sima, mint a tükörponty!
P.GY.
a.) Arra mondják, aki nagyon berúgott.
b.) Minden pénzét elköltötte.
PÜ..EDNI
278. Attól se püffed fel! S.B.
Abból nem lesz semmi!
RARA JÓSKA
279. Kiöltözött, mint Rara Jóska!
A túlöltözött emberre mondják. A Rara Jóska ragadványnév. Az egykori rozsnyói katolikus pap testvére volt – enyhén szellemi fogyatékos – kalapját különféle jelvények-
kel tűzdelte tele.
RÉPA
280. Összevágja, mint a répát!
M.CS.
Nagyon megveri. .élig tréfás, félig komoly fenyegetés.
RINGISPÍR
281. forog, mint a ringispír! P.GY.
Ész nélkül forgolódik.
ROSSZ
282. Minél jobbat vársz, annál rosszabb jön!
B.J.
a.) Az ember minél inkább reménykedik, annál inkább kilátástalanná válik a helyzete.
b.) Tréfásan mondják az érkezőnek.
283. Rossz a rosszal, de a rossz nélkül még rosszabb! Akkor mondják, ha valaki megözvegyül. M.S.
SALAMON
284. Megáll, mint Salamon!
Salamon a hetvenes években elhúnyt rimaszécsi férfi volt, aki séta közben gyakran megállt, s hátranézett úgy, hogy előbb az egyik, majd a másik oldalra fordította a fejét. A szólást Rimaszécsen általánosan ismerik és használják.
SÁNTA
285. Pénteken égetik a sántákat!
A sántító embereknek mondják tréfálkozva.
SÁR
286. Megállja a sarat!
M.CS.
Kibírja, helytáll.
287. Olyan nehéz, mint a sár!
L.A.
SEGG
288. .eltörte, mint husszár seggét a ló a hadgyakorlaton!
M.S.
289. Hatvanhat, seggem a szádra pattanhat!
M.CS.
Csúfoló.
290. Segg oda picsástól, Horthy katonástól, Magyarország összes kurvájától! M.CS.
Csúfoló. Annak mondják tréfásan, aki tüsszentett.
SEPRŐ
291. Új seprő jól seper! M.S.
Az újonnan jött munkaerő jól dolgozik.
SIMON
292. Körbejárja, mint Simon Rozsnyót!
J.L.
Elkerülte, mint Simon Rozsnyót!
Arra mondják, aki valakit vagy valamit csak kerülget. A szólás alapjául szolgáló anek-
dotát az adatközlők nem ismerik.
SOR
293. Mindennek sora van, mint a rétesnek! P.GY.
Mindent csak sorjában kell elvégezni.
SORS
294. Veri a sors!
M.S.
Sok baj éri.
295. A sorsát senki nem kerülheti el!
Akár szegény, akár gazdag, mindenkit utólér a sorsa.
STRIM.LIS
296. Beült, mint Bejébe a strimflis!
Arra mondják, aki úgy leült, mintha el sem akarna menni.
SUBA
297. Suba subával, guba gubával!
P.GY.
a.) Mindenki a magához valók társaságát keresse.
b.) Gazdag fiú csak gazdag lányt vesz el, és fordítva.
SÜKET
298. Süket is, meg vak is!
P.GY.
a.) Nem figyel senkire sem.
b.) Nem hallgat másra, csak a saját feje után megy, amiből jó nem származhat.
SZÁL
299. Szakadó szálig!
S.B.
Egytől egyig! Az összes.
SZALADNI
300. Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el!
B.J.
Légy élelmes!
SZAMÁR
301. Ordít, mint a vak szamár!
S.B.
A hangoskodó, kiabáló emberre mondják.
SZAR
302. Hallgat, mint szar a fűben!
B.J.
Azért hallgat annyira, mert vétkes valamibe.
303. Keveri a szart!
M.S.
Szítja az ellentétet.
304. Kevert, mint a koldusszar!
305. Ott hagyják, mint a szarukat!
M.S.
Nem pakolnak el maguk után.
306. Szar a hideg szél nékül!
M.S.
Akkor mondják, ha a téli hidegben még a szél is fúj.
SZARÁS
307. Megyen, mint az ágyba szarás!
J.L.
Jól haladnak a dolgok.
SZARNI
308. Aki eszik, szarik is!
B.J.
Aki dolgozik, hibázik is!
SZÁJ
309. Neki csak a szája jár!
Mindig okoskodik, de a gyakorlatban semmire sem képes.
310. Nagy a szája, a téteménye meg sehol!
Az okoskodó, de a gyakorlatban tehetetlen emberre mondják.
SZEKÉR
311. Nem baszunk szekeren, mert ráz!
B.J.
Nem eszik olyan forrón a kását!
SZEM
312. Több szem többet lát!
L.A.
Ha többen összefognak, könnyebben megtalálják a helyes megoldást.
SZÍV
313. A szíve a seggében dobog!
M.CS.
Megijed.
SZÓ
314. Száz szónak is egy a vége! P.GY.
Sok beszédnek sok az alja. fölösleges egy dologról sokat beszélni, úgyis csak egy
megoldás létezik, illetve azt úgyis el kell végezni.
SZŐR
315. Kutyaharapást szőrével!
M.S.
A bajt annak okozójával lehet gyógyítani.
TANÍTANI
316. Ezt tanítani kéne! M.S.
Annak mondják, aki valamilyen feladatot parádésan megold.
TANK
317. Olyan bordel van, mint a tankban!
B.J.
A nagy felfordulásra, rendetlenségre mondják. A csehszlovák, illetve szlovák hadseregben általános szleng átvétele, tükörfordítása.
TATÁR
318. Nem kerget a tatár!
M.S.
Csak nyugodtan, nem kell annyira rohanni a feladat elvégzésével!
TEHÉN
319. Ne káromkodj, mert megdöglik a tehened!
S.B.
A káromkodó embernek mondják.
TEJ.EL
320. A tejfel hamarabb megjön!
A lassú emberre mondják.
TENNI
321. Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra!
M.S.
Az elvégzendő munkát jobb minél előbb letudni.
322. Maga se tehet róla!
S.B.
Nem teljesen épeszű.
TETVES
323. Csak a tetvesek fáznak!
J.L.
A hidegre gyakran panaszkodó embernek mondják.
TÉVEDNI
324. Tévedni emberi dolog!
M.CS.
Nem baj, bárkivel előfordulhat, mindenki tévedhet!
TIZENKILENC
325. Egyik tizenkilenc, másik egy híjja a húsznak! (Anyám mindig ezt mondta, ha rosszak voltunk a bátyámmal.)
M.S.
Egyik se jobb, mint a másik.
TOMPA
326. Tompa, mint a bika töke!
L.A.
Az életlen szerszámra, eszközre mondják.
TÓT
327. A tótnak is csak délelőtt van esze, délután már nincs!
S.B.
Nemzetiség-csúfoló.
328. Szuszog, mint tót a pinán!
S.B.
A munka közben sokat szuszogó emberre mondják. A szólás alapjául szolgáló anek-
dotát nem sikerült kideríteni.
329. Tót a becsülete, engedd be a pitarba, elfoglalja az egész házat!
A szólás eredete valószínüleg a szlovákiai magyarság jogfosztottságának időszakában
gyökerezik. Átvitt értelemben – nem csak szlovákokra – is alkalmazzák.
330. Válogat, mint tót a húgyos körtében!
S.B.
Az anekdota szerint a tótok vásárba menet egy körtefa alatt rátaláltak egy nagy halom
lehullott vadkörtére. Teleették magukat, s azt gondolva, hogy majd jó vásárt fognak
csinálni, s nagy áldomást csapnak, levizelték, ami megmaradt. Hazafelé menet, mivel
nem sikerült üzletet kötniük és nagyon éhesek voltak, kezdték válogatni az ott hagyott
körtét, hogy “ez sem húgyos, meg ez sem húgyos…“
A válogatós emberre mondják, nemzetiség-csúfolóként nem használják.
TÖRNI
331. Ott törik, ahol van! Ahol nincs, ott nem törhet!
B.J.
Csak annak mehet tönkre valamije, csak attól lophatnak el valamit, akinek van – tehát
a gazdagoktól.
TÚRÓ MÁTYÁS
332. Kapdoskodik, mint Túró Mátyás a szarba!
M.CS.
Hirtelenkedik, megfontolatlanul cselekszik.
TŰGYÁR
333. Elment Zsórba, a tűgyárba!
B.J.
Akkor használják ezt a szólást, ha nem akarják megmondani, hogy hová ment a keresett személy. Mint falucsúfolót is használják.
TYÚK
334. A tyúk az enyém (a többivel nem törődök)!
B.J.
Én vagyok az úr a háznál!
335. A tyúkokkal jár lefeküdni!
Korán fekszik le.
336. Úgy kaparta össze, mint tyúk a szemetet!
Csak nagyon nehezen tudta összeszedni.
337. Vak tyúk is talál szemet! M.S.
a.) Az ügyetlen, ostoba ember is rátalálhat a helyes megoldásra.
b.) Az egyszerű embernek is lehet szerencséje.
UTCA
338. Jön majd még a mi utcánkba!
B.J.
Annak mondják, aki nem segít a rászoruló, bajba került emberen.
ÜNNEP
339. Megjött, mint az ünnep!
Megjött, akár tetszik akár nem!
VALAMI
340. Jobb reggel valami, mint egész nap semmi!
S.B.
Egyen-igyon reggel az ember, mert nem biztos, hogy napközben lesz rá módja. Csak
az a biztos, ha teli a has!
VÁLOGATNI
341. Aki válogat, nem nyeri meg!
P.GY.
Aki sokat válogat, a végén mindenről lemarad.
VÁSÁR
342. Egyszer volt Budán kutyavásár! M.S.
Csak egyszer lehet az emberrel kitolni.
VERÉB
343. Tokosodik, mint a vereb!
B.J.
A fiatal fiúknak mondják a felnőttek tréfálkozva.
VÉR
344. A rossz vér is vér! M.S.
Még ha rossz is, ha csúnya is, akkor is a miénk!
345. A vér nem válik vízzé!
Mindenki olyan természetű, amilyenek a hozzátartozói, amilyen közösséghez tartozik.
346. Vér folyik benne, nem savó!
S.B.
Nem fázik.
VILÁG
347. Kutya világ, szűk esztendő!
M.S.
a.) “Nehéz az élet“ értelemben használják, de elkeseredést is kifejezhet.
b.) .enyegetés.
348. Reszelni a mai köszörűs világban?
M.S.
Többet ésszel, mint erővel! Az elavult eszközöket és módszereket alkalmazó ember-
nek mondják.
VILLÁM
349. Olyan gyors, mint a villám!
M.S.
Nagyon gyors.
VÍZ
350. A Dunába önti a vizet!
L.A.
A Sajóba hordja a vizet!
Oda hordja, ahol van.
ZSÁK
351. Telhetetlen, mint a parasztzsák!
M.CS.
Telhetetlen, mint a pap zsákja!
K.Z.
A telhetetlen, kapzsi emberre mondják.
ZSIDÓ
352. A zsidó is lassan gazdagodott meg!
Türelmes munkával, takarékos életmód mellett lehet vagyont gyűjteni.
353. Sétálgat, mint zsidóban a fájdalom!
M.S.
Cél nélkül járkál.
ZSIVÁNY
354. (Kutya világ, amikor már) a zsiványt is meglopják!
M.S.
A becstelen emberre is rá jár a rúd, őt is baj éri.

Irodalom
B. Kovács István
1994
Baracai népköltészet. Tóth Balázsné Csák Margit előadásában. Pozsony–Budapest /Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XXV./
O. Nagy Gábor
1982
Magyar szólások és közmondások. 3. kiadás. Budapest.
Szemerkényi Ágnes
1988
Közmondás és szólás. In Magyar néprajz V. Szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 213-
237. p.
Ujváry Zoltán
1995
Huncut adomák Gömörből. Debrecen.
1996
Egy földműves szólásai és közmondásai. Debrecen /Gömör Néprajza XLVIII./