kb. 14 perc olvasás
Pohár. A tele pohárnak tanácsán indul. B. – Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. KV. – Bolhapohár. (L. bolha.) BSz. – Czoki pohár. (Búcsú.) E. – Egy-két pohár borban sok jó barát lakik. B. – Elbirja a poharat, de nem a gyűszűt. (L. gyűszű.) D. – Ez a pohár bujdosik, éljen a barátság. Np. – Fenekére lát a pohárnak. B. – Gyakran megárt a szent János pohara. (L. János.) D. – Hol poharak csúsznak, titkok sikamlanak. D. – Igyuk meg a szent János poharat. E. – Két híg tojásnak közepe egy pohár bor. D. – Könnyü pohár mellett vitézkedni. KV. – Légy van a poharadban koma. (L. légy.) Ny. 1. – Muljék el tőlem e pohár. E. – Poharak közt történt. Sz. – Soha nem látná többször az Istent, mintha pohár fenekén lakna. K. – Teli pohár a tanács szaggatója. E. – Teli pohár, üres tanács. E. – Üres dió, üres pohár, ha eltörik sem nagy kár. E. – Vitéz a pohár mellett. KV.
Pokróc. Addig nyujtózzál, meddig a pokróc ér. E. – Aláteritették a vizes pokrócot. (Eszére téritették. Az alvajáró ágya elé vizes pokrócot tesznek.) E. – Goromba mint a pokróc. E. – Lazsnakosnak pokrócos a társa. D. – Ráteritették a vizes pokrócot. B. – Rövidebb a pokróc mint az ágy. E. – Szeretne költeni, de rövid a pokróc. (Nem tellik.) E. – Tovább nyujtózik mint a pokróc ér. E.
Polc. Felült a polcra. (Nagy hangon beszél.) E. – Ki nem vágy a polcra, le sem esik onnét. D. – Könnyü a magas polcról lehullani. D. – Magas polcról pad alá. D. – Nevet mint az árpacipó a polcon. (L. árpa.) Ny. 5. – Polcra tette a fogát. (L. fog.) Ny. 5. – Mindenki nagyobb polcra óhajtozik. B. – Senkinek sem tetszik az alsó polc. B.
Polgár. A polgárok egyezsége legjobb kőfala a városnak. (Latin.) B. – Polgár és paraszt között csak a fal van közben. (Város fala.) D.
Politikus csizmadia. E. – Politikusnak lelkiismerete. (Nincs.) D.
Poltura. Egy garasos malacnak poltrás kötele. D. – Hánykódik mint a poltrás malac a garasos kötélen. E. – Nem adnám egy puttony poltráért. Ny. 14. – Nem ér egy fapolturát. D. – Poltrás malac, garasos kötél. E. – Kapálj (kaparj) kurta, lesz poltura. B.
Polyva. A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul. D. – Annyi mint a polyva. D. – Ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg a napszámot. E.) – Megvan mint öreg ló a polyván. (Nyomorúságosan.) Ny. 5. – Olcsó mint a polyva. D. – Polyva közül válik ki a buza. S. – Pénz nem polyva. S. – Pénzt teremt a polyvából is. D. – Polyvába takarta Isten a buzaszemet. E. – Szalma adósságnak polyva interese. E. – Szuszog mintha polyvát evett volna. E. – Több pénze mint polyvája. D. – Van pénz mint polyva. Ny. 3.
Pompa. A nagy pompa erszény koporsója. KV. – Legkisebb pompa is elég nagy költség. D. – Pompa költséggel jár. KV. – Úri pompa, koldus konyha. B. – Pompás temetés sok pénzvesztegetés. KV.
Ponciustól Pilátusig ment. D.
Pondró. Az embert megeszi a pondró. D. – Egye meg a pondró, az is a nagyobbik. D. – Kényén-kedvén nevelkedett pondró. D. – Puha húsban terem meg a pondró. D. – Ritka pondró dög nélkül. D. – Alábbvaló a pondrós húsnál. D. – Ha magad pondrós vagy, mást tetvesnek ne mondj. D. – Pondrós mint a döglött kutya. D. – Pondrós, nem hiába fickándozik. D.
Ponty. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz. – Karó között a pontyka. (Árviz.) E.
Ponyva-irodalom. ME. – Dajkálta (őrizte) mint a tiszta buzát a ponyván. Ny. 21. – Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. – Nem árulok veled egy ponyván. (Dolgunk nem közös.) Ny. 1. – Ponyva-had. (Cigányok.) B.
Por. A bika a port a maga fejére vakarja. (Dühös.) Ny. 2. – Elütötték rajta a port. E. (Elverték. S.) – Fejére vakarta a port. D. – Hamar poru. (L. hamar.) BSz. – Hosszu köntöst port ver. B. – Iszom a bort, rugom a port. E. – Jó mag porban is kikel. D. – Kirázta már az iskola porát. D. (Lerázta. ME.) – Maga fejére vakar port. KV. – Máricusi por aranyat ér. S. – Merre fuj a szél, por is arra terül. D. – Nagy port vert fel. S. – Otthon is porban hevert. D. – Por seggibe, más helyibe. (Meghalt, más lesz helyébe.) E.- Porában sem kapták. (Nem érik utól.) E. – Porát is elhordották a szelek. D. – Porba buzát, sárba árpát. (Jó vetni.) S. – Porba esett konca. Sz. – Porba hullott pecsenyéje. D. – Port hint a világ szemébe. (Német.) ME. – Rossz pora van, nem sül ki. (Puskapora.) E. – Számtalan mint a por. M. – Tüsszög mint bocskor, mikor nagy a por. E.
Poros. Mást kefél, maga legporosabb. D. – Száraz mint a poros út. D.
Poroz. Lassan seperj, ne porozz! Ny. 2.
Porzik. Ládd! ládd, nem is porzik utána. D. – Ugyan porzik utána. (Kevély.) D.
Porcika. Ravasz annak minden porcikája. D.
Porcogós. Rászokott a porcogósra. D. – Szereti a porcogóst. D.
Porció. Előre százados tizenkét porcióval. (L. előre.) D. – Porciószedő (adószedő) kegyetlen katona. D. – Rávárják a kutya porcióra. D. – Volt része a kutya porcióban. (Verés.) B.
Poronty. (Kölyök.) Eb teregette porontya. D.
Poroszka. Nehéz agg lóból poroszkát csinálni. KV. – Szapora mint a poroszka ló. D.
Portéka. Add elő ördög, nem a te portékád! (Elveszett tárgy.) Ny. 24. – Eb a kalmár portéka nélkül. D. – Érkezik mint Bukó portékája. (Soha.) Ny. 5. – Szegény kalmár az, ki tartani (nagyra tartani, dicsérni) sem tudja portékáját. B. – Vásár nélkül is elkel a jó portéka. B.
Posztó. Aba nem posztó. (L. Aba.) D. – Boszantja mint a vörös posztó a bikát. S. – Kezében az olló is, a posztó is, vágja a merre akarja. Ny. 6. – Kétszinü mint a morva posztó. S. – Megérdemli, hogy posztóba varrják fejét. KV. (Rövid eszü.) – Nem arra való, hogy posztóba varrják fejét. M. – Nem posztóba, hanem zsákba illik feje. D. – Ő sem a közepéből (javából) való a posztónak. Ny. 18. – Posztóba varrják fejét. (Bolondos beszédü.) Sz. – Se pénz, se posztó. E. – Siet mint béka a veres posztóra. (Hivatalt vadász.) E. – Összement, mint pukovai posztó. E. – Rosszul hasad a posztó. E. – Vörös mint az ángliusi posztó. D.
Posztószél szűken van a Varga-utcán. D. – Van bőven mint szabó szemetén a posztószél. Ny. 2.
Potrohos. Keserves anyának potrohos gyermeke. (L. gyermek.) E.
Potya fráter. ME. – Jó a potya. S. – Szereti a potyát. S.
Potyondi. Megszentelték mint a potyondiak a sapkát. (L. megszentel.) Ny. 1.
Pozdorja. Apró mint a pozdorja. D. – Ásitozik mint kutya a pozdorján. S. – Kis kutya is pozdorját keres. D. – Mint az agár a pozdorjánál. (Hever.) E. – Nyujtózkodik mint eb a pozdorján. D. – Pozdorja esett a szemébe. (Fonásnál álmos.) Ny. 2. – Pozdorjának haszna az eltemetés. (Semmi.) D. – Száraz mint a pozdorja. D. – Pozdorja kócból nem lehet jó fonalat csinálni. B.
Pozsonyi. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5.
Pócs. Ugy néz ki mint egy pócsi szűz. (Terhes.) Ny. 11.
Pók. Illik mint szögletbe a pók. E. – Illik szájára a csók, mint szegletbe a pók. Ny. 1. – Virágból is mérget szí a pók. E.
Pókháló. Ha Isten akarja, pókháló is kővár. D. – Hol Isten őriz, pókháló is kővár. E. (Oltalom. B.) – Könnyü a pókhálót eltépni. S. (Leszakasztani. D.) – Pókháló szakasztáshoz nem nagy erő kell. B. – Pókháló hamar elszakad. D. – Pókhálón felakad a légy, de azon a darázs keresztül veri magát. D. – Pókhálós az erszénye. E. – Ritka mint a pókháló. D. – Tele erszénye pókhálóval. D. – Vitéz embenek pókháló kővár. D.
Pókos a lába. (Hibás.) ME.
Pópa. A pópát sem kergetné meg. (L. pópa.) D.
Póráz. Egy pórázon futnak. Pázm. – Egy pórázra van fűzve. D. – Hánykódik mint ürge a pórázon. Np. – Nem hagyom hosszu pórázra. E. – Póráz nélkül tekergő ménló. D. – Rövid pórázra fogták. Ny. 3. – Rövidebb pórázra fogták. E.
Pórul járt. (Megjárt.) D.
Pósta. Csigapóstán jár. B. – Kinek pósta a szája, meszet gyujtnak alája. (Hirhordó megjár.) D. – Lengyel pósta. (L. Lengyel.) K. – Póstán jár a nyelve. D. – Vén mint a posta-út. Ny. 13.
Pózna a nyaka, nem hajol. D. – Nyirpóznával fejét póználni. (L. fej.) M.
Pödör. Gangosan pödörgeti kajla bajuszát. D. – Ha bajuszát felpödriti, ember a ki bántsa. D.
Pöffeszkedik mint a béka. E. (Mint a fölfuvalkodott béka. S.)
Pöfékel mint valami török basa. (Füstöl.) Ny. 12.
Pökdös (köpköd) mint a zsidó. ME. – Pökdösi a szavakat. D. – Vért pöksz tőle. E.
Pör. Ha nem aranyozod prókátorod markát, későn jutsz pörödhöz. B. – Három űzi ki az álmot az ember szeméből: a szükség, az adósság és a per. Ny. 20. – Hosszu pörön a biró nyertes. E. – Jobb kárt vallani, hogysem pörbe indulni. B. – Pörrel kezdi, patvarral végzi. D. – Prókátorra pörödet bizod, egy ingben hagy. Sz. – Prókátorra pöröd, uj orvosra élted ne bizd egészen. KV. – Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél. B. – Sótartó feldől, pör lesz a háznál. S.
Pörös. Henyélő prókátort nem szeret a pörös. D. – Két pörös fél közt harmadik a nyertes. (Latin.) S. – Mindakét pöröst meghallgatja az okos biró. D. – Pörös atyafiak. ME. – Pörös tehén tölgyét a prókátor feji, tejfölét biró nyeli, bőrét a zsidó lesi. S.
Pörlekedni. Nem jó fecskének a verébbel pörlekedni. B. – Jobb száraz kenyér békeséggel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K.
Pöröl. A ki pöröl, erősen pöröljen. KV. – Ki nagy urral pöröl, könnyen tarisznyát löl. (Koldusbotra jut.) D. – Ki urával pöröl, Isten az orvosa. M. – Ki urával pöröl, prókátora Isten. D. – Zsidó jobbágy, tár kincs; tót jobbágy, zsiros konyha; magyar jobbágy, pörlő társ. K.
Pörje. Szántatlan földet pörje birja. B.
Pörnye. Még a pörnyéből is pénzt teremt. D. – Szalma-adósságnak pörnye az interese. D. – Szalmapörnye. D. – Szalma-pörnye könnyen elalszik. D. – Száraz mint a pörnye. D.
Pörköl. Búsan énekel, mint a szárnyapörkölt szunyog. D. – Egy disznót pörkölnek. D.
Pösz. A szöszt is pösznek mondja. (Vén.) D.
Pötyög. Lassan kása, ne pötyögj. (Fiatal hallgass.) Ny. 5.
Pőre. Eljött immár Simon Judás, jaj te neked pőre gatyás. (Hideg.) D.
Pőrölj. Könnyebb a könyv a pörölynél. D. – Megszokta mint cigánypurdé a pőrölyt. D.
Praktika. Róka most a világ, bölcs a praktikában. D.
Préda. Egyik költő, másik préda. D. – Körülgondolta mint Préda. (A papok Préda nevü szolgája a prédikációban azt hallotta, hogy a bűnt elgondolni és tenni egyforma vétek. Mikor kiküldötték, hogy a szénakazalt árkolja körül, az árkot nem ásta meg, hanem körülgondolta.) E. – Nehezen ereszti el az akasztófa prédáját. D.
Prédikáció. A kutya egy koncért a prédikációt is elhagyja. D. – Jó a hosszu kolbász és a rövid prédikáció. Sz. – Nem él vele, mint Bite a prédikációval. (Kocsmás; felesége templomba küldötte, hogy javuljon.) Ny. 1. – Papnak példás élete prédikáció. D. – Rövid prédikáció és hosszu kolbász tetszik a parasztoknak. KV. – Nem lesz belőle prédikációs halott. (Énekes temetésnél nagyobb a prédikációs, ilyennel gazdagot vagy hires embert temetnek.) E.
Prédikál. A pap is kenyérért prédikál. Ny. 13. – Egész nap prédikál mint a pap. S. – Főbiró prédikált temetésén. (L. főbiró.) E. – Ha pap volna, egész nap prédikálna. D. – Pap is kenyeret prédikál. Ny. 1. – Pap se hiszi, a mit prédikál. Ny. 6. – Pap se prédikál kétszer. B. – Vizet prédikál s maga bort iszik. B.
Prém. Ördöggel bélelt, farkassal prémzett. S. – Rókával bélelt, farkassal prémzett. K.
Prépost. A sok locsogásban fehéret köp mint a prépost. D. – Fehéret köp mint a prépost. E. – Kőágyi prépost lett. (L. kőágyi.) E. – Ujság, mint préposton a zsámiska. Ny. 4.
Pribék. Erős és pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz. – Pribékké lőn. Pázm.
Próba. A heti próbát sem állhatta meg. (Rossz cseléd.) D. – A szükség próbája az igaz barátságnak. KV. – Előbb próbára, aztán munkára. BSz. – Kiállotta a tűzpróbát. E. – Kiállotta a próbahetet. D. – Próba szerencse: a ki mer, az nyer. S. – Próbával jó a szerencse. KV. – Ritka kasza próba nélkül. D. – Ritka szent próba nélkül. D. – Sok próbával válik a jó kapa. D. – Tizenhárom próbás. (Jó ezüstben tizenkilenc rész közt tizenhárom tiszta ezüst.) E.
Próbál. A ki egy tűt lop, ökröt is próbál az. KV. – A ki nem próbál, nem nyer. KV. – Szerencse próbálva jó. D. – Annak tetszik a katonaság, a ki nem próbálta. D. – Barátot szerencse hoz, szükség próbál. S. – Csak próbálni akartam eszedet, jó volnál-e királynak. E. – Eleget próbálja a tűfokot, még sem találja. (Vén.) D. – Idő próbálja meg a barátot. S. – Mit tudna az, a ki semmit nem próbált. KV. – Szerencsét próbál. E. – Tűz próbálja meg a vasat. D. – Üllő próbálja meg a vasat. D. – Vagy élek, vagy halok, szerencsét próbálok. B. – Nem szó, hanem próbálás kell ahhoz. Ny. 2.
Processzus. Jobb egy szép amica (kiegyezés), mint a legszebb processzus. D.
Próféta. Egy próféta sem kedves a maga hazájában. Sz. – Hamis próféta. E. – Nem hiszek prófétának, ki oly darab kenyeret megeszik, mint magam. E. – Saul a próféták között. KV. – Senki sem próféta maga hazájában. E.
Prónai. Összement mint a prónai szűr. (Uj, esőtől összement.) Ny. 12.
Pruszkai. Egész nap ásitozik mint a Pruszkai gyereke. D.
Pruszlik. Cifra mint Ripcó ángya pruszlikja. Ny. 1.
Puf Belegrád. M.
Puha. Minél puhább a hús, annál keményebb csontja. D. – Puha kenyér, öreg ágy. (Öregnek való.) Ny. 3. – Puha mint a bársony. E. – Puha mint az irós vaj. E. – Puhára esett. ME.
Puhog. Akár zuhog, akár puhog, egy dolog. D.
Pujka. (Pulyka.) Anyjuk után pipelnek a pujkák. D. – Álmos mint a beteg pujka. D. – Elülhetünk már mint az egri pulyka. Ny. 3. – Farbarugta mint Terjék a pulykát. (L. far.) Ny. 1. – Hurukkol mint a pujka. D. – Kakas pulyka. D. – Kakast ültet pulyka-tojásra. D. – Megennéd, mikor pokolban pujkapásztor lesző. Ny. 2. – Nála a pujkasült, cinege. D. – Néha a vak pujka is megleli a magot. D. – Olyan mint a pujkakakas. E. – Pujka volt a pecsenyéje. (L. pecsenye.) E. – Pulykafej. (Hasznavehetlen.) D. – Pulykamérgü. E. – Pujkát vágtunk, kedves vendég jött. B. – Szebb a páva, mint a pujka. S. – Szent mint Bodóné pujkája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. – Tarka mint a pujkatojás. (Szeplős.) D. – Világgá ment mint a tót asszony pujkája. Ny. 19.
Purdé. Fél-fél kanálkával a purgyénak. (Mértékkel.) E. – Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. – Megszokta mint cigánypurdé a pörölyt. D. – Többet tud ehhez a cigánypurdé is. D.
Purgáció. Általment rajta, mint a purgáció. ML.
Puska. A mig puskát keressz, a varju el is száll. E. – Akkor keres puskát, mikor elrepült a varju. KV. – Az én kardom sem fűzfa, az én puskám sem bodzafa. KV. – Bátor a hol puskát nem hall. D. – Borodat, feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd másra. S. – Csütörtököt mondott a puskája. ME. (Vetett a puskája. D.) – Három katona, kilenc puska. D. – Illik neki, mint zsidónak a puska. S. – Magától is elsülhet a puska. D. – Minden rossz puskának van egy kifogása. E. (Van egy fogó vége. Ny. 14.) – Mintha puskából lőtték volna ki. E. – Nem mer a puskával egy szobában hálni. E. – Nem sült el a puskája. E. – Pénzedet, pipádat, puskádat, paripádat. (Ne bizd másra.) ME. – Puska nélkül lőtték agyon. (Szerencsétlen.) D. – Puska végén is meg mernék rá esküdni. E. – Ritka puska fogás nélkül. D. – Rossz puska, kinek fogása nincs. E. – Rosszul sült el a puska. D. – Rozsdás puskacső. D.
Puskás. Minden rossz puskásnak van valami kifogása. Ny. 9. – Nincsen puskás, a ki nem hibázott. D.
Puskapor. Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. – Elfogyott a puskapor. E. – Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cigányoknak. (L. Nagyida.) Sz. – Ellődözték a puskaport, mint a nagyidai cigányok. E. – Feszit mint a puskapor. E. – Hamar beleakad, mint a tűz a puskaporba. D. – Hamar fellobban, mint a puskapor. S. – Nem találta fel a puskaport. E. – Nincs annyi puskapor, hogy helyéből kivesse. D. – Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. – Száraz mint a puskapor. D. – Talán te találtad fel a puskaport? D. – Tüzes mint a puskapor. D. – Vén asszony: puskapor. S. – Indulatos, puskaporos. E.
Puszta. Csendes mint a puszta malom. D. – Hat puszta falut is eltart tanácscsal. (Bolond.) D. – Hét (kilenc. D.) puszta faluban nincs párja. E. – Hogyne volna gazdag, mikor két pusztája van: az egyik »ha volna«, a másik »jó volna«. Ny. 24. – Kiáltó szó a pusztában. E. – Négy puszta vármegyében nincs nagyobb ész. (Esztelen.) E. – Puszta malmon, száraz gáton vámot nem vehetsz. Sz. – Puszta malom nem sok hasznot hajt. E. – Puszta pajtából is repül olykor bagoly. E. – Pusztába kiált. S. – Pusztába mondott szó. E. – Szava elhangzik a pusztában. S.
Putnok. Hajlik mint Putnok. (L. hajlik.) S.
Putri. Félre putri, jön a kunyhó. D.
Puttony. Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. – Nem adnám egy puttony poltráért. Ny. 14.
Púp. Térden felül, púpon alul. D.
Púpos. Upré (előre) púpos, ur hivat. Ny. 3.
Pünkösd. Hamar mulik, mint a pünkösdi királyság. D. – Karácsonykor kalács, husvétkor ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jól esik. (L. karácsony.) Ny. 24. – Pünkösdi hó, nem kell hordó. (L. hordó.) S. – Pünkösdi királyság. E. – Pünkösdi királyság, nem nagy uraság. B. – Régen elmult a pünkösdi királyság. D. – Régen volt az, mikor pünkösdi király volt. D. – Rövid mint a pünkösdi királyság. (Egy napig tart.) B. – Szép mint a pünkösdi rózsa. S.
Püspök. Bolond pap az, a ki nem akar püspökké lenni. Ny. 13. – Kinek pápa a barátja, könnyen lesz az püspök. D. – Legjobb a püspök falatja. E. – Miért nem lettél püspök. (Akkor nem kellene nehéz munkát végezned.) E. – Püspök leszek én akkor. E. – Püspöködnek se. E.
